Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

N Y I U V I D É K" Minden dolog jelképes*. (Plátó. 1. Az emberi sz. képv. 47. I.) Mindezen idézetek álláspontomat igazoljak. De mig az ember ki nem emelkedik a gépiesség korlátaiból, mig fölnem ismeri énjében az Istennel való közösséget, alkotói részességet s nem egészen biztos abban, hogy az ő összes tudománya — emlékezeti alap, s arra való, hogy építsen rájok örökkévaló templomokat, ama Legfőbb lénynek megközelítése, megmutatása, mások előtt feltüntetése végett, melyből ő való, melyhez nemciak vágyik, mint olyanhoz, akinél örökre megmaradand, de el is jut, hogy végig nézve a most még anyagiassága miatt beláthatatlan téren s általa végzett munkán: megszűnés nélkül csudálja önmagában is a mindenség független Urának részét. Addig nevezzék bármi néven: Cásárnak, Napoleounak, Damosthéunek vagy Phidiásznak, mert csak ,Plátó és Socratesz az, aki számot tészen, máskülömbeu följegyezhette nevét a történelem, mégsem egyéb hitván hierogliphuél". Haladnunk kell folytonosan az ideális czélok felé. Az anyag e tekintetben csak eszközül tekintendő. „A lélek mindeneket vizgál, még az Istennek mélységét is. A lelkes ember pedig meg nem foghatja azokat, melyek az Istennek leikéjei; mert ő neki bolond ságnak tetszenek", (Pál. I. kor. 2. r. 10—14 v.) Az isteni központból kiindulva legtávolabb, legkisebb a mi ismeretünk szerinti minden érzés; legkisebb az öröm ós fájdalom is: de létezik; mert a legfőbb érzőből semmi érzéketlen nem származhatott. Mi csak a magunk érzéki képessége szerint mondhatunk valamit érzéketlennek, vagy élettelennek, holott az agyagban és kövekben is föllehet ismerni azt az életet. Közeledve azonban, ismét fokozódik az érzés mind addig mig nem visszatértünk az Is enség kiiu dulási pontjába. A természet törvénye örök haladás lévén, ezzel sem, de a józan ismerettel sem térhet össze annak föltevése, hogy egyszer porrá vált testünk, előbbi alakjában ismét megelevenedjék valaha, és lelkünk hajló kává legyen, mint volt e földi életben. Nem oly szegény az örökkévaló Isten tárháza, hogy az egyszer el használt tárgyat, azon alakban újra elő kelljen benne vennie. Nem is oly korlátolt az ö bölcsessége, hogy ugyanazt is örökké uj és tökéletesebb alakban ne alkothatuá meg. Végtelen a mindenség, végtelen annak készle'e is. Ennek ismerete mondatja Pál apostollal, hogy „vau lelkes-test, és van lelki-test". De ezen tudat nem verhet le, sőt ellenkezőleg éppen ez emel föl benüuket. Sáebb, dicsőbb, tökéletesebb alakban és életben látnunk egykor szeretteinket: már a remény is mily kibeszélhetetlenül édes! Hát még a valóság! melylyel a sejtelem egyáltalán össze sem mérhető: mily magasztos lehet! Miért félnék tehát sírba térni ? Mért ne cserélném fel ujjal az ó ruhát? Járt ut a természetben sehol sincs. Ki amit jól elvégzett, azt többé újra nem kezdi. Mindig uj teendő, mindig járatlan és virágosabb, hűvösebb tájék nyilik meg előttünk. Minden külömb alakban, magasabb hivatásra áll elő mégegyszer: haladás csak előre lehetvén. Amint a virág, az időben és térben is, tehát kezeink ápolása következtében nemesülhet, kü'ömb szint, illatot és alakot nyerhet: mennyivel inkább előre jut ez irányban, egy örökkévalóságon át az ember, kezei közt, vagyis hatalmában a mindenható Istenségnek! Bárminő alakot öltsön lelkünk az ég valamely tályain, egy másik égi testen egykoron szebb, töké letesebb, több gyönyörre képes lesz az bizouynyal; amint hogy magasabb rendű teendők is várnak ottan ő reá. Azt azonban senki se feledje: hogy csak valamely gymnásiumon át mehet valaki az elemi iskolából az akadémiára. Csak érett gyümölcs magva képes a további tenyészetre és fejlődésre. Igy tekinthet be az ember nemcsak az idők le végső műltjába, hanem az örökké való jövendőbe is; oda, ahol találkozik a kezdet és a vég. Azonbau, a jövendőnek képa, habár valódi alakjában tűnik is fel lelki szemeink előtt, mégis csak kép az; nem nyújthatja a valóság megszokott érzetét előtte az időnek. Ellenben a múlt és jelen tapasztalati tényei vei élénkíti a reáuk gyakorolt hatást, melyekoek nyomait emlékezet szerint viselnünk kell egészen sírunkig. (Vége következik.) Munkaadók és munkások. (Folytatás.) 26. § Ha a munkás a 25. § bau fölhozott bármely eset miatt a szerződést fölbontani óhajtja, köteles ebbeli elhatározását a munkaadóval a fölboutásokául fölhozott eset bekövetkezte után 24 óra alatt szóval vagy ezen időn belül föladott ajáulott. levélben közölni. Ha a muukás e közlést elmulasztja, a szerződést utóbb azon esetből kifolyólag föl nem bonthatja. 27 §. Ha a ^szerződés már a teljesítés tartama alatt bontatik föl, akkor a munki ndó által a 25. § a) pontjában foglalt esetben a munkásnak biztosított teljes munkabére és járandósága, a 25. §. b), c) és d) pontja alatti esetekben pedig csak téuyleg megszolgált bére és járandósága fizetendő ki. (60. §) 28. §. A muukaadó, ha a szerződéstő bonto'ta föl, vagy ha a szerződés közös megegyezéssel bontatott löl s akkor is, ha a szerződésnek a munkás részéről való fölbontása miatt panaszt emelni nem akar, köteles a szerződés fölbontását az ok megjelö'ése nélkül a muukás igazolványába bejegyezni, viszont a munkás köteles ilv czélból igazolványát a munkaadónak átadni. (5961. §.) 29. § Az a szerződő fél, aki a szerződés fölbontását jogtalannak tartja, panaszát a hatóságnál a fölbontás közlése után 48 óra alatt jelentheti be. A hatóság határozatát csak birtokon kívül lehet fölebbezni. 30. § Az a körülmény, hogy a munkaadó egy vagy több munkással szemben a munkaszerződést ezen törvény szerint jogosan fölbontotta, a többi munkást a szerződés fölbontására vagy a teljesítés megtagadására föl nem jogosíthatja, valamint az egyes munkásokkal szem ben érvényesített bontó okok sem jogosítják föl a munkaadót arra, hogy a szerződést a többi mukással szemben is érvénytelenítse. Ili a munkaadó által egy vagy több munkással szemben, vagy a munkaadóval szemben egy vagy több muukás által a szerződés fölboutatott, az ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen szerződölt munkások, a kizárt vagy kilépett munkás, illetve munkatársak helyettesítéséről gondoskodni jogosultak és kötelesek. Amennyiben a munkások olyan munkaképes és megbízható muukástársat ajánlanak, aki ellen a 22. §. szeriuti fölbontasi okok nem forognak fönn, a munka adó az ajánlott helyettest elfogadui köteles; ha azonbau az együttesen szerződött muukások a helye'tesitésről 48 óra alatt nem gondoskodnak, a munkaadó szegődtetheti a szükséges muukaerőt. A helyettesül fölfogott munkással a szerződési okirat két tanú jelenlétében aláírandó s a munkás igazolványában a munkaadó által a fölfogadás bejegyzendő. (59. §.) Ha a munkaadó a kizárt vagy kilépett muukás helyettesítését nem kívánja s helyettest nem fogad föl, az esetbon, amennyiben a munkások munkabére a termés hányadrészében állapíttatott i,meg, a kikötött hányad rósz a munkásoknak levonás nélkül kiszolgáltatandó. (GO. §.) A szerződés teljesítéséről. 