Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

II. Melléklet a „fllyírvidék" 1897. 52-ik számához. Jöjjön el ide ! Hadd uézzünk szembe! Biztosithatlak benneteket, hogy kirázzuk itt a selymes és prémes bundájából és megmu­tatjuk nektek, hogy micsoda haszoutalan him­pollér, semmiházi ő, ha leütjük fejéből a köcsög kalapot, és kihámozzuk a ti garasaitokból szer­zett selymes és prémes, drága álarczos ruhá­zataiból ! * * * A Szeretet: az Igazság! Karácsony szent ünnepe téritsen rá, én édes magyar népem ! * * * És járatos vagyok én is a vármegyeháza folyosóján. És látom ott, nap ahogy múlik nap után, sorakozva rakva szegény emberek gubáit, az alispán ajtaja elótt Kivül a guba, de belől a kié! Meghallgatnak ott mindenkit! Es igazságot adnak mindenkinek! Itt egy alispán méri és osztja ezt az igaz­ságot. Szive, vére, húsa, mind innen nőtt! Ajtaja, ép úgy mint a szive, nyitva minden panasz­kodó előtt. Talán nem kell mondanom, hogy ingyen? Es ti még is egy haszontalan semmiházi után indultok ! Aki megsarczol beuueteket! Egy se Istent, se hazát nem ösrnerú szédelgő szavaira hallgattok, aki, amit összegyűjtőtök fillé­reket, a sok fillérekből gyűlt sok forintokból vigan éli Budapesten világát, és amikor tizes bankóval fizet egy rossz nőszemély egy csókjáért, nagyot röhög a markába: Telik még Szabolcsvármegye szegény ma­gyar parasztjaitól! Es mondhatom nektek, hogy ezt is németül mondja. Mert Magyarországon ezeknek a veszedelmes banditáknak ez a mindennapi anyanyelvük! * * * Lássátok! 1848-ban magyarul szólt a szó­zat : Szabadság! Miért nincs magyar neve anuak, amit ti akartok ? Miért nincs? Azért nincs, mert a mit ti akartok, ami bajotok, kívánságaitok nektek vau, azt csak magyar ember tudja megmondani, kifejezni és — orvosolni. Szocialisták vagy­tok, úgy mondjátok! Tudjátok-e azonban, hogy kik azok a szocialisták? A milliónyi lakosságú Bulapesteu össze­verődött egy tömeg cseh, német, olasz nap­számos: ezek szocialisták! Ti azonban, becsületes földmives népe Sza­bolcsvárraegyének, ha keresitek és követelitek a magatok igazait, hát nevezzétek meg a maga nevén a gyereket. Mert hiszen — ha igaz, amit ti kértek, követeltek — talán csak van igaz magyar neve a gyereknek. Várkonyi úrtól ne várjátok, hogy ő ezt a gyereket megkeresztelje: mert ő sohase volt magyar. Annyiban magyar csak, hogy a ti vére­teken élősködik! Ennyi benue a magyar vér! Én édes népem, magyarok, a Tisza mellett és a Nyíren ! Bajotok van, sérelmeitek vannak, keresitek az igazságot ? Hol keresitek, az Istenért! Lelketlen fosz­togatóknál ! * * * Szomorú Karácsouy! Ünneplésed ihlete szállja meg a szeretet, a béke érzéseivel a sziveket! És keresztyéni türelemmel! ÚJDONSÁGOK. SW Boldog ünnepeket kívánunk lapunk tisz­telt előfizetőinek, munka társainknak és jóaka­róinknak. — Kinevezés. OFelsége Somossy Mihály debreczeni kir. itélö-táblai tanácsjegyző-albirót, a márniaros-szigeti törvényszékhez, bíróvá nevezte ki. — Kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán úr őméltósága, Kállay Ödön érsemjéni lakost, végzett jogászt, díjtalan közig, gyakornokká ne­vezte ki. — Felolvasó