Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

„N y f R V I D É II." Használjanak fel minden alkalmat ugy a templomban a szószéken és a gyóntatószékben, mint magán érintkezésekkor, hogy hiveikel a fenyegető veszélyről tapintatosan, békitőleg felvilágosítsák. A fősúlyt arra helyezzék, bogy e válságos időben is hivek maradjanak Krisztus egyházához, most mutassák meg, hogy ők valóban ragaszkodnak a Jézus Krisztushoz és az ő parancsainak teljesítésétől nem tériti el őket semmi képzelt földi előny kecsegtető képe. Győzzék meg őket ama veszélyrőUés romlásról, mely az álpróféták tanainak követésével jár; fessék le előtlök, hogy a törvény megtorló ereje, mely az igazságnak védelmére kél, mennyi bajt, csapást hozhat egyesekre és a családokra, a törvényszegőkre kirótt büntetések folytán hány család maradhat éveken át kenyérkereső, feltartó nélkül. Ezen alkalomból híveinkhez intézett és több példányi ban ide mellékelt főpásztori levelemet azon megjegyzésseküldöm meg Nagyontisztelendőségteknek hogy annak a hívekkel ugy az anya-, mint a iiókhilközségekben való közlését bölcs belátásukra bízom. Egyébiránt püspöki áldásom adása melleit vagyok Ungvárott, 1897. évi deczember hó 15-én. Krisztusban szíves atyjok: Gyula püspök. Munkaadók és munkások. (Vége) 42. §. Ha a munkásoknak a muukaadó ellen a munkahelyen való megjelenésük után pinasza van, a hatóságnál panaszukat szóval, meghatalmazott két meg bízottjuk által jelenthetik be. Az elsőfokú hatóság a panasz vételétől számított 48 órán belül köteles az eljárást megindítani. Ha a munkások panaszuk bejelentése végett többen, vagy valamennyien eltávoznak a munkahelyről s a jog talan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadó kérelmére igénybe veendő kényszereszközökkel meg nem akadályozhatja, ellenük a 37. § szerinti eljárás alkal inazandó. A munkásokat panaszuk bejelenlése a szerződés teljesítésének megtagadására föl nem jogosítja, s amenynyiben annak teljesítését megtagadnák, ellenük a 38. § szerinti eljárás alkalmazandó. 43. §. A munkásnak a munkaszerződésből eredő követelései, ide értve biztositékát is, — sem kincstári, sem magánkövetelés czímén végrehajtás alá nem von hatók. 44. § Ha az ingatlan tulajdonosának vagy birtokosának (birlalójának) személyében az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási munka teljesítésére vonatkozó munkaszerződés megkötése után, de n munka teljesítésének megkezdését legfőlebb nyolez héttel megelőzőleg, bármily okbol változás áll be, a jogutód a jogelődje által kötött munkaszerződéseket a közégi elöljáróság utján kártérítési kötelezettség nélkül fölbouthatja. Hasonlóképen a munkások is jogosultak a munkaadó személyében történt változás okából a szerződést, de ugyancsak legfőlebb a munka teljesítésére megszabott időpontot nyolez héttel megelőzőleg, kártérítési igény nélkül fölbontani. Ha a jogutód, vagy a muukások, a fölbontás e jogával nem élnek, a jogelőd által megkötött, munkaszerződés a feleket egész terjedelmében kötelezi. Ha pedig a jo utódlás oly időben következik be, midőn az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási szer zudés a jelen § rendelkezései szerint már föl nem bontható, a jogutód, a jogelőd által a munkaszerződésben elvállalt, bár a jogutódlás beálltának időpontjában már lejárt kötelezettségekért — jogelőd elleni visszkereseti jogának fönmaradásával — a munkásoknak a jelen törvény rendelkezései szeriut mint egyenes adós felelős. 45. § Az ingatlannak bár mily okból zárgoudnoki kezelése esetében a munkaadót a jelen törvény szerint megillető jogok és kötelességek a zárgondnokra mennek át, aki az ingatlanra vonatkozó munkaszerződéseket változatlanul teljesíteni köteles. Az ingatlannak végrehajtási vagy önkéntes árve rése esetében az 1881. évi LX. t.