Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-25 / 17. szám

„ÍN Y í R V I D ÉJ U" nak a társadalom szivéhez. Épen azért az a fajsúly, amelyet a vármegyei administrátióban való befolyásával szerzett, még nehezebbé vált társadalmi megizmosodását czélzó önzetlen tevékenységében. A volt főispán nagy lelki nyugalommal tekinthet vissza hivatalos működésének idejére, Szabolcsvármegye közvéleménye pedig iga?, sajnálattal látja a tetterős vezér elvonulását a közélet küzdő teréről, ahol nemes egyéniségének alkotó képessége oly áldásosán érvényjsülhetett volna még. * * * Le roi est mort, vive le roi! A bizonytalanságnak a belépő főispán utódját illetőleg az officziosus lap csütörtöki száma véget vetett. A Kállay András által oly kiválóan betöltött hely nem sokáig maradt gazdátlan. A felség br. Feilitzscb Bertholdot Torontálvármegye fiatal főjegyzőjét küldi szabolcsi főispánnak. A legfelsőbb kézirat ekként szól: „Magyar belügyminiszterem előterjesztésére. báró Feilitzscb Berthold Torontálvármegye főjegyzőjét, Szabolcsvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1897. évi április hó 18-án. Ferencz József, s k. Perez el Dezső, s. k." Nem akarjuk a köteles diseretió határát átlépui praejudiciumokkal az uj főispán személyét illetőleg. De az állás jelentősége, a melynek betöltésére a torontáli főjegyző vállalkozott, feljogosít arra, hogy a vármegyei közvéleményben a kinevezése által keltett hatásról beszámoljunk. A vármegye érzékeny közvéleménye feltétlen megnyugvással veszi a kormány azon elhatározását, amelylyel a vármegye kormány képviselőjéül br. Feilitzschot tette meg. Az uj főispánt kedvező informatiók előzik meg. Fiatal, alig 32 éves tetterős ember. Előkelő származása daczára ráért arra, hogy magának vagy elméleti képzettséget szerezzen. Jeles administrativ tehetség, kinek távozását Torontál vármegye őszinte sajnálattal veszi, mindezek mellett energikus ember hírében áll, akinek tevékenységét működése eddigi helyén egyetlen méltó érdek sem nélkülözte. Alapos tehát a reményünk, hogy ezen irányban is befogja tölteni elődje helyét. A különféle érdekek, amelyek a főispáni kinevezéshez fűződnek, nem szenvedtek sérelmet br. Feilitzsch Szabolcsba jövetele által, másrészről bizonyosak lehetünk az iránt, hogy egyes iráuyza/ok jogosulatlan támogatásban az uj főispán részéről nem foguak részesülni. Az uj főispán homo novus minálunk. Sem alkalma, sem módja uem volt a mi speditiális viszonyaink tanulmányozására. Érdek uélkül és elfogulatlanul fog megismerni bennünket, s ez felette nagy jelentőséggel bír olyan érdekekre, amelyek a vármegyei közéletben uralkodó hangulat rokonszenvével nem dicsekedhetnek, a melyek azonban Szabolcsvármegye összességéuek fejlődése és súlyban való megnövekedését jelentik. Az uj főispánnak hivatásszerű kötelessége lesz az ekként szemben levő érdekeket valódi sulyuk szerint mérlegelni. Es a minden irányban teljesen független és befolyástól meut helyzete kedvező arra hogy elhatározását és közszereplésének irányait valóban az igazi közjó által engedje kiszabatni. Minden jel oda mutat, hogy az uj főispáu bir mind ama kellékekkel amelyek szükségesek a Szabolcsmegyei érdekek helyes felismeréséhez és megvannak benne azok a tulajdonok a mik a megvalósítást törhetlen akarattal hajtják végre. Mert báró Feilitzsch igen nevezetes caracteristiconját képezi hogy az alig 32 esztendős fiatal ember olyan nagy vármegyében mint Torontál, nem is a hivatalos lajtorján haladva, hanem a közvélemény bizalmából megyei főjegyzői állást ért el Ez a körülmény mindenesetre alkalmas a tudás, szorgalom, akaraterő és energia dokumentálására. Egyelőre ennyi az a mit az uj főispánról nyilván való, de elég ahhoz hogy Szabolcsvármegye közvéleménye a legteljesebb bizalommal és sok reménységgel várja. A fővárosi lapok igen előnyösen nyilatkoztak báró Feilitzschról a kineveztetése alkalmából. Szemelvényül közöljük a „Pesti Hírlap" .egyik legutóbbi számának következő értesítését: Az uj szabolcsi főispán, Bánffy miniszterelnök veje, egyike az ország legképzettebb közigazgatási tisztviselőinek, kinek eddigi karrierjét is egyeuesen az ipja miniszterelnöksége rontotta, mert a nagyműveltségű fiatal embert, kit úgyszólván egyhangúlag akarták Torontál több kerületében megválasztani, ahol népszerű és szeretik, de a miniszterelnök, illetve a központi párt támogatását nem birta. Szép, hogy még esnek ilyeu furcsaságok. Báró Fejlitzsch Berthold mint aljegyző kezdte a megyénél, de különösen Becskerek város magyarosításában szerzett raír fiatalon (még alig 30 éves) kiváló érdemeket, lévén ott egy közművelődési egyletnek az elnöke, melylyel ügyesen és páratlan mozgalommal vitte be a magyar szellemet a nemzetiségi családokba. Szabolcsvármegye meg lehet elégedve uj főispánjával. Szabolcs vezér földvára. Szabolcs vára egyenes vonalban Tokajtól északkelet felé 8"5, Bodrog-Kereszturtól kelet felé 9'8, a Tiszának jelenlegi balpartjától pedig négy tized kilométer távolságban fekszik és felséges kilátás van ormairól a nectárt termő Hegyaljára, az arany-kalászos alföldi síkságra és a hullámos ákácz-kertre, a Nyir-re. A várnak alakja háromszög. A keleti leghosszabb sáncz 349*0 m. az északnyugoti 303'0 m. a délnyugoti 227'0 meter hosszú. A háromszögnek leghegyesebb csúcsa északnak irányul. A déli kevésbbé hegyes csúcs néhány meter szélességben nyitva hagyatott, és főbejáróul szolgált. A nyugoti összeszögelles csaknem derék szöget képez, és legtompább. Bejárat van még a délnyugoti oldal közepe táján, az északnyugoti sáncz északi végétől mintegy 60 méter távolságban, és egy nagyobb horpadás a keleti sáncz északi és középső harmadának határán. A vár sánczaival együtt mintegy 33176 • méter területen fekszik. A sánezok magassága 20—30 méter közölt ingadozik. A tés esetében mindig követeitea pírbajt, melyet eszköznek tartott az elharapódzott durvává,; kiirtására. Ugy gondolkozott, hogy a párbaj veszélye és a pirbaj utján való megtorlás inkább fogja visszatartani az embereket a sértésektől és szelídíteni fogja az erkölc-öket. Stjnos, de ezen feltevése a mi korunkban igizelást nem nyer, mert a párbaj nem a bátorságnak, nem a testi ügyességnek és délezegségnek s nem a jó modornak, a mint ő azt hitte, hanem többnyire a hetvenkedésnek vált silány eszközévé, sok gyalázatosságnak takarójává és miuden esetben a töivény iránti tiszteletnek és engedelmességnek megszegőjévé. Azon ídóben a modur finomítására is szükség volt, mert keservesen panaszkodik a köznemesek neveletlensége s rossz erkölcsei ellen, a kik marokkal szeretnek enni, szalonban pipázni, szőnyegeket összeköpködni és durvaságokban vetélkedni. Deák Ferenczuek, kit később vezérének ismert el, s mindig nagyra becsült, soha sem birta elfelej'eni, hogy asztalánál a villával piszkálta fogait. Mege mlitem itt, hogy 150 tagnak nagy fáradtsággal összetoborzásával, 100 o. é. forint évi tagsági dij tíze tése mellett, a mai nemzeti caszinó létei-ült, — hogy gróf Széchenyi István emlékére évenként bankett rendeztetik ós hivatalos tószt mondalik és ezen alkalom kezd politikai kirohanásokra felhasználtatni s ez által mindinkább távolodik attól az iránytól, melyet Széchenyi a caszinó számára kijelölt és távolodik attól a czéltól, meljet a caszinó a Széchenyi emlékünnepélylyel ön magának tűzött. Széchenyi életében egy nap nem mult el haszontalanul s a nélkül, hogy hazájáért vagy hoi fi'ársaiért valamit ne tett volna. Bámulatos a tárgyak sokasága, melyeket felölelt. Hangyaszorgalommal dolgozott, fáradt a közfigyelmat lankadni nem engedte, hanem mindig uj és uj kezdeményezéseivel tartotta ébren Egy időben a Pestet Budával összekötő látczhid érdekében, majd a Dui aszabályozás s általán a tervszerű folyamszabályozás érdekében járt kelt, tanult, utazott, agitált, irt, buzgólkodott és alkotásaival kitörölhetlentll bevéste nevét a nemzet szivébe és az utókor emlékezetébe. „Ha megnyirbálják szárnyaimat, a lábo mon fogok járni, ha lábamat levágják, kezeimen fogok járni, ha ezeket is kitépik, hason fogok Csúszni" ezek voltak honért élő nemes szivéből jött szavai. A lánczhid fővárosunk ezen nevezetessége ma ós még századokon át hirdetője marad dicsőségének. 1830-ben a Duna hajózhatóvá tétele érdekében saját alkotta Dasdemona nevtl hajójával dunai útra indul és már 1836-ben 14 hajó szeli a Duua hullámait, melyeknek sikerét, útjait ős haladását vagy fennakadá sát hol szorongó szívvel, hol lelkes örömmel kiséri és 50 óv után 1880-ben gőzöseink létszáma 189, uszály hajóink száma kotró gépek és kisebb járműveken kivül 749 — 5 millió utassal ós 30 millió vám mázsát meg haladó szállítmánynyal. A közgazdaságnak, kereskedelemnek é-s iparnak egyaránt megbecsülhetlen szolgálatot tettezzel Széchenyi, a miut hogy bámulattal adózunk élete nagy és áldásos munkásságának és muukássága eredményeinek, melyek titka nemcsak abban rejlik, hogy önzetlenül s lanka datlauu! dolgozott gründolásban önérdek s haszonlesés nem vezette, hanem főleg abbaD, hogy a gazdasági érdekeket nem állította szembe a kereskedelem és ipar vagy a tőke érdekeivel, hanem összhingzásbi hozta s minden erőt a közös haza szolgálatába állított, egyesitette az összes magyar társadalmi tényezőket, egyesitette a muukára kész összes erőket. Ma különfele jelszavak alatt háborog a magyar társadalom; gazdaszövetségek létetűinek; a gazdaközön 8ég szervezkedik és támadja a merkántilizmust, a kereskedelmet és nagy ipart; egyik agrárius gazdasági politikát követel, a másik kereskedelmi politikát, a harmadik az ipír fellendítése érdekében követel áldozato kai; mindegyik ellenfelet lát a másikban, mindegyik ellenségként kósztll a harezra és a másik legyőzésére és feledve nagy Széchenyink nagy szelleme! de alapos a reményünk, hogy ez csak muló tünet, és az egész vár belterülete mely jelenleg a külömböző felekezeteknek temetőül szolgál, a keleti sáncz felé lejtősen emelkedik, egyébb helyeken a sánezok meredekek, valamint a várnak összes külső oldalai is. A nyugoti összeszögelléstől befelé mintegy 20 méternyire egy tíz lépés széles, mintegy 2 méter mély kerek horpadás van, melyet kul nyomának tartanak. A sáneznak legmagasabb pontja a déli főbejárattól jobbra eső leghosszabb oldalnak déli végétől mintegy 40 méter távolságban van északnak. Északról de leginkább nyugotról „Morotva" köríti, mely a latin mortua aqua-ból származik és magyarul holt vizet jelent. Régente ez képezte a Tisza medrét, mely most egy kissé észak felé van eltolódva; de ugy látszik, hogy hajdan az egész varat viz köritette, és a Tiszának szigetjét képezte. Jelenleg keletről, délről és nyugotról a község beltelkei veszik a várat körül. Béla király névtelen jegyzője a vár építését Zabolch vezérnek tulajdonítja, ezt Írván róla: „Communi consilio sociorum suoram fossatam mngnam fecit, et aedificavit castrum fortissimum ex terra, quod nunc castrum Zobolchu nuncupatur". Magyarul: „Társaival tanácskozván, nagy árkolást végzett, és igen erős várat épített földből, melyet most Zobolchu várának neveznek". 1895. év őszén a kereskedelmi miniszter megbízásából dr. Szendrey János úr utján Bartalos Gyula főtisztelendő történész úr és én lettem megbízva Szabolcs várának átkutatásával, a mit teljesítettünk is. A várnak modeljét Munzhardt József kir. mérnök úr lejtezése alapján agyagból és fószből elkészítettem, melyet a milleniumi kiállításon a munkások földre ejtettek és izre porrá törtek. A várban öt helyen ásattunk. A déli főbejáratnak nyugoti,- a nyugotinak déli,- az északinak nyugoti oldalát, — a keleti sáncz külső oldalát mintegy 8 méter szélességben, a déli főbejárattól körülbelől húsz méter távolságban. Ezeken kivül a vár belterületén az északi csúcstól délfeiől 30—40 lépésnyi távolságban árkokat húztunk. Itt egy kis bronz csörgő-pityke került, nápfényre, a milyeneket sok népvándorláskori, de honfoglaláskori leletek kózt is találni. Ezen alkalommal más emberi készítmény nem találtatott. Durva cserépedény töredékeken kivül más alkalommal került még, egy félhold alakú, füles, nyéllel ellátott, habkőből készült 38 milliméter széles csüngő dísztárgy; egy római izlésü vas sarló; egy 15—16-ik századbeli sarkantyú, és egy hengerded 1 mm. átmérőjű bronzhúzatból készült, kettétört fülbevaló karika. A sánezokban mindenütt elkorhadt tölgyfákat sűrűn elhelyezve találtunk, és világosan fel volt ösmerhető, hogy azok nem voltak megfaragva, hanem a tőből kivágott élő fákat galyastól helyezték el a sáneznak emelése alkalmával, ínég pedig három irányban, t. i. fenállóan, hosszában, koszorúként, és keresztben a sáncz hosszává

1, nyilván azon czélból, hogy a laza föld széjjel ne omoljon, hanem meredek sánezot képezzen; a mit el is értek. A földtömegben itt-ott, minden rend nélkül, egymástól különböző irányban, egy vagy több méter távolságban, ökölnyi — szakasztó kosárnyi — alaktalan rhyolith köveket találtunk, mely a Iracbytnak válfaja, és a nép által darázskőnek neveztetik, és a melyet jelenleg is a Szabolcs várától egