Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

„IN Y I R V I D É K« Mint nngy amid tartalommal biró anyag, mely tehát az élesztő képződést nagyon is előmozdítja, a szárított burgonya és sajtolt élesztő gyártá-bun is tért fog hódítani. Szárított burgonyát a sörgyártásban a drága maláta pótlására lehet használni. Németországban és Angliában főleg a köunyll sörmiuósegek előállítására 30% &t, a nyers anyagnak burgonya alakjában fedezik, mivel ez mintegy 60% al olcsóbb, miut a másként szükségelt árpa maláta. Az uj alakjában a burgonya jó takarmány^zerü és mint ilyen, szállító képes lesz és végre a szárított burgonyából készült liszt átlag, 20% ban kell hogy alkalmaztassák, hogy jó és ízletes kenyeret állíthassunk elő, ez állítás támogatására szolgáljon, hogy Budapest naponta mintegy 200 g, Bécs pedig 700 g. burgonyát használ fel a kenyérsütéshez, és biztosra vehető, hogy a fogyasztás emelkedni fog azounal, ha a burgonya ked vezóbb alakban lesz szolgálatára a kenyérkészítésnek. Mindebből tehát kitűnik, hogy a szárított burgonya a hazai contumon kivül, mely alatt a szeszgyártást, a kenyérkészitést és a takarmányozást kell érteni, még Német és Angolországban a sörgyártásr i. sőt An golországbin élelmi czikként is fogják txportálni, mivel Angolország jelenleg is nagy mennyiségű burgonyát importál, de csak is a közel fekvő államokból, mert a burgonya eredeti alakjában a szállítást nem bírja. A nyers burgonya szükséglet beszerzése. Ha egyrészt a burgonya szárítási eljárás bevezetésével minden szükséges eszköz megadatott arra nézve, bogy a burgonya termelést egész, de főleg felső Magyarországban uagy területeken és a jövedelmezőség mindeu kitalálásával felvehessek, másrészt éppusy természetes, ho^y ezen nagy befektetéssel járó ipartelepek felállítása csak is ugy lehetséges, ha a szükségelt burgonya anyag beszerzéséről minden körülmények közöt', és hosszabb időtartamra gondoskodva van. Mielőtt tehát a kiszemelt helyek egyikén a tervbe vett ipartelep építése megkezdetett, a létesítendő telep környékén fekvő mezőgazdaságokkal burgonya termelési szerződések küldendők bizonyos évsorozatra, és meghatározott termelési területre, miut ez a répa terme lökkel is szokásos a ezukorgyarak részéről. Minden ily ipartelep számára a feldolgozandó nyers burgonya termelésre szánt területek, lehetőleg az ip.rteleptő

1 számítva, 100 kilométeren belül legyenek. 100 000 g. feldolgozandó nyers burgonya terme lése biztosítására 1500 hold terület biztosítandó szer ződésileg. A termelőknek a beültetett területek után mérsékelt kamatszámítás mellett előlegek adandók. A jó burgonya fajok bes.erzése és magtermelésre az ipartelep a gazdasági egyesületekkel karöltve burgonya termelő kísérleti telepeket állítsanak fel. A termelt burgonya mennyiségek mindig a termelő legközelebbi vasút állomásán lesznek átveendők, mig az egység ár megállapítás, a mindeukori minőséget és száraz anyagot véve alapul, a szárító telepen fogna megtörténui. Végre oda kell igyekezni, hogy a burgonyát ter meló és szárító mezőgazdák, az ipartelep vállalatba, mint részvényesek lépjenek be, s igy a szárító ipartelep jövedelmében is részesedjenek. Szárító-telep költségvetés. Mivel a szárítási művelet az év 200 napján, vagyis csak szeptember 15 étől, ápril 15-éig vihető keresztül, a befektetés és üzemköltség leszállítása szempontjából ily szárító telep naponta legalább 1000 q, vagy tehát az üzem évadon át 200000 q. nyers burgonyát kell, hogy .feldolgozzék. — Egy ily telep költségvetése lenne: 1 3 .gőzkazán á 150—450 in. 2 tűzfelülettel 24000 frt. 2 gőzgép á 8 II.—160 H. 13000 frt. Különféle száiitó készülékek 50000 trr. ^Epületek rak'árak gőzkür'ő 60000 frt. Transmissiok, szijkorougok, szíjak, fel szerelés 15000 frt. Vasuti vágáuyok és külön-f'lék 38000 frt. Forgó tóke 100000 fit. Együtt 300000 frt. Jövedelem kiszámítás, i A felső magyarországi burgonya átlagban és legnagyobb részt 22—24% keményítő tartalommal bír; mindazon által, a jövedelem kiszámítás alapjául csak 20% keményítő tartalom vétetett, a mi tényleg 26% száraz auyag tartalomnak felel meg. A szárított burgonya, vagy burgonya liszt éppen ugy, miut a kenyérnemüek, vagy tengeriből készült liszt, s a nyers termény maga 12% nedvességi átlag tarta lommal van képezve, tekiutettel arra, hogy a legszárazabb tengeri augu-ztus havában is bír még 12— 14% nedvességgel. A kiszámításban 4% nyers burgonya veszteség, anyag és piszok veszteség cziméu tekintetbe vétetett. Ezen adatok beszámításával 100 kgr. szárított burgonya előállítására kerek 350 kg. nyers oly burgo nya szükségeltetik, mely 20% keményítő, vagy 26% száraz anyag tartalommal bír. A kikészitési eljárás mellett a szárított burgonya terményben megmaradt 12% nedvesség beszámitá-ával 100 kg. szárított burgonya előállítására szüksé elt 350 kg. nyers burgonyából 247 kgramm viz lesz elplro'andó. és' minden egy kilogramm ily víz elplrolására 1000 latoriát vagy hőegységet számítva 100 kg. szárított burgonya elkészítésihez elpárolás czimén 39—2 kg. olyan kőszén fog szükségeltetni, mely 6300 hőegységgel bír. A gépek hajtására, a rendelkezésre álló egyik gőzgép erejét tehát 80 H. számítva óránként és lóerőu ként 2 kg. épp oly kőszenet számítva 25 éránként 3840 kg. kőszén fog igényeltetni. A nyers burgonya vasút szállítási dijat 50 kméter átlag távolságot és tonna kilométerenként 1, 0 kr. szál litási díjtételt számítván 100 kgr. nyers burgonya után 5, 0 kr. szállítási díj van alapul véve. Ugyanezen alapon a szárított készítmények utáu szállítást díjkülönbözet c.imén a gyárteleptől — Budipestig-250 km. távolságra tonna, kilométerenként 1, 2 krajezár díjtételt 100 kgr. kész áru terhére 30 krajezár számíttatott. Végre az irodai igazgatási személyzet és a szük ségelt kézimuakások czimén a kész szárított burgonya utáu 100 kgrkÉwt 50 kr. pelimináltatott :| oly összeg, mely előreláthatólag alig 70%-bau szükségeltetik. Ezek el rebocsájtásával a mérleg következőleg áll

: 200000 q burgonya á 1 frt. 200000 frt. 22400 q kőszén szántasához, 7680 q kőszén eró kifejtéséhez, 30080 q kószéu á frt, 300080 frt. Iroda költség személyzet és munkások 57142 q szárított burgonya u'án á 50 kr. 28571. Törlesztés, 10000. Fenntartás, 7500. Burgonya szállítás 10000 Szá ritott burgouva szállítása 17144 ' Készítmények eladasa 20% = 11430 q á 9 frt. = 102870. 70®/,*= 40000 q 6 37 = 254800 frt. 10"/, = 5712 q 4 frt. = 22848 frt. Nyereség egyedig 77223 frt. Összesen 280518 frt. tTiszta nyereség 77128 frt. A kimu atott haszon, a tóke befektetés és forgó tőke együttes 25

7V

10

0»/

0 kamatozá-át jelenti, mely ha szon még emelkedik ott, a hol az ipartelep nagyobb lesz, mivel ez által az üzemköltség lényegesen csökken. -Megjegyzendő még, hogy a kézi munkások csakis ott alkalmaztatnak, ahol a gép munka teljesen lehetetlen. A szárított burgonya termék elöíllitásával a mezőgazdasági szeszgyárak képesek lesznek burgonyát, az egész év folyamán főzhetni, és igénybe vehetik majd a jövő szeszadó törvény által nyújtott ezen kedvezményt is. Töke beszerzés. A mennyiben a magyar állam ezen ipír megteremtésében legalább is annyira érdekelt, mint a ezukorgyárak építése előmozdításában, a burgonya szárító telepek felállítására szükségelt tőke beszerzésénél az állam segédkezéze, és hozzájárulása feltételezte!ik, s számítva van, hogy az állam egyéb kedvezményeken kívül a szükségelt fóteher 33'/

3

nl„-al mintegy 10 év alatt kamatmentesen vissza fizetendő kölcsönbcn hozzá járul. Másrészt az épitő gépgyár a szükségelt gépeket szintén 10, de legalább is 5 évi törlesztés mellett szolgáltatná. Tóke beszerzés tehát leend: Állam kölcsön 10 év alatt kamatmentesen: 10000 frt részletekben vissza fizetve, 100000 frt. Gépgyár kölc ön 10 év alatt 10000 frt évi részletekben 'örlesztve, tehát ugy, hogy tőke és kamat ezen 10000 frtban benfoglaltatik 78000 frt. Magán tőkeszükséglet 122Ö00frt:'Együtt 300000frtEgyéb állami kedvezmények. Az egyéb megszerzendő állami kedvezmények, helyi viszonyoktól eltekintve, szállítási dijak ieszállitá sában és adómentességben állanának, külön felsorolás tehát szükségtelen. Csarnok. Egymásért feláldozva. — Beszély. — Irta: Lengyel Józaef. (Folytatás.) Ejyetlen kedvencz eszméje van még e jó öreg úrnak, — leányának Katinkának férjhezmenetele, — azontúl semmi, csak az átköltözés, a régi fészekből a kis kápolna alá, jóságos nejéhez. Előbbeni vágya csakhamar teljesedésbe megy, mert Géza fia egy magas rangú barátjával Keczer Ernővel az upsalai egyetemről haza jött, s egy hó óta, a gazdag, uagymíveltségü fiatal eiuber folyvást Kitinka körül forgolódik. — Ha sejtette volna az öreg űr, hogy az ó Katinkája egyedül csak Kőrösy Barnát, egykori nevelőjét szereti, kicsiny szive egész melegével, az pedig őt viszont ifju-ága egész hevével, lelke üdvösségével. — Ha látta volna, mint esküdtek egymásnak örök hűsé get még a inult őszön, midőn a fák sárgaleveleit hullatták a kis kápolna tetejére ós lábaik alá. Ha látta volna miut borult Kitinka Bírna kebelére, mint szorítja az magához elleuálhatlanul?! De mind ezeket uem tudta, nem gondolta. — Mégis rájött. A mellőzött szerelmes — Melánia kisasszony a miut észre vette, hogy Bírna űr miért oly hideg o hozzá; azounal figyelmeztette az apát, hogy veszély fenyegeti növendéke jövőjét. — Az apa magához hivatá leányát, kérdőre vonta, — s az tiszta szerelme egész ártatlanságával, reszkető ajkakkal vallotta be, hogy Kőrösy Barnát valóban szereti, — s hozzá is tevé, „ugy-j nem hiragszol azért apuskám, s beleegyezel, hogy idő vei ha megkér, az ő nejévé legyek, hi:z' ó mindig jó volt én hozzám, meg mindnyájunkhoz, tudod tégedet is mennyire becsült és tisztelt. IIísz' te is szeretted őt apuskám, — Ugy e nem haragszol?" — Hogy a mennydörgős mennykőbe ne haragudnék! Neked Keczer Ernő nejévé kell lenned, dörgé az öreg űr indulatosan, — a kellene még csak hogy egy Mészöly leány tanítóhoz menjen nőül. Már nem tanító, letette a tanári vizsgát is most jüoiu-bau, bátorkodók köibeszólani Kitinka. Nekem mindegy, válaszolt az api, ha tanár is, de itt mindenki szemében csak tanyasi tanító — puuctum. Szegény édes anyád — mormolá az öreg — kopor sójában is megfordulna, annyira nem nyughatnék. Meg aztán tudnod kell, édes lányom (iátván annak elkeseredett orczácskáját) mondá szelídebb hangon az api: Keczer űr a minap, midőn az ozsoutról szétoszlottak a vendégek, Gizi bityád előtt ü,' nyilatkozott, hogy a napokban megkéri kezedet én tőlem Azt. hiszem édes lányom, öregségemre nem leszesz keserűségemre. Nem, kedves atyám — nem, mondá magát hirtelen elhatározva — meghozom a te és drága anyám nyugalmáért az áldozatot. Igy — 'gy* kedves lányom, légy engedelmes, jöjj ide, hadd csókoljalak meg. Egy hét múlva, mely éppen vasárnapra esett, meg is történt a formális leánykérés és eljegyzés. Idősb keczerfalvi és piuyoki Keczer Ernő nagyreményű fiával pont 11 órakor hajtatott be az urassági cüriára. Szegény áldozatra szánt Katinkának még jó kedvet kellett mutatnia, s a vendégeket, mint a ház úrnője ellátni, holott szive majd meghásadt bánatában. — Géza bátyja is olyan lebaDgolt volt, mint ha valami rossz sejtelem szálta volna meg. — Hát még az apa, a ki tudta az előzményeket. — Csak egyetlen egv személy volt a kastélyban a ki örült az eljegyzésnek, szerette volna siettetni a házasságot — ez Melánia a nevelőnő. — Eljegyzés után Keczer Ernő a legboldogabb volegénynyé, Katinka a legboldogtalanabb menyaszszonynyá lett. De hát a tanyasiak talán semmit sem tudnak a kastélyban történtekről? De igen! A hűséges Gedeon még szombat este megvitte a hirt Katinkától egy kis levélkében. A kis levélke, melyet K&tinka könnyeivel tele sírt, nem csak a leverő hírt tartalmazta, de azt is, hogy vasárnap este 10 órakor az eljegyzési lakoma után, ha a vendégek nyugvóra térnek a kápolna háta mögötti fenyveseik közt várni fog reá. E hirre vigasztalhatlanok lettek a taryasiak, mind a hárman egész este sírtak, zokogtak, mint ba valami nagy szerencsétlenség törtéut volna házuknál. M-iga Bírna is szobájába vonulva, naplóját maga elé véve, százszor meg szészor át olvasta azon sorokat, a melyek szerelmi vallomását tartalmazták; lelki szemei elé idézte ama drága pillanatot, midiin Katinka keblére borulva biztosította őt viszont szerelméről. — És mégis — másat fog szeretni. Minő kietleu az élet, minő zord jelen ! író asztalára dőlve sírt, hosszasan, síit mint egy gyermek, .siratta elvesztett boldogságát, elrabolt édenét. — Ott is aludt el. — Álmában folyvást Katinkával tépelődött, mint ha az a Tisza partján járt volna rémítő örvények felett, s a part mindenütt szakadozott lábacskái alatt. Egyszer csak hirtelen nagy dárab föld vállott el a partból a lábai alatt és bezuhant a földdel együtt a tátongó mélységbe. — A vélt locscsanásra nagyot sikoltott, s aztáG fel ébredt a szegény ifju. Sö ét éjszaka volt körülötte, tapogatózva ágyához ment mely meg volt vetve. A gondos néne vetette meg, de fel nem költötte, hadd felejtse addig is bánatát. Másnap reggel már