Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-25 / 17. szám
Hivatalos melléklet a „Wyírvidék" 1897. 17-ik számához. £130. K. 189 7 bzabolcs varmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegye közönsége által 505/1890. Bgy. szám alatt alkotott s a m. kir. belügyminiszter 115959 V.-b.-96. számú rendeletével jóváhagyóit és vele a folyó február hó 8-án kelt 2363. K. szánm intézkedésemmel tudomásul vétel és alkalmazkodás, illetve végrehajtás végett közlött építkezési szabályrendeletbe némi esetieg félreértesekre alapul szolgálható hiba csúszván a leíráskor be, ezen félreértés elkerülése czéljából a következőket hozom tudomására. A szabályrendelet 2-dik §-a ugyanis azt mondja, hogy „Azon uj épületek emelésére, vagy meglévő épületek oly átalakifására s oly toldalék építkezésekre s lényeges átalakításokra, melyek az építkezésnek az 5-dik §-ban megállapított legkissebb méreteit meghaladják, a járási főszolgabíró engedélye szükséges." Miután pedig a szabályrendelet 5. §-a a rnesgye vonalak megállapításáról szól, világos, hogy a 2. §-ban ezen 5-dik §-ra tévesen történik hivatkozás, hanem igenis hivatkozásnak kellett-volna történi a ti. §-ra, melyben kimondva van, hogy a csak egy szoba konyha és kamarából álló építkezésekhez engedély nem szükséges, hanem az ily épilkezések az elöljáróságnak csak bejelentendők s építkezési engedély kinyerésének ezen esetben a 7. §. értelmében csak akkor van helye, ha az ilyen egy szobából, konyha és kamarából álló építkezések ellen észrevételek, vagy kifogások emeltetnének, s igy a 7. §-ban és nem az 5-dik, de a 6-dik szakaszra kell figyelemmel lennie. Nyíregyháza, 1897. márczius 28. Mikeez János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6013. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 13276/97. sz. rendeletének másolatát tudomásvétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyházán, 1897. április 6. Mikeez János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 13276/111.-1. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló vasutak vonalán Csík és Háromszék vármegyék területén fekvő Szent-Simon, Csíkszereda, Sepsi-Szent-György és Málnás-Fürdő állomásokat marharakodó állomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén lévő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, liogy a f. évre engedélyezett rakodó állomásokról szóló és folyó évi 14385/111.-1. sz. alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 7. és 8. lapján „Csik és Háromszék vármegyék" rovat alatt a nevezett állomásokat pótlólag vegyek jegyzékbe. Budapest, 1897. évi márczius hó 28-án. A miniszter meghagyásából: Lipthay, s. k. 6261. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek ! i. . elöljáróinak. Felhívom polgármester urat és a községi elöljárókat, hogy a folyó évben Szabolcsvárrnegye területén észközlendő „Csillagászat-földmérési" munkálatok teljesítésére a cs. és kir. közös hadügyminiszter által kiküldött tisztek s a melléjük rendelt személyek ellátása iránt az illető tisztek állal előmutatott nyilt rendelet értelmében gondoskodjanak s őket ezen fontos szolgálati feladatnak teljesítésében lehetőleg támogassák. Nyíregyházán, 1897. április 10. Mikeez János, alispán. 6667. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. 6014. K. 1897.~ mások gyakorolt vízhasználata korlátozva lesz-e, vagy sem, a földalatti medenczék vizbőségének ismerete hiányában előre nem látható s oly helyeken, a hol magánosok, vagy testületek tervszerűtlen s a valódi szükség mérvét véve alapul felesleges ártézi kútfúrásokkal az altalajban lévő víztartó medenczéket mértéken tul megcsapolják, az az eredmény, hogv ugy az előbb fenállott, mint az utóbb létesített ártézi kut vizét veszti, vagy egyszerű furt kúttá alakul át, melyből csak szivattyúzás utján lehet vizet nyerni. Részemről az ártézi kutak fúrását — tekintettel a törvényes rendelkezésekre, mindaddig, mig az a valódi szükséglet kielégítésére szolgál, vagy is a mig viz felesleg nem mutatkozik, korlátozhatónak nem tartom ugyan, azonban már a törvény szelleméből kifolyólag sem engedhető meg ujabb kulák fúrása akkor, midőn a már létező kutak viz feleslege az ujabb használatok kielégítésére is elegendő. Ez okból s mivel oly esetekben, a midőn már meglévő ártézi kutaknál vizfelesleg mutatkozik, ezen vizfelesleg — mihelyt a birtok határát elhagyja — külömben is hatósági rendelkezés alá tartozik, vagy is oly vizet képez, a melynek használata felelt a vízjogi törvény alapján eljáró hatóságok intézkednek, szükségesnek tartóin hogy a vízpazarlásnak e vizfeleslegek okszerű felhasználása ulján eleje vétessék. Felhívom ennélfogva a czimet, hogy midőn egyesek az ártézi kutak feles vizeinek elvezetésére szükséges engedélyért folyamodnak, a kérvény elintézésével azon körülményt is mérlegelje, vájjon ezen vizfelesleg az illető, vagy a szomszédos községek, esetleg érdekeltek ivó viz szükségletének vagy más természetű vízhasználat által igényelt szükségletnek kielégítésére nem lenne-e czélszerüen felhasználható. Budapest, 1897. évi márczius hó 15. A miniszter helyett: Olvashatlan aláírás, államtitkár. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabirájának hozzám beterjesztett alábbi körözvényét közzététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1897. április 15. Mikeez János, alispán. [ i (Másolat.) Szabolcsvármegye dadai felső járás főszolgabírója 1645/97. K. Körözvény. Deák József gávai lakos Vitány község elöljárósága által 125. és 126. folyó szám alatt kiállított és S.-A.-Ujhelyben 1697. és 1698. 'szamok alatt nevére átírt járlatait folyó év márczius 25-én elveszítvén, ezennel kőröztelik. Gáva, 1897. évi április hó 11-én. Király, s. k. szolgabíró. kapcsolatosan tárgyaltatott a kir. erdőfelügyelősée 189fi jelente 1575 4' ' 89 7' 4,/ M-' 41/ 3" 41/ G- S 7" véleményes Határozat. A fent emiitett határozatok tudomásul vétele mellett a semmisnek nyilvánított eskületételi bizonyítványok körözése elrendeltetik s Nyíregyháza város polgármestere es a kozsegek elöljárói utasíttatnak, miszerint feltalálás eseten az illető eskübizonyitványt Szabolcsvármegye közig. erd. albizottságához beterjesszék. A bizottság jegyzője felhivatik, hogy a semmisnek nyilvánított bizonyítványokra vonatkozó adatokat a bizottságnál vezetett nyilvántartási könyv betürendszerint elkülönített rovataiba bevezesse. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, a bizottság jegyzője és Nyíregyháza r. lan. város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig a „Nyirvidék* cz. hivatalos közlöny utján ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottság erdeszeti albizottságának Nyíregyházán, 1897. márczius hó 18-án larlott üléséből. Hrabovszky Guidó, erd. alb. elnök. Szabolcsvármegye alispánjától. 26. Eb. 1897. Szabolcsvármegye erd. alb. elnökétől. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 6816. K. 1897. Nyíregyháza város polgármesterének és a közsé gek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabírói hivatalától hozzám beküldött alábbi körözvényét közzététel végett közlöm. .Nyíregyházán, 1897. április 17. Mikeez János, alispán. (Másolat.) 1885/97. K. Körözvény. Kotosz István nagyfalui lakos egy 10 éves, sötét pej szőrű, herélt, jegytelen lováról az 1895. évi juniusi tokaji vásárra Tokajban kiállított járlatát ismeretlen helyen és módon elvesztette, mely is köröztetik. Gáva, 1897. évi április hó 14-én. Király, s. k. szolgabíró. Sz. 1307/97. Közig. Körözvény. Tisza-Polgár kö/.séghez tartozó Kis-Kerecse tanyán folyó évi április hó 2-án ogy darab pely, hátsó bal lábára kesely, VI. bélyegü 30 frt értékű kancza ló fogatott fel bilangságból, mely kinom sajátitás esetén folyó évi május hó 15-én délelőtt 10 órakor Tisza-Polgár községházánál nyilvános árverésen eladatni fog. Tisza-Lök, 1897. április 15-én. l)obos Imre, főszolgabíró. 1308/1897. K. sz. Körözvény. Varga Gábor t.-polgári lakos a nevére 135547/96. törvényhatósági és 582/97. községi szám alatt T.-Polgár községben f. évi márczius hó 2-án kiállított 1 drb 7 éves, sötét pely, balról FC. bélyegü kancza lóról szóló járlatlevelét ösmeretlen módon elveszítvén — körözendő — feltalálása esetén e hivatalhoz leendő beküldése kéretik. T.-Lök, 1897. április 15-én. Dobos Imre, főszolgabíró. Tárgyalás alá vétetett a debreczeni kir. erdőfelűgyelőségnek 1897. 36 sz. javaslata az erdő tiszti egyenruha viselésének kölelezővé tétele tárgyában. Határozat. Miután tapasztaltatott, hogy az 1879. évi XXXI. t. cz. 48 §-a az erdő-birtokosok, illetőleg a felesketett erdütisztek részéről teljes mértékben tneg nem tartatik, ennélfogva tekintettel arra, hogy a nagyméltóságú földmivalésügyi m. kir. miniszter ur, ezen rendelkezés végrehaj. tását 62669,96 sz. rendeletével sürgeti. Az erdőbirtokosok felhivatnak, hogy felesketett erdő-tisztjeiket, különösen az erdő törvény 17 § alá tartozóknál, hivatkozva u. azon törvény 45 és 53 §-aira, szigorúan utasítsák, hogy hivatalos szolgálatuk alkalmával a külön hatósági szabályzatban előirott erdő-tiszti egyenruhát viselni hivatalos kötelességüknek ösmerjék. Amennyiben pedig m. kir. kincstári szolgálaton kivül álló, de az erdő törvény 17 §• a alá tartozó erdőtisztek egyenruházatára vonatkozó szabályrendelet a törvényhatóság területén oz ideig általában megállapítva nincs, vagy a meglevőnél nz ünnepélyes megjelenés és a gyakorlati kül-szolgálat érdekéből, annak czélszerü kiegészítése, módosítása igényeltetnék: Az erdő birtokosoknak kötelcoaígűkkO tetettek, miszerint kle vonatkozó egyenruházati szabályzatukat, kérvényük kíséretében a határozat vételétől számított 2 hónap alatt okvellenül terjesszék be, néliogy a felesketett de egyenruhát nem viselő erdő-tiszt hivatalos működésében ebbeli jellegét törvényszerűen ne érvényithesse, sőt esetleg hivatalos eljárása közben e miatt jogosult kifogásokra is adjon alkalmat. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, a községek elöljárói s Nyíregyháza város polgármester.;, ezek utján az erdőbirtokosok, végül a felesketett erdőtisztek ezen határozaton értesittetnek. Kell Szabolcsvárrnegye közigazgatási bizottság erdészeti alb zotlságának Nyíregyházán. 1897. márczius hó 18-án tat tuti üléséből. Hrabovszky ttuidó, erd. alb. elnök. 3854. K. 1897. 66. Eb. 1897. Kir. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 6307/97.-\ .-3. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás'és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1897. április 6. Mikeez János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 6307/V.-3. szám. Valamennyi vármegye alispánjának. Az 1885. évi XXIII t. cz. 15. §. szerint ártézi kulák fúrása oly feltétel alatt hogy az idézett törvényszakaszban megjelölt rendőri intézkedések betartassanak s az uj kut túrása által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata ne veszélyeztessék, mindenki által szabadon foganatosítható. A fúrás szabadságának ily feltételekhez való kötése elvileg helyes s kifogás tárgyát nem képezheti, azonban, a mint a tapasztalat mutatja, a gyakorlati életben azon körülmény, hogy a fúrásnál a feltétel betartatott-e, a legtöbb esetben" előzetesen nem állapitható meg, mert a fúrás tényleges foganatosítása alkalmával azon körülmény, hogy Szabolcsvárrnegye erd. alb. elnökétől A községek elöljáróinak. erdő-felügyelőség 1897./S4. sz. javaslata a szőllő-karók termelése tárgyában. Határozat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 15160/1897. sz. leiratával az erdő és szőllőbirtokosok figyelmét a szőllőkarók tömeges olcsóbb termelése érdekéből felhívni rendeli, hogy a cserhántó üzemben kezelt tölgy fiatalosokban termelni szokott úgy nevezett varga fából az erre alkalmas egyenes példányok ha kiválasztatnak és: 16—2 méter hosszúságban lekérgezve tartósságuk fokozata czéljából folyó kátránynyal, esetleg karbolineummal telittelnek és külön rakásoltatnak, alkalmaztatásuk úgy az erdő, — mint a szőllő-birtokosoknak igen előnyös. Ennélfogva ezen eljárás közhírré tétetni rendeltetik azzal, hogy az erdő birtokosok ebbeli elhatározásukat és a termelés eredményét már ez év I. felében a bizottsággal is közöljék. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség ezen határozaton, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói a „Nyirvidék" czimü hivatalos lap ulján értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közig. biz. erdészeti albizottságának Nyíregyházán, 1897. márczius hó 18-án tartott üléséből. Hrabovszky Guidó, erd. albiz. elnök. 278., 6. 50., 51., 56. Eb . Szabolcsv m. er d. al b. elnökétől. 1896. 1897. A községek elöljáróinak. Tárgyalás alá vétetett Vas, Krassó-Szörény, Pozsony, Nógrád, Szatmár és Kolozsvármegyék erdészeti albizottságainak azon határozata, mely szerint Kricsi Ferencz, Siták János, Grisch József, Kukla Ignácz, Jaschek Mihály, Palatvér György, Klein György, Rigler György, Gimpel Floris, Chodics János, Fehér Béla, Dobrovics István, Molnár István, Szerencsi Mihály, Pintér János, Szabó Pál, Rubendánt János, Babis József, Popovics György, Kubcsek Károly, Szvicztóvszki József, Dobje Mihály, Togyer László erdőőrök elveszett eskübizonyitványai hatályon kivül helyeztetvén, semmisnek nyilváníttattak, Szabolcsvárrnegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Beregvárinegye munkácsi járásában összeírt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett azon meghagyással közlőm, hogy feltalálás esetén a munkácsi járás főszolgabiráját közvetlen értesítsék. Nyíregyházán, 1897. február 28. Alispán helyett: Mikeez Dezső, főjegyző. (Másolat.) A munkácsi járás területén 1897. évi fősorozásra felhívott I. korosztályú teljesen ismeretlen hadkötelesek kimutatása: Lakatos Miklós, Nagy Károly, Kaszürecz Mihály, Szidna Péter, Horváth András, Balogh Mihály, Hegedűs Ferencz, Zihermann Smilku, Edes Antal, Szkupirecz János, Krujániczky József, Kosluza György, Hrenyó János, Meskó Vaszily, Schwarcz Berkó Ábrahám, Grünbaum Májer, Kosztrub György, Ruszin Irén, Varga Péter, Pronliker Mihály, Pereszta János, Kundra János, Kanálos Mihály. 4778. K. T89Y. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A Belényesi, beéli, érmihályfalvai, és berettyó ujfalusi járásokban összeírt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett azon utasítás mellett küldöm, hogy feltalás esetén közvetlen az illetékes járás főszolgabíróját értesítsék. Nyíregyháza, 1897. márczius 15. Mikeez János, alispán. A belényesi sorozó járás. A teljesen ismeretlen hadköteles névjegyzéke a következő: Dringó Tivadar (Tódor.) A beéli sorozó járás. A teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzéke a következő: Geczig József, Bognár Lajos, Lázár Pável. Az érmihályfalvai járás. A teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzéke a következő: Csányi Lajos, Gsizek Kamii, Kövér Károly, Szpev Sándor, Szitu János, Varga Lajos, Bonesz Sándor, Vanesz Mihály, Papp József, Stefan l.lés, Bulog Ferencz, Molnár János, Pál József, Keriszku János, Erdei Miklós, Ferencztk Ferencz, Nagy Sindor, Szlep'.ió József, Schlesinger Ignácz, Szabó György, Islván Sinior István, Gócs Bálint, Knsán Ferencz, Katona János, Irp Alajos Venczel, Nagy János, Szivcsák János, Andrucz József, Rézműves József, Balog
