Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-07 / 6. szám

IN Y I K V I 1> É K« Főgimnáziumunk tanárai Debreczenbon. Ha megállott azon mondás, hogy a debreczeni kerületi tanári kör novemberi ülése Nyíregyházán valo­sagos ünneppé nőtte ki magát azon ősszin e, barátsagos fogadtatással, melyben iskolánk tanártestülete a kor tagjait vendégkent részesítette, fokozott mértékben moi el­hatjuk ugyanezt a legmagyarabb metropolis tanaramak szives jóindulatáról, melylyel nemcsak a kör nyíregyházi tagjait, de általán tanártestületünket a maga egeszeben valósaggal elhalmozta a vendégszeretet minden elkepzel­hető megnyilatkozásával. Már maga az ülés hivatalos tárgya is, nevezetesen Sinka Sándor kollégiumi tanárnak a kö/.épiskolai tanlerv­revizió kérdésére felelő értekezése, rendkívül érdekesnek és tanulságosnak Ígérkezett. S valóban annyi alaposság­gal s körültekintő gondossággal fejtegette a tudós tanár egyrészt a középiskolai túlterhelés ügyét, másrészt a nemzeti szellőm nagyobb érvényesülésének szükségét a középiskola tantervében s végül a görögpótló tárgyak czélszerübb beosztását a mostaninál, hogy ebből, valamint az általa felidézett eszmecseréből világosan megállapít­hatók voltak nemcsak a hibák, de az azok megszünte­tésére alkalmas módok és eszközök is. Miután Dóczi Imre, a kör elnöke, előrebocsátotta, hogy ez alkalommal, midőn az 1883-ik évi XXX. törvény­czikk intézkedéseinek gyökeres módosításáról még nem lehet szó, a jelenlegi tanterv és utasítások keretén belülre kell a kérdés megbeszélésének szorítkoznia, hosszabb és igen élénk vita indult meg, melyben többek közt Joó István, a tisza-kerületi református iskolák felügyelője, tíéressy Kálmán tankerületi főigazgató, Porubszky Pál, Kardos Albert, Stark, Gulyás tanárok vettek részt. Az értekezés és vita eredményeként az elnök öröm­mel konstatálta, hogy amennyiben középiskolai túlter­heltségről beszélhetünk, ez nem a tantervben gyökere­zik, melynek niveauját alászálitani a körnek egyetlen tagja sem óhajtja, hanem a túlzsúfoltságnak tudható be, a min csak törvényrevisióval lehet majd segíteni, továbbá azon hiányoknak róható fel, melyek a rossz tankönyvek és nem megfelelő tanárképzés körül ész­lelhetők. Kimondja az értekezlet, hogy az I-oszlály földrajzi anyaga a földrajzi alapfogalmak ismertetésén kivül redukálandó Magyarország tanítására, mely mellett még legfeljebb Ausztria volna tárgyalható s mindkettő úgy. hogy a tanulót ne terheljük meg a sok természetrajzi adat megtanulásával. Továbbá kívánatosnak tartja, hogy a történelem tanítása ne az adatok nagy halmazára támaszkodjék, hanem a fejlődés erkölcsi okai köré cso­portosuljon (non multa, sed multum); azután hogy a magyar irodalom tanítása a VII. osztályban kezdődjék s igy az eddig három osztályban (V. VI. VII.) végzett anyag osztályonként egygyel szaporított óraszámban kél osztályban végeztessék el, s végül, hogy a görögpótló ábrázoló geometria helyett a szabadkézi rajzolással egy­bekötött műtörténet és görög irodalom tárgyaltassék a göröggel egyenlő heti óraszámban. A csaknem négy óráig tartó ülés köszönelet sza­vazott az előadó tanárnak s élénk helyesléssel kísérte az elnöknek a nyíregyházi tanártestület képviselőihez intézett üdvözlő szavait. Ülés után, mint már előre jeleztük, tarsas ebéd volt a Bika egyik külön helyiségében s hálásan emiitjük fel, hogy a társasag előkelőségei kitüntető d:csérettel em­lékeitek meg felköszöntókben a nyíregyházi