magasan volt a nap, mikor Barna felébredt. — Hirtelen felöltözködött s kisétált a. Tiszapartra, c^ak az ebéd ideje vetette őt haza. Úlom lábakon járt az óra. lassan; azért elérkezett az est. Kilencz óra előti felöltőjét magára véve távozott. Egy órával előbb érkezett meg a kedves emlékű helyre, gondolá iukább ő várakozik egy órát, mint Katinka egy perczet. Majd leült egy ismerős lóczára, hol Katinkával boldogan többször beszélt a jővö felől. Szemeit a kivilágított kastély ablakaira függesztette, néhanéha egy-egy oda tévedt hang a zajos mulatságból összeszoritá szivét. Majd egyes árnyakat látott az ablakhoz közeledni, majd eltávolodni. Egy alakban határozottan Katinka alakját vélte felismerni. Úgy három negyei 10-kor csendesült a zaj, a lárma odafent. Lassankint elérkezett a várva-várt pillanat. A kastély ablakai egyenkint kezdtek elsötétedni — C-upán a Katinka és a cselédség ablaka volt még kivilágítva. — Tíz óra után pár perczczel két bebu kolt alak közeledett az ösvényen a kápolna felé. Bírna félre vonult a kápolna túlsó szegletéhez, hogy esetleg ne legyen meglepve idegenek által. De midőn közelebb jöve felismerte elrabolt mennyországát hű in isa Gedeon kíséretében, — azonnal előjött rejtekéből. — Ekkor a hű Gedeon kiált a kere>>ztutra felügyelni. Talán késtem is, mondta Katinka, kezét nyújtva Barnának. Majd — érelmein s fájdalmain tovább nem birván uralkodni, — zokogva keblére borult. Sokáig lehettek igy, hogy szó sem jött az ajkukra. Majd Bírna töré meg a csendet. Angyalom! — Katinkám! Edes Barnám! Monda fuldokolva Katinka a szerencsétlen, a boldogtalan mennyasszony. Eljegyzési ruhájába jött le, hadd lássa az ő szerelmese milyen halvány, minő fehér mennyasszony. Hát csakugyan megtörtént az eljegyzésed? Kérdé Barna keserűen. Meg! Válaszolt Katinka elcsüggedve. Tehát adott szavadat uem tudtad megtartani. — Három hét múlva lesz esztendeje, hogy e helyen megígérted hogy senki másé csak az enyém leszeBZ, szólj, vigasztalj meg; — ne hagyd szivemet megrepedni. — Vagy mondjad! Miért jogosítottál fel bírásodra, miért biztattad, miért gyújtottad lángra alvó szerelmemet, uyájis szavaiddal, viszont érzelmeiddel? Talán csak azért, hogy most tenkezeddel marczangold szót keblemet és pedig akkor, a midőn küzdve elérkezettnek láttam az időt ,hogy miut magasabb állású hivatalnok megkérjem kezedet? Vagy talán már kihűlt szived .... Igen, — vágott közbe Katinka — kihűlt szivem lesz egyedül amely nem te érted fog dobogüi, — Hidd el édes B-iruám, lesz erőm megtartani eskümet, hidd el, most is azt mondom, hogy egyedül a tied, vagy a siré leszek. Nem értem — válaszolt a mit sem sejtő ifju. — Akkor mire való vo!t. a ma esteli komédia, ha nem akarsz Ernőhöz menni ? Atyám akarta igy. Felelt a leány lemondva. Hát én most mit csináljak, — kérdé az ifju önkéntelenül. Menj haza nyugodtan, várd be a történeteket, meglásd, hogy nem csali ik meg. Köszönöm angyalom, — köszönöm. Elvégre is atyád és bátyád akaratának is ellenszegű hetsz. Meglásd édesem megélünk csendesen hivatalom után. Szegények, de boldogok leszünk. Igen, boldogok leszünk. Most már Isten veled. Még egy ölelés, egy hos3zű, forró csók s a két szerelmes elválik egymástól. (Folytatása következik.)