estély. Városunk minden szépet és jót kigondoló nőegylete, 18-án felolvasó estély czimen, pompás kis művész estélyt rendezett, melyre a jelen vol­tak sok idő múlva is jóleső érzéssel fognak visszagon­dolni, oly szépen sikerült, annyi élvezetet nyújtott. — Először dr. Bartók Jenő úr, református lelkész gyönyör­ködtette a nagy és előkelő közönséget, héberből fordí­tott munkájával, melyben a szép Sulammith viszontag­ságos szerelmi históriáját ismertette rövid eklogákkal és plasztikusan megirt fejtegetésekkel. Áhítattal hallgattuk az érdekes arczu tudós előadását s mikor végre Sulam­mithja, hűséges kitartása jutalmául kedvesének karjai közé kerül, tetszés moraj közt hangzottak el a sokezer éves — énekek énekében — megirt örökszép szavak: Igaz szerelmet vízözön sem olt. Hullámokon hatalma győzni fog, Ígérd bár érte minden kincsedet. Gazdagságod gúnyolja s megveti. Isteni szép! Nagy hálával tartozunk dr. Bartók Jenő úrnak, hogy — az Énekek énekének — eme gyönyörű részét, széles tudása segítségével ismertté tette szá­munkra. Ezután Klár Gusztávné úrnő lépett impozáns nyugodtsággal az emelvényre és eljátszotta zongorán a nagy szépségé által elbűvölt közönségnek Mendelsohn mester Rondó capriccisóját, könynyen gracziozusan. Ha­talmas tetszés nyilvánítással honorálta a közönség, a szép asszony szép játékát. Utána Jósa Mártiin úrhölgy állt a zongora mellé, remek baraczkviiagszin barsony­toalettben és az ő természetes modorában elénekelte Santuzza románczát a — I'araszt becsületből, az eredeti szöveggel, majd Verő György Sidonie keringőjét. Mikor elhallgatott frenetikus taps-vihar zudult fel, mely mind­addig nem szűnt meg, míg újra rá nem gyújtott egy bájos kis magyar dalra : Én Istenem teremtőm, huszár az én szeretőin! Nagyon kellemes, nem nagy terjedelmű, de fülbemászó hangjától alig tudoLt a közönség meg­válni. Végül Maurer László úr — Azok a nők — czimü monológot adta elő nagy hatással. Jókedve átragadt a közönségre, pompás mimelését, gyakran perczekre meg­szakították a jókedv slfojthallan kitörései. A nyiregy­házi nőegylet meg lehet elégedve a sikerrel (.majd 100 lorinl) és nyugodtan nézhet az ezután tervbe vett es­télyek elé, mert a 18-iki felolvasó estélyen jelenvolta­kat, bizonyára törzsvendégeivé bűvölle az elemi iskola dísztermének. — Debreczeni hang az alispán kiáltványáról. Magyarország egyik legrégibb lapja a „Debreczen Nagy­váradi Értesítő" a lap első helyén ír arról a szózatról, melyet vármegyénk alispánja a szociálista mozgalmak ügyében a néphez intézett. Idézzük itt e lap kritikájából a következő sorokat: „Szabolcsvármegye alispánja, a mostani nehéz na­pokban, olyan kincset adott közkézre, melyet ha a lel­készek, tanitók, jegyzők, tehetősebb, tekintélyesebb, tiszta eszű polgárok kellőleg méltányolnak s azt a nép közt terjeszteni fogják, sőt az élőszó hatalmával magya­rázzák is: az elkövetkezhető szomorú jövől ínég talán el is fordíthatják. Ha ugy kiveszik részöket a munkából azok a faktorok, kiket fentebb említettünk, mint kivette Szabolcsvármegye alispánja: nyugodtan fekhelnek le s kelhetnek föl: megtettek mindent amit ember megtehet." Nagy liiba, hogy a „Debreczen Nagyváradi Éiie­sitő" alapos sajtóhibával Melczer Jánosnak keresztelte el a mi alispánunkat: Mikecz Jánost. — Uj ügyvéd. Dr. Szesztay Zoltán a napokban tette le Budapesten az ügyvédi vizsgát, s irodáját Nyír­egyházán nyitja meg. — Körvadászat a Császárszálláson. A nyiregyházi vadásztársulat vasárnap, e hó 19-én a Császárszálláson körvadászatot rendezett, amelyen mintegy 30-au vettek részt. A vadászat eredménye 77 nyul, meg 1 szarka és egy hajtó. Az utóbbit a fagyos hóról oldalt pattant két szem sörét találta. Az egyik az állán ejtett jelentéktelen horzsolást, a másik a ezombjába fúródott minden komo­lyabb következmények nélkül. — A jótékony nőegylet köszönete. A nőegylet elnöksége hálás köizönetét nyilvánítja ezúton is Klár Gusztávné úrnőnek, Jósa Martba kisasszonynak, dr. Bartók Jenő és dr. Maurer László uraknak, kik szives közre­működésökkel lehetővé tették a f. hó 18-án rendezett felolvasó estély megtartását. — Dr. Jlezőssy Béla, a nagy kállói kerület orsz. képviselője, nagyszabású beszédet tartott a héten ked­den a képviselőházban. A főváros politikai napilapjai — pártpolitikai külömbség nélkül — a legnagyobb elis­meréssel szólnak e beszedről és annak kiváló jelentősé­géről. — Hasonló nagy hatással beszélt a képviselőház szerdai ülésén dr. Meskó László, Békés város orsz. kép­viselője, ugyan abban a kérdésben szólalva föl. — Házasság. Eördögh Dezső királyi tanfelügyelő e hó 10-én, vasárnap kötött házasságot Szögyényi Ida úrnővel, néhai Szögyényi Emil leányával, Jékén. — A nyíregyházi jótékony nőegylet f. január hó 8-án az ág. ev. népiskola dísztermében tanczmulatsággal egybekötött tea-estélyt rendez. Személyjegy vacsorával együtt 2 frt. Családjegy 5 frt. Kezdete este 8 órakor. Vacsora 11 órakor. — Az elcserélt szobor. Lapunk legutóbbi számá­ban megírtuk már, hogy a vármegyeház homlokzati fül­kéi egyikébe szánt Szabolcs vezér-szobor helyett, egy fején koronát viselő, kezében a királyi almát tartó és csupasz képű szobor érkezett Budapestről. Kallós Ede, a szobrok mintázója, eDben az ügyben levelet írt a na­pokban a vármegye alispánjához, amelyben azzal men­tegeti e tévedést, hogy ő, művészi Ízlése szerint egy ugyanazon épület homlokzatán Szent-István és Szabolcs vezér szobrának elhelyezésében disszonanciát lát, s ez a művészi érzék vezette őt abba a tévedr-be, hogy Sza­bolcs vezér helyett — Aha Sámuel szobrát mintázta és faragtatta ki. Kéri, hogy az alispán fogadja ezt el. A vármegye alispánja e levél folytan össze is hívja a „Bessenyei szoborbizottság"-ot (e bizottságra bízta t. i. ezt a kérdést is a közgyűlési s elő fogja ott terjeszteni az ügyet. — Előre látható azonban, hogy a bizottság, — az alispán véleménye is ez — nein fogja akceptalni az Aba Sámuel szobrot Szabolcs vezér helyet. — Már csak azért is, mert Szabolcsvármegye történetének semmi nevezetesebb eseménye Aba Sámuel uralkodásához nem fűződik; de meg még inkább azért, mert ha már szob­rokkal disziti székházát a vármegye, onnan Szabolcs vezér szobra, akitől a vármegye nevét viseli, csakugyan nem hiányozhat. — Színházi hírek. Deák Péter színtársulata ma karácsony első estelyén kezdi meg előadásait színházunk­ban, a „Gyerek asszony'-nyal, Bokor József legújabb népszínművével. Az előadás tiszta jövedelmét, az igaz­gató az árvaház javára ajánlotta föl. A társulatot, mely a vidéki színészet kiváló tagjaiból val összeállítva mele­gen ajánltuk közönségünk pártfogásába. — A nyíregyházi jótékony Izr. nőegylet az\l­mult het folyamán küldötte szét meghívóit, az" 1898. evi január hó 15-én tartandó társas-esiélyére. Tisztelettel fel­kéretnek ez uton mindazok, akik talán elnézésből meg­hívót nem kaplak volna, de arra igényt tarthatnak, hogy ez ügybeni megkeresésükkel szíveskedjenek Kende Jenő nőegyleti titkárhoz fordulni. — Sertés-zár feloldása. Nyíregyházán a sertés­ve>z teljes megszűnése hivatalosan konstatáltatván, a város területe a sertés-zárlat alól föloldatott. Ami t. i. azt jelenti, hogy Nyíregyházán megnyílt a sertés vásár. A szabolcsvármegye! ev. reform, tanító­egyesület kis-vardai járásköre deczember hó 30-án d. e. 10 órakor Kis-Várdán az ev. ref. iskola termében tartja rendes őszi köz/y ülését. A gyűlés tárgyai: 1. Lengyel József nyiregyházi ev. ref. tanitó értekezést tart „Tanitói érte­kezletek- czimen. 2. Janka Tivadar gyulaházi ev. ref. tanitó gyakorlati előadást tart az irva-olvasás köréből. 3. Seres Gáspár papi ev. ref. tanitó fölolvasása. 4. Az egy­házmegyei közgyűlés altal czélba vett vallástanitási terv revisiójának megbeszélése. Látzló Gyula, jköri elnök. Seres Gáspár, jköri jegyző. — Eljegyzés, llraucsák Emil helybeli magy. kir. pénzügy igazgatósági tisztviselő jegyet váltott Marsalkó Emma kisasszonynyal Marsalkó L íjos helybeli kereskedő k'-dves nővérével. — Szocziálista igazságok. Halászból értesítenek bennünket, hogy ott a szocziálisták furcsa módon kez­dik értelmezni a szocziálista tanokat. Hármával, négyé­vel beállítanak egyik-másik kis boltba s vásárolnak pipát, dohányt, stbbi. Mikor aztán fizetésre kerül a dolog, előáll közülők egy: „már hogy miért fizetnénk mi; hiszen szocziálisták vagyunk s benne van az alap­szabalyban, hogy nem kell nekünk fizetni." És tényleg nem is fizetnek. Az egyik kis boltos, akinek már több ízben volt ilyen szocziálista vevőkhöz szerencséje, már be is akarja csukni a boltját e miatt. A döghei szocziá­lisíák meg azt kívánják, hogy Wahrman Renée a birto­kát, ami most bérbe van adva, nekik adja ki felébe és fenyegetőznek, hogy ha nein igy lesz, hát maguk fognak bíráskodni s elfoglalják a birtokot feles használat alá. A karászi szocziálisták pénztárnokának a fölfogása is nagyon jellemző. Hatvan hold földje van, de azért még is szocziálista. Meg is kérdezte tőle egy izben a főszolga­bíró, ott jártában: „Hát kend hová gondol; 60 hold földje van, mit akar még többet?" „Hát kérem tekintetes főszolgabíró ur — hát nem tetszik tudni, hogy 100 hold a centus?" „>00 hold? kérdezte tovább a főszolgabíró. Legyen esze kendnek, honnan jutna mindenkinek annyi a határból!" „Hja kérem, akinek most sincs semmije, annak nem dukál, csak a miénket kerekítjük ki." Jé'cén is megcsinálták már a földosztás plánumát. Itt már más alapon gondolják a dolgot. Lipthay Bélanak például meghagytak a birtokából 15 hold földet. Hadd maradjon neki is szegénynek. — Halálozás. Id. Zoltán István nyug. vármegyei utibiztos, e hó 23-án éjjel, hosszas betegség után élte Tti-ík évében meghalt. Végtisztessége, melyet a vár­megye rendez, ma karácsony első napján fog végbe menni. — Nyilvános nyugtázás. A helybeli jótékony nőegylet által f. hó 18-án rendezett felolvasó estélye alkalmával a bevétel — a 39 frtot tevő felülfizetésekkel együtt — 124 frt 70 kr., a kiadás 27 frt 70 kr. volt, s igy az estely tiszta jövedelme 97 frt. Eelülfízettek: Klár Gusztáv ur 5 frtot, Haas Mór ur 4 frtot, Haas Ignáci és Klár Dávid urak 2 frt 50-2 frt 50 krt, dr. ifj. Bodnár István, dr. Fiegmann Sándor és dr. Kovách Elek urak 2—2 frtot, Halasi János és Groák Ödön urak 1 frt 50 — 1 frt 50 krt, Braun Sándor, Deutsch Géza, Ferenczi Miksa, Fiegmann Bertalan, dr. Fiegmann Jenő, Groák Lajos, dr. Haas Emil, dr. Hoffmann Emil, dr. Járossy Sándor, Jóba Elek urak, Klár Andorné urnő, Kovách Győző ós Márkus Károly urak 1 — 1 forintot, Epstein Linka urnő, Gara Miklós, Klár Lajos urak, Nóvák Gyuláné urnő, N. N. és Zergényi N. urak 50—50 krt. — Fogadják felülfizeté­seikért a nőegylet hálás köszönetét. — Az elnökség. — Nyilvános köszönet. A kótaji közs. elemi nép­iskola szegeny növendékeinek felruházására ő nagysága Jármy Mártonné szül. Péchy Berta úrnő, 10 koronát volt kegyes adományozni. Fogadja ő nagysága ez uton is a hálás szülők és gyermekek forró köszönetét. Nagy Ignácz. — Megveszett gyermek. Kótajból egy 3 éveB kis leány gyermeket hoztak be a napokban a vármegye fő­orvosához, aki azonnal konstatálta, hogy a szerencsétlen gyermeken a veszettség tört ki. A mult hó ll-én meg­marta a szegény kis leányt egy kutya, amelyet agyon is ű öttek aztán, föl is bonczoltak s az illető állatorvos azt mondta rá, hogy nem veszett. Igy aztán megnyu­godtak a dologban s nem is küldték föl a kis leányt a Pasteur féle gyógyintézetbe. Hat hétre azonban, kitört i szerencsétlenen a veszettség. Persze most már nem lehet rajta segíteni. — A milleniuiul orsz. kiállítás alkalmából nyert különböző kitüntetéseket, a mult vasárnap vették át az illető kitünleteltek a vármegye főispánja hivatalos helyi­ségében. Az átadás ünnepélyes formák között ment végbe. — Sötét bűn. Semmi féle állat, csakis egy minden rkö c-i érzéséből kivetkezett, vagy talán agyvelejének elhibbant formálódása következtében beszámíthatatlan ember vetemedhetik olyan bűnre, miut amilyent Radica József nyiregyházi asztalos segéd, a ssját — bár tör­vénytelen ágyból született — három (6, 9 és 12 évet>) leáuygyermekein elkövetett, aki megfertőztette saját gyermekeit. Ideges beavatkozásra történt a följelentés s Radicsot letartóztatták. — Tűzbe lökött gyermek. Grünvald Róza 27 éves süket néma leány, aki mint szakácsnő szolgált Nyir­Bátorban, védtelenül, tehetetlenül áldozata lett a csábí­tásunk s bűnének, gyümölcsét, ahogy világra került, be dobta a tűzbe. Ó maga meg ezért a bíróság elé és börtönbe került. Nyír Bátorból átküldték a kir. törvény­székhez, ahol most orvosi megfigyelés alatt van. Ha az

Next

/
Oldalképek
Tartalom