-czikk 189. § ának a) pontjában fölsorolt előnyös tételekkel egyenlő rangsorban elégitendók ki a gazdasági munkásoknak az ingatlanra vonatkozóan kö'ött munkaszerződésből eredő összes követelései A muukaadó csődjében a munkásnak a munkaszerződésből eredő összes követelései a tömeg tartozásának tekintendők (1881. XVII. t. czikk 48 § 2 p) A jelen § rendelkezései nem zárják ki, hogy a munkások a munkaszerződésből eredő kártérítési igényüket a velük eredetileg szerződő munkaadó vagy örököse ellenében a törvény rendes utján ne érvényesítsék. A gazdasági napszámosokról 46. §. A munkaadó és a napszámos között a szer zádés szóval is megköthető. A szerződési föltételek megállapitasa a felek szabad egyezkedé.-ének tárgya. A törvénynyel ellenkező megállapodások azonban érvénytelenek. Az a szerződés, melyet a munkaadó olyan egyénnel köt meg, kinek munkáaig.izolváuya nincsen, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. 47. Napszámost a muukaadó intézkedésre jogo sitott megbízottja, va

0y felügyeletre használt alkal mazottja által is szerződtethet. A napszámus megbízottja által is köthet szerződést, ha az által munkásigazolványát a munkaadónak átadja. 48. § A napszámos, ha a fölfogadó kívánja a fölfogagáskor köteles munkásigazolványát átadni. A munka ádó köteles az átvett igazólványt megőrizni s a munka befejeztével azt a^, munkásnak visszaadni. (60. 63. §.) e Ha a munkásigazolváuy a munkaadó kezén vesz t, a másodlat kiállításán ik költségeit a muukaadó köteles viselni. 49. § Hi a muuka tartamára nézve más világosan ki nem köttetett, mindig egy napi munka értendő. A napszámos munkanapji, ha az iránt a felek között más megállapodás nem létesült, napkeltétől nap nyugtáig számíttatik, mely időre a napszámosnak délben egy egész órai, április 15 tői szeptember 30-ig pedig reggel és délután is egy-?gy félórái szünidő számíttatik. (60 § ) 50 § A muakaadó köteles a szerződtetett, napszámost elfogadni, anuak munkabérét ós járandóságát poutosan kiszolgáltatni. (60. §) A napszámos köteles a munkát, amelynek teljesítésére fölfogadtatott, vagy ha ez a munka bármely ikadályozó körülmények miatt nem folytatható, a munkaadó által megbatározott más gazdasági muukát teljesíteni Ha a muukaadó a napszámost igy foglalkoztatni nem képis, vagy nem akarja, akkor a tényleg munkába töltött idő aranya szerint, a kikötött munkabérnek egy, két, vagy háromnegyed része fizetendő s ha étkezés is kiköttetett, a délelőtti munka után az ebéd, a délutáni munka után pedig az estebSd is kiszolgáltatandó. (00 63 §) 51. §. Ha a napszámos munkája legalább egy havi időre biztosíttatott, a kikötött munkát megakasztó bármely körülmény beálltával, amennyiben más világosan kinem köttetett, a fölfogadó jogosi'va van a nap számost más gazdasági munkára fölhasználni, mit a napszámos teljesíteni köteles. Ha azonban az akadály folytonosan legalább egy hétig tart, ez esetben mindkét fel visszaléphet a szerződéstől. (60 63 §) 52. § Ha a szerződést, vagy a törvény rendelkezéseit a munkaafó szegné meg, a hatóság által kötelességének teljesítésére, a muukásnak okozott teljes kár és eljárá-i költség megfizetésére kötelezendő s a 60. § szerint megbüutetendő. Ha a szerződést vagy a törvény rendelkezéseit a munkaadónak intézkedésre jogosult megbízottja szegné meg: a büntetés minden ily esetben, e megbízott ellen alkalmazandó. 53. § Ha a napszámos a meghatározott időben meg nem jelen, vagy a megkezdett munkát abban hagyva eltávozik, a községi elöljáróság által a munkaadó írásbeli vagy jegyzőkönyvbe vett szóbeli kérelmére, előleges tárgyalás nélkül a munkahelyre, kényszereszközök alkalmazásával kivezetendő. Ha pedig a munkát a munkahelyén önként megjelenve vagy kivezetés után sem kezdi meg, illetve nem folytatja, az illetékes első fokú hatóság elé állítandó s ez által a 38. § megfelelő ilkalmazásáv.tl a 62 § szeriut megbüntetendő. 54. § A napszámos a kárért, melyei utasítás ellenére végzett munkájával, cselekményével vagy mulasztásával a munkaadónak okozott, felelős s az okozott kár erejéig a muukaadó munkabérét visszatartani jogosult. Köteles azonbau a muukaadó, ha a munkás a visszatartásban meg nem nyugszik, kárkövetelésének megállapítása végett az illetékes hatóságnál az eljárást, a visszatartás után három napon belül megindítani. (60. §) 55. §. Hí a felek között a kifizetéskor a napi bér uagysága te iutetébeu vita merül föl, a hatóság a napi bért oly összeg szerint állapítja meg, amilyent azon időben és helyen vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért rendszerint fizetnek. 56 § A 32. § tilalma a napszámosokra is kiterjed. (59. §) A kis hős. „Szocziálizmus Szabolcsvármegyében. III." ezirn alatt a c<ak még nem rég született fenegyerek, t. i. a „Nyiregyháza", megenni való kis kacsói közé szoiitva egy erejéhez mért botocskát s azt magasra emelve, a naiv ártatlanság legaranyosabb gyügyögésével megy ueki a Felső Tiszavidéki Gazdasági Egyesületnek és a botocskával egyet ütve rajta, az ütés Szabolcsvár megye törvényhatósági közgyűlésének a hátát is érte. A jelenet oly aranyos, oly csókolni való, naivitásában annyira kedves hogy megérdemelté a legkitűnőbb festő vásznán való megörökítést. Mivel azonban a jeleuetet cssk magunk láttuk, s mi festők nem vagyunk, őszinte sajnálatunkra, e kedves képet karácsonyi ajándékul nem adhatjuk a vármegye közönségének és egyesü letüuk tagjainak. Da ha a kep-jt meg nem örökíthetjük, legalább igy, leírva hozzuk köztudomásra, hadd gyönyörködjék benne mindenki, akit illet. A dolog ugyanis ugy történt, hogy a közélet fel nőtt tényezői, (vagy kik, vagy mik) látva azt, bogy a társadalmat a szeweiy- es vagyonbiztonság terén komoly veszedelem fenyegeti, a megye alispáuji indíttatva érezte magát a legsürgősebb lépísek meglételére, s amíg egyrészről saját hatáskörében mindent már jóelőre meglett a mozgalom ideigleues meggátlására, addig másrészt, hogy a társadalom ismert epidemiája alaposan gyógyit ható leg/en, felhívta a Nyíregyházán, általa igen jól ismert helyen székelő Felső Tiszavidéki Gazdasági Egyesületet, mint egyedül hivatott lenyezót, (vagy mit) hogy a nép kö/.ött szerzett tapasztalatai alapjau a oaj gyógyíthatása czéljából adjon be jtvaslatot. Ilila érte a Gondviselésnek, anélkül, hogy a kamcsatkai orosz helytartóhoz kellett volna fordulni útbaigazításért, az alispán ezen felhívása megtalálta az utat a londoni u'cza és házrengetegeket c

jak fitymáló Nyiregyháza legsötétebb pontjáu (a függönyök u. i. levoltak boc á'va), a vármegyeház kistermében ű ésező, a legrejtettebb barlangjai egyike, a „Korona" szálloda legmélyebb zugábau, a városi főtér minden pontjáról látható részén irodát, feutartó, s hogy ennyire rejtelmes tartózkodási helyét még inkább elrejtse, azon közintézményünknél, melynek hivatása egyének és ható ságok egymás közti írásbeli érintkezését lehetővé tenni, a megkeresések részére egy dugó helyet is bérlő egyesülethez. Ez a bujkáló szörnyeteg (vagy mi) aztán komolyan fogva fel hivatását, nem caak „napkeletről", de napnyugatról is felhívta faktorait, hogy semmit el uem hatuarkodva, kutassák ki a baj forrásait. Ezen faktorok, mint „bölcs bizottság," amelynek minden tagja könyvekben is, helyszínen is, ni legben is, meleg kemencze mellett is örökösen tanulmányozni kényUlen kedves szomszédjait, mert velük csaknem egy födél alatt, egy kenyéren lakik, két izbeu is, még pedig hideg és esős időbeo, auélkül, hogy előfizetési dijakra tartanának igényt, eljöttek a világ legilrejtettebb pontján lévő kietlen barlangba, s sötét álarezosau, hét keményen elzárt vasajtó megett megkezdték bűnös tanácskozásaikat. A baj okait keresve, rájöttek többek közt arra is, hogy a legveszedelmesebb etek között a hazaárulás czéljából, a hazát nem ismerő gonoszok által nyomtatott betű, amely uem szégyenli annak a hatalmasságnak a köpenyét ölteni magára, amelynek legszentebb hivatása védelmezni a nemzet jogait és a hazát, azt goudolva, áogy ha merényletéért őt akarnák bántani, előbb a köpenyeget kellene kiporolni, 8 igy majd akadnak, akik filtve a köpenyeg gombját, hogy eltörik, a gomb miatt őt futni engeaík. Dj tessék csak nézni, minden elővigyázat daczára „a kis kópé" még is kiballgatji a beszédeket, s mikor uuár minden befejezettnek látszik, kiugrik az ajtó mögül s apró kis kacsóival, csókolni való aranyos kis lábacskáival, s az öregeknek aunyira édes gagyogással egyszerre oktatj* és feddi egyúttal a félrevezetőt és félre vezetettet. Nem aranyos egy kép volna ez, ha ugy valaki le tudná festeni?! És itt már be is fejezhetném a dolgot, mert hiszen az egész csak mulatságszámba mehet. — Mivel azonban a közmondás azt tartja, hogy .addig hajlitsd a vesszőt, amig uem törik', most már kivesszük a vesszőt a kis hós kezéből, térdünkre ültetjük őt és örömünket el nem palástolhatva a hősiesség felett, amivel egymaga két erősebbet meg mert fenyíteni a hűuös konspirációért, amelyet ellene elkövetni merészeltek, elmondjuk neki, hogy hiszen sem őt, sem az ő édes anyját mi nem akarjuk s nem is akartuk bántani, sőt ha valaki őket meg merné támadni, mi volnánk azok, akik, mint már egyszer tettük, életünkkel, vérünkkel védelmeznénk meg őket, s ha életünk és vérünk sem volna elég, ugy tennénk, mint tettünk 1849 —1867 ig. Elmondjuk aztán neki, hogy hiszen mi nem a sajtó-mamáról beszéltünk, hanem azokról a gonosz gyermekeiről, amelyek nem csak őt, hanem még a m .gyar nemzeti Géniuszt is megakarják ölni. Figyelmeztetjük, hogy nemrégiben már bele is szúrták volna késüket anyjukba, de szerencsére azok, kik ezt látt&k, a kést, kicsavarták a merénylők kezéből. Euiiyi jóindulat hallatára reméljük, hogy a „kis hős" is kiengesztelődik s velünk együtt igyekezni fog sajió mama köpenyegét lehúzni az orgyilkosok válláról, s jönni fog segíteni elpáholni a meztelenül maradt nemzetközi szocziálizmust. A bölcs bizottság. Karácsony. Szent Karácsony! Szép Karácsony! Álom vagy, ami ránk szállsz, és mégis valóság! Derékig a hóban, ahogy megfestette Verescsagin, messze a Sipka szorosban, megérezte jöttédét az orosz őrszem. Megrázta magát, végsó erőfeszítéssel és föltérdelt a hó tetején, utolsó imádságra. Ugy halt meg! Nagy, csodálatos és örökkévaló a te munkád: Jézus Krisztus, aki ezen a napon születtél. ösmerünk Téged! Es hivunk, hogy szállj le hozzánk! Es légy itt közöttünk! Akit úgy nevezünk, bogy: Megváltó! En édes népem: a Tisza mellett, a Nyírségen, magyarok ! Tudjátok ti — ugy-e — hogy micsoda ünnep ez a szent Karácsony!? Hiába szól a harangszó? Nem értitek ti már a Szeretet nyelvét? Keresztyének se vagytok?! Magyarok se vagytok?! Mik vagytok hát! Socialisták !? Nos, kedves atyámfiai, az a három emeletes palota, amit a ti legújabb apostolotok — úgy gondolom, hogy Várkonyinak hívják — Budapesten épített a ti filléreitekből, kizsarolt garasaitokból. higyjétek el, nem fogja elhomályosítani, se megcsúfolni a Jézus Krisztus alkotmányát: a Szeretetet! Tudjátok-e, ki 0, akiben ti biztok és mentek utána, mint a juhnyáj a szamárbőrbe öltözött farkas után? Ti úgy ösmeritek őt, ahogy nyomtatott bötükkel befurakodik közétek: „Földmivelő." Es azt hiszitek, hogy ez a Várkonyi földmivelő ? Egy közönséges járda taposó Budapesten, aki azt se tudja, mi az a fold. A földmivesről meg csak annyit tud, hogy — mint ahogy titeket is elbolonditott — hát jó fejős tehén neki ez a szegény nép, akinek a filléreiből, garasaiból bőven kijut neki köcsög kalapra, czifra ruhára, finom italokra, dámákra, és még paloták építésére is. Üzenjétek meg ennek a Várkonyi úrnak, I hogy — ha csakugyan a ti javatokat akarja — I ne bujkáljon hát! Folytatása az I. mellékleten