Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-11 / 28. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 28-ik számáh Fölbiztatás: — egyik-másik tanulótárs részéről — is az önérzetből ered; mert az önérzet hatalmasan fej­lődik mások elismerése által, — ilyenkor csak az jön számításba, kinek az elismeresére adok többet? — Ha teszem azt, amit pajtásom óhajt, az ő elismerését nyerem Önérzetem nagyobbik, ha látom, hogy befolyásom másokra is van. Ha pijtásom szavamra hajr, ugy ezzel azt bi zonyitja, hogy az én befolyásom erősebben hat reá, mint a nevelőé. Legjobb gyógyszer, miut a tanácsot adóra, mint pedig a tanácsot követőre, a finom guny. Egészen máskép áll a dolog, ha a szülei ház az iskolával ellentétben áll. Itt a szegény gyermek két szék között van; ha a szülőnek nem engedelmeskedik, ott éri büntetés, ha a tanitó által elvégzésre kiadót takat uem teljesiti, természetesen itt sem kap elism ­rést. Itt csak a tekintélyre hallgat a gyermek, hogy a szülő tekintélye nagyobb (leggyakrabban), mint tanító­jáé, ez természetes. A szülő táplál ja, ruházatáról s egyéb életszükségleteiről gondoskodik. A tanítót pidig csak olyan léuynek, tekinti a ki folyton a/.on töri fejét, hogyan lehetne a gyermekeket zaklatni, — hiszen szegény nem képes még helyes Ítéletet alkotni; — nem képes annak értékét felfogni. Az ac?él kovához üt s kiugrik a szikra. Szomorú, ámbár gyakran megtörténik, — hogy a gyermek értelmessége folytán, szülőjével szembeu tani tójának ád igazat. A tanítóra s a szülőre is teher az ilyen állapot. — Dj még szá/.szorta nehezebb a tanítónak a szülőkkel ellentétben eltalálni a helyes eszközt, melylyel az ellen­téteket kiegyenlíthetné. — Hi a szülő a jó szóra hajt, a b ij eltávolítható; ha pedig nem, — p. o. az oknél­küli mulasztásoknál — akkor a törveuy hatalmát kell segítségül hívni; — mert miskép a tanító követelésének érvényt nem tud szerezni. Csábítás: Egyik tanuló valami csinyt követett el (vagy csak szándékszik elkövetni) — Lelkiismeretének megnyugtatására még egy-két társat keres, ezt gon­dolva: „Legalább nem leszek magam*. — Leggyak­rabban akad is olyan, ki könnyű szerrel lépre megy — Ez a hiba is az önérzetben leli alapját. Dacz: Nem akarok! Szeretuém látni, ki kénysze­ríthet reá! í;y, vagy hasonló tn gondolkodik a? elkényeztetett gyermek, kiuek miután otthon minden sikerült, az iskolában is erre törekszik. — Legtöbbnyire „az egyetlen­kék" vagy a kedvenczekuél szokott ez előfordulni. A helytelen, vagy ha ügy akarjuk, a rossz nevelés következtében az önérzet túlságosan fejlődöttki,mi a rossz rosz nevelési hatásnak mindig természetes következménye. Előfordul azonban, hogy a jobb nevelésű gyermekek is, hogy úgy mondjam, „megbicsaklanak," csököuyösek lesznek, még pedig minden külső ok nélkül. Ez az eset pedig nem ritkán fordul elő, leginkább az ideges gyer­mekeknél. vagy a mi egyre megy, az ideges szülők gyermekeinéi. — Az ily eseteknél a tanitó lélektani ismerete nem képes a gyermeket helyes útra vezérelni; — ez inkább az orvos szakmájába vágó. — Ha ez adná elő magát, csak hideg vér, és még egyszer hideg vér. — Itt a büntetés, meg nem bocsátható bűn volna; mert ha ily gyermekhez később kérdést intézünk, rendesen így felel: „Nem tudom! Csak ú^y megszállt valami!" — Igaza is van; mert ő ezt be nem számitható álla­potban tette. A dacz ellen pedig