Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

II. Melléklet a „Itf yirvidék" 1897. 5-ik számához — A bőgáti pösta-rablás tettese — amiut hirlik kézre került. Egy elbocsátott környékbeli gazdatisztet gyanúsítanak alaposan a rablás elkövetésével s a csen­dőrség is ez irányban folytatta a nyomozást s ugy látszik, nem eredmény nélkül. A gyanú annyival inkább tápot uyert, mivel az illető gyanúsítottat, töjbször lát­ták a postán c<él nélkül megfordulni, egy rosszra for dult helyzete is csak öregbítette a vele szemben táp Iáit feltevés'. Éi'dekes, hogy a rablás elkövetéséhez minő furfang ha-zuáltatott. A postamesternőnek nagyon sze retett cziczája volt s a rablő az ablak alatt a macska nyávogását utánozván, a kisasszony azt hitte, hogy macskája rekedt künn. Kinyitotta tehát az ablakot e perczben azonbin si lyos ü'ést kapott a fejére, melytől elkábulva a főidre esett s az eszménytelenség ideje alatt a kifosztás könnyedén sikerült. A gyanúsított egyén le is van tartóztatva. E tudósításunkhoz hozzácsatojuk még a járási szolgabírónak az alispáni hivatalhoz ez ügyben tett jelentéséből a következőket: A vizsgá'at ma is folyamatban van, inert a vizsgálat adatai nevezett postamesternő beinoudá<á czáfolni látszanak; ugyanis a postamesterének fejen és testén ütésnek legkisebb nyoma sem volt felfedezhető, csak lába fején, az ujjak­hoz közel vércsepp s ing válla két vállán leszakítva. Bir a vizsgáló biró által föltett kérdéseknél a posta­mesternő (Mózes Katalin) következetlenségbe is jött, a való tényállást földerítő vallást tenni vomkodik. — Dalestély. A nyíregyházi ref. egyházi éneliked­velő daltársaság, mint azt lapunk már jelentelte, saját pénztára gyarapítására, február hó .0-án, az ipartestü­let dísztermében tánczmulatsággal egybekötött zártkörű dalestélyt rendez. Belépő díj: személyjegy 60 kr, család­jegy 1 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk s hirlapilag nyugiázunk. A dales­tely műsora a következő: 1 Hajós-dal, Eckerttől. Énekli a daltársaság. 2. A honvéd özvegye. Arany Jánostól. Szavalja Bán Lajos úr. 3. Török bor-dal, Mendelsohn­tól. Énekli a daltársaság. 4. Magyar népdalok, férfikarra alkalmazta Hodossy Béla. Énekli a daltársaság. 5. Tót tánczmester, víg monolog. Előadja Murányi Géza úr. 6. Hymnus, Erkel Ferencztől, Énekli a daltársaság. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházai iparos­ifjuság önképző-egylete saját pénztára javára ma, vasár­nap este, egyleti heyliségében jótékonyczéln műkedvelői előadást rendez. Szinrekerül; „Avereshaju." Eredeti népszín­mű dalokkal, 3 felvonásban, irta Lukácsy Sándor. Rendező : Kiss Andor. Sugó: lleiehman Annin. Résztvesznek az előadásban. Páskó Mariska, Büleszhach Péter, Friedman, Simon, Gsernák Erzsike, Bacher Jolán, Kun János, Borók János, Schnöbrun Gusztávné, Murányi Géza, Moldván Erzsike, Páskó Anna, Pásztor Lajos, Gsekey Ilonka, Suták Róza, Jakab László, Janousch Mariska, Göncy Józ ef, Dánay Ilonka, Zenes István, Szécsi Péter. Helyárak: I. Rendű 60 kr. II. Rendű 40 kr. Jegyek válthatók az előádás napján az egylet helyiségében d. e. 10 órától 12 óráig, d. u. 2 órától 6 óráig és este a pénztárnál Kezdete 8 órakor. — A nyíregyházi ipartestület február hó 6-ik napján saját helyiségeben es pénztára javára zártkörű táuczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Bálépti dijak: személyjegy 1 frt. családjegy 250 kr. Bor ingyen. Felülflzetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag uyug­táztatnak. — Nyilvános nyugtázás és köszönet. Az uj­fehértói dalegylet által folyó évi jan. 24 en rendezett dalestély alkalmával az alul elsoroltak voltak szívesek felűlfizetóseikkel dalegyletünk alapjához hozzájárulni: Ajtay József 1 frt, Ricz János 1 frt, Jablonkai Kálmán 1 frt, Aranyos József 1 frt, Grűnberger Ignácz 2 frt, Gold stéin Dávid 1 frt, Kasz Lajos 1 frt, Orosz Péter 2 frt 50 kr, Gelbmann Sámuel 1 frt, ifj M isolygó Ferencz 1 frt, Grűnberger Lajos 1 frt, Ku'csár József 1 frt, Kádár Béla 1 frt, Língvel János 2 frt, Séczely Sándor 1 frt, Hetei Péter 2 fr"t 50 krt, N. N. 1 frt, Nádasy János 1 frt, Ifj Kacz Síinuel 1 frt, Poroszlay László 1 frt, Dr. Mezóssy Bíla 5 frt, S'.oboszlay Imre 1 frt 50 krt Szoboszlay Bertalan Ifit, Talay 'Imre 1 frt. Czövek János 1 frt, Varró Ferencz 90 kr, Lengyel József, Szabó Gj/uláné, Nagy Kálmán 1—1 frt S<unyoghy István 2 frt, Nánási István 5 frt, Váradi Diniéi 1 frt 30 kr, özv. Koczog Józsefné 1 frt 80 kr, Czővek Géza, Papp József, Seres Ferenci, Vitimann Gyula, Sípos Ferencz, Papp György, Molnár Gábor, S'.abó Sindor 50—50 krt. A ren­dezőség. . — Részeg ember sorsa. Hiába a mondás, hogy a részeg embernek valamiféle védszentje van, aki őrzi a bajtól. Szegény Pap András Nagy-Halászban bizony vé^'í veszedelembe ju ott a részegségtől: amiatt halt meg. Az igaz, hogy 73 éves öreg ember volt, mindig is italos volt, megunhatta hát az a bizonyos védszent a rá való örökös vigyázást. Ugy történt a dolog, hogy a magában élő öreget három nap óta nem látták már i szomszédok a portáján. A negyedik nap aztán meg­találták a háza végiben levő félszeiben, fővel lefele bukva, holtan a szalmában Valószínű, hogy ittas álla­potban szalmáért ment, megbotlott, belebukott a szal mába s ott fulladt. Külső erőszaknak semmi nyoma nem volt a holttestén. — Czimbitorlás. Egy erfurti magkereskedő, Schmidt J. G. nem elégszik meg, hogy ő német császári kir. szállító, hánem mint hirdetéseiben olvasható új czitne: erfurti császári és kir. udvari szállító. Még eddig Erfurt­nak nincs külön császárja, — vagy csak nem akarja a magyar., közönséget félrevezetni, hogy osztrák császári és magy. kir. udvari szállító? — Serao Matild. Bün és büntetés. Serao Matild ez idő szerint Olaszország legelső írónője és jóllehet a nápolyi Mattino, Olaszország emez előkelő lapját szer­keszti, ráér arra, hogy minden esztendőben egy egy nagyobb muu .ával meglepje a világot. Mert Serao nem csupán az olaszoké, hanem az e^ész világé. Regényeit, uovelliát a világ minden művelt nemzete magáévá tette Ez a regénye is valóságos esemény számba ment, a mikor megjelent. A „Bűu és büntetés" megjelénését külőuösen n«gy érdeklődéssel várta mindenki, mert a zseniális irónő már előre kijelentette, hogy a legközelebb' regénye az „Isten hozzád szerelem' elkésett ikertestvére lesz. És valóban az is. Ebben a két regéuyben egy és ugyanazok a személyek szerepelnek. Az elsőnek a vége az, a mi a másiknak a kezdete. Az Anna halála. Ez ellen a szép asszony ellen elkövetett merénylet értelmi szerzőit bosszulja meg a sors, mely kérlelhetetlenül sújtja a hűtlen férjet és az áruló nővért. E'inek a regén)uek a nagy értékét bámulatos technikája szerzi meg. A mit elmond, az egészen természetes dolog, de a hogy el­mondj i, az bámulatos. C-upi verve, c->upi tüz az egész regény, mely valóságos remekműve az elbeszélés művé szetének. A regény szép s magyaros fordítását Gauss Viktor végezte nagy lelkiismerettel. A két kötet ára csiuos egész vászonkötésben 1 frt. s a Singer és Wolfner „Egyetemes Regénytár" ában jelent meg — — Öngyilkossági kísérlet. Szabó Jolán 22 éves leány e hó 28 dikán délelőtt a gőzfürdő egyik fürdő­szobájában kétszer mellbe lőtte magát. Valószínű, hogy életben maradt. — Bábák áldozatja. Kenderes Mária homonnai illetőségű helybeli cseled e hó 26 dikán gyermeket szült. Kiss Jánosné és Kresztyankó Andrásné kontár bábák segédkeztek mellette és ezeknek a gondatlansága következtében a szerencsétlen nő meghalt. A \i?sgálatot megindították. — Goromba orvosok. A hires orvosok tudvalevőleg uem szoktak a leguivariasabbak lenni. Azt a gyöngéjüket, hog/ bete­geikkel gorombáskodunk, éppen betegeik szokták uekik megbocsá­tani, hi már — nem betegek. A híres Schweüinacr professzor, Bismarck berezeg orvosa, orvosi tudományán kívű arról is hires volt, hogy legelókelób betegeinek a legválogatottabb gorombaságokat tudti odavágni. Mikor a vaskanczellár háziorvosa lett, alaposm megvizsgálta paczieusének testét, s rettentő sok kérdést iutézeu borzi, Bismirk rákiáltott: — Ugyan hagyja már el ! Halálra bosszant örökös kérde­zóskódéseivel. i 1— A ho,;y tetszik, fenség : mondi Schwe inger. Öu meg akar gyógyului, a nélkül, hogy válaszolni akarna kérdéseimre. Akkor táu jobban tenné, ha lódoktorhoz fordulna Ezek az embe­rek újy is nyélbe ütik a dolgot ugy is meggyógyi ják bategü'cet, hogy egyetlen c gy kérdést sem intéznek hozzájuk. Egy ilyen doktor éppen fenségének való volna. — Meg les ek önnel elégedrj—felelte Bismark, — ha orvosi muv szete azon magas szinvonaloa áll majd, a melyen gorombaság. Miller Lipót, német orvoi, kit a japáni császár kerésére küldöttek Tokioba, az ottani orvosi iskola vezetésére, szintén nem valami udvari san viselte magát a nap fiával szemben. A mikor ugyanis felszólították, hogy mielőtt a mikadó elé lépne vesse le czipójét, az orvos, ki teljes díszbe volt öitözve, igy szilt a cúászir főh.d­segédéhez : — A mikádó ő feusége eugem, mint a porosz törzsorvosi méltóság viselőjét hivatott ide, Nos ; hát ehhez a méltóságomhoz tartozik a czipőm is. Punktum — S horribile diktu, Miiller doktor, kit kap.czitálni nem lehetett, czipóben ment be a nap fiához. Heim Ernő hires berlini orvosnak ily érdekes goromba­sági esetei voltak. Igy egyszer egy királyi herczegnó hivatta magához. A mikor az orvos belépett,. u herczegnó lorgnettel mérte végig. — Uram, szólt hozzá, lépjen közelebb. Én magát orvosom ­uak akarom kinevezni. — lói van felség, de bizonyos fetlételeket szabok . . . — Úgy ? — Még pedig a köv-'tkjzőket : E őször is, ne méltóztassék engem magázni. Az nem illik királyi nőhöz. Másodszor: ne tessék eugem más alkalommal oly nagy mérté'iben megvárakoztatni, mert nekem több dolgom van, mint fenségednek Harmadszor: ne tessék a lorgnettel megvetó tekintetet vetni a csizmámra, nem az én hibám, hogy nincs jobb csizmám. Negyedszer : ne tessék meg­követelni, hogy fenségedet mindig elsó sorban keressem föl nap­jában ; a sorrend betegeimtől és annik lakásától fű». Ötödször: ne tessék sokáig itt tartani és hosszas előadásokra kényszeríteni, s azt kivinni, hogy politikáról vagy illemszabályokról fecsegjek. Hatodszor : tessék eng"m, mint királyi fenséghez illik, becsülete­sen fizetni. — Vajda János arczképe. Vajda János legjobb arczképét az „Ország-Világ"-ban találjuk. Ugyanebben a számban benne van Vajda életrajza és legutolsó szép verse. Gzikkek, elbeszélések és szép versek vannak ebben a számban, Várady Antaltól, Goloneltől, Krúdy Gyulá­tól, Bartalus Istvántól, Alap Dezsőtől, Hevesi Sándor­tól, Buday Lászlótól stb. Pompás divatrovat is van ebben a számban, azonkívül igen jó aktuális képek, egyebek közt Molnár Viktornak, a most kitüntetett kul­turminiszteri osztálytanácsosnak arczképe stb. Az „Or­szág-Világ" előfizetési ára negyedévre 2 frt; mutatvány­számot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. Hold utcza 7. szám). — Az Uzsoki gyógyfürdő, melyet a tulajdonos néhány év ahtt modern berendezese által közkedveltté tett, s mely az ungvőlgyi vasút megnyílta óta a mely egész Uzsokig fog kiépülni, a nagy forgalmú fürdők közé küzdötte föl magát, bérbeadó lett. Lapunk mai számában találhitó az erre vonatkozó hirdetmény. Csődtömeg eladás. Közadós Kottcnberg Lajos bűd-szent-mihályi ke­reskedő csődtömegéhez tartozó és 4200 frt 13''/» krra becsült rőfös, divat és rövid-áruk boltfelszereléssel együtt (áruk 4099 frt 13 V 2 kr. berendezés 101 frt értékben) a csődválasztmány 1897. január 21-én hozott határozata folytán eladatnak. Venni szándékozók felhívatnak, hogy a becserték 10°/ o-át azaz 420 frt kitevő bánatpénz letizetese mellett írásbeli zárt ajánlataikat folyó évi február hó 12-ének déli 12 órájáig dr. Hartstein Sándor ügyvéd urnái, a választmány jegyzőjénél Nyiregyházán nyújtsák be. A választmány még az nap fog az ajánlatok lelett határozni, azok közt szabadon választhat, esetleg uj ajánlati versenyi. rendelhet. Vevő ajánlatának elfogadása esetén köteles az árukat és felszereléseket, a vételárnak alulírott tömeg­gondnok kezeihez készpénzben történendő lefizetése el­lenében, ajánlata elfogadásától számítandó liárotn nap alalt átvenni, mert ellenesetben bánatpénze a csődtömeg javára elvész és a vételi ügylet semmisnek fog te­kintetni. — A vételi százalék a vevő által fizetendő. A csődleltárban összeirt tárgyak minősége és meny­nyisége, ugy a becsérték helyessége iránt szavatossag nem váltatik. — A csődleltár mindennap a délutáni órákbán tömeggondnoknál, az áruk pedig 1S97. évi február 11-én délelőtti 10 órától délutáni 4 óráig B ud­Szent-Mihályon Papp Ferencz házában megtekinthetők. Nyiregyházán, 1897. január 28-án. Sclrvrarz Izidor, tömeggondnok. Csarnok. A hajról s rokonairól. Irta: dr. Springer Oéza. Felolvastatott a kereskedő ifjak önképző egyletében. Moudjak-e mesét, dalt az aranyhajú tündérről, regéljek e Önöknek az észbontó Loreleyról, aki dalával igézett, hajával megrontotta a férfiakat. Ah! Nem! Nem szabad! Tollamat békjóba verte az ígéret, ajkam elnémítja a programra : tudománvos cse­vegést kell olvasnom a hajról. Haj! Haj! Kezdjük tehát! Született az első emberpárral, a hol mint mind­nyájan tudjuk, nem csekély szerepe jutott már a toilette­nél, — nem ugy, mint ma, de mint a fügefalevél — lársa. Oj szüleinknek tehát igen szép hajuk lehetett, a mit meglehe:ős biztossággal következtethetünk a mai fél­vad népek : czigáuyok, irók és művészek hajviseletéből is, mert ezek még ma sem ösmervén a kultura kinövé­seit: a fésűt s kefét, meglehetős hűséggel tartják fenn az ősállapotokat a fejük külsején, sót néha belsején is. Sajnos! az átkos kultura itt is kezdi már szedni áldozatait, s oh! borzalom, maholnap már látnunk kell rövid hajú zongora művészt, sőt talán megfésült poétát is. Pedig az őskori irodalomban semmiféle hajnövesztő szer leírását nem találom és sem a bronz, vas, réz és egyéb korszak maradványaiból, sem a múmiák, humanék hyeroglipheiből ily felírást: Nincs többé kopaszság! kinem hámoztak még. Hasonlókép vagyunk a bibliai korszakokkal is, hisz azt meg az Írásból tudjuk már, hogy egy bizonyos Sámson nevü úriember valami szép hajú gyerek lehetett, a ki e szép hajival még imponálni is tudott feleségének. Boldog Sámson ! Ő még tudott valamivel imponálni Djliláuak. Ma akár egy erdőt is ültethetne a fejére, azt is leszedné, ha más nem, hát az — anyósa. De nemcsak a bibi ia, nemcsak a monda, de a népdal, a népmese is ezer s ezer változatban emlékszik meg a hajról s nincs korszaka a magyar történelemnek sem, a melyet bizonyos hajviselet ue jellegezne. Nem czélom ezekről szólaui, mert ki ne ismerné pl. a vezérek fürtökben leomló dús haját, vagy udvaron­caink bécsies fraueziáskodását: a c.opfot. (A ezopf sok helyen még most is megvan) s ki ne mondaná reá az oldalt fé.sült hajra, ha a hunezutka is előre vau csapva 6-os viselet. De nemcsak uáluuk, minden országban megvan a speciális hajviselet, sőt úgyszólván miuden népfajnál, mert ki ne látott volna már chinai mandarint a ezopfjá­val; bús angolt kopaszra nyírva: az orosznál pedig egy dús szakáll szép haj, valódi carriér, hasonlókép a borbélyoknál is. A vadakról nem is szólok, hisz azok­nak összes fényüzésök a hajban van, a melyet minden­féle színű tollakkal ékesítenek föl s egyszerüségök daczára, a melyet ruhatlauságokbin is kifejeznek, csak egy szokások miatt fogom őket kerülni, mert szeretik a vendéghajat, de úgy, hogy bőröstől agyütt ht'uzák le a vendég féjéről. A nők hajviseletéről sem szólok. Először uem szere­tek darázsfészekbenyúlni — ez nem czélzás! Másodszor nem a hajviseletekről írni a czélom. Annyit azonban szabad legyen megmondanom, hogy mint mindenben itt is az egyszerűség a legszebb s bármilyen czigány kerekeket hány is egyszer másszor a fodrászué phantasiája, mindig visszatérnek az egyszerű magyar hajviselethez, a mely­ről a népdal azt mondja: „Fogd a kontyod* .... Fiatal leánynak ideálisan, jól áll a leeresztett haj s nem árt, ha egy-egy tincs kaczéran a szemébe vág is, de nincs Ízléstelenebb, miut egy rövid hajú asszonyfej, ha — megvénült, fiatalnál pedig valódi czimfelirat: Tessék pályázni! De most félre az illúziókkal. Felejtsék el, hogy a leomló fekete fürtökben goud, bú feledve babráltak ujjaik; röpp ?njen el a bódító illat, a mely szerelmesük hajáról áradt feléjök, vagy peJig ne hallgassanak ide, tisztelt birátaira, ha nem akarják megtudni, hogy az a tincs haj, melyet tárczájuk legrejtettebb zugában — legtöbbször, mint egyedüli tartalmat — miuden viszon­tagságokon keresztül megőriztek: tudományos néven egy közönséges függeléke a bőrnek, ép ugy, mint a köröm Mily prózai elnevezés; — függelék ! Nem remegett e a toll, midőn e szót először leirta s nem kavarodott e össze annak az agynak minden sejtje, a mely e nevet talalta ki. Nem! Százszor nem! A ludomány szigorú boncz kése alatt nincs ideál, nincs phantásia s bárhogyan vagdalom is szét a szerel­mes sziv 't, ép olyan hús és vér az is, mint a végel­gyengülésben meghalt aggastyáné. Tehát a haj függelék ! Legnagyobb része pedig egy bizonyos pikkelyes — kicsiben talán a hallpikkelyeihez hasonló — szaru-nemű anyag, a mely több rétegben borit! egy lágyabb sejtekből állö középrészt: a hajvelőt. Állományában van a festék, amely a velőben lévő kisebb nagyobb mennyiségű légsejtekkel együtt adji a luj szinét. Mily közőnbösen mondom én ezt is, pedig hány szerelmes Siiv dobban meg, mikor e^yik a szőkére, a másik a barnára gondol s mint esküd­nék egyik is, másik is a maga kedvencz, vagy inkább kedvenczéuek szinére. Pedig hát ez a színeződés is csak a véletlen jitéka. Szép vigasz, mondhatja az. a kinek a vörös szín jutott; de nem kértem volna az ilyen játékból. Magát a festéket pedig a hajtusző által körülvett hajhagyma szállítja s bár ennek a résznek neve tudo­mányosan is hagyma, soh'se hallattam még, hogy valaki rostélyost hajhagymával kért volna. Külömben legfon­tosabb ré-ze a hajnak; amíg ez egészséges és működés képes, nincs szükség semmi hajnövesztőre, de ha ez beteg, vagy megvénült, ellu tult: a világ összes „Csillag­Aunája* is kevés a haj megnövesztésére. Ebben van a titka az őszülésnek is: e rósz u. i. a festék udvari szállítója, a mely festéket mint a fa gyökere a tápot, szívja fel s adja át a hajnak; ha ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom