Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

I. Melléklet a „Myírvidék" 1897. 51-ik számához. osztály, az ő egyszerű észjárásán túljáró egyének visszaéléséitől. Teljes tisztelettel fordulunk tehál nagyméltóságod elé, kérve, miszerint az állalunk fennebb előadottakat megfontolás tárgyává tenni éá a jel< nleg fennálló törvénynek a fentebb tisztelettel előadottaknak megfelelően leendő módosítását az országgyűlésnek javaslatba hozni méltóztassék. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1897. évi deczember 13-ikán lartolt rendirivüli közgyűlésébél. A vármegye közönsége nevében: Mikecz János, alispán. II. Nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur! Mai, alólirott napon tartott rendkivüli közgyűlésünkben tettük megfontolás tárgyává azon, e vármegye földmivelő népe közt, fájdalom, e;<yre növekedő mozgalmat, rriely nagymáltósagodnak alispánunk által telt több rendbeli jelentések alapján már előzetesen nagybecsű tudomására hozatott. Megdöbbenéssel kell észlelnünk, nagyméltóságú miniszter ur, hogy az elégedetlenség, a mások vagyonára való áhitozás, a törvényes rend megbontására irányuló törekvés és izgatás e vármegye lakossága és földmivelő népe közt is mily termékeny talajra talált; megdöbbenésnek kell elfognia keblünket, látva azt, hogy az a nép, melyet szülőföldje ha meseszerű bőségben nem tartott is, de nyomorogni, éhezni soha sem engedett, mely az illeni gazdasági viszonyok mellett, ha dolgozni akart, családjának és magának tisztességes kenyeret mindenkor tudott keresni, megfontolás nélkül, vakon hisz az ámításnak s belép abba a táborba, melynek nyíltan hirdetett c/.clja a törvényes rend felforgatása, titkon óhajtóit eredménye pedig a mások vagyonán való osztozkodás! Amint a hatóságok jelentéseiből tndomást szerezni méltóztatott, e vármegyének négy járása már csaknem teljesen fertőzve van a szocziálizmus ragályától, mely szocziálizmus nem hasonlítható a nagy városok munkanélküli, éhező csőcselékjének elégedetlenségéhez, mert emennél sokkalta veszélyesebb lehet kitörésében ; itt nem az éhség, vagy a munka hiánya lázítja a népei, hiszen 30 -40 holdas gazdák is csatlakoznak a mozgalomhoz, s munkát kaphat itt bőven, aki dolgozni akar, itt— talán egyesek iránti ellenszenvből kifolyólag — a birtokos osztály ellen bujlog.itják a népet, vagyonfelosztásról álmodoznak a mozgalom horderejét megbírálni képtelen elámítottak ! Négy járás községeiben tartanak már titokban éjjelenkint, hol itt, hol amott gyűléseket, bujkálva a hatóságok ellenőrzése elől és meglehet, csak egy szikra kell ahoz, hogy az elvakított, félrevezetett nép nyíltan sorompóba álljon a törvényes rend ellen s egyik, vagy másik községben megrohanja a birtokos osztályt. Igaz ugyan, hogy vármegyénk vezetői már tőlük telhetőleg megtették az intézkedéseket, hogy a személy és vagyonbiztonság ellen valamely merénylet el ne köveltessék s hogy a mozgalom korlátok kö/.é szoríttassák ; alispánunk intézkedései, előterjesztései folytán a vármegyében elhelyezett csendőrség jelentékenynek mondható számmal megerősíttetett; azonban mi, ennek daczára is még mindig aggodalommal nézünk a jövő elé. A legnagyobb elismeréssel kell viseltetnünk a m. kir. csendőrség működése iránt, mely mindenkor a kötelesség tudás és önfeláldozás mintaképe, de az itt elhelyezve levő s más vidékek közbiztonsági viszonyainak ellenőrzésére való tekintettel, tudomásunk szerint már nem szaporítható csendőrségi létszámot nem tarthatjuk elégségesnek arra, •hogy valamely nagyobb arányú mozgalommal sikeresen küzdhessen meg. Ugyanazért a helyzet fenyegető voltára való tekintettel, a birtokos osztály élet- és vagyonbiztonságának megóvása érdekéből szükségesnek látjuk, hogy a forrongó nép magával szemben imponáló erejű karhatalmat lásson, mely őt vissza tartsa attól, hogy elvakultságában a cselekvésnek meg nem fontolt terére lépjen, mely meggyőzze őt arról, hogy az államhatalom az ellene irányuló merényleteket elfojtani és megtorolni kész, de a törvényes rendet megbontani nem engedi. Ennek biztosítása pedig csupán katonai karhatalom kirendelése által érhető el: tisztelettel kérjük tehát nagyméltóságodat, miszerint e vármegye négy, a mozgalomba bevont járásában egyelőre a járási székhelyeken beszállásolandó egy egész ezred, idegen ajkú katonaságot karhalalmi segédletül sürgősen kirendelni méltóztassék. Minthogy, pedig az eddigi lapasztalatok arról győztek meg bennünket, hogy a mozgalom ily nagy aránya növekedését a fővárosból, ezrekre menő számban szétküldött szocziálista tartalmú sajtóterméknek, a „Földmivelő" czimü napilapnak akadálytalan terjesztése okozza, mely lapnak minden egyes cz'kke izgatást tartalmaz a törvények, a vallás, a hatóságok és a tulajdon ellen s a tiszta létkörrel és felfogással nem biró köznép helyes gondolkozás módját megmételyezve, szivébe törvényellenes törekvések elérése iránti vágyat ültet: nem nézhetjük tétlenül azt, hogy lelketlen ámítók mint adják saját fiaink kezébe az eddigi békés hajlék felgyujtásához a tűzcsóvát és tiszteletteljesen felkérjük nagyméltóságodat, miszerint a vármegye belbékéjének, a lakosság élet- és vagyonbiztonságának megóvása érdekében minden rendelkezésre álló törvényes eszköz felhasználásával odahatni méltóztassék, hogy ezen kárhoztatandó irányú nyomtatványoktól a postai és vasuti szállítási jog megvonassák s annak a nép kezéhez való jutása, alkalmas módon megakadályoztassák Ha pedig kérelmünk teljesítése ez idő szerint valamely törvényben gyökerező akadályba ütköznék: az igazi szabadelvüséghez ás a sajtószabadság, mint a közszabadság biztosítékainak épségben tartásához mindenkor tanúsított tántoríthatatlan ragaszkodásunk daczára sem habozunk kijelenteni, hogy ezen sajtótermékek, melyek az osztály és felekezeti gyűlölség és a törvények elleni lázítás magvát hintik el népünk közt, a sajtószabadság magasztos eszméje ellen elkövetett merényletek, ama dicső kor egyik legnagyobb alkotásának neve alalt elkövetett visszaélések, melyeket, mint rút fekélyt a megtámadott testből, mielőbb eltávolitanunk kell, ha nem akarjuk, hogy megmételyezze az egész szervezetet. Tőlünk telhetőleg védekezzünk tehát emez orvtámadások ellen, melyek veszélybe dönthetik hazánkat ugyanazért kérjük nagyméltóságodat, méltóztassék szükség esetén a leggyökeresebb orvoslási módhoz, a sajtótörvény megfelelő módosításához folyamodni, illetőleg ily irányú törvényjavaslat előterjesztése iránt a kellő lépéseket megtenni. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1897-ik évi deczember hó 13-ikán tartott rendkivüli közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében: Mikecz János, alispán. Közöljük még itt Olcolicsányi Lajos urnák lapunk szerkesztőjéhez intézett következő levelét: Tekintetes Szerkesztő úr'. Tegnapi napon a megye köztörvényhatóságának gyűlésében a szocziális mozgalom tárgyában telt felszólamlásomat izraelita birtokos társaim "félreértették és ebből kifolyólag az a nézet keletkezett, — mint tudomásomra jutott — hogy én antiszemita érzelmeket táplálok. Sajnálom, hogy beszéd rnet végig ki nem hallgatva, hihetőleg a tárgy izgatotlsága közepelte ugy, a mint a főispán őméltósága felhivasára később magamat kifejeztem, kifejezni a nagy zaj miatt nem lehetett. Kijelentem, miszerint antiszemita trzehneket nem tápláltam, nem táplálok, izraelita honpolgáraimmal ugy, mint eddig, ezentulra is békesség, és egyetértésbe akarok élni. Minden, a bizotlmányi ülésbe résztveit urakra tett czelzás nélkül, csak azt mondtam el, mit szocziális érzelmű polgároktól hallottam, jelen viszonyok között pedig ez kötelessíg. Kérem ezen nyilatkozatomnak becses lapjában helyet adni. Tisztelettel: id. Okolicsányi Lajos. Szocziálizmus a vármegyében. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület ősz püspöke: Kiss Áron igazán szép körlevélben fordul a szabolcsvármegyei ev. ref. gyülekezetek lelkészeihez, megmutatván az utat és módokat, amelyeket követniök kell a szocialismus elleni küzdelemben. A püspök úr a következő szép átirat kíséretében küldötte meg e körlevelet a vármegye alispánjának. Nagyságos' Alispán Úr ! Szabolcsvármegye főispánja Méltóságos báró Feilitzsch Berthold ur főlj ó évi deczember 9-ről 1078. sz im alatt hozzám intézett levele kapcsán, melyben az ottan már-már nagy és veszedelmes mérveket öltő szocziális mozgalmakról értesít, megküldte hozzám Nagyságodnak a községi lakosokhoz intézett kiáltványát. Nem mulaszthatom el, hogy elismerésemnek kifejezést ne adjak ama valóban ihlett lélekből származó, a veszedelmes kór következményeit oly világosan feltáró s a bajt talán orvosolni is képes felhívás elolvasása után. Midőn a főispán ur leveléből a szomorú értesítést vettem, én is elhatároztam magamban, hogy az egyházak lelkészeihez intézett körlevelemben, kérem és buzdítom a lelkész urakat, hogy a tanítókkal is egyetértőleg igyekezzenek a népet felvilágosítani, a mozgalom veszedelmes következményeire figyelmeztet ni, tölök telhetőleg a bajt alapjában meggátolni és elhárítani. Az általam kibocsátott körlevélből midőn egy példányt ide mellékelve megküldeni szerencsém van: Kiváló tisztelettel vagyok Debreczen, 1897. deczember 16-án. Kiss Aron, s. k. püspök. A körlevél igy szól: Körlevél. a Szabolcsvármegyében fekvő evang. ref. gyülekezetek Lelkipásztoraihoz. Kedves Lelkipásztor társaim! Mindenfelől azqji szomorú hír érkezik hozzám, hogy evangyélium szerint reformált egyházunk hívei közt is járnak kelnek a konkoly hintók, idegen szellemi izgatók kezdik minden eszközzel eltéríteni őket a rendes foglalkozástól, ki akarják ölni a szivekből a kötelesság szent fogalmát, miáltal az Istentől belénk ültetett védő erősség a lelkiismeret ingattatik tneg. Soczializmus név alatt terjesztetik a méreg, mely népünk eddigi épségét megrontja és halálos veszedelembe sodorja. Annyi csapás és szerencsétlenség sorozatán át eljutott édes magyar nemzetünk a szabadság cs törvény előtti egyenlőség tiszta légkörébe, az isteni csodálatos gondviselés által megtartatott e haza földen, - és íme ! most állanak elő az ellenségek, csábítván a népet, hogy önön kezével forgassa fel az isteni és emberi törvényen alapuló társadalmi rendet. — Isteni és emberi törvény, hogy az ember orczája verítékével keresse kenyerét, azaz munkálkodjék: valamint az is, hogy felebarátjának ne kívánja és ne vegye el semmijét (X-ik parancsolat) mert az ő önnön vagyona is e törvény által biztos egyedül. — Ha valahol igaztalanság történik, a törvények által kell azt orvosoltalni, nem pedig erőszakkal és önhatalmúlag, mert ez maga igaztalanság! Egyenlő testi és lelki erőt, tehetseget, ügyességet, szorgalmat, kitartást nem adott a Teremtő egyeseknek sem egyenlő vagyont és birtokot, i'v egyenlőségről álmodozni hiába való dolog; növények, virágok, fák, állatok sőt maguk az égitestek is ezer és ezer különféleséget tüntetnek fel világteremtés óta. — Ebbe ember bele nem szólhat megváltoztatólag. De minden eltérő sajátság más-más előnyt, hasznot, orvosi és tápláló erőt rejt magában, mindenik saját rendeltetéssel, czéllal bírván, az egyetemes összehatásban a különféieség a közjólétet szolgálja. — A társadalom világában használjuk fel a nekünk adott talentumokat, türelemmel a hűséges munkásság utján s megáldja az Ur azokat, a kik a reájuk bizott talentumokat az ő törvénye szerint használják fel. Az ő törvénye pedig ,szeresd felebarátodat" ez isteni tan hasson át szegényt és gazdagot egyaránt, akkor közeledik el Isten országa, hogy ez teljesen még el nem . rkezett, annak épen emberi gyarlóságunk az oka, eztrt kell imádkoznunk az Isten országa eljöveteléért ; de ha századokra vissza tekintünk, nagy előhaladást tett, s mindig erősödik az isteni tan, annak megvalósításán munkálnak, államok ás társadalmak, azon magasztos zászló felirat alatt „legyünk egymás segélyére." Jól tudják önök, kedves lelkipásztor társaim mindezen evangyéliom erősitö és vigas taló igazságokat, — épen ezért tartózkodom a részletes utasításoktól annyival inkább mert apostoli buzgalmu esperesük, Nagyt Görömbei Péter ur már november 27-én kelt körlevelében felmutatta a működési kört, méltatta a részleteket is; — annyival inkább mert megvagyunk győződve, hogy kőtelessegeiket rendületlenül készek teljesíteni. Csak is intőkéréssel fordulok önökhöz, hogy kísérjék a legkomolyabb figyelemmel híveik köreben a veszedelmes mozgalmat, s nem csak szószékon világosítsák fel őket, hanem még inkább egyes hívekkel való beszélgetés és érintkezés családiasabb utján hassanak a szívekre. Különösen felkérem, hogy az iskola-tanító urakat, kiket a közszólás ugy is, néptanítók nevével szokott illet ni, — intsék, kérjék és figyelmeztessék, hogy segélyére legyenek a községben és gyülekezetben levő jo rendnek s a lelkészekkel együtt hűséggel őrködjenek, vigyázzanak. Lelkész és tanító e két tenyezö együtt hatásából a legjobb várható. Világosítsák fel mindnyájan meggyőzőleg a családapákat ás anyákat az isteni és országos törvények iránti engedelmesség üdvös volláról; felmutatván a szomorú következményeket, melyek azok meg nem tartása után érik utói őket, sőt az egész népet. A végkimenetel épen nem az álmodott boldogság, hanem a köznyomor szerencsétlenség leend, mert család, egyház és haza jóléte egyaránt koczkán forog akkor, e három körön kivül pedig társadalmi jólét nem lehetséges. Egész lelki erélyiyel és jézusi szelídséggel, a valóban szenvedők iránti belső részvéttel munkáikadjanak a hivek között ily arányban, ez buzgó kérésem lelkipásztor társaimhoz. Az áldott Ur Jézus Krisztus töltse ki reájok szentlelkét bő mértékben és szentelje meg sikerrel az ő országának igaz ás hű szolgáit, hogy az ő segélyével megtarthassák a kicsiny hitüeket a hajótöréstől, elsülyedástöl. Debreczen, 1897. deczember 14. Kiss .íron, püspök. A szocialismus kérdésében vettük még a következő sorokat: 1. I'ár hét óta valami megnevezhetetlen, inkább csak sejlett, mint ismert társadalmi mozgalom zaja hallatszik mindenfelől. — Sőt mint midőn a természetben vihar készül, a levegő fojtóvá lesz s távolról egyre erősbödő bizonytalan moraj, egy-két égvillanástól s tompa dörejtől kísérve, zug füleinkbe s önkéntelenül állat ás ember ösztönszerű remegést érez: ugy ez a készülődő társadalmi zivatar is minden igaz, a művelődésért, szabadságárt lelkesülő magyar embernek nánii-nétui aggódáit okoz, főleg a mostani napokban, mikor a magyar államnak teljes önállóságra törekvő negyedfél százados küzdelmei válasz-uton vannak. Erijük itt a Szabolcs-vezér vármegyéjében naprólnapra terjedő szocziális mozgalmakat. Valóban sajnálatos tény! Mert ha a vésztjósló hangok a valódi szocziálizmus hangjai lennének, még tűrhető volna. Hiszen azokból még a nagy vaskanczellár szavai szerint is: egy csöpp olaj a társadalomban szükséges. De nem igy van uraim! ez a szocziálizmusnak csúfolt mozgalom, mely 31 - ugy lehet több is — szabolcsmegyei községet futó tűzként elborított, nem a csöpp olajával szükséges szocziálismus, hanem kommunisinus az erőszaknak, az osztíly-gyülöletnek uralma, a létező sok ezredéves társadalmi és állami rendnek felforgatása. A jelenségek legalább erre mutatnak. Tegnap arról értesültünk, hogy X. községben a félrevezetett nép a járási főtisztviselő ellenében, annak tapintalos, kimélő, jóságos eljárása daczára erőszakot használ, ma már azt olvastuk, hogy F. községben a földbirtokokat 30 holdanként parczellázgatják; iőt L. faluban a rend képviselőinek fegyverrel ellene szegültek s ország-világ hallattára nyíltan hirdetik, hogy netn kell hatóság, nem kell vallás, nem kell iskola, nem kell semmi, mert már ők szocziálisták, s elfogják űzni az urakat, a zsidókat s pláne a szegény tótokat (sic!) is. Ez egy társadalmi tóraltáboru, a kommuniitikui tanoknak végsőig való erőszakolása, de többé nem szocziálizmus. • * * Mi is az a szocziálizmus? Egy társadalmi elmélet, mely azt negédli, hogy a társadalomban minden rossz, minden bűn a mostani megcsontosodott társadalmi szervezet következménye s épen ez a jelenség annak bizonysága, bogy a mai társadalmi szervezet hibás és igazságtalan. S ezen oknál fogva le kell azt dönteni, megszüntetni minden tulajdont, öröklési jogot stb. s helyébe állítani a munka jogát. De micsodás orvosság ez? Azt teszi ez: az orvos vágja le kezét annak, ki azt megkarczolta, s chinin helyett adjon cyankalit annak, kit a hideg lel. Igaz, hogy így alaposan meggyógyulna a beteg, de hát ki kerne az ilyen orvosságból. Azért, mert a mai társadalomban kétségtelenül van hiba: ez nem ok arra, hogy a sok ezredévet önmagából, a szükség szerint fejlődött tarsadalmi organismust felforgassuk, megsemmisítsük. Csak exaltált fejű emb r lehet az, ki elhinni képes, hogy a réginek romjain felépült társadalmi szervezet egy császármetszéssel tökéletest tudna alkotni, ugy, hogy társadalmi rossz és bűn netn lenne többé. Egyszerű képtelenség az, ismerve az emberi szervezet gyarlóságát, a mely elég merész hinni, hogy ha a