Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

áVIII. évfolyam. 29, szam. Nyíregyháza, 1897. julius 18. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAP JA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. -$CTJ Előfizetési feltételek: poftán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanit> uraknak egés'. évre csak két forint. A lap szellemi rési ét képező küldemények. a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó- ~ ~ «<™ •»=«•»» «'"»« Minden négyszer hisábozott petit sor egysi r lamlásolc Jóba Elek kiadó-tulajdonos f "ffTwi " >e™lek csak umert kez ktol köílése r> kr.; többszöri közlés esetében t kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám °

g! ,, ," ' . ., , kincstári bélye

Bdlj fejé

;en. minden egyes hir,... A kéziratok csak rilágos kiv inatra s az detes után S0 kr. fizette ik. (JanoszKy nazj intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyiit-térl közlemények dija soroakiot :(0 kr l£fdetósek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V által Budipesten, Hiasenstein és Vjgler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamin

t Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn &. Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 12242. K. 189 7. S/.abolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhalósága az alább közöli tárgyak elintézése czéljaból folyó évi julius hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghivom. Nyíregyháza, 1897. évi julius hó 16-án. Főispán úr megbízásából: Mikccz János, alispán. Tárgysorozat: 1. A m. kir. belügyminiszter 46014/9^ sz. leirata 3 uj állatorvosi állás rendszeresítésének engedélyezése tárgyában. 2. A m. kir. belügyminiszter 18237/97. számú leirata a kis-várdai közkórház-alap részére a milleniumi alapból engedélyezett 5000 Irinyi kamatmentes kölcsönnek jóváhagyása tárgyában. 3. Zemplénvármegye közönségének átirata, melyben a főispáni beiktató közgyűlésen résztveit Dokus Gyula főjegyző szives fogadásáért köszönetét kifejezi. 4. Küldötlségi jelentés a millenium alkalmából a vármegye nevezetesebb pontjain felállított emlékművek leleplezési módozatainak megállapítására vonatkozólag. 5. A vármegye közigazgatási bizottságának megkeresése a difteritis elleni gyógyszeruin alkalmazása tárgyában beadott főorvosi előterjesztés és egészségügyi bizottsági javaslat alapján a in. kir. belügyminiszterhez felirat intézése tárgyában. 6. Küldöttségi jelentés a törvényhatósági kövgyűlés munka feladatai egy részének járási bizoLtságokra leendő átruházása tárgyában. 7. Alispáni jelentés Velenczey István közig, kiadónak, Divixi Lajos kórházi gondnoknak és Krúdy Béla közp. Írnoknak betegség folytán történt szabadságolásáról. P. Alispáni előterjesztés a járási faiskolai felügyelői állások rendszeresítése s azok betöltése ügyében szükséges felhatalmazás iránt. 9. Alispáni előterjesztés a szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről szóló szabályrendelet megalkotása ügyében. 10. Alispáni előterjesztés a pásztorokról szóló szabályrendelet megalkotása ügyében. 11. Alispáni előlerjesztés a mezőőrök- és hegyőröknek a büntetéspénzekben való réczelletése kérdésében alkotandó szabályrendelet iránt. A „NYIRVIDEK* TÁRCZAJA. „Nyíregyházai" vagy „nyíregyházi"? Már több mint egy évtized óta fennakad a városunkban lakó ember tolla irásközben, amidőn azt kell leírnia, hogy valaki, vagy valami ide való. Szinte hallani vélem a magukban töprengőket, kérdezve önmaguktól: hogy is irjam már no: nyíregyházai vagy nyíregyházi? így is, úgy is irják, hát iroin én is, hol nyíregyházai, hol nyíregyházi. A nagymérvű bizonytalanság, ingadozás e kérdés körül kétségtelenül fennáll már régnn. — Innen van, hogy mindennemű iromány, nyomtatvány és sajtótermék, mely ezen tanulmány homlokára irott szavak használatára volt és van utalva, csak úgy tarkállik a nyíregyházai és nyíregyházi variálásától. Innen van, hogy ez a dualismus belopódzkodott ínég városunk millennáris monographiájába is — pedig meggyőződésem, hogy Geduly Henrik, szerző barátom tudtán és akaratán kivül van ez így — és becsempésződik a most készülő szabolcsmegyei monographiába is, ha azok, akiket a dolog illet, idejében nem tesznek róla. Midőn én legjobb akaratom és ludasom szerint ezen kérdésre némi világosságot óhajtok vetni, minden kétség kizárása szempontjából mindjárt ilt kinyilatkoztatom, hogy a nyíregyházi mellett foglalok állást, mert használatra egyedül ez jogosult és mert e mellett szólnak az alább következő összes indokol;. A „nyiregnházai" egy minden szükség és ok nélkül a nyolezvanas években Injánál fogva előrántott, kellemetlen hangzású, hibás képzésű kifejezés. 12. Alispáni előterjesztés a birtokhatár megjelöléséről szóló szabályrendelet megalkotása ügyében. 13. Tisztiügyészi javaslat a Nyir-Adony községben foganatosított községi tisztújítás eredményének felülbírálása iránt. 14. Tisztiügyészi javaslat Keék, Beszterecz, Karász és Keres községek birtokosainak a nyomásos gazdálkodási rendszer fenntartása ügyében hozott határozatára. 15. Tisztiügyészi javaslat Levelek község birtokosságának a nyomásos gazdálkodási rendszer fentarlása ügyében hozott határozatára. 16. Tisztiügyészi javaslat Thass község birtokosságának a nyomásos gazdálkodási rendszer fentarlása ügyében hozott határozatára. 17. Tisztiügyészi javaslat a Kis- és Nagy-Báka községek birtokossága részéről bemutatott szervezési szabályrendelet jóváhagyása iránt. 18. Gr. Vay Ádám és Gr. Pongrácz Jenő biz. tagok köszönő iratai a vármegye közönségének üdvözléséért. 19. Vásárvám szedési jog gyakorlatára vonatkozó szabályrendelet. 20. Az orosi jegyzőválasztás elleni felebbezés elintézése. 21. Nyíregyháza város képviselőtestülete által az Okolicsányi-féle birtok megvásárlására vonatkozólag hozott határozat felülbirálata. 22. A kisvárdai kórház igazgatóságának 1196/97. számú előterjesztése a Sí. Révész Miksa elhalálozása és Rácz István elköltözése folytán megürült kórh. választmányi tagsági helyek betöltése tárgyában. 23. A vármegye községeinek 18'J6-ik évi ebadó számadása. 24. Szabolcs, Balsa, Báj, Beszterecz, Encsencs 1896., K.-Kálló 1895., N.-Báka, Gemzse, Gégény, Gyüre, Roliod, Rakamaz, Berkesz, Berencs, Tardos, T.-Ladány, Balkány, T.-Lök, Jákó, Eőr, Nagyfalu, Hugyaj, Kemecse, Lövő, T.-Bűd, Szt-Mihály, Tímár, Ajak, Anarcs, Bogdány, Bököny, K.-Semjén, Csobaj. Nyir-Bakta, NyirLugos, Vaja, Vencsellő, Lórántháza, Pátroha, T.-Kenéz, T.-Dob, ibrány, Pazony, Pthrügy, Ny.-Adony, Ny.-Acsád, Buj, N.-Varsány, Kis-Varsány, Ny.-Beitek, Téth, Dombrád, Székely, Jéke, Bogál, Kótaj, Kékese, Karász, KisVárda, Mihálydi, Napkor, Oros, T.-Eszlár, Polgár, T.Dada, Kenézlő, Zalkod, Viss, Thass. Veresmart, Dögbe, Szakoly, Gelse, M.-Pócs, Berezel, Papp, Mándok, NagyKálló községek számadásai. 25. T.-Ladány, Polgár rendes, T.-Lök, Balkány, Bogdány, Szt-Mihály községek pót köllségelőirányzatai. 26. Somlyódy János szolgabíró kérelme hat heti szabagságidő engedélyezése iránt. Felszínre hozta pedig akkor egy — ma már nem létező — helyi lapszerkesztőség nyelvújító mániája. — Azelőtt nem ismerte, nem hallotta azt senki soha. Mert fel vagyok hatalmazva Leffler Sámuel barátom által, aki az elmúlt években azon nagy mennyiségű irathalmazt rendezte, mely a városi levéltárban mintegy másfélszáz év alatt összegyűlt, fel vagyok hatalmazva — mondom — annak kinyilatkoztatására, hogy ezen egyenként átnézett okmányok egyikében sem fordult elő a nyíregyházai. Mit akait hát itt az indigena? Én és tanártársaim már bölcsőjénél elitéltük a jövevényt és hogy álláspontunkat biztosabbnak tudjuk, egy tekintélyes szaklapnak is kikértük véleményét e tárgyban; de az oly felületes, semmitmondó ibis-redibis-féle választ adott, hogy abból bizony okulni nem lehetett, mindössze néhány példa felsorolására szorítkozván. Különben pedig a szaklapokban nyilvánuló véleményről úgy is csak kevesen vehetnek tudomást, azért választottam ezen, — igazán házi — kérdés tisztázására az ez évi gymnasiumi értesítőt, mert ez állal a tanítványok és azok szülői közvetítésével sok oldalról hozzá lehet férkőzni városunk és megyénk érdekelt társadalmához. Ahol és amidőn ezen altalam felvetett kérdés, beszéd, vagy megvitatás tárgya volt, két irányt észleltem a ,nyíregyházai"-1 pártolók között. Az egyik irány hívei így érvelnek: miért nem mondjuk, hogy kassi, szabadki, orsovi, pápi, csábi . . . slb? Budát meg — mini legnyomósabb érvel — egyikök sem hagyja el. És bár ezen érveket sokszor intelligens egyének hangoztatták, vitatkozni velők, ha lehet is, nagyon nehéz, mert nem tudják, hogy az elősorolt város2316/897 K. Pályázati hirdetmény. Tisza-Lök községben, rendszeresített jegyzői írnoki állás, lemondás folytán megüresedvén, ezen állásra mely 400 frt készpénzfizetéssel van egybe kötve, ezennel pályázat hirdettetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képzettségüket igazoló, okmányokkal felszerelt kérvényüket alól irt elöljárósághoz folyó 1897. én augusztus hó 1-ső napjáig adják be, mert a későbben érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Tisza-Lökön, 1897. évi julius 3-án. Borbély Sámuel, jegyző. Bodó János, biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 11560. K. 1897. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kanyár es Kékese egy körjegyzőséghez tartozó községekben a jegyzői állás megüresedvén, a pályázati hirdetményt ezennel közhírré teszem. Nyíregyháza, 1897. julius 7. Mikccz János, alispán. 4740/1897. K. Pályázati hidctinény. Sz.abolcsvármegye kis-várdai járásához tartozó s megüresedett kanyári körjegyyől állásra ezennel pályázatott hirdetek és a választás határidejét f. évi szeptember hó 7-ik napjának d. e. 10 órájára Kanyár község — mint székhely — házához tűzöm ki. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1886 évi XXII. t.-cz. 74 §-a, illetve az 1883 évi I. t.-cz. 6 §-a alapján minősítésük s alkalmazásukra vonatkozólag szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényüket hozzám a f. évi szeptember hó 4-éig mint záros határidőig beadni el ne innlasszák, mivel a kéíőbb érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A körjegyző javadalmazása: 1. 550 frt. évi fizetés. 2. 45 frt irodai átalány; 3. 40 frt fűtés és világítási átalány; 4. 55 fi t lótartási átalány ; 6. Természetben lakás; 7. 5 hold föld haszonélvezete; 8. Magán munkálatokért szabályrendeletileg megállapított dijak. Kis-Várda, 1897. julius hó 5-én. Angyalossy Pál, főszolgabíró. nevek utolsó „a" betűje azoknak oly lényeges alkotó részét képezi, hogy az a szó jelentésének teljes megsemmisülése nélkül el nem hagyható; míg ellenben „Nyíregyházadnak ugyanazon betűje csak (egy-birtoku, harmadik személyü) birtokrag, amelynek elhagyása után is megmarad a szónak előbbeni értelme, jelentése. Ilyen nyelvtani ismeretek hiányában azután nem csoda, ha az illetők a dolog megértéséhez nem birnak sem kedvvel, sem türelemmel. De még az ilyen ragozatlan, „a" vagy „e

u betűn végződő községnevektől is gyakran elhagyja a véghangzót szójárásunk. Teszi ezt valószínűleg azért, hogy az „i"-nek hozzájuk csatolásakor mintegy elkerülje az ai, ei (több birtokú harmadik) személyragok létesülésél, pl. berzéte-i helyett mondják berzéli, piricse-i „ „ piricsi, litke-i . , litki. kemecse-i , , kemecsi, bátka-i „ , bátki, várda-i , , várdi, bakla-i , . bakti, stb, pedig — ismétlem — ezeknek utolsó hangzója nem rag. — És vájjon ki mondaná magyartalannak ezeket: Bátki Tercsi, várdi járás, bakti vásár stb. A ,nyíregyházai"-t pártoló másik irány álláspontja már komolyabb", figyelemreméltóbb, mert elvi. Ez azon meggyőződésre és oly nyelvi törvény letezésere támaszkodik, hogy: „a tulajdonnév olyan nenyuljhozzam virág, melyen a szóviszonyitas- és képzéskor semmitele változtatást, módos'lást, vagy csonkítást elkövetni nem • szabad." Ha ilyen szabály, melynek létezesehez kétség nem férne, valóban léteznék, az előtt megkellene hajolni; de én igyekeztem daczára sem nyelvtulományi könyve^ Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,