a legjobb gyógyszer a szigor; mert ezt más módon gyósyitani nem lehet. A megbántott önérzet: ez is gyakran fordul elő, vagy nem tapasztaljuk-e hogy gyermekeink ilyenkor azt mondják „Béla v. N ugyanazt cselekedte s őt nem büntették meg oly szigoiuau." Moat már csak az következnék, va jon képesek vagyunk-e ezen engedetlenség okait ellensúlyozni? Hogyan ? Azt később fogom kifejteni. Addig is, Isten velünk! Küzdelem a (lifleritisz elleii. Dr. Jósa András vármegyei főorvos, ki a járvá­nyos betegsége., pusztításai ellen való védő intézkedé­sekről a t ivalyi nemzetközi egészségügyi kongresszuson oly nagy feltűnést keltett előadást tartott, a vármegye közigazgatási bizottságának le^u óbb — c ütörtököu — tartott ülésén a diftéria ellen való védekezés szerve­zésére uézve tett nagyfontosságú előterjesztést. A közigazgatási bizottság — a közegészségügyi bizottság véleményének meghallgatásával — az elő terjesztést egyhangúlag magáévá tette. Dr. Jósa András főorvos javaslata a következő: Statistikai adatok szerint az összes elhalt egyé nek közül dip'uteriának esett áldozatul Szabolcs megyé ben: 1889 évben 3 2 6 százalék, 1890 évben 3 J 8 szá zalék, 1891 évben 5.,« százalék, 1892 évben 12. 4 0 száza lék, 1893 évben 11.,, százalék. 1894 évben 8 s o százalék, 1895 évben 2.„ szazalék, 1896 évben 1. 9 9 százalék. Ezen adatokból az tűnik ki, hogy a halálozás, ezen rémes betegségben 1895. évben t. i. a diphtéria elleni serum használata óta kezdett rohamosan csök kenni. Azon kevesek, kik a serum oltás eredményébeu nem hisznek, azt állíthatják, hogy a diphtéria bete­gülési esetek a serum alkalmazása nélkül is csökkentek volna, mert a diphtériára hajlamos gyermekeknek nagy része, már a betegséget megki pta, és va^y meggyógyult, — bizonyos időtartamra talán immúnisáivá is van, — vagy p*dig elpusztult. Az alábbi rövid statistikai kivonat a betegség kezdetén alkalmazott serum oltásnak feryes eredményét bizonyítja, és ezen számokkal szemben minden ellen­érvelés jogosulatlan. 1895 évben Szabolcsvármegyében 259, Nyitra vár megyében 400 egyén lett gyógyserummal kezelve, az alábbi rövid táblázat mutatja hogy — a hanyadik napon beoltottak közül, hány százalék esett a halálnak á'­dozatul: Szabolcsban 1 ső napon 0, 2-ik nap)n 834 3 ik napon 19 0, 4 ik napon 23 3, 5-ik napon 47. 3, átlag 13. 9. Nyitrában 1 ső napon 4 „, 2 ik napon 10 9, 3-ik napon 14,, 4-ik napon 25 5, 5 ik napon 50.„ átlag 15 7 A nagyméltóságú Belügyminiszter urnák 1892. 1893. 1894 évre vonatkozó jelentései szerint a diphté­riaban megbetegültek közül átlag 40. 7 3 0/ 0 halt el ha­zánkban. A betegség kezdetein eszközölt serum oltás azon­ban nemcsak a megbetegültek nsgy részét menti meg a haláltól, hanem a ragálynak terjedését is nagy mér tékben gátolja, mert a beoltottak a legtöbb esetben ro­hamosan gyógyulván, kevesebb alkalom van a ragály tova terjedesére. A praeventiv oltás eredménye is fényesnek Ígér­kezik, de nem rendelkezüuk még elég statisztikai ada­tokkal ezen véleménynek dönthetetlen bebizonyítására. A köznép ált: Iában véve inkább áldoz házi álla­tainak gyógyítására mint gyermekei életének inegmen tésére, és nehezen szánja magát arra, hogy külöjjösen az első napon, mikor még sok esetben a betegségnek tünetei enyhébbek, pénzt adjon ki. Az orvosok a serum árának kellemetlenséggel járó elszámolásától idegenkednek. A szegények gyógy­kezeltetése az által, hogy a gyógyköltségek nem az államot, hanem a községeket terhelik, rendkívül meg­van nehezítve; a mennyiben ugy a gyógyszerek, vala­mint a serum is ingyen csak is szegénységi bizo nyitvány mellett szolgáltatnak ki, a mi pedig egyéb elfoglaltságnak ürügye alatt a legtöbb esetben csak huza vona után állíttatik ki a községek elöljárói által, dac/.ára annak, hogy a szegénységi bizonyítvány alap­ján csak is a gyógys'ereknek, nem pedig a serumnak ára is téríttetik meg a községek által. A diphtéria elleni oltás minden esetben rendkívüli sürgős lévén, a orvos a serumot azon tudatban szolgál­tatja ki, vagy rendeli meg a gyógyszertálból, hogy a szegénységi bizonyítvány utólagosan könnyen lesz be szerezhető. Tapasztalat szerint azonban nagy fáradtságába ke­rül a gyógyszerésznek vagy az orvosnak a szegénységi bizonyítványnak utólagos beszerzése, annál is inkább, mert a kinek egy rongyos viskónál egyebe nincs, mely ben családjával együtt meghúzódhatik ugyan, de föld­höz ragadt szegény napszámos, és a ki csak napról­napra éldegél, de félre tett garassal uem rendelkezik, náluuk ingyeues gyógykezelésben nem részesülhet, és csak olyan egyén, a ki koldussá van qualifikálva, és ha ilyen család főnek bizonyítványt állit ki az előljáró, sa­ját vagyonával felelős, és esetleg hivatalától is el moz­dítható. A pénz kezeléshez nem szokott, de kötelezett főorvosnak van nyakába a serummal való elszámolás vetve, melyre nem vágyott. A szegény beteg mai napság sorsára van bízva, a ki pedig megkönyörül rajta, csak saját zsebére, vagy esetleg állásának koczkáztatásával teheti azt. Ha olyan szegény a beteg, vagy annak család­tagja, a kinek nincsen senkije, a ki a község házánál a szegénységi bizonyitvány kikuayorálásával időt tölt hetne, ós azt pedig t dja, hogy ilyen bizonyitvány nélkül ingyen gyógyszerre szert uem tehet, ácsorgásra pedig sem ereje, sem ideje nincs, — megadja magát sorsának, és orvoshoz nem is megy; legfeljebb kuruzslók karjába dobja magát. A nyomottabb sorsban lévő súlyos betegen a könyörülő orvos csak saját erszényével segíthet, ha ugyan a beteg merészel szegénységi bizonyitvány nélkül orvos előtt megjelenni. Az elmondottak után érthető, hogy hazánkban a szegény betegek gyógyítása elméletileg rendben vau, de gyakorlatilag a legelhanyagoltabb. Mindezeket ugy a saját, valamint összes orvos társaim tapasztalatai szerint is a leghatározottabban igaznak tariom, és e miatt a diphtéria — a pénzáldo­zatoktól való visszarettenés miatt, — bár kissebb szám mai mint az előző években, — de még most is szedi áldozatait. A hólyagos himlőben átlagosan sokkal kevesebb ember-élet pusziul el, mint a diphtériában, de míg amannak elfojtására az állam évtizedeken át — tetemes pénzáldozatot hoz, sőt bizonyos kényszert is alkalmaz; addig emennek megszüntetését jelentéktelen költséggel, ós legtöbb esetben végrehajthatatlan rendeletekkel véli elfojthatónak. A diphtériának biztos kiirtása csak azon esetben lehetséges, ha az állami érdeknek fog tekintetni, ós nem egyesekuek — leginkább koldusoknak, vagy szegé­nyeknek — terhát fogja képezni. Az államnak uem kellene a gyanúnak azon színe­zetéit eltűrni, mintha sajnálna aránylag csekély áldó zatot hozni, a legvészesebb gyermek betegségnek el fojtására. Ha czélt akarunk érui, miudenek előtt ingyen kell jó és kellő mennyiségű serumot az igénylők részere ki­szolgáltatni, akár a közegészzégügy érdekében és szol gálatában álló gyógyszerészek, akár az orvosok utján, mert a most fennálló rendszer mellett, u>y a gyógy­szerészek, valamint az orvosok, továbbra is igyekeznek a szérum kiszolgáltatása alól menekü'ni A röviden elmondottakat szomorú tapasztalatból merítettem. Ciupán az ingyen szérumnak kiszolgáltatása azon ban csak fél rendszabály lenne, mert az eredmény, attól függ, hogy akarja é valaki ezen kedvezményt igénybe venni, vagy nem? Köztudomásu, hogy köznépünk minden uj dologtól idegenkedik. Hiszen a himlőoltáshoz most már erőszak alkalmazása nélkül, csak azért jelentkeznek önkéntesen, mert a karról karra való oltás most már kötelező nem lévén, a községek eredeti tehén himlő nyirket hozatnak és igj a nép mm félti gyermekeit, a sokszor tapasztalt siphilis és más betegségek átoltásától. Jenner óta száz év telt el, míg az idegenkedés a himlőoltással szemben megszűnt. Az uj diphtéria elleni gyógy és védmódban vetett hit csak azon esetben fog gyökeret verni, ha az orvo­soknak anyagi érdekével is kapcsolatos. Miután azonban még a humanísmus szolgálatában álló orvos előtt is az idő értékkel bír, a legtöbb eset­ben csak akkor fog időt fordítani arra, hogy a nép al sóbb rétegeit a serumnak gyógy és védhatásáról meg­győzze ha ido rabló nehéz küzdelme az állam által is értékeltetik. A siker biztos reményében tehát szükségesnek vélem azt hogy a gyógy vagy védoltást végző orvos az áHam által legalább is egy koronával dijaztassék, mert külomben esetleg lesz gyógyszérum mindenki részére ingyen, de azt mindenki igénybe venni nem fogja. Nagy állami érdek mellett az orvosok humanitására apellálni és azok rovására fukarkodni, nézetem szerint nem helyes. Ellenséggel szemben üres kézzel diadalt remélni lehet ugyan, de a győzelem bizonytalan. A diphtéria elfojtására ezeken felül szerény nézetem szerint nem elegendő, a szérumnak ingyen kiosztása és az orvosok által teljesített gyógy és véd ollásokuak dijjazása, hauem az oltásnak kötelezővé való tétele is Miután ezen előterjesztésem javaslat is: Tisztelettel kérem a tekintetes közigazgttási bizott­ságot; előterjesztésemet az egészségügyi bizottságnak véleményezés és javaslat-tétel végett kiadni, és annak véleményével a közgyűléshez pártolólag felterjeszteni, és a vármegye közönségét arra, hogy a jelen előterjesz­tésemben megjelölt irányban a m. kir. belügvminisz­teriumhoz feliratot intézzen, és ezen felirat támogatása iránt az ország összes törvényhatóságait is megkeresse, — felkérni méltóztassék. A felsoroltaknak alapján kérem a tekintetes közi­gazgatási bizottságot miszerint méltóztassék az egész­ségügyi bizottságot a következő kérdésekre vonatkozólag meghalgatni. Mennyiben igaz az, hogy a diphtéria elleni gyógy­szérum alkalmazása gyógyhatással bir? Sikeresnek tartja-é a praeventiv oltást? Ha ezen nézetben vau, szükségesnek tartja é a diphtériával megtámadott családban a kötelező gyógy és praeventiv oltást elrendelni vagy nem? Szükségesnek tartja-e azt, hogy a diphtéria elleni szérum, — tekintet nélkül a vagyoni állásra — az állam által ingyen szolgáltassák ki ? A diphtéria elfojtása érdekében kívánatosnak vagy szükségesnek tarija-é azt, hogy az orvosok a diphtéria elleni gyógy és védoltásokért az állam által külöu dij járásbau részesüljenek? Végül mily módozatot lát az egészségügyi bizottság szükségesnek, melynek alkalmazása mellett a gyógy szérum kiszolgáltatása a vármegyékben sürgősen tör­ténhessék. l)r. Jósa Andrsís. Lapunk inni számához mellékelve vidéki hátrálékos előfizetőink részére, a hátrálékes ösz­szeg kitüntetésével — utalványlapokat mellékelünk s kérjük az érdekelteket, hogy ez utalvány lapok fölhasználásával, a lapunk járatásá­ért esedékessé lett hátralékos összegeket lehetőleg azonnal, az alulírott kiadó-hiva­talhoz megküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Zimmcrman Kálmán törvényszéki joggyakornokot a helybeli királyi törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Katholikus aatonomiai mozgalmak. Tegnap, julius 10-én délelőtt 10 órakor tartotta meg Szabolcs vármegye kutliolikus értelmiségének nagy része a megye­háza nagytermében a „jelölő" értekezletet Verzár István esperes elnöklete alatt,inely is az autononiiai kongresszusra egyhangúlag gróf Dessewffy Aurél személyét jelölte. Előzőleg több rendbeli indítvány merült fel az autonomia hatáskörének meghatározására, a jelölttől követelendő programúira stb. nézve ; azonban az értekezletet több rendbeli hozzászólás után egyik indítványt sein fogadta el. — A nagy-kállói autononiiai kerület központi bizottsága az elmúlt kedden megalakult Elnöke Fcrenezy Bertalan e. prépost nagy-kállói plébános, jegyzője Petrovits Gyula orosi lelkész lelt, tagjai a legközelebbi községek helyi ötös bizottságainak elnökei. Üléseit az összeírások elleni fel­szólamlások elintézésére az augusztus hó 20-ig eső keddi napokra tűzte ki. A szavazatok nyilvános összeszámítását augu-ztus 21-én fogja eszközölni Nagy-Kállóban. — A Nyíregyházán tartott értekezletre legközelebb visszatérünk. — A 11 yír-adonjaí g. kath. Iskoláról örvende tes jelentést tett a vármegye csütörtöki közig, bizottsági ülésén Gaal Elek bizottsági tag, ki — mint a bizottság ez irányban megbízott küldöttségének egyik tagja — Ujfalussy Bélával és Eördögh Dezső kir. tanfelügyelővel résztvett a nyiradonyi g. k. iskola ez évi zárvizsgáján Megnyugvással tapasztalták, hogy a növendékeknek a a korábbi években idegen szellemben való nevelése most már kikü«zöböltetett, s ugy a tanítás eredménye, mint iránya ellen nyomósabb kifogás nem emelhető. A közig, bizottság a jelentést örömmel és köszönettel vette tudomásul. — JÓTáhanyott alapszabályok. A belügyminisz­ter a doinbrádi önk. tüzoltókegylet, a t.-polgári iparos olvasókör, s a szent-mihályi 4-ik temetkezési-egylet alap­szabályait a megerősítési záradékkal ellátta. — Eskiivö. Dr. Prok Gyula ügyvéd, lapunk fő­munkatársa a hélen, szerdán tartotta esküvőjét Benes Mariska kisasszonynyal, Bencs László polgármester ked­ves leányával. A fiatal párt a város díszkocsija vitte az anyakönyvi hivatalhoz s onnan a templomba. A kocsit Básthy Barna tanácsos remek virágdíszszel díszítette föl, a tanács pedig ez alkalomból üdvözlő iratban fejezte ki a nolgármester, mint öröm-apa előtt jókivánatait, me­lyekhez mi is teljes szivünkből csatlakozunk. — Képviseleti gyűlés. Nyi>egyháza várns kép vi.selőrexiüleie 1897. evi julius hó 13 ik napján délután 3 órától 11 városhaza disztprmében rendem képviseleti közgyűlést tart. Tárgysorozat-. 1. Polgármesteri jelentése a mérnöki, iktatói, es eg Írnoki állás betöltése iránti

Next

/
Oldalképek
Tartalom