31. §. Köteles a munkaadó ha a munka megkezdésének időpontja a szerződésben megnem határoztatott, a muukasokat megbizotjukhoz intézett, szó vagy Írásbeli fölszőlitás által, vagy pedig közvetlenül, a munka teljesítésére lehetőleg 24 órával előbb fölhívni, a szerződött muukásokat elfogadni, a munkások munkabérét pontos m kifizetni, azok járaudóságát a szerződési megállapodások szerint a kötelezett mennyiségben és egészséges minőségben, pontosan kiszolgáltatni, a munkások igazolványában a szerződés teljesítését igazolni, a mun kások biztositékának kiadására az engedélyt megadni s általábau szerződésszerű kötelességeit teljesíteni. 11a a munkar.dó szerződési vagy törvényes kötelességét bármely módon megszegn a hatóság által a 60. § s érint alkalmazandó büntetésen felül, annak teljesítésére s a muukásokuak okozott teljes kár ós eljárási költség megfizetésére kötelezendő. Ha a szerződést, vagy a jelen törvény határozmányait, tilalmait a munkaadó intézkedésre jogosult megbízottja szegné meg: a büntetés minden ily esetben a megbízott ellen alkalmazindó. 32. § A muukások munkabérét, élelmezés járandóságát szeszes italokkal, vagy áruezikkel egészben vagy részben megváltani, bárminemű u'alváuynyal fizetni, a munkások it arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati ciikkeit eszközeit a munkaadónál, vagy az általa kijelölt egyénnél vásároljik, a munkásoknak adott előleg után kamatot szedui, az előleg é-tékéről váltót venni, a termés biztosítási diját a munkások béréből levouui tilos. (59. §) 33. §. Köteles a muukaadó a munkahelyen megbetegült idegen községbeli munkás gyógykezeléséről legfölebb nyolez napig gondoskodni, s ha a betegség uyolci napnál tovább tart, a községi elöljáróságot érte síteni. (60. §) A jirváuyos vagy ragályos betegülési esetekre vonatkozólag az azonnali bejeleutés kötelezettséget ezen § rendelkezése i.em érinti. 34 § A szerződött munkások a szerződésben raeghaiározott időpontban, vagy a munkaadónak a 31. §. szerint közölt felhívására kötelesek a munkaadó által megjelölt helyen és időben s ha arra szerződés szerint kötelezvék, munkaeszközeikkel, segédmunkásaikkal (ma rokverő, kötöző) megjeleuui, a munkát megkezdeni, azt a munkaadó utasításai szerint pontosan teljesíteni, a muukaadó által gazdaságára nézve megállapított rendet betartani, s általában szerződés szerinti kötelezettsége ket tüijesitenie. (53 § ) 35. §. 11a az aratásra, hordásra, cséplésre, nyomtatásra vallalkozó muukások munkabére a termés bizonyos hányadrészében és a 10. § szerint vagy átlagosan készpénzben állapíttatott meg s a munkások munkabérüket uem a termény hányadrészében kívánják meg fizettetui, kötelesek ezt a munkahelyen való megjele nésük utáu a muukaadónak tudomására adni. (63. §.) Ha a munkások egyértelmüleg megállapodni tnem tudnak, a szerződött munkások többségének elhatáro zása, szavazttegyenlőség esetén pedig a sorshúzás dönt. A munkások elhatározásukat utóbb meg nem másíthatják. (53. §) 36 §. Ha az elvállalt munka az időjárás miatt meg uem kezdhető, vagy megakad, a munkások a munkaadó beleegyezése nélkül el nem távozhatnak, s ha a szerződésben magukat erre kötelezték, tartoznak a muukaadó által kijelölendő más gazdasági munkát tel jesiteni; viszont pedig a muikaadó, ha a szerződésben az élelmezés, vagy élelmezési járandóság kiköttetett, köteles a munkások élelmezési járandóságát vagy élelmezését a rauuka szüuetelésére is kiszolgáltatni. (60. 63. §) 37. § Ha a munkások a munka helyén meg nem jeleuuek, vagy a munkahelyről eltávoznak, s a jogtalan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadó kerelmére igénybe veendő kéuvszereszközök felhasználásával meg uem akadályozhatta volua, az elsőfokú hatóság a munkaadóuak a szerződés felmutatása mellett, előadott szdvagy írásbeli kérelmére, késedelem nélkül köteles a muukásokuak a munkahelyre karhatalommal való kive» zetését elreudelni ós rögtön foganatosítani. A munkások kivezetésére vonatkozó határozat elleu fölebbezésnek helye nincs. 38. §. Ha a munkások a munka megkezdését vagy folytatását, s általában a szerződés teljesítését a szer ződés jogos felbontásának a 25. § ban fölsorolt esetein kivül megtagadják, ellenük a 62. § alapjin az eljárás azonnal megindítandó. Hi az elsőfokú hatóság a helyszínén meg nem jelenhet, a munkásokat hatósága elé elővezettetheti. Az eljárás minden esetbeu megszakítás nllkül folytatandó, az ítélet nyomban kihirdetendő g a netáni fölebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. 39. §. Ha a munkások a szerződési megállapodás daczára munkaeszközeik vagy segédmunkásaik nélkül jeleuuek meg, vagy ha a munkát a muukaadó nyilvánvaló megkárosítása czéljából, illetőleg azért, hogy a szerződéstől való fölmentésüket, vagy a bérfizetések megjavítását ily módon csikarják ki — szándékosan roezszul teljesitiszerződésszegőknek tekintendők s ellenük a 38. §. szerinti eljárás alkalmazandó. (62. §.) Ha az eljárás a munka rossz teljesítése miatt indíttatik meg, a hatóságnak szakértőket kell meghallgatni. 40. § Hi a szerződött muukások közül egy vagy több, vagy valamennyi a munkahelyen meg nem jelen továbbá, ha a munkások vagy közű ök egy vagy több a munka megkezdését vagy folytatását megtagadja, valamint a 39. §. eseteiben is a munkaadó a szerződésszegő munkás vagy munkások helyébe jogosítva van azonnal más munkásokat szerződtetni. A szerződés alakszerűségére nézve a 30 § hirmadik bekezdése irányadó. 41. §. A munkaadó a muukások által okozott kárának ertéke erejéig a muukások munkabérét, egyéb járaudóságát, biztositékát, ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt, a visszatartás után 3 napon belül megindítani. (60 §.) Más jogczlmen fönnálló követelésének fedezésére a munkaadót a munkásokkal szemben visszatartási jog nem illeti meg. (60. §.) (Folytatása következik.) Műkedvelők, a nöegyletért. A helybeli jótékony nőegylet a mult hó utolsó szombatján és vasárnapján műkedvelő előadást rendezett, saját pénztára javára. Az eljátszott darab, Rátkay László jó népszínműve Felhő Klári volt. Mindkét előadás (különösen a vasárnapi) pompásan sikerült. Sikerült anynyira, hogy egész határozottan kijelenthetjük, — műkedvelők népszínművet jobban nem játszhatnak el. Az előadás sima menetű volt, a kosztümök szépek és stílszerűek, a kar jól fegyelmezett és olyan elfogulatlan, olyan kedves, hogy csupa öröm volt hallgatni, nézni. Elfelejtettük, hogy műkedvelők előadásán vagyunk, elfelejtettük, hogy a színházban vagyunk, hanem igaz, meleg érdeklődéssel kisértük az ügyesen szőtt mese fordulatait. Sajnáltuk Felhő Klárit. Haragudtunk Viola Évára és nevettünk a Csík famílián. Pedig mennyi nehézséggel küzdött ez a derék kis színész csapat míg végre előadásra kerülhetett a darab. Mindjárt a szereposztásnál Özv. Aba Györgyné — Rónay Jenőné úrnő letL Horribilis gondolat! Ez a bájos, leányos termetű, dallamos hangú asszonyka, komoly, ránezos arczu matrónává váljék. . . . Nehéz feladatiba valaki olyan szerepet vállal, mely temperamentumának merő ellentéte, ilyen szerepnél játszani kell, alakítani és Rónay Jenőnének sikerült megoldani helyzete nehézségeit, oly anynyira, hogy a kik nem, vagy kevéssé ismerik, meg voltak győződve arról, hogy szerencsés véletlen folytán jutott egy egyéniségének, hanghordozásának nagyon megfelelő szerephez. A ezimszerepet Kovách Elekné úrnő játszotta. Már megjelenésével hatott, nagyon kedves jelenség volt rózsazsínü kosztűmében, egy ágba font hosszú aranyszőke hajával. Játéka diskrét éneke pedig oly szivtől-szivhez szóló volt, hogy nem egy szembe gyűlt könyny remek nótáinak hallattára. Megrázó drámai erővel interpretálta szerepét ifj. Soltész Gyuláné úrnő; az az olthatlan tűz, amit Fátyol Ferkó szerepében emlit — igazán ott ragyogott fekete szemeiben a közönség nem egyszer honorálta zúgó tapssal átérzett játékát. Aranyos Rokkáné volt Irján Etelka úrhölgy. Az^az eltalált jajveszékelő tónus, derültségre hangolta a színházat, sehogy sem tudtuk sajnálni Tenger uramat, hogy ilyen házi veszedelme van, sőt mint biztos forrásból tudom, többen egyenesen irigyelték. Az előbbinek kedves druszája Bencs Etelka pompás iruló piruló Katicza volt. Szerepét olyan közvetlenséggel játszotta, hogy Istók és Bálint kis hijján, komolyan hajba kaptak. Turnusz Amália kisasszony mint Magda - ügyesen felelt meg rövidke szerepének. llát az urak? — Nagyszerűek voltak! Pauer Vilmos úr sáppadtnak látszó arczára ügyesen volt felpomádézva a testi-lelki sanyarúságban gyötrődő Aba András minden búbánata. Nagy, átérzett nehéz szerepét figyelemmel kisérték mind végig. Daliás Fátyol Ferkó volt Okolicsányi Dezső úr, a ki hajlékony hangjával igen sokkal járult hozzá az esték nagy sikeréhez. Játéka perfekt, gyakorlott színész játéka volt, bár ő sem régi műkedvelő. Éneke, szavalása, mozdulatai oly szerencsés harmóniát képeztek, hogy igen sokan tehetsége mögött, nagy műkedvelői praxist sejtettek, bár mint emlitetlük Okolicsányi úr nem régi színjátszó. A feli.smerhetlenségig jól volt maszkírozva Tenger Ádám uram, ifj. dr. Bodnár István úr, ki kellemes hangjával és frappáns exlemporizációival folyton ébren tartotta a közönség figyelmét. Dr. Konthy Gyula űr a veterán műkedvelő, mint rendesen most is remekül játszott; könynybe borult a nézők szeme a jó ízü kaczagástól, melyet telivér humoru előadásával provokált. Méltó fia volt apjának Istók, Murányi László úr. Micsoda legény karrikatura! Szembe lógó üstök, araszos szájacska és százaraszos ^önhittség, mikor aztán a képzelt magaslatról lepottyan, a kiábrándulás, a csalódás minden fázisán keresztül a való rideg szérűjére, hogy Folytatása a II. mellékléten