Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-13 / 24. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1897. 24-ik számához. Tanügy. Évzáró vizsgák a főgimnáziumban. Juniús 14-én, hétfőn:*) I. osztály. Latin nyelv: dr. Vietórisz József. Censor: Bogsch. III. Magyar nyelv: Moravszky. Censor: Galli. V. Magyar nyelv: Porubszky. Censor: Martinyi. VI. Mennyiségtan: Eltscher. Censor: Mészáros. VII. Német nyelv: Chotvács. Censor: Leffler. Junius 15-én, kedden: II. osztály. Latin nyelv: Bogseb. Censor: Leffler III. Mennyiségtan .• Eltscher. Censor: Porubszky. IV. Természetrajz: Szlaboczky. Censor: Galli. V. Történet: Martinyi. Censor: dr. Vietórisz. VII. Ábrázoló mértan,: Pauer. Censor: Mészáros. Junius 16-án, szerdán-. II. osztály. Magyar nyelv: Bogsch. Censor: Dömötör. III. Történet: Porubszky. Censor: Leffler. IV. Mennyiségtan: Eltscher. Censor: Szlaboczky. V. Görög nyelv: Moravszky. Censor: Chotvács. VII. Földrajz: Martinyi. Censor: dr. Vietórisz. Junius 17-én, csütörtökön: I.—II. osztály. Vallástan: Szlaboczky. Censor: Eltscher. III.—IV. Vallástan: Chotvács. Censor: Moravszky. V. Vallástan: Martinyi. Censor: dr. Vietórisz. VI. —VII. Vallástan: Porubszky. Censor : Leffler. Junius 18-án, pénteken: I. osztály. Földrajz': Szlaboczky. Censor: Chotvács. II. Rajzoló mértan: Pauer. Censor: Porubszky. IV. Magyar nyelv: Bogsch. Censor: dr. Vietórisz. VI. Magyar nyelv: Martinyi. Censor: Leffler. VII. Mennyiségtan : Mészáros. C?n?or: Eltscher. Junius l'J-én, szombaton-. III. osztály. Német nyelv: Bogsch. Censor: Chotvács. IV. Történet:

:Mészáros. Censor: Dömötör. V. Természetrajz: Szlaboczky. Censor: •-Pauer. VII. Magyar nyelv: Porubszky. Censor: Moravszky. Junius 21-én, hétfőn: II. osztály. Mennyiségtan: Mészáros. Censor: Pauer. V. Görög-potló magyar nyelv. Porubszky. Censor: Bogsch. VI.Természetrajz: Szlaboczky. Censor: Leffler. VII. Görög nyelv: Chotvács. Censor: • Moravszky. Junius 22-én, kedden: I. osztály. Mennyiségtan: Szlaboczky. Censor: Pauer. IV. Latin nyelv: Leffler. Censor: Bogsch. VI. Görög nyelv: Chotvács. Censor: Dömötör. VII. Görög-pótló magyar nyelv: Porubszky. Censor: Moravszky. Junius 23-án szerdán: III. osztály. Földrajz : Mészáros. Censor: Szlaboczky. V. Német nyelv: Eltscher. Censor: Chotvács. VI. Görög-pótló magyar nyelv: Pauer. Censor: Porubszky. VII. Lalin nyelv: Moravszky. Censor: dr. Vietórisz. Junius 24-én csütörtökön: III. osztály.- Lalin nyelv : Moravszky. Censor: Bogsch. IV. Rajzoló mértan: Pauer. Censor: Mészáros. V. Latin nyelv: dr. Vietórisz. Censor: Leffler. VI. Német nyelv: Eltscher. Censorí Chotvács. Junius 25-én pénteken: I. osztály. Rajzoló mértan: Pauer. Censor: Galli. II. Földrajz: S/.laboczky. Censor: dr. Vietórisz IV. Nemet nyelv: Bogsch. Censor: Chotvács. V. Mennyiségtan: Mészáros. Censor: Eltscher. VI. Latin nyelv: Leffler. Censor: Moravszky. Junius 26-án, szombaton .- I. osztály. Magyar nyelv : dr. Vietórisz. Gensor: Dömötör. III. Rajzoló mórtan: Pauer. Gensor: Szlaboczky. VI. Történet: Porubszky: Censor: Moravszky. VII. Természettan : Eltscher. Censor: Mészáros. Junius 28-án,'i hétfőn, délután 3 órakor a főgymnasium dísztermében szokott programmal záró-ünnep, mely után az ifjúság tornavizsgája következik. *) Mindig reggel 7 órakor kezdődik. i s melyhez a ripőkségnek bizonyos neme járul, mely az ifjúságot épenséggel kiálthatatlanná teszi. Érdekes lélektani tanulmány volna azokat az okokat keresni, melyek miatt kiszárad az a gyökér, honnan a serdülő gyermek ifjú idealizmusát, vidorságát, életkedvét s fürgeségét szívta, mely tulajdonságokat most hiába keressük nála. Fitogtatja, hogy nincs érzelme, melyet elfojtott benne az értelmi oldal túlságos ápolása; haszonleső, mert önzést vél látni mindenütt maga körül; ez a haszonlesés felváltotta az igazi lelkesedést, mely másnak is meleget kölcsönöz s a mely oly jól illik az ifjúsághoz. Hiába keressük nála az idealizmust, mely nélkül szépért s jóért lelkesedni nem lehet. Ifjuságuuk gondolkodása vén; de nem a tapasztalás vénhesztette meg, mert tapasztalásról e korban még szó sem lehet, hanem keresztül járta a koraérettség szántó szele gyermekifjainkat. Játékaik, mulatságaik, kedvteléseik nem nekik valók. Ok nem találják örömüket oly időtöltésben, mely lelkük ártatlanságát és üdeségét el nem hervasztja, erkölcseik tisztaságát épségben megtartja. Legkedvesebb tartózkodási helyük a tüdőt emésztő, inficziált levegőjű, füstös kávéház. Bolond embereknek való dolognak tartják a munkátSzeretik mindennek a könnyebb vegét megfogni, iunen a mai fiatalság munkájának nagy része felületes és rossz. Mi okoz/.a ezt a tespedést a cselekvésben, a satnyulást a jellemben s az elkorcsosodást az értelemben? A társadalom befolyása látható e a családokon ? vagy talán a családi életnek nincs meg többé az a varázsa, hogy az ifjú .öregek lelkén a legszerencsétlenebb kétely homálya borong ? A vénség óletuntsága jellemzi a fiatalságot s ez bizonyos tekintetben nem csak az ifjakról, hanem a leányukról is "elmondható. Ezek is igen korán tanulják megismerni a külső életet. Eiekoél is hamar letörlődik az ártatlan szendeség himpora, mely a családi hajlék falai közt marad meg legtovább érintetlenül. Nem tartozunk azok közé, kik akár elfogultságból, akár a haladó kor félreértéséből a jeukor rovására az elmúlt időket dicsőíteni szándékoznák. Mi meg vagyuuk győződve az emberiség haladásáról. Azokkal sem érthetünk egészen egyet, kik korunkat rosszabbnak, erkölcs telenebbnek s vallástalanabbnak tartják a dicsérni szokott állítólagos régi jó időknél. Korántsem ! De bizonyos, hogy a haladás nyomán felmerülő jelenségek nem mindenike kelti fel bennünk az örömet. Nem annyira a haladás következményei e jelenségek, nem mint inkább az emberi gyarlóságéi. Azért szükséges az e haladás nyomán tapasz talható szomorúbb jelenségeket kritikai szemmel kísérni, kutatni a jelenségek okait s keresni azokat a tényező ket, melyekkel azokat megszüntetui lehet. A modern élet kétségtelenül sok olyau következményekkel lép az ember elé, melyeket az előbbi korszak ily mértékbeu nem ismert. A családi élet sem oly benső már, mint volt előbb. Azt tartjuk, hogy az emiitett jelenségek romboló hatá sának itt lehetne határt szabni, különösen, hogy ha az iskolák alkalmasakká tétetnének am, hogy a családdal egyetértve szerezzék vissza az ifjúságnak azt, ami ót kiválóan disziti s a mi most nincs meg benne. Da a társadalma és a család is tegye meg c kérdésben a maga kötelességét. IV. a nyírbátori ünnepély szeptember 19-én Az emlekbeszedet tartja Szikszay József biz. tag; V. a kisvárdai ünnepély szeptember 2G-án, hol az emlekbeszedet Kovács István biz. tag tartja, s az emlékművet mint a közbirtokosság megbizotlja, Harsányi Menyhert veszi ót. Az ünnepélyek egyöntetű rendezése czéljából a küldöttség egy szűkebb körű bizottságot alakított s az ahspan elnöklete alatt annak tagjaiul Megyery Géza, Kovács István, dr. Jósa András, Bencs László, Horváth Gyula biz. tagokat és Mikecz István aljegyzőt kérte fői. Szükségesnek tartja továbbá a küldöttség hogy az ünnepélyek helyein 3-4 tagból álló bizottságok alakuljanak a helyszínén való rendezés végrehajtására. E helyi bizottságok megalakítására Szabolcson Tomory Fal, Nagy-Kallóban dr. Kállay Rudolf, Vaján ifj. gróf Vay Ádám, Nyírbátorban Vay István és Kisvárdán Harsányi Menyhért kérettek föl. A küldöttség tanácskozásának berekesztése előtt Megyery Géza általános helyeslés között indítványozta, hogy az ezredev megűnnepelésének emlékezete okából a vármegye közönsége tegye meg a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a vármegye területén levő összes iskolukban minden év junius 8-dikán emlek-ünnepélyek rendeztessenek. Ez indítványt a küldöttség egyhangúlag elfogadta, azzal a változtatással, hogy ez ünnepélyek ideje május hó 10-dikére tétessék, mert junius 8-dikán már több népiskolákban szünetel a tanulás, s mert május 10-dike egyébként is évforduló napja a vármegyében tartott ezredévi ünnepélyeknek. E nagy horderejű indítvány elfogadása után, az alispán a tanácskozást berekesztette. Jogász majális. Éleire való eszmét pendített meg a nyíregyházi fiatal jogász nemzedék. Jól tessék megérteni: nem a nyíregyházi származású joghallgatók, hanem egyáltalán mindazok, illetve közülők a fiatalabbak, akik a joggal az igazság szolgáltatási, közigazgatási, vagy ügyvédi pályán hivatásszerüleg foglalkoznak. Tervbe vették ugyanis, hogy a par excellence tánezos mulatságokban annyira szegény farsangban magukat kedvükre, ki sem lanczolhatott tánezosnőket és tánc/.osokat kárpótlandó, egy nagyszabású nyári tánczmulatságot rendeznek a Sóstón. Az eszme, amily hirtelen szülemlett meg, ép oly általános szives fogadtatásban részesült már is mindenütt, amerre híre futott. Az eszme niegzenditői aztán, hogy a mulatság sikerét a lehető legteljesebbé tegyek, elhatározták, hogy tervük elősegítése czéljából bevonják a mulatság rendezése iránt indított mozgalmukba az idősebb és magasabb hivatali állásukban levő jogászokat is, mig viszont a legfiatalabb jogász nemzedékről, a joghallgatókrórsem leledkeztek el, akikre főként a ki világos kivirradtig való fáradhatlan tánczolás feladala hárul. A julius 3-ikán megtartandó mulatság tisztajövedelmet valószínűleg a budapesti egyetem diákasztalának juttatják, mint a mely jótékony intézmény legközelebb áll a mulatság rendezőihez. A rendezőség a heten alakul meg véglegesen s jövő számunkban már részletesen ismertethetjük a czélba vett és nagy sikerűnek Ígérkező mulatságot. — Dalestély. Dalegyesületünk az utóbbi időkben több izben működött közre hazafiig és társadalmi mozgalmainkban és pedig oly sikerrel, hogy már ezen működéseiért is méltáu várhatja a mai estén rendezendő dalestélyén a közönség teljes pártfogását. A mai dalestély egyébként, miut ezt már előre jeleztük, nálunk esemény számba megy, a mennyiben most lesz először alkalma közönségünknek egyesületünk működését más városbeli dalárdával összehasonlítani. A debreczeni munkás dalegylet mely a mi egyesületünket működó tagjainak számára is meghaladja, nem egészen kezdő egyesület, mert a mult évben Budapesten tartott mílleniumi országos dalversenyen, mint versenyző egyesület vett részt s ott méltó elismerést aratott. Érdekes egyébként ezen dalestély azért is, mert most nyilik alkalma a debreceniekkel szemben leróuni a köszönet ós hála érzelmét azért, hogy a debreczeni intelligens közönség dalegye.-ű'etüuket, mint egészen új és járatlan egyesületet alakulásának már második évében, a debreczeni dalárdáuak 25 éves jubileuma alkalmával, oly kitüntetéssel s aunyi jóakaratú bu/.ditással fogadta, hogy ezen fogadtatás az egyésületben a feuuállás és előretörekvés ösztönét ébresztette fel. Legyen tehát a mai est müveit közönségünk találkozó helye s kedves vendégeink legyeuek szívből üdvözölve ! — A f'első-tisza-vidéki gazdasági egyesület f. 1897. évi junius hó l'J-én, szombaton d. e. 10 órakor, •Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében tartja ez évi l-ső rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egyesület mult évi működéséről. 2. Az elnökség és igazgatóválasztinány lemondása. 3. Az elnökség és igazgatóválas/.tmány megválasztási. 4. Az egyesület 1897. évi működési programmjának megállapítása. — Az iparos-ifjúság majálisa. A nyíregyházi iparos-ifjúság már régibb idő óla pünkösd másodnapjára szokásba vett majálisát a Sóstón ez évben is megtartotta. — Délután 3 órakor indult meg az ifjúság, zászló alatt gyalog a Sóstóra, hova az erdőkapuig dr. Ferlicska Kálmán ipartestületi tiszteletbeli elnök, országos képviselő kísérte el, ott tőlük elvált és ismét a Sóslóról nagyobb kísérettel ment az érkező ifjúság elé meglehetős távolságra. — Mikor így együttesen a Sóstóra értek, a nyári tánezterernben dr. Ferlicska Kálmán tartott nekik rövid, de szép beszédet, a mélyért őt vállaikra emelve megéljenezték. Azután az ifjúság az út fáradalmait Tolnai Sándor friss sörével és jóízű kerti borával igyekezett enyhíteni, míg a tánczinulatság esteli '/,7 órakor a nyári tánezterernben megkezdődött s igen kedélyesen tartott a hajnali órákig. Mondhatom, hogy a gyülekezet sokkal nagyobb volt, mint a mult évben, igen sok vidéki volt, de ha Stoller Ferencz és Pivnyilc András társulati elnök-előljárók nincsenek ott, az egész közönség nem tudja, hogy más elöljáróság létezik-e a földön. Az előkelőségből" egyetlen városi tisztviselő sem volt ott más, mint rendőri szempontból kötelességérzeténél fogva Sztár'ek Ferencz rendőrkapitány. Az iparosság tehát egészen magára hagyva, fesztelenül, de szépen mulatott a késő éjjelig. Értesítés. A városi iparos tanoncziskolai felügyelő bizottság f. é. május hó 5-én tartott gyűlésén alsófoku iparos tanonciskolánk tanévet záróvi sgáit f. é. junius hó 19-ik és 20-ik napjaira tűzte ki. Nevezetesen: junius 19-én este 6 órától 8-ig az előkészítő osztály két csoportjának; junius '20-án reggel 8 —10-ig az első osztály három csoportjának ; 10 —12-ig d. e. a második és harmadik osztály tanonczainak. Ezen tanoncziskolai záróvizsgák a r. kath. népiskolaépület egyik lanlermében

1 fog megtartatni, miről a t. iparhatóság, ipartestületi elöljáróság a t. szülők és iparos mesterek tisztelettel értesíttetnek. Pazár István, iparos tanoncziskolai igazgató. A nyíregyházai ev. ref. elemi iskolákbin az iskolai évet záró vizsgák a következő rendben fognak megtartatni: Junius hó 24-én délelőtt az elemi iskola III., IV. és Vl-dik osztálybeli tanulók vizsgája Horváth István tanitó vezetése alatt. Junius hó 24-én délután az elemi iskola II. és V-ik osztálybeli tanulók vizsgája Bán Lajos tanitó vezetése alatt. Junius hó 25-én délelőtt az elemi iskola I. osztálybeli tanulók vizsgája Kun Elek segédtanító vezetése alatt. Az évzáró vizsgák a templomban fognak megtartatni; minden vizsga kezdetét a toronyban a nagyobbik harang meghúzása fogja jelezni. Ezen évzáró vizsgákra az ev. ref. egyházi és városi elöljáróság tagjait, továbbá az érdekelt szülőket van szerencsém tisztelettel meghivn*. Kelt Nyíregyházán, 1897. évi junius hó 12-én. Horváth István, . ev. ref. igazgató-tanító. Az ifjúságról. Korunknak talán legsajnálatosabb, sőt legszomorúbb jelensége, mely a mélyebben kutató szeme előtt feltárul, az, hogy nipcs ifjuságunk. Abban az értelemben nincs melybea mi azt nőni és fejlődni szeretnők látni; telve avval az üde életkedvvel és vidoisággal, avval az ártatlan életörömmel és fürgeséggel, mely az ifjú korhoz annyira illik; menten attól a világfájdalmas fi.iszterségtől, száraz komolyságtól, mely az ifjúsághoz sehogysem illik, ÚJDONSÁGOK. A milléniumi emlékoszlopok leleplezése. Ismeretes közönségünk előtt, hogy a vármegye közgyűlése a millénium alkalmából elhatározta, hogy a vármegye történelmi nevezetességű helyei emlékkővel jelöltessenek meg. Az emlékművek elkészültek, a megbatározott helyeken el is helyeztettek, s a vármegye alispánja a május 12-én tartott közgyűlésnek ez ügyben hozott határozata alapján e hó 9-dikére összehívta a megbízott küldöttséget, bogy az emlék-művek leleplezési ünnepélyeinek programmját megállapítsa. A küldöttség Mikecz János alispán elnöklete alatt tartotta meg ez ülését s az alispán indítványára mindenek előtt elhatározta, hogy a leleplezési ünnepélyek megtartása szeptemberig elhalasztassék. A halasztás indokául a nyári nagy munkaidő s a közönség egy részének a fürdőkben való időzése szolgál. E megállapodás után a küldöttség az ünnepélyek sorrendjét és programmját a következőleg állapította meg: I. A szabolcsi várban felállított emlékoszlop leleplezési ünnepélye szeptember hó 7-dikén tartatik ineg, még pedig egy oda összehívandó -vármegyei rendkívüli közgyűlés keretében, melynek sorrendje a következő: 1. A szabolcsi és balsai népiskolába járó tanulók által előadandó hazafias dal után 2. főispán úr őméltósága megnyitja a közgyűlést. 3. Dr. Jósa Andrásnak a szabolcsi várról irt ismertető leírása felolvastatik 4. l'nnepi beszéd, tartja Megyery Géza biz. tag. 5. Alispán átadja az emlékoszlopot. 6. Veres Ferencz képviseleti tag Szabolcs község nevében átveszi az emlékművet. 7. Dalárda éneke 8. Alkalmi szavalat. 9. Einök bezárja a közgyűlést. E rendkívüli közgyűlés bezárása után I órával később társas ebéd rendeztetik. Elhatároztatott továbbá, hogy ez ünnepélyre a szomszédos törvényhatóságok, u. m. Zemplén, Borsod, Heves, Hajduvármegyék és D.'breczen szab. kir. város is meghivatnak. II. A Nagy-Kálióban felállított emlékoszlop leleplezési ünnepélye szeptember lió 12-dikére tüzetett ki. D. e. 10 órakor isteni tisztelet után, az ünnepély a következő sorrendben fog lefolyni: 1. A törvényhatóság kiküldötte megnyitja az ünnepélyt. 2. Alkalmi beszéd, tartja Götömbei Péter biz. tag. 3. A törvényhatóság képviselője átadja az emlékoszlopot. 4. Nagy-Kálló község nevében az emlékoszlop átvétetik. 5. Elnök bezáró beszéde. A többi ünnepélyek programmja ugyan e köreiben állapíttatott meg, még pedig: III. a vajai ünnepély szeptember 18-án. Az eml ;kbeszédet tartja Bory Béla biz. tag ;