kollegákról. Dóczi Imre azt az energiát emelte ki, melylyel a nyíregyháziak bizalmasabb kapcsot igyekeztek megterem­teni Debreczen és vidéke közt, miért is a nyíregyházi ág. e. főgimnáziumra s annak tanártestületére <;inclte poharát. Leffler Sámuel és Porubszky Pál viszont a debre­czenieket éltették, kiknek köszönelet mondtak a fogad­tatás sziveségeért és melegségeért. Géressy a tanárokat, Joó az elnököt és a felolvasót, viszont az elnök Géressyt és Joót köszöntötték fel. rával — nem is hiszi, mily nehezemre esett abból a gyönyörű, nyu'c szobás lakásból kiköl'özui. Szorongunk itt, szorongunk most ebben a négy szobásban, látja Könnytl önnek, öu hiztulajdonos, a mint hallom, lakhat, ha tetszik, akár egymaga tiz szobiban. Lakha'ok, lakhatok; de hát a házbéi? Hanem ugy kél hét múlva nem törő'lötn se ház bérrel, se házzil; pedig emjletes volt. Megfogott a bű báj. Jetti angyali volté, a mama kedvessége, minden, minden. Gyorsan is haladtunk aztán. Kivált mikor a mima kijelentette, hogy nyo cezer forintot ő is ád az aranyos kis Jettikévei. Többet, nem adhat, a másiknak is kell valami. Kell is nekem — több! A micsoda boldog napákat éltünk a kistatii ungo zás nipjaiban, elgondolni is sok ; megifjodtam tizenöt esztendővel. Jártak oda m isok is, fiitalabb, tan csino sabb legények, mind semmibe vettek őke'. Én egyedül én voltam a kiválasztott. III. Grúter úrról ide od i jóformán el is feledkeztem, a midőn egyszer csak beállít hozzám a maga egész mivoltában : — Maga az a balek? — Micsoda balek! Ejnye, hallja! — Azt hallom, e'akarja venni Jetiit. — Ha megengedni méltóztatik?! — v.ígok vissza gúnyosan. (Tudok én is, ha kell!) — Nézze, fiatal ember, nem ismerem m gát kö zelebbről, én csak jót akarok. Anuyit tudok, hogy ga/d ig meg hogy elboloi ditották, azoknak más se kell. Tudom, tudom, mit pk r mondani : már nem gyerek, hisz egyik baj éppen ez. hogy a lánynyal péuzt is kap; de honnan az a pénz? Másoknak elébe helyezték, de mrddig ? Nézze, ha egy atya maga gátolji leánya, — ugy tnrtjlk szerencséjét, okn;k kell ott lenni. Nem vagyok se bo lodn, se gouosztevő, csak egy . . . egy nyomorult, . . . ezeknek a nyomoi ultjuk . . . Szabó S. József sikerült paródiát olvasott fel „A tanár elegiája" cziinen, vonatkozással a Hétnek a tanárokat s a tanári pályát kicsinylő czikkére. Guhjás István az országos középiskolai tanáregye­sület elnökének Beöthy Zsoltnak egészségere ürítette po­harát, kihez a társaság üdvözlő táviratot is intézett. Feiköszöntőket mondtak még: Sinka Sándor, Dö­mötör György, Kardos Albert, dr. Vietóricz József, Szántó Sámuel, Bartók Jenő. A délután folyamán Géressy Kálmán főigazgatónak, Ilarmath Gergely tanárnak és Fazekas Sándor főreál­iskolai igazgatónak rendkívül szívesen fogadott ven­dégei voltak a mi tanáraink, kik eszmékben gazdagulva, eszmékért lelkesülve azon meggyőződéssel tértek haza, hogy kezdeményezésük nem volt sikertelen s hogy a hagyományos magyar vendégszeretetet sok helyen meg­lehet találni, de ' sehol se oly nagy mértékben, mint Debreczenben. Három. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizotsága e havi rendes ülését csütörtökön, e hó 11-dikén tartja meg, a vármegyeháza kistermében. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város kép­viselő testülete e hó 9-dikén, kedden, délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. M. kir. kereskedelmi miniszteri leirat a vasúti út minősítése ügyében s erre vonatkozó alispáni felhívás. — 2. Vár­megyebizottsági határozat az 1897-ik évi városi költség­vetés tárgyában. — 3. Tanácsi javaslat a szakosztályok megalakítása tárgyában. — 4. Tanácsi előterjesztés a községi kőzmunkaügyben hozott Kgy. sz. határozat pótlása iránt. 5. Tanácsi előterjesztés Szobor l'ál adóügyi tanácsos­nak hivatali állásáról való lemondása tárgyában. 0. Ta­nácsi jelentés a Gsászárszállási földek eladási ügyében. — 7. Tanácsi előterjesztés a Virág és Pacsirta utczáknak kőjárdával leendő ellátása tárgyában. — 8. Tanácsi elő­terjesztés a Kossuth-utczai és környékbeli gyermekek számára ovodai helyiségről való gondoskodás tárgyában. 9. Haas Ign icz felebbezéseközköltség ügyben kelt 9434/890. számú halarozat ellen. — 10. Somogyi Gyula képvi­seleti tagnak a villamos bizottsági tagságróli lemondása. II. Tanácsi előterjesztés Lowrencz Mikiós lakositás iránti kérelme tárgyában. — 13. Polgármesteri bejelentés Simon Viktor volt községi biró idejéből megejtett vizsgálat tárgyában. — Esetleg más tárgyak. Az uj képviselet megalakulása. A vármegye alispánja rendeletileg fölhívta Nyíregyháza város polgár­mesterét, hogy az 1886. XXII. t.-cz. 53. §-ában meg­határozott alakulás végeit a város képviselőtestületét, úgy a virilis jogon tagokat, inint a mult évi deczember üö-diki választáson választás alá nem került, valamint az akkor megválasztott tagokat e hó 10-dikán d. e. 9 órára hívja össze. A városi tiszti-ügyészi állás betöltése. A dr. Ferlicska Kálmán országgy. képviselővé választása folytán megüresedett városi t.-ügyészi állás e hó lG-án délelőtt fog választás utján betöltetni. A vármegye al­ispánja a városi képviseleti közgyűlés összehívása iránt a tisztújító szék megtartása végett ez alkalomra már intézkedett — Az alispáuné ajándéka. A beztereczi ev. ref. e-ybaz a ii-fu.yt > zreilev cunenere épített temp'oma részére önigysaga Miaecz Ja>iosne pompás urasztal terítőt készíteti, ineiyet az aiispin ár személyesen volt szives egyhizuukuak átadni. E kedves ós emlékezetes ajándékért fogadja őnagysága hálás köszönetünket az egvház névében. Ducs György, ev. ref lelkész. Dr. Hor­váth József, főgoudnok. — Értesítés. Az ág. hitv. ev. tanyai népiskolák tanulóiuak len vizsgái folyó évi február 8 tői február 12-dikeig a következő sorrendben fognak megtartatni; február 8 áu d. e. Hilmos tanyai, d. u. Antal tanyai: február 9 én d. e. Súlyán , d. u. Beukő tanyai; februir — Félévet nem adok bele, ön is az lehet, az lesz, egy Isten az égben! Oy nagy, de olyan ezeknek a rom­lottságuk, élő szóval, szemtól szembe el sem birom mon­dani, holott azért jöttem. Várjon még, egy kis ideig, .... csak két hétig, .... minden kisül, . . . várjon! . . . Jót akarok .... Erzékényen, szivrehatóan, u?y, de ugy beszélt az öreg, uem kacz-ghattam ki, nem tarthattam, a m'nek szerettem volm, hobortosoak. Megköszöntem; meg­ígértem. Várni, . . . várni kellett, de nem sokáig. Nem kellett két hétig se. F-kete ur volt megint, a ki hirül adja, újságolja: az öreg Grüber ur Ítéletet megerősítő a tábla. M-'gb igy ák a h it hónap it, nincs is többé appelláta. Pedig volt. Megappeilalta szegény öreg a Minden­tudóhoz. Maghalt. Ott lógott a falon. Ne in feledkezett meg rólam. Hagyott egy levelet. „Becsületes ember voltam egész életemben, mint becsületes ember halok isjmeg. Vetkes bukás ?! Tudtam, hogy viszik a drága sok portékát az üzletből; tudtam] hogy a befolyó p*nz legnagyob része hova kerül ... s hal­gattam, ez vétkein, ez bűnöm Tudták, láták ők is, hova ju'ok, ha igy folytatják, mégis tettek, mégis loptak, csaltak, sikasztottak ... az asszouy, a két leány. Bűn­bak kellett •. ott az öreg apa, az apa, kárhozatosabb lelkek uem fertőzteték még meg e szent nevet! ... És én hallgattam. A törvény előtt is. Hibám volt, vagy eré­nyem: nem tehettem másként. Jutalmul eltaszítottak, játszták az ártatlant; hon nan hát a pénz, honnan a mód, mig én a betevő falatot is véres verítékkel ke restem magamnak azontúl. Mindig becsületes ember voltam, mint becsületes ember is halok meg. S hogy mért szórtak árva fejemre mind több gyalázatott: keve­selték a zsákmányt!" É'i ott voltam a temetésén, ők nem. Egy csúf halállal kimúlt sikkasztóhoz uri nőknek, szép gyönyörű uőknek mi közük is lehetne? . . . 10 én d. e. Ujteleki , d. u. Mindi tanyai; februir 11-én d. e. Sípos-, d. u. Nádasi tanyai; februir 12 éu d. u a Sóskúti tanyai iskolában. Ezen tanyai népiskolák vizs­gáiról a t, szülők és a népnevelés ptr fogói tisztelettel értesíttetnek. Nyiregyházáu, 1897. évi február hó 3 án. Pazar István, népiskolai igazgató tanitó. — A nyíregyházi kaszinó a mult vasárnap dél­után tartotta mey ez évi rendes közgyűlését, dr. Meskó László országgy. képviselő elnöklete alatt. A közgyűlésen előterjesztett elnöki jelentés (lapunk legközelebbi számá­ban közölni fogjuk) tudomásulvétele után a közgyűlés jóváhagyta a mult évi számadásokat s megállapította a folyó évi költségvetést. — A mult évi számadásokból érdekesnek tartjuk közölni a következő adatokat: az összes bevétel 12041 frt 53 kr, a kiadás 11190 frt 32 kr. volt. Tagdijakban befolyt 2194 frt és ezenkívül régi tagdijhátrányok czimén 878 frt; kártya és billiárd pénzből 6109 frt 40 kr volt a bevétel. A könyvtárra 528 frt 6 krt, hírlapok és folyóiratokra 643 frt 10 krt adott ki a kaszinó, játszó kártyák beszerzésére pedig 1258 frt 69 krt. Jótékony czéloitra 120 frt fordíttatott. A kaszinói helyiségek világítása 1108 frt 43 krba került. — Névmagyarosítás. Fuchs Ferencz, Nyirbá'or város fogyaszrasi ellenőre s a nyírbátori segélyzó nép­bank szövetkezet megalapítója és igazgatója vezeték nevét, belügyminiszteri engedélylyel .Balog ra változtatta. — öngyilkosság. Migcra Pál „Mphos bokor" tanyabeli gazda e hó 3 dikáu — gyógyithatlan betegsége miatt való elkeseredésében fölakasztotta magát. Mire tettét észrevették — halva volt. — Az idei sorozás vármegyénk sorozó járásai­ba n a következő rendben fog megtartatni: liakamazon április 1., 2., 3. Polgári elnök gróf Pongrácz Jenő. T­Lökön április 5 , 6., 7., 8. Polgári elnök Mikecz Dezső főjegyző. Nyíregyházán április 9., 10., 12., 13. Polgári elnök Mikecz János alispán. Nyíregyházán, a bogdánifi járás hadköteleseivel április 14., 15. Polg. elnök Mikecz János alispán. Kisvárdán ápr. 20., 21., 22. Polg. elli. Sza­lánczy Bertalan. Mándokon apr. 24.. 26.. 27. Polg. elnök Jármy Miklós földbirtokos. Nayy-Kállóban márcz. 26.. 27., 29., 30. Polg. elnök Gaál Elek. Nyírbátorban ápri­lis I., 2., 3. Polg. elnök Orosz Miklós. A sorozásra a három korosztályból 4G07 ál.itasköteles hivatott be. Helyreigazítás. A mult számunk Nyiltterében közlött liymen rovatba sajtóhiba csúszott be, mert Deutsch Menyhért helybeli kereskedő Pallai József kis­várdai kereskedőnek nem Laura, hanem Lujza nevű kedves leányát jegyezte el. — Az ev. ref. műkedvelő tlaltársaságnak e hó 20 án ti rtaudo dalestélyére a meghívók e hét folyamán már szétmentek. A belép'i j -gyek febulr 12 étől előre válthatók isiesznek akabovics Adoif kereskedő (Pazonyi u'cza) és Siabó Mihály feiii ruha készítő (Korányi ház) urak üzleteiben. A kik i évedét bői ez ideig meghívót uem kaptak volni, s arra igényt tartanak, kéretnek e tárgybau a fent emiitett urak üzleteiben vagy Bin Lajos ev. ref. tanitó éuekvezérucl lép s^ket tenni. — Az ipartestületi jegyző választás c hó 5-re, azaz péntek délutánra volt kitűzve. Pályázlak összesen heten, névszerint: Lőrinczi István volt kenézlői jegyző, Komjáthi József volt téthi jegyző, Egey Bálint nyírbá­tori végrehajtó, Balázs Vilmos pénzügyigazgatósági díj­nok, Kovács Dániel volt ipartestületi jegyző, Marsalkó Gyula volt csendőr őrmester és Farkas Péler helybeli mészáros mester. Mivel azonban részint képzettségök, részint az iparügyek terén való járallanságuk miatt a jegyzői állás betöltésére egyet sem talált eléggé alkal­masnak az ipartestületi elöljáróság, — a pályázók közül egyet sem választott meg, ehelyett a választást határozat­lan időre, — mindaddig, míg az ipartestületre nézve nagyfontossággal biró jegyzői állás, az ipartestület jól felfogott érdekének minden tekintetben megfelelő egyén­nel lesz betölthető, — elhalasztotta. Nagyon helyes! — Ideje is már, hogy az ipartestület több gondot fordítson ügyei elintézésére s különösen a jegyzői állás betöltésé­nél nagyobb, erélyesebb körültekintéssel járjon el, mint ezelőtt! — Óvónő választás. Örömmel értesültünk, hogy városunk derék polgárának Nádassy Jánosnak leánya Sarolta, f. hó 27-én a rimaszombati óvodához, 100 pályá­zó közül óvónőnek lett megválasztva. — Büntetés elől a halálba. A fővárosi lapok közlik a következő hírt: Szűcs Mihály fö:dbirtokos Pappon öngyilkossá lett. Szűcs igen jó módú ember hírében állott és annál feltűnőbb öngyilkosságának az oka. A gazdag birtokos ugyanis hamisításra vetemedett. Taka­rékpénztári kötvényeket hamisított és azokat több bankbjn értékesítette. Bűnei már régibb keletűek, de csak most tudódtak ki s a büntetés elől menekült a halálba. Felakasztotta magát s mire észrevették már meghalt. — Öngyilkossági kísérlet. Kazár László szabó­segéd, — Kazár János helybeli csizmadia-mester fia, — B.-Újfalun, hol alkalmazva volt, nyakát beretvával ön­gyilkos szándékkal elmetszette. Gyógyithatlan betegségé­ből keletkezett búskomorság vitte a végzetes lépésre a szerencsétlen fiatal embert, ki most élet-halál közt lebeg. — Gernzse község 1897. és 1898. évi bor, sör, hús ezukor és szesz italmérési adója e hó 11-dikén fog a a helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál, árverés utján bérbe­adatni. Kikiáltási ár 410 frt. — Eljegyzés. Kende Sándor helybeli kereskedő eljegyezte Csengeri Ferencz debreczeni kereskedő kedves leányát Róza kisasszonyt. — Erilö-vágatás. Nyir Bátorbau a községi 106 08 holdas 14—24 éves tölgyerdőben kitermelendő 18565 forintra becsült összes fa és cserkéreg eladása végett Nyir Birorban, az elöljáróságnál februir 24. d. e. 10 órakor Írásbeli árverés lesz Bánatpénz 10 százalék. — Kézrekeriilt fa-tolvajok. A szent mihá'yi csendőrség kinyomozta Német Dlvid és hét társa tisza dadai lakosokat, kik Lich'schein Dezső ottani lakostól 350 frt értékű fát elloptak. A mándoki csendőrség pedig Bodó Károly és 14 társa czemélyében kézreke­ritette a gróf Forgách László essenyi erdejének pus*­titóit. Nem kevesebb mint 800 frt értékű fát vágtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom