Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-14 / 7. szám
N Y I R V I D É K<< zik a vidéken időukéut tartaui szokott farsangi mulatságoknak. A tánczmulatságot, mely reggelig tartott, s melyen a/, első négyest 35 ptr lejtette, éjfélkor egy 140 terítékű kedélyes vacsora szaki'otta meg. A rendezőség a bál tiszta jövedelmét: 39 frt 60 krt a helybeli evang. ref. ós izr. iskola szegény növendékeinek a segélyezésére adomáuvtzta. A felülfizetők névszerinti S/u'vovszky Pompejus, Weítzner Ferencz (Budapest) es W ítzner Benó urak 2—2 frr. A'mássy István, dr. Hei-^zler József, S<obonya Nándor, Birek litván, Gro^zmann Sámuel, id. Márton Ferencz. B itari Ár >n, Z icsek János, Altmann Dávid, Altmauu Mir, Bírta Lajos, Elek Alajos (K s Varda), Gild-ttein E.nil, Moskovitz Mór, Hetey Bertáim (Ep -rje-ike), Szabó László (Dögbe), Papp László (Ber czel), Orosz Albert és Risenbauin Adolf urak 1—1 frt adakozáíukért, úgyszintén az összes jelenvoltaknak a jótékony czél érdekében tett fáradozásukért a rendezőség e helyen is köszönetét nyilvánítja. — A nemzet vezére. Most kap'uk készen az „Ország Világ* legutolsó számát. A kitűnően szerkesz tett hetilap sietett a hét aktualitását megörökíteni s közli Apponyi Albert gróf menyasszonyának Meusdortz Klotild grófnőnek arczképét. Ezúttal érdekes dolgokat közöl a leendő „kurucz" menyecskéről. A lap külömben tele van érdekes elbeszélésekkel s versekkel, a mi nem is csoda, hisz a magyar irodilom kitűnőségei mind munkatársai az „Ország-Világ" nak. — Együtt találjuk Ábrányi Emil, P.rán Gyu'\ Cilonel, Váradi Antal, Stlamon Ödön, Buday Ltszló munkáit, vannak ezután czikkek benne Mészáros Imrétől, Pásztor Árpádtól, és igen jó aktualis képek, sok arcz.ép gazdag rovatok stb. Az „Ország-Világ" előfizetési ára negyedévre 2 frt, mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest V. Hold-utcía 7. sz) — Idők jele. Egyik legmegbízhatóbb forrásunkból kapjuk ma, az utóbbi években szépen fejlődött gazdasági gépiparunk sajnálatos hanyatlását tanúsító azon értesítést, hogy hazánkban legrégibb és legtekintélyesebb vállalatainak egyike: a Schlick-fele vasöntöde és gépgyár r. t. Budapesten, a gazdasági gépek és eszközök gyártását ezentúl jóval szűkebb keretre szorítja, a menynyiben ezen gépek és eszközök nagyobb részének további készítésével felhagy és a raktáraiban felhalmozott nagy mennyiségű ilynemű gépek és eszközöknek, minden elfogadható árban való elárusitását, úgy egyenként, mint csoportokban határozta el. Mint a helyzet ösmerői bátran registrálhatjuk, hogy ezen derék vállalatnak eme részleges visszavonulása a gazdasági gépszakmától, tisztán csak e téren duló, áldatlan versenyben nyeri magyarázatát, mely szükségessé telte volna azt, liogv országszerte kitűnőnek elismert gyártmányainak minőségét, a mélyen leszorított árakkal hozza összhangzatba. — A társulat, melynek készítményei a legutóbbi millenáris kiállításon is méltó feltűnést keltettek és a legnagyobb kitüntetést: a díszoklevelet nyerték el, semhogy az üzletvezetés régi, dicséretes traditiójálól eltérjen, miután meggyőződött arról, hogy jó árut, a mai piaczi árak mellett, csak veszteséggel hozhatna forgalomba, inkább lemondott a további versenyről, élénk sajnálatára a házai gazdaközönségnek, mely bizonyára fájdalmasan fogja nélkülözni ezen jeles, megbízható ezog, solid gyártmányait és nagy kárára gazdasági gépiparunknak, melyben egyelőre pótolhatatlan hézagot hagy maga után. — Hallomás szerint, a társulat ezentúl fokozott tevékenységgel fog a már eddig is virágzó többi osztályainak, mint: hid-, gép- és waggon építészeti, vas-, horganyésk érczöntőde, épületlakatosság, vasszerkezetek stb. minél nagyobb mérvben való fejlesztésére törekedni. Árverés a vasútnál. A kézbesithetlen s fölös szál litmányok a va u-i üzletszabályzat 70 § a é.telmében nyilvános árverezés utjln d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraib'n a következő napokon kerülnek elidisra, melyhez t. cz. közönség ezennel meghivatik. Arad állomáson 1897. február 15-én. Brassó „ 17 én. Bpest drpt. „ „ „ 18 án. Recskemet „ „ „ 19-én. Mískolcz götnör p. u. „ „ „ 22-én. Újvidék „ 23 án. Szeged „ 23 án. Debreczen „ » » 23 áu. Zágráb „ 23 án. Pápa „ 24 ón. Kolozsvár*) „ , , 24-én. Bpest ny. p. u. „ „ „ 25 én. Pozsony „ 25 éu. Csaba „ 25 én. Eszék , 26 án. Szatmár „ „ 26 án. Kassa „ , „ 26-án. Pécs , 26 án. Nagy Várad „ 26 án. Győr „ » > 27 én. *) Kolozsvárt az árverezés az első magy. eug. árverezési c arnokban (város belközép u'cza 19. sz. a.) tartatik. — Visszaemlékezés. Az ezredéves kiállítás kedves emlékei vonultak el lelkünk előtt midőn megkap'uk a Mauthner Ödöu budapesti magkereskedő idei főár jegyzékét, melynek boritéklapján az ezredéves kiállítás egyik gyöngye, az általáuos feltűnését keltett Mauthner pavdlou vagy ragyogó sziunyomatban megörökítve. Kik az e pivillon csoportosított nemesitett magvakat szem lélték, nemcsak a belföldi közönségünk, hanem a szélrózsa minden irányból idesereglett külfö'di látogatók is mind beismerték hogy a Mauthner czég nem csak méltó vetélytársa az angol, franczia és amerikai világ hírű magkereskedő czégnek, hanem túlszárnyalta azokat. Élénken bizonyították ezt a pavillont körülövező növény kincsek, a tündéres üdezöld finomszálú pázsit közt mint kertben meg-megujuló változatos virágpompa. Ugy a pázsitkert, valamint a gyönyörű virágok mind aM u h ner féle magvakból fakadtak. Az idén különben a Mauth uer főárjegyzéke a legelső külföldi főárjegyzékeket is határozattan felülmulta. A felette ízlésesen rendezett igen gazdag (184 oldalra terjedő) tartalma, az érdekes újdonságainak tömkelege, nemhogy fárasztaná az olva sót, hanem valami élvezet gazdának és kertkedvelőnek egyaránt és fogalmat nyújt a Mauthner-féle magnagykereskedés óriás, sokoldalú választékáról. Mauthner ezen gyönyörű uj fóárjegyzékét régi vevőinek felszólítás nélkül is megküldi. A kik pedig csak ezután óhajtanak Mauthner zászlaja alá sorakozni, azok kérjék a czégtől levél ben, vagy levelező lapon az említett főárjegyzéket, melyet azu'án ingyen és bérmentve fognak megkapni. — Magyarország újjászületése. Az Athenaum r. társaság kiadasaban uiegjeieuó „A ma.)ar nemzet története" czimű tíz kötetes nagy munkának (mílleníumi kiadá*) hatodik kötetét techuikai okokból megszakították és most közrehocsájtott 9-3., 94., 95. füzetekkel megkezdték a IX kötetet, a melynek czime „A nemzeti államalkotás" (1815—1848) írja Billagi Géza. Most egy ideig ezt a köpetet folyta'ják, később pedig visszatérnek a VI. kötet folytatására, ugy hogy az V. VI. és IX. köteteket még ebben az évben teljesen befejezik. Ballagi Géza remekül megirt korrajza révén azt a nagy korszakot tárja fel előttünk eseményeiben és a szereplő államfér fiak működésének részletes leírásában, midőn a magyar nemzetnek egy részről jogait, nemzeti és állami önállóságát kellett védelmeznie az abszolút hatalommal szemben, másrészről folytatnia kellett az államépités, az egységes nemzetté alakulás megkezdett munkáját. Ennek a lélekemelő, hazifiis és uemzeti jeleseink részéről önfeláldozással folytatott munkának és küzdelmeknek történetét találjuk ebben a kötetben egész odáig, midőn az 1848 iki alkotmánynyal a nemzeti állam hatalmas falaira a tetőt felrakták. Itt találjuk meg azokat az irányelveket és termékenyítő eszméket, melyek kell, hogy továbbra is irányadók legyenek a magyar nemzeti politika fejlődésére. Épen azért bizonyos aktuálitást kölcsönöz ezeknek a füzeteknek ama körülmény, hogy most az Ausztriával való gazdasági kiegyezés küszöbéu, az osztrák czentralisták és a régi magyar konzervathek gazdasági és pén'ügyi politikai törekvéseinek oknyomozó, tárgyilagos történetét és kritikáját olvashatjuk ezekben a füzetekben. Ai alkotmányos élet megsemmisítésére irá nyúló reakezió ismertetése utáu Ballagi Géza a közgaz dasági életet, majd a vármegyék küzdelmeit ismerteti, midőn azok valóban az alkotmáuy bástyáinak bizonyultak. A közönség köréből*"*) Tekintetes szerkesztő úr! Kassé szokatlaiul tűnik fel ugyebár mindenki előtt, hogy egy reális dolgokkal foglalkozó egyén, p'áne keres kedö ember, tollat vesz a kezébe, hogy az újságba írjon. Én ugyanis, miut Szabolcsmegye s ebben Bilkány közsé-nek nem régi lakója és ismerője, de az itteni vezető, vagy helyesebben hangadó körök legtöbbjébeu megfordult egyén, elég sanyarú tap isztalatok és megfigyelések szemlélője vagyok ezen íövid idő alatt is közálla potainknak, ezzel együtt a köznépuek, a kik között élvén, velek üzletemben és azon kívül naponként njtlik alkalom érintkezni. De vajjou a velem nem egynézeteu lévők nem fogják-e azt mondani, még mielőtt soraimat átolvasnák, hogy nem jó szerepre válalkozoui, fogyatékos megítéléssel bírok, sót uem lehetek, miut „kü földrő." — Hajdú megyéből — beszármazott ember, ilie ékes ilyen dolgoknak sem lapokkal való közlésére, sem elmondására. Azon szerep, melyre csekély tehetségemből és erőmből többek megbízásából vállalkoztam nem hálátlan, sőt taláu válságosabb perezben meg sem szü'ethetett volua, miut^épen ma; s biszem, a hol ezt olvassák, és megéri ik, méltó fogadtatásban részesülend. Ugyanis tudomással birhat a megye, az adózók összeirása utáu, de még inkább kell hogy tudomása legyen ügy a be ügy. mint a földmivelésügyimínister úr ő Exilleutiájának arról, hogy Balkány e járásban, a megyében, sőt talán az egész országban ma a legszegényebb község. Közel 4600 lakosa daczára az iskoláztatás ügye rendezve nincs; — iskolája van ugyan, de azokban sem a fiúkat, — sem a leányokat szellemileg nem foglalkoztatják; — felekezeti tanítók alkalmaztatnak ugyan, de silány fizetésüket 2—3 hó elmultával kapják, a gyermekek legtöbbje kerüli az iskolát, s már 7—8 éves korában szülei pásztorkodásra adják, a mikor is már rendeseu pipázik, mint egy felnőt embei ; vezető nélkül vallástalanul felnővén, erkölcstelen életnél egyebet nem tanúi; s innen van az, hogy a lakosságak 13% tud csak iriii és olvasni. Ámde a tankötelesek teljes száma tudva sincs, a mennyire lehet, a szegény nep kihüzza magát alóla; de a<ért a tandíjért folyton üldözik őket, nem ritkán végrehajtással is. De vájjon miből ludna fizetni három-négy féle adón kívül még a tandíjért is zaklatott, szegény elcsigázott népe, a midőn télen semmi foglalkozása, keresete nincs, nyáron át pedig tengerit dohányt kapál 40, mond negyven krajezár átlagos napszám mellett községünk 95 százaléka, a mit is ezeu vidék ueháuy izraelita bérlője juttat ne kik. Miből él, mivel ruházza magát, az számításba se jő; csak dolgozzék. A község maga is eladósodott, szegény; nem bír 5 holdnyi közlegelóvel, más féle földje, erdeje vagy magán vagyona nincs s nemhogy vasútja volna, de valamilyen u'ja sincs; igy a köznép csekélyke teiményét, negyed részes tengerijét, burgonyáját, borát az u ak nehezsége miatt értékesíteni nem tudja, igavonó jószága a községben 10—12 egyénnek van. Rendezni kellene iskola ügyünket, javítani és biztosítani tanítóink fizetését és a szegény nép megélhetési forrását — talán egy kéziipar felállításával némileg előmozdítaná, sőt legüdvosebbnek bizonyulna, községünket egy nagyobb város irányába — vasú vonallal ellátni, mert uehány tünedező év a mindig fel felmutatkozó sertésvé-.7.szel ugy tönkre teszi szegény népünket, hogy Árva és Túrócz megyék nálunk hátrább semmivel nem lesznek s koldu'ni fog menni a még ma egy telekkel biró ember vagy mások könyöradományára fog szorulni. Min mindenféle közügynek, ugy ennek is lehetnek ellenzői, kik kételkedve olvassák azokat, igen kérem tegyék érintkezésbe magokat az itteni elöljárósággal' vagy személyesen látogassanak el hozzánk, a kiknek jelen felszólalás leginkább érdekel: czikkitó megvan győződve előre is, hogy a j igtalanul támasztott kételyek eltűnnek, s hogy e^y s/.ivvel lélekkel foajuk hangoztatni. Segélyt nyújtani, nem adományt, mig az nem kétö ezen szegény népnek és több világosságot ! A uiidón tek. szerkesztő urat kérem b. lapjában jelen soraim közzétételére, annak minden pontjáért a felelősséget magamra vállalva, maradtam: Bilkány 1897 február hó 10 éu. hazafiis tisztelettel" Molnár László, kereskedő. — .04 — .52 -.52 -48 -60 — 62 —.68 — 26 — 15 1 60 — 80 — 42 2 20 1. 3.3 > 3 80 tfABONA-CSARNOK. Mylregyláza, 1897. február 13-á! A gaboua-cttarnokuál Burgonya 1 kii* bejegyzett arak. Marha hús 1 > lluzu 100 kilo 7.40 7.50 Borjú hús 1 > Rozs 100 » 5.50 5 60 Sertés hú.-, 1 » Árpa 100 , 4.40 4 45 Juh hús i , Z ib 100 , 5 30 5.40 Háj 1 , KnkiTirzalOO . 3 40 3 45 Disznó-zsír 1 > Köl sö 100 • 3 80 3 90 Szalonna l , Paszuly fehér . —. Faggyú (nyer. i 1 > Szess literenként 14 50 Zöldség ] csomó Piaczi árak. Paprika 1 kiló Borsó 1 kiló —.20 Írós va; i liter Lencse 1 > —.26 Eczet l > Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló Zsemlyeliszt 1 . —.15 Szilm* itak.) 100 » Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr Barna keuyér-liszt 1 » —.12 Talpfa 1 > Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Fómunka árs: Dr. PROK UTULA. Kiadó tulajdonos JÓBA ELEK. Nyilt tér. Nyilvános köszönet. Mindazon jó barátok, rokonok, közeli é3 távoli ismerősök, akik feledhetetlen jó férjem temetésén jelen voltak, fogadják a legmélyebb köszönetemet részvétükért, gyermekeim nevében is. (88-i-i) Özv. Pataky Lajosné. Kiadó lakosztályok. A rózsa-uteza 2-ik szánni házamban Kőt lakosztály Szent-György naptól kiadó. — Bővebb felvilágosítás nyerhető az ugyanott lakó háztulajdonosnál. Kotaridesz János, i'82—2-i) mészáros-mester. Szántó és luozernás föld eladás. A kótai útra dülő, a Drenyószki tanya szomszédságában, két jog jóminőségü szántóföld, továbbá a Bujdoson öt hold jóminőségü luczernás és kaszáló föld külön-külön is eladó, esetleg nyári használatra is bérbe kiadó. — Négy darab Szabolcsi Hitelbanki részvény kapható. — Tudakozódhatni Hibján Ferencz üveg-kereskedésében. (65-3-2) *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk a beküldő felelőssége mellett. Szerk. KÖNNYEN OLDHATO KAKAÓ i lót fizíio • IV-:' Csésze T.pMo Eladó szöllö. Az ó-kertben 1000 • öl területü kényelmes uri házzal, a sóstói út mentén. A Himes kertben 3 nyilas, 1000 • ölenként, válogatott fajokkal betelepített szöllö eladó. — Értekezhetni Nyíregyházán, a tulajdonos (23-3_3) ifj• Orbán Károlynál. Haszonban hirdetmény. Néhai Zoltán János hagyatékához tartozó Vaja kö/.sé£ COO 1,ol( 1' 1200 D határában fekvő ölével szamitva, (Szabolcsvármegye) taíjOS birtok 1898. évi márczius hó 1-töl haszonbérbe adandó. < 9 0- 67 1 } Értekezhetni Tápió-Szclén özv. Zoltáll Jánosnéval Pestmegye (vasúti állomás.)
