Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-16 / 20. szám

II. Melléklet a „HTyirvidék" 1897. 20-ik számához, — Gyászrovat. Alulírottak mélyen megszomoro dott szívvel jelentjük felejthetetlen nagyuénénknek özv. Hudák Györgyné szül. nemes Egressy Nagy Klárának, folyó 1897. övi május hó 9-én reggeli 2 órakor, hosszas szenvedés után, életének 80 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó 1897. évi május hó 10 én délután 4 órakor fognak a tokaji-utcza 20 ik számú halottas háztól, az ev. ref. vallás szertartási után, a vasúti sirkerben örök nyuga­lomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1897. évi mijus hó 9 én. Áldás és béke pjraira! Dáry Diniéi és neje sz. Egressy Nágy Amália gyermekeikkel. Egressy Nagy Llszló, Egressy Nagy Erzsébet. Bo tka Mina miut sógornő. — Majális Mária-Pócson. A Mária I'ócü szt. Bogii rend tisztelendő atyák vezetése alatt álló elemi iskola növendékeinek f. hó 11-én a „monostoi" kedves és kies, gyöngyvirágos erdejében a tisztelendő tauitóikar majalist rendezett. Öröm volt látni a sok szőke, barna, csillag­szemű, hajnal arczu gyermeket, hogy rúgták, hogy tapos­ták hogy csoszog ák a szebbnél szebb csárdásokat. Öröm volt hallani a hazaína dallokat, miket e kicsinyek énekeltek, dicsérvén egyúttal ezzel tisztelendő tanítóikat, akik a hit és erkölcsi oktatás mellett a haza iránti szeretetre is tanítják őket. Párját ritkító rou atság volt, melyben a rend tisztelendő atyai a régi magyaros vendég szeretettel fogadták a meghívottakat, kiket a hami­sítatlan igazi jókedv mindaddig összetartott, mig Apolló fényes szekerét az égre felvorui nem igyekezett, meddig az óra 3 at nem ütött. És ekkor is minden egyes távozó, egy-egy édes vizioval lelkében távozott, várva az ilyen kellemes alkalmat m.nél előbb, és hogyne, mert a jelen volt hölgyek olyanok voltak, mint az erdők tündérei, akik eljöttek verőféuyt, mosolyt, örömet hozva, hogy aztán elvigyék legszebb gondolataikat. O.t voltak: Geccsy Albertné úrnő, Sziliz Ferencné úrnő, Kovács Ferenczné úrnő Szajloncay Györgyné úrnő, Mosolygó N. né úrnő két leányával Helén és Annus k. a. P»pp Ilonka k. a. Rilonik Pálné úrnő, Horkovits Sándorné úrnő, Neumányi Antalné úrnő, Szilvássy Jánosné úrnő, sógornéjával S'.illvássy Ilonka k. a. és még számosan. — Hidváinszedési jog bérbeadás. Á tokaj raka­raazi hidvámszedési jognak fo.yó 1897. évi október hó 1 étől kezdődőleg 3 év tartamára leendő bérbeaiiá-a iránt folyó évi junius hó 21 -ik napján d. e. 9 órakor Tokajban a m. kir. sóhivatal hivatalos helyiségében, 500 forint évi bér kikiáltási ár mellett, szó és Írásbeli verseny­tárgyalás fog tartatni. Az írásbeli ajánlatokhoz a kiki állási ár 10 százaléka bánatpénzül csatolandó. A bérleti feltételek a sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgatóságnál, valamint a tokaji kir. sóhivataluál megtekinthetők. — A tokaj—rakamazi ut áthelyezését és a két ártéri hídépítését a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a f. évi márczius 16 án megtartott verseny tárgyalás alapján Fleischmann Antal budapesti vállalkozó czégnek és a budapesti szivattyú ós a gépgyár részvénytársaság nak Valser F. ítélte oda. — Az utmunkák, hidalépit ményi és egyéb szabályozási munkák vállalati összege 121,628 frt, mig a szükséges vasszerkezeti munkák költsége 149,184 frt. A munkálat k már legközelebb megindulnak. — A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. Ai időjárás április hó második felében is nagyon változó volt, május hó elejéig alig volt pár napig tartó szép idő s természetesen a gazdasági munkálatok sem halad hattak úgy, a mint az általában véve kívánatos lett volna. A szőlőkben a főbb teendőkkel elkészültek a gazdák; túlnyomó részben az egész országban jól álla­nak a szőlők. Jégeső és dér csak szórványosan káró sitotta meg az új hajtásokat. Nagyon szépeu állauak a gyümölcsfák általában; igaz, hogy a cserebogarak, kivált a dunántúli részeken Ztla.Vas és Sopron vármegyékben nagy kárt okoztak, jégeső és dér is sok gyümölcsöt tönkre tett már, itt-ott a hernyók is nagyon ellepték a gyümölcsfákat, miudazáltal cseresznye, meggy, alma és körte igen jól állanak. A kajszin baraczkot az áp rilisi köd és fagy kivált az Alföld némely vidékén 50—80 százalékkal megkárosította. Néhol a jégeső is jelentékeuy pusztítást okozott a gyümölcsfákban. — Gyümölcstermelésünk előmozdítása. A ma­gyar földhitelintézet a hazai tjümőlestenyésztést a köz­ségi faiskolák ú jin előmozdítani óhajtván, a 1892 ik évtől kezdve az 1902. évig minden évben: 300, 200 és 100 forintos jutalmakat tűz ki oly tanítók ju'aluiizására, kik faiskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembe­tűnő sikert képesek felmutatni. — A folyó évi dijakra pályázati kórvények julius hó 1 ig adandók be az illető királyi tanfelügyelőséghez. A pályázó faiskolakezeló tanítók 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényükhöz faiskolájuk vázlatos rajzát, leírását az abban található csemeték és oltványok kor, nem és faj szerinti kimu­tatását tartoznak mellékelni. — Hogyan Űzzük el a vakondot a kerti ágyról. Erre nézve egy praktikus kertész a következőket irja: Melegágyaimat minden évben rendesen összebolygatta a vakond. Mivel azonban a vakoud télen ós kora tavasz­szal nem ás vízszintes meneteket közvetlen a föld szine alatt, hanem rendesen cs; k a mélységből egyenesen fel­tör, azért azt a kis gonosztevőt nem lehetett fogóvassal kézrekeriteni. Más szerhez kellett tehát folyamodnom. A petróleumba ázta'ott rongyokkal czélt nem értem, mig a karbolsav csak addig használt, a mig eső nem jött, sőt már erős öntözésnél is elvesztő tulajdonságait. Végre a gyógytárban egynéhány krajczárért úgynevezett büdös szarvasszarv olajat (oleum animale foetidum) vettem, mely fekete olajszerű anyag, s igen kellemetlen bűzt áraszt. Ebből az olajból egy plr cseppet rongyra csöpög­tettem ős beletömtem a vakond meneteibe és a meleg­ágyaim megszabadultak ezen ellenségtől. A mióta ezt az eljárást ismételtem, melegágyaim soha sem szenvedtek kárt a vakond túrásaitól. Ugyanez az olaj kitűnő szol­gálatot tett a vizi poczok irtásnál is, mely ezen olaj kellemetlen szagától szintén elűzetett. — Április májusban. A kalendárium már májust mutat; de az idő még egészen április. Egyik perczben kék tavaszi ég mosolyog a sétáló közönségre, a másik ban már hideg szól kél, vagy hull a hideg eső. Napok óta tart ez a furcsa időjárás s ugy látszik egyhamar nem is akar rendbe jönni. Igy mutatja legalább ezt a kir. póstahivatalnál kitett időjelző, amelynek jövendölése, legalább eddig még rendesen bevált. Csak az a szomorú, hogy a sok esőzés és a völgyekbe felgyulendett vizek miatt még most sem lehet a tavaszi munkát végezni. — A házaló kereskedést az egyes városok egymás után tiltják meg városuk területén. Legutóbb Nagybánya, Belovár és Kaposvár hoztak ily értelmű szabályrendeletet Bir csak a mílyenk is már kész volna s mi is hirdet­hetnénk, vagy legalább adóval rónánk meg ezeket, akik ugy a helybeli adófizető iparos polgárokuak, valamint a kereskedőknek nagy kárt tesznek. A magy. kir. államvasutak f. é. nyári menetrendje. A miskolcz—fáleki és bánréve —dobsiyiai vonalakon Budapestről Dobsinára az ejjeli összeköttetés helyreállítása czéljából egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, amely Miskolczról éjjel 3 óra 30 perczkor, Bínrévéről reggel 5 óra 21 perczkor fog indulni és Dobsinára d. e. 9 óra 13 perczkor fog érkezni. Továbbá Miskolcz és Fülek között szintén egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, amely Miskolcz ról d. e. 9 óra 55 perczkor indíttatik és Fülekre d. u. 1 óra 12 perczkor érkezik. E vonít Miskolczon a Kassa és Bátyú felőli gyorsvonatoktól, Bánréven Djbiina felé, Feleden Rimaszombat felől és Füleken Budapest és Ruttka felé a nappali személyvonatokhoz tog csatlakozást közvetíteni. A csatlakozásoknak minél jobban való kiszélesi tése czéljából a jelenleg Miskolczról d. u. 1 óra 18 percz­kor induló személyvonat csak d. u. 3 óra 21 perczkor fog indulni és Fülekre este 6 óra 32 perczkor érkezik. A jeleuleg Miskolczról este 6 óra 40 perczkor csak Bánrévéig közlekedő vegyesvonat forgalma a bánréve — füleki vonalrészre is kiterjesztetik. Ezen vonat a jeleulegi vonatokkal csatlakozásban Misko'czról este 6 óra 50 perczkor indíttatik és Fülekre éjjel 10 óra 33 perczkor érkezik, ahol csatlakozást közvetít a vegyes vonathoz Budapest felé, azonkívül Binrévén Dobsina felé és Feleden Tiszolcz felől és felé fog összeköttetést nyerni. Az ellenkező irányban a jelenleg Bánrévé.ól d. e. 9 óra 1 perczkor Miskolczra érkező vegyes vonat Fülektől kiindulólag fog közlekedui, ahonnan Budapest ős RuMka felőli csatlakozással reggel 5 óra 53 perczkor fog indulni és Miskolczra d. e. 9 óra 14 perczkor fog érkezni. A jelenleg Fülekről délután 2 óra 50 perczkor Miskolczra érkező személyvonat Fülekről d. e. 10 óra 7 perczkor indíttatik és Miskolczra már d. u. 12 óra 58 perczkor érkezik. A jelenleg Fülekről este 8 óra 39 perczkor Mis­kolcz,™ érkező vonat Fülekről d. u. 2 óra 39 perczkor fog indulni ős Miskolczra d. u. 5 óra 47 perczkor fog érkezni s ott Budapest, Kassa és S.-A. Ujhely felé nyer összeköttetést. Végül Bánrévétől Dobsináig a Miskolcz és Fülek felőli személyvonatokkal csatlakozásban egy gyors teher­vonat személyszállításra rendeztetik be. — Ezen vonat Bánrévéről este 8 óra 55 perczkor fog indulni és Dob­sinára éjjel 1 óra 2 perczkor fog érkezni. E lenben megszüntettetik Miskolcz ós Fülek között a Miskolczról jelenleg d. u. 3 óra 40 perczkor Fülekre induló s az onnét d. e. II óra 12 perczkor Miskolczra érkező vegyes vonat; — Bánréve és Fülek között a Bánrévéről jelenleg d. e. 10 órakor Fülekre induló vegyesvonat; Binréve és Dobsina között pedig a Bin révéről jelenleg reggel 7 óra 30 perczkor Dobsinára induló gyorstehervonatnál a személyszállítás. A jeleuleg Nagy Váradról d. u. 1 óra 22 parczkor Kolozsvárra induló vegyes vonat forgalma a csúcsa­kolozsvári vonalrészen megszüntettetik, ellenben Bánffy Hunyad ós Kolozsvár között egy tehervonat naponta II., III. osztályú személyszállítással rendeztetik be. — E vonat Bánffy Huuyadról délután 2 óra 1 perczkor indíttatik és Kolozsvárra délután 5 óra 22 perczkor érkezik. Ennek folytán a jelenleg Budapestről reggel 8 óra 30 perczkor Brassó felé közlekedő személy vonatoknál a szomszédos forgalmú menetjegyek hasz nálata csak a uagy várad—c ucsai és bánffy-hunyad— tövisi voualrészen nincsen megengedve. Ágostonfalva ós Brassó között minden pénteken és a brassói orszá­gos vásárok napjain egy tehervonat fog személyszál lilással közlekedni, amely Ágostonfalváról éjjel 4 óra 26 perczkor indul és Brassóra reggel 7 óra 4 perczkor érkezik. A hatvan—szolnoki vonalon egy uj vegyesvoDat helyeztetik forgalomba, amely Hatvanból, Kassa felől csatlakozással reggel 4 óra 57 perczkor indul és Szol­nokra d. e. 8 óra 15 perczkor érkezik. A Szolnokról jelenleg d. u 1 óra 30 perczkor Hatvanba induló vegyes vonat az uj menetrend szernt Szolnokról d. u. 2 óra 40 perczkor indul és Hatvanba este 6 óra 10 perczkor érkezik. Ezen vonat Ujszászon a Budapest k. pálya udvarból d. u. 1 óra 55 perczkor induló gyorsvonattal, Hatvanban pedig a Budapestre este 8 óra 40 perczkor érkező személyvonathoz fogja a csat­lakozást közvetíteni. A Debreczenbe való érkezési, illetve az onnan való indulási idő ugyanaz lesz, mint jelenleg. A debreczen—nagy-léta—vértesi vonalon aSzepes — Sóstóra kirándulókuak Debreczenbe való visszaszállítása érdekéből junius 1 étől szeptember 15 éig minden ünnep és vasárnapon Sáránd és Debreczen között egy uj ve gyesvonat helyeztetik forgalomba, a mely Sárándról este 8 óra 33 perez, szepes—sóstóról este 9 órakor fog in dúlni és Debreczenbe éjjel 9 óra 25 perczkor fog érkezni. Sziuház. A mull heti tapsolásban belefáradtak a tenyerek. Mert a taps is fárasztó s okvetlen pihenésre van szük­ségük a tapsolóknak. A „Bánk bán" előadása alkalmával már gyérebben verődtek össze a tenyerek, ámbátor ez az előadás telje­sen kielégítő volt. — Számba veendő az, hogy az ilyen classicus darab szinrehozatala a vidéki társulat erejének valóságos próbakövét képezi; elismerést érdemel már az a teny is, hogy e nehéz tragédia előadására vállalkozott a tarsulat. Bank, Petur és Biberach szerepei a legnehezebb dramai szerepek közzé tartoznak. Mellinda szerepe okvetlen művésznőt igényel, hasonlólag a Gertrudisé, mely nagy­szaju, alacsony felfogású asszonysággá sülyeszti a hatalmas királynőt, ha méltó előadóra nem talál. Mi meg voltunk elégedve az előadással, habár óhaj­tottuk volna, hogy Biberach több ravasz gonoszságot Gertrudis több erőt árult volna el. A vasárnap esti ,(Jelestin apó"-ból csak a Kállay Lujza bájos dalai maradtak meg emlékezetünkben, a darabban felhalmozott helyzet comicum eltűnt a felhangzott kaczajjal együtt. Valóban, mulattató az ilyen dolog is a komoly dolgokba belefáradt agy fűszere'ez, — fűszer, mint a só, de csak addig, mig keveset kapunk belőle! .,Petőfi élete és halála" került színre hétfőn este. Különös benyomást keltett szivünkben ez az előadás. Ugyan miért nem mondja meg az öreg Homér, hogy nezelt ki Heléna, mikor azt állítja, hogy szépsége miatt veszett oda a hatalmas Ilyum? Furfangos legény volt az öreg Homér, tudta, hogy a mithosi alakokat nem szabad az Olympusról lerántani s oda állítani a szemünk elé, mert a közönséges halandó a látható alakot, közön­ségesnek látja. A mi félistenünk, Petőfi Sándor vájjon csak olyan ember volt e tehát, mint a többi mint az a színész ki egész közönségesen járt, kelt, beszélt s szavalta a .Talpra magyart" ? A szavalatról jut eszünkbe, mikor a szinész Petőfi szavalatában ezt ejtette ki, hogy ,nagy neveinket" egy erkélybeli diák halgató oda súgta „szent neveinket*. A diáknak már vérében van a súgás! * * * „Ah érzem, ah érzem, ismét pezseg a vérem* susogta a közönség, mikor a sultán hatalmával rendelkező Sugár Aranka „kipi-kipi-kopi-jával újra megmozgatta a kipihent tenyereket. Mekkora tapsvihart idézett elő ez a sultán bájos énekével.. Verő operette Írásáig senki sem törődött avval, hogy a sultán szive kipi-kipi kopog-e, s azóta hány sziv kopog együtt a sultán szivévpl! Az előadás összes női alakjai kifogástalan játszottak, a Verő nagy bűne az, hogy a sultánnak oly hatalmas szerepet adott, hogy a többi szereplők elhomályosuljanak mellette, mint a csillagok a nap mellett! Legfeljebb a csinos arczocskák nem homályosullak el, igen azok meg­maradtak emlékezetünkben s haza menet elmerengve csüggesztettük alá fejünket s dúdoltuk a szultán dalát: „Ah szerelem, szerelem" . . . * * * Az idei saison eddigi legsikerültebb előadása a szer­dai volt. államtitkár ur u Bisson kitűnő vígjátéka adatott elő anyagi és erkölcsi sikerrel; csaknem teltház éljenezte a szereplőket. A nőhódító De la Mare államttkárt Komjáthy J. oly finoman és annyi hűséggel ábrázolta, hogy a néző közönség azon része mely fiatal lányok mamáiból és fiatal férjekből állott önkéntelenül össze kulcsolta kezeit kérvén az Urat, ne engedje meg, hogy ennél az államtitkárnál protecliora legyen szüksége valaha! Igen jó volt Vidor Dezső a protegált fiatal férj, kilünő naivsággal játszott neje Szabó Irma, s remek volt a férj proteclora Halmi Margit. Kiss Irén pompás anyós volt, csak pár évvel idő­sebbnek kellett volna látszania; typicus alakot nyújtott Fenyéri Mór s Haday; a többi szereplők hasonlóan si­keresen működtek közre abban, hogy az előadás a leg­jobbak közzé tartozzék. Az első operával minálunk csütörtökön küzdött meg a társulat. Mondhatni, nagyon szép eredménynyel. A „Bajazzók" remek, de nagyon nehéz zenéje az elő­adás végéig lekötve tartotta a hallgatóság figyelmét. Sugár Aranka és Kállay Lujza, Bejczy György és Békéssy Gyula gyönyörűen énekeltek. Jó volt a kar meg a zene is; csak nagy hátrányára volt a művelt közönségnek az, hogy az olyan szép előadás élvezetében a folytonos dis­cursus zavarta. E helyen kérjük a nagyon tisztelt érde­kelteket, szíveskedjenek a szinészelcet nem zavarni hangos beszédökkel; nehezére esik az a szereplőnek, ha hallja, hogy diskurálnak addig, mig ő teljes erejéből a közönség tetszésére iparkodik szolgálni. vNiobe" a szellemdus s meglepő fordulatokban gazdag bohózat jól sikerült előadásával fejeződött be a heti előadásoknak az a sorozata, melyről rovatunkban számolni kellett. Vissza pillantva a debreczeni társulat eddigi sze­replésére és inűködesére, kellemes kötelességnek érezzük a megelégedés kifejezését. Fő örömünk rejlik abban, hogy városunk művelt közönsége a szinház gyakori látogatásával boszujelét adta annak, hogy tud gyönyörködni a kellő magaslaton álló szininűvészetben. Ha a nálunk eddig működött ván­dor színészetet nem pártolta, helyes ízlésének adott ki­fejezést nem pedig a közönynek. Hogy mennyire nem közönynyel, hanem élénk érdeklődéssel viseleltetünk a színművészet iránt, azt azok a telt'házak bizonyítják be legjobban, melyek csaknem mindennaposak ! KÖZGAZDASÁG. Mire ügyeljünk a burgonya termelésnél? Miután a burgonyát részint emberi táplálékul, részint szeszfózési és keményítő gyártási, részint takar­mányozási czélra termelik s minden egyes haszonczél szerint más és más követelményeket támasztauak irá­nyában, nem képezhet a gazda előtt közömbős dolgot annak figyelemmel kisérése, hogy egyes termelési ténye­zők minő befolyást gyakorolnak a növény tulalajdou­ságaira. Az, a ki szesz- és keményítő gyártásra termel burgonyát, minden esetre arra törekszik, hogy burgo­nyája minél több keményítőt tartalmazzon. Ez elérendő, oly fajtát fog a termelésre kiválasztani, melynek dús keményítő tartalma már átöröklött sajátossága; de miután a burgonya igen könynyen degenerálódik s fajta tulaj­donságát a ueki megnem felelő viszonyok között hamar elveszíti, nem elégedhetik meg a gazda csak azzal, hogy keméuyitő dús fajtát használ fel ültetésre, hanem tovább

Next

/
Oldalképek
Tartalom