Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 48-ik számáh és arra, vagy erre halad s bár anyagi részességénél fogva nem tud is szabadulni az anyagtól, melyet magán és maga körül lát: mind a mellett látui akarja az ember Istent is. E-i a következetes (logicu

j) képzelet meg is mutatja neki a testi szemekkel láthatatlant, még pedig oly alakban; a minőben kinek-kinek lelki szemei felfoghatják azt. A léuyeg az által nem szenved változást, hogy ahány a gondolkodó ember, talán annyiféleképen fogja fel ós látja meg. Hiszen ugyanazon virágot egyik kedves, a másik kellemetlen illatúnak és színűnek ismeri A harmadik meg éppen tudomást sem képes szerezni annak illatos voltáról a saját érzékei által s igy más után kell azt hinnie, vagy saját hiányos érvei alapján lehet tagadnia. Est mondhatjuk az ételről s italról is. Hát még ha tekintetbe vesszük azon csalódásunkat, hogy a kezünkben tartott tárgyat sem látjuk a maga valódi színében és összefüggésében, sőt nem is látjuk tulajdonképpen; hanem amit látásnak mondunk, az annak, csak szemidegeiukre, agyvelőnkre és ez által lelkünkre gyakorolt hatása, és egészen más, mint ami nek mi látni véljük: akkor bátran megengedhetjük, hogy ne szoruljon lelkünk miudenben testi szemeink gyámságára, h'nem arait ez meglátni képtelen: azt ennek segélye nélkül nézze és lássa önmaga. Igy láthatjuk lelki szemeinkkel az Istenséget, mint a végtelenség kiindulási pontját, hot:y naphoz ha sonlólag sugárzik szét és válik távolodólag minden irányban világgá. És igy ebben a megmérhetetlen nagy világban mindenütt ott van. Mindezt Ő magába beölelve tartja. A legkisebb parányokat és legnagyobb tömböket lelki szemeinkkel csak részben is áttekintv<; mert ha egészen be láthatnók és áttekinthetnők, illetőleg megérthetnók: mi volnánk maga az Lteu. Már valamely rész pedig csakugyan netn birhatja erejét vagy képességét teljes nagyságában az egésznek. Ez fizikai igazság. Midőn azt is tudjuk, hogy mint a kör önmagába; u$y a teremtettség is a a kiindulási pontba, tehát teremtőjébe tér vissza. Mi ha nem igy volna; a folytonos teremtés kimerítené fölemésztené a teremtőt: és a valami semmivé lenne. A lét átmenne a nemlétbe, ez pedig a maga negatívumába az elképzelhetetlenségig. Vagy p'dig új, meg új mindenségek, végtelenségek állanának elő. De ez is, mint amaz, fizikai képtelenség. Mert a mindenség, azaz védtelenség annyi mindent magába foglal: hogy kivüle még egy másiknak léte miudeu képzelet szeriut ki van zárva. — .Vájjon! .... Hiszen, ha eltudnánk képzelni! De csalóka Szavak csupáu és veszedelmes képzetek" jegyzi meg a gyakorlati ludós, a reális tekintély. Hát hiszen aki ezeket el nem tudji képzelni: annak hiába való a mindenség titkairól beszélni. Annak még gyakorolnia kell magát a láthatatlannak látásában, azaz képzeletköré tek kiterjesztésében. És kövessen gondolatával bennünket, midőn kiindulunk p. o. az ember szivéből, mely már maga is egy kis világ. A sziv működése folytán löketik szét és a maga körútján vonatik vissza a vér, mely sziutén egy világot képvisel és ugy betölti, áthatja az egész testet; hogy ebben serami hézag nem maradhat üresen. Útjában alkotja a többi szerveket, melyek hasonlóképpen mind megannyi világok: az agyat, vesét, belet, csonto kat, idegeket; folytonosan alakítva, épitve, mig munkája be nem fejeztetett. Itt ott még javít is. Ámde a látszólagos befejezésnél még nincs határ. E kis világrendszer nincsen elszigetelve, hanem összekö tetésben áll a levegővel, a földdel, a nap egész rendszerével; szóval az egész mindenséggel. Eunek minden egyes tagja külön külön is önálló lévéu, seramit sem vált' ztat a természet más rendén, ha ugyanazon kép alakot ölt, t. i. a test porrá, a por léRnemüvé bomlik, a levegő meg atomaira és elemeire oszlik. Az alkotó erő újra és újjá alakithatja őket; örök változatosság, örök teremtés lévén a természet foglalatossága. Atomaikra szétterjedve setn hevernek tétlenül, hanem igy is megfelelő munkát végeznek azon tömeggel együtt; amelyhez tartoznak, amelybe elvegyültek. Igy elképzelhetünk, megállapíthatunk egy pon.ot a mindenségben akár hol, mely természettanilag egyáltalán nem, csakis a mi felfogásunk szerint mondandó kiindulási pontnak. E kiindulási pont az alkotó erő székhelye, mint a nap a föld világosságának. S mint a nap nem egy, hanem mindeu irányba világit; világossága folytonosau nagyobbodó gömbalakban terjed: ugy tölti be ama legfőbb lélek, a teremtő, az egész mindenséget, a maga lényegével. Ő maga, az Istenség mindent áthat. Magából távolodólag a térben villamossággá, delejességgé, aeherré, levegővé, napokká, földekké sűiű dik végtelenül. Része, tagja neki az elég világ. És szünet nélküli alakulás által finomul ismét a kiindúlási pont lényegévé. Ezen lényeget kell értenünk a léit k elnevezése alatt. Igy végzi a teremtett világ az istenség lényegében azt a körutat, melyet az ember testét álható vér megfut az emberben. Igy van Isten mindenütt jelen a világban és az egész világ Ö benne. Az egész világnak létoka, vagy alanya, sót köuynyebken felfoghatólag azt mondhatjuk, hogy létezési tárgya, illetve lényege a lélek. Ellenben minden látható anyag csak tüneménye annak. Igy tárul előnkbe az emberben ismét egy, és minden teremtett dologban más-más jelkép; hogy lát hatóvá tegye a láthatatlant. Az átalakulások és minden változás csak lünemény ; tehát látszólagos ós külső: és belsőleg örökké változatlan lévén minden lényeg, minden erő. Miut az ember uj embervilágot, ugy a naprendszerek összehatás által uj naprdndszereket hoznak elő. Majd egymásba olvadnak és az atomok más arányú illeszkedése folytán mindannyiszor más alakban jelenuek meg, as egy fő akarat által kiszabott törvéuyek szerintMely törvény az Ő lényegével azonos. E<eu — Egy föakarat öntudatossága földünkön leginkább kimagyarázható az emberből. Azt már bizouyitani sem kell, hogy a gondolkodó erő az agyban működik, tehát az ezen erőt kifejtett léleknek székhelye az agy. íme, egy határozott pont a természetben: ahol megtaláljuk Istent. (Folytitása következik.) Munkaadók és munkások. A földmivelésügyi miniszter, mezőgazdasági viszonyaink jövendőbeli alakulásaira nézve iránytszabó tör vényjavaslatot terjesztett be napokban a képviselőházhoz, a munkaadók és munkások közötti viszony szabá lyozásáról. A ua^y fontosságú javaslatot egész terjedelmében közöljük: A munkás-igazolványokról. 1. §. Annak, aki nem cseléd minőségben gazdasági munka teljesítésére vállalkozik, igazolváuyuyal kell birnia. (61. §) 2. §. Az igazolványt a munkás állandó lakhelyé nek községi elöljárósága állitja ki. Az igazolvány kiállítása egy munkástól sem tagadható meg. 3. § Az igazolvány kiállításáért az elöljáróság dijat uem szedhet. Az elveszett vagy megsemmisült igazolvány másod latának kiadásáért a községi segélyalap javára 1 koroua díj fizetendő. (71. §) 4. §. A munkás igazolványok bélyegmentesek. 5. Az igazolványok kiállítása, az elveszett, megtelt vagy megsemmisült igazolványok meguji'ása körüli e járást a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendeletileg állapítja meg A gazdasági munkaszerződések megkötéséről. 6. §. A szerződési feltételek megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya. A szerződő feleknek jelen törvényben foglaltakkal ellenkedő, vagy a szerződési okiratb? föl nem vett megállapodásai a közigazgatási hatóság előtt uem érvénye sithetők. 7. § Közös munkára ugyanazon szerződés által elszerződött munkások a törvény vagy szerződés alspjáu fizetendő kártérítés és eljárási költségekre uézve, ha a szerződés más megállapodást nem tartalmaz, egye temlegesen kötelezetteknek tekintetnek. 8. §. Aratást, hordást, nyomtatást, c-'éplést s általában bármely gazdasági munkát nem cseléd minőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződés mindig írásban, és a 17., 30., 40., §§ ban foglalt esetek kivételével a munkaadó, anuak intézkedésre jogosult megbízottja, vagy a muukások többségének lakhelyéu illetékes községi elöljáróság (tanács) előtt kötendő meg. (13. §.) Az olyan, bár gazdasági munka — teljesítésére uézve létrejött szerződés, mely nem ezen törvéuybeu vagy ezen törvény 17. § a alapján meghatározott módon, vagy a muukaadó részerői olyan egyénnel köttetett meg, akinek muukás igazolványa nincsen, gazdasági munkaszerződésnek nem tekintetik és a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. 9. §. Az aratási muukára kötött szerződésben a learatandó termények neme, a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével, mindenkor kitüntetendő, ha p dig a muukaadó az aratás egyrészét hozzátartozóival, cselédjeivel, alkalmazottaival vagy napszámosokkal kívánja végeztetui, ezeu felül megjelölendők azou vetéstáblák, melyek learatására munkások fölfogadiattak. 10 §. Amennyiben a szerződő felek az aratási, hordási, cséplési vagy nyomtatási munkabért uem kizárólag készpénzben vagy meghatározott termény mennyiségben állapítják meg, hinem a remélt termés bizonyos hányadrészében, akkor a szerződésbeu a munkabér készpénzben is megállapítandó vagy a minőség megállapításával suly szerint meghatározandó azon legkisebb terménymeunyiség, melyet a munkaadó a munkásnak az esetben is tartozik kiszolgáltatni, ha a szerződésben meghatározott hányad ré?z szeriut a terményből munka bérül annyi nem is esnék. (35. §.) Ha a szerződésben a muukaadó arra kötelezi magát, hogy a munkásokat maga élelmezi, a szerződésben megállapítandó a napi élelmezés értéke is. (31. §) 11. §. Ha szerződéskötéskor a muukásokuak foglaló vagy előleg adatik, az a munkabérbe beszámítandó s annak visszaadása a szerződés érvényét nem szünleti meg. 12. §. Ha a muukások a szerződés teljesítésének, illetve a munkaadó esetleges kárának biztositá-ára készpénzben vagy értékpapírban biztosítékot adnak, az, a szerződéskötésnél eljárt községi elöljáróságnál letétbe helyezendő (60. §) Ilt a munkások ingatlanra való bekebelezés áltJ nyújtanak a munkaadónak biztosítékot, a jogügylet, a biztosi ék nyújtására, illetőleg törlésére vonatkozó okirat, a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvények, mellékletek bélyeg- ós illetékmentesek. 13. §. A 8 §. szerint a községi elöljáróság előtt kötendő s" két példány ban írásban foglalandó szerződést a'áirás előtt köteles a községi jegyző az elöljáróság egy tagja, a munkaadó vagy intézkedésre jogosult megbízottja és a munkások jelenlétében fölolvasni, a felek jogait és kötelességeit a felek anyanyelvén megmagyarázni s a feleket a szerződésszegés törvényes következményeire figyelmeztetni. A szerződő felek által a szerződési okirat mindkét példánya a jegyző és elöljáró társa jelenlétében aláírandó. Az írni nem tudó fél kézjegyét használja, s nevét a jegyző mint uéviró jegyezze föl. 14. §. A szerződés aláírási után köteles a jegyző elöljáró társával együtt, a szerződési okirat mindkét példányára rávezeteudő záradékban a fölolvasás és megmagyarázás megtörténtét bizouyitani, az aláírásokat hitelesíteni, s az egyes szerződött munkások által fölmutatandó igazolványban a munkaadó nevének, a munka nemének és idejének kitüntetése mellett bejegyezni hogy azon igazolvány tulajdonosa, előtte szerződést kötött. A záradékolt szerződés; okirat egyik példányi a munkaadónak, má^ik példánya a muukások által a sierzódéiben megnevezendő megbízottnak azonnal átadandó. 15. §. Egy-egy szerződési okirat megmagyarázásáért, fololvasásáért és hitelesítéséért a jegyző "a szenődó felek számára való tekintet nélkül, összesen 1 korom dijat szedhet. A szerződés láttamozásáért díj uem jár. (17. §) Ila a felek másként nem egyeztek meg, a szeriódéskötes költségeit a munkaadó fizeti. 16. §. Hi a jegyző arról szerez meggyőződést, hogy a szerzódes a jelen törvény 9 és 10. § ában foglaltakat figyelmen kivül hagyja s általában ha a szerződés a törvény nyel ellenkező megállapodásokat tartalmaz, a szer. ódéikötésnél közreműködnie tilos. Tilos továbbá közreműködni különösen akkor is, ha a szerződéskötés czéljából megjelent munkások igazolványnyal nem birnak, vagy ha már ugyanazon munkára más munkaadóval, tudomása szerint, szerződést kötettek. 17. § A közigazgatási bizottságnak, a törvényhatóság területén működő mezőgazdasági bizottság, vagy gazdasági egylet meghallgatásával tett elóterjewt'ésére, a földmivelésügyi miuiszter, a belügyminiszterrel egyetértőleg egyes törvényhatóságokra nézve kiváltkép megengedheti, hogy a területükön létrejött gazdasági munkazerzödésekuek az elöljáróság elólt való megkötése mellőztessék, s a két példányban irásba foglalandó szerződések aláírás után azelóljáróságnak csak láttamozás végett rautattassauak be (18. 15. §) 18. §. A 17 §. szerint csak láttamozandó szerződéseket köteles a munkaadó azon község elöljáróságának, melyben a szerződés létrejött, láttamozás végett bemutatni; köteles továbbá a munkaadó ily szerződések megkötését a szerződő t munkások igazolványába bejegyezni, s a szerződési okirat egyik példányát a munkásoknak átadni. (60. §) 19. §. Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés föltételeit egyetértőleg módosítani kívánják, minden tekintetben azon eljárást kell követni, melyet a törvény az eredeti szerződés megkötésére nézve megszab. (8., 13., 18. §§.) 20. §. A megkötött munkaszerződés ezen lörvény 22. 25. § ában fölsorolt eseteken ^kívül, egyoldalulag jogosan föl nem bontható, hanem a törvényes következmények terhe alatt mindkét fél által teljesítendő. (60., 63) 21. §. A gazdasági munkaszerződések bélyeg- ós illetékmentesek. A szerződés fölbontásának eseteiről. 22. § A munkaadó, kártérítés iránti jogának fenntartásával, jogosult a munkaszerződést azon munkással szembeu fölbontani, aki a szerződés megkötése utáni időben; a) a munkaadót, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottját, tettleg bántalmazta bt epületében sértette; b) a rauukaadónak, családtagjának intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottjának tulajdonában szándékosan kárt okozott; c) bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elítéltetett', vagy ellene az eljárás folyamatba tétetett; d) ezeu törvéuy 65. vagy 66. §-ába ütköző kihágás miatt elitéltetett vagy ellene az eljárás folyamatba tétetett; e) a munka teljesítésének megkezdése után a munka teljesítésére betegség miatt képtelenné válik 23. § A munkaadó a 22. §-ban fölsorolt bármely eset miatt csak nkkor bontha ja föl a szerződést, ha ebbeli elhatározását a fölbontás okául fölhozott eset tudomására való jutása után 24 óra alatt a munkással szóval vagy ezeu időn belől föladott ajánlott levélben ' közli. Ha a munkaadó e közlést el mulasztja, a szerződést utóbb, ebből az okból föl nem bonthatja. 24. §. Ha a munkaszerződés a 22. §. d) pontja alapján fölhozott okból a munka tartama alatt bontatik föl, a muukás megszolgált munkabérét elveszti s kötélén azt a munkaadó készpénzben az illetékes hatóságnál három n?pon belül letétbe helyezni 8 ugyanazon időn belül kárkövetelését érvényesíteni. (59. §) A letétbe helyezett munkabérből a hatóság a munkaadó jogerősen megállapított kárkövetelését kifizeti, a fennmaradó összeget pedig a községi segélyalap javára hivatalból beutalványozza. Hi a szerződés a 22. § a), b). c), és e) pontjában foglalt okból bontatik föl, a munkásnak megszolgált here a 41 §. rendelkezéseinek alkalmazásával megfizetendő. (60 §) 25 §. A szerződött munkás az esetben jogosult a szerződés fölbontására: a) ha a szerződés megkötése után a munkaadó, családtagja, tisztje, vagy cselédje által élete biztonsága s testi épsége, vagy vagyona veszélyeztetett ; b) ha a munkaadónál a szerződés megkötéte és a teljesítés megkezdése közötti időben mint cseléd vagy napszámos szolgált s ezen szolgálata után járó bért vagy járandóságot a munkaadó jogtalanul visszatartotta; c) ha a szerződés megkötése után az elvállalt munka teljesítésére betegség miatt képtelenné válik: d) ha azon időre, melyben a szerződést teljesítenie kellene, katonai szolgálatra behivatik. (Folytatása következik.)