Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-07 / 10. szám

Hivatalos melléklet a „Nyírvidék" 1897. lO-ik számához. Szabolcsvái megye alispánjától 364 3

. K. f897. A járási főszolgabl ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének 6s a községek elöljáróinak. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál lemondás folytán megüresedett s 900 frt évi fizetéssel javadalmazott adóügyi tanácsosi állásra pályázatot nyitok. Pályázni óhajtókat felhívom, hogy elméleti és gyakorlati képesitesüket, amennyiben jelenleg közszolgálatban nem lennének, életkorukat és erkölcsiségüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a vármegye közigazgatási iklatóhivatalába ez évi márczius hó 24-ik napján, délutáni 5 órára kitűzött határidőig adják be. A pályázat alá bocsátott állás Nyíregyháza város tanácstermében a folyó évi márczius hó 26-ik napján d. e. 10 ói ára kitűzött képviseleti gyűlésen, választás által fog betöltetni, miért is Nyíregyháza város polgármesterét utasítom, hogy a képviselet tagjait e határidőre hívja össze. Nyíregyháza, 1897. február hó 26-án. Mikecz János, alispán. ''938 K ~Í897~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A szülésznői gyakorlat szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet egy példányát tudomásulvétel es alkalmazkodás, valamint végrehajtás végett alant közölve kiadom. Nyíregyházán, 1897. február hó 27-én. Mikecz János, alispán. 9/896. Szabályrendelet, a szülésznői gyakorlat szabályozása tárgyában. 1. §. A szülésznői gyakorlatot csak olyan egyének űzhetik, kik az ország területén érvényes szülésznői oklevéllel birnak. 2. §. Oklevéllel nem biró u. n. czédulás, vagy a főorvos által képesített bábák csak oly községben gyakorolhatnak bábaságot, hol okleveles bába nincs és kivételképen a községektől távol eső nagyobb tanyákon, addig, mig oda okleveles szülésznő le nem telepedik; de csakis a vármegye alispánjának engedélye mellett. Ugyanazért a járási főszolgabirák a jelen szabályrendelet életbe lépte után a járás-orvos meghallgatása mellett a vármegye alispánjához jelentést kölelesek tenni arról, hogy mely községben vagy tanyákon lakó oklevéllel nem biró szülésznők részére volna ideiglenesen a gyakorlat folytatására engedély adandó; ki is ezen jelentések alapján, s a vármegyei főorvos meghallgatásával az illetők részére a működhetési engedélyt megadja, a mely azonban érvényét veszti, mihelyt az illető községben vagy tanyán okleveles szülésznő állandóan letelepedik. 3. §. A községi vagy körbába köteles szakkönyvet, a bábaságra vonatkozó törvényeket, miniszteri és hatósági rendeleteket, valamint az előirt szereket és eszközöket beszerezni, az utóbbiakat jókarban tartani, a szülési esetekről nyilvántartást vezetni és a hatósági orvos előtt kívánatra bármikor megjelenni és a jelzett tárgyakat az ellenőrzés gyakorlása czéljából bemutatni. Joga és kölelessége a hatósági orvosnak a szende alkalmával meggyőződést szerezni a községi vagy körbába szakképzettségéről, valamint arról, hogy az illető ismeri-e a bábaságra vonatkozó törvényeket és rendeleteket ? 4. §. Az 1.876: XIV. t.-cz. 1-10. §-nak b) pontja és az ugyanezen törvény 146. §-a értelmében minden község önállóan vagy egymással szövetkezve, községi vagy körszülésznő tartására köteleztetik. Ha azonban valamely 1500 lakost nem számláló község a községi szülésznői állás rendszeresítését jogérvényesen elhatározza, és a községi szülésznői állás betöltése czéljából általa megtett intézkedések eredményre vezetnek, az egyes községek között a körszülésznő tartása tekintetében a 211/887. Bgy. számú határozattal már megállapított szövetkezés hatálya önként megszűnik. Ha a fentiek szerint újonnan rendszeresített vagy üresedésben jött szülésznői állásra a pályázat meghirdei tése daczára okleveles egyén nem jelentkeznék, a közsi g a szülésznői állásra alkalmas egyénnek saját költségén leendő kiképezésére köteles. A község költségén kiképeztetelt igény állását csak azon esetben hagyhatja el, ha a községnek a kiképeztetés folytán felmerült kiadásait vissza téritendi. 5. §. A községi bába évi fizetése 50 frtnál, a körbába fizetése pedig 60 frtnál kevesebbre nem szabható, a mely fizetés negyedévi részletekben szabályszerű nyugla mellett utólagosan a községi pénztárból szolgáltatandó ki. 6. §. A községi vagy körbába rendes szüléseknél köteles a gyermekágyast és az újszülötteit a fennálló ulasilások szerint 8 napig gondozni, azokat naponta egyszer, szükség esetén többször is meglátogatni. Ezen ténykedésről a községek belterületén a felek állal fizetendő 2 frt díjazásban részesül. 7. §. Ha szolgálata 8 napon túl is érvénybe vetetnék, minden látogatása 30 krral díjazandó. 8. §. Ha a felek, vagy ha azok cselédek lévén készpénzzel nem rendelkeznek, s a szülésznő követelését a cseléd tartó sem fizetné meg, köteles az elöljáróság a községi szülésznő követelését a számla felmutatását ól számitva 14 nap alatt közigazgatási ulon behajtani. 9. §. A vagyontalan szegénységi bizonyítványra jogos igényt tartó egyének körül lett fáradozásáért a községi vagy körbábát díjazás nem illeti. 10. §. Ha a községi vagy körbába tanyára vitetik, természetbeni fuvarra tarthat igényt, vagy minden megtett kilométer út után 10 krt számithat fel. A fuvar szolgálatban állókért első sorban a munka adók, teljesen vagyontalanoknál pedig a községi pénztár terhére állítandó ki. ' l. §. A községi vagy körszülésznő a községhez tuilozó tanyákon előforduló szülési eseteknel való első izbeni egyszeri közreműködéseért 1 frt díjazásra, s ha a fuvar nem természetben adatik, fuvarilletményre tarthat igényt. A szülési eset megtörténte után pedig a beteghez leendő minden további kiutazásért 40—40 kr külön dij, s a fuvar ki nem állítása esetén, fuvar dij illeti. 12. §. Nem szorosan vett szülésznői teendőkért, mint p. o. allövetezés, nadályozás stb. 30 kr dij számitható fel. 13. §. A községi vagy körbába halottkémi teendőket nem végezhet. 14. §. Betegápolásért ellátáson kívül 1 frt napdijban részesül, azonban csaknem ragályos betegeket ápolhat és az ápolás mellett betegágyasait is ellátni köteles. 15. §. Azon községi vagv körszülésznői, ki részeges, tisztátlan, erkölcstelen vagy ragályos nemi betegségben szenved, vagy ápoltjait elhanyagolja, állásáról fegyelmi uton felfüggesztendő ; ha azonban a fegyelmi eljárását elrendelő, vagy a felfüggesztést kimondó határozat ellen felebbezés adatik be s az állásától felfüggesztett szülésznő helyettesitése iránti intézkedések eredményre nem vezetnek, a szülésznő a fegyelmi eljárás befejezéseig, illetve a beadott feli bbezés jogerős elbírálásáig teendőit végezni köteles, azon esetet kivéve, ha ragályos nemi betegségben szenved, mely esetben a szülésznői teendők végzéséről felgyógyulásáig feltétlenül eltiltandó. 16. A községi vagy körbába állását csak két hónapi felmondási idő eltelte után hagyhatja el, s 24 órán túl a községből az elöljáróság engedélye nélkül nem távozhat. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1896. évi február hó 20-án tartott rendes tavaszi gyűlésében. Kiadta: Sipo* Béla, tb. főjegyző. 23391/1896. sz. Magy. kir. belügyminiszter. Helybenhagyom. Budapesten, 1896. évi április hó 6-án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre, államtitkár. 3760

. K. 1897. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A dadai felső-járás főszolgabirájának jelentése alapján közhírrel étel végett közlöm, miszerint a f. é. január hó 26-án Gomba Károly rakamazi lakosnak 2 db 5 éves fehér szőrű, fennálló szarvú, a hátulsó bal ezombjukon olvashatatlan bélyegü ökre, — fejükön lánczkötéllel — elbitangoltak; felialálás esetén a jelzett főszolgabírói hivatalnál tegyenek jelentést. Nyíregyháza, 1896. márczius 2. Mikecz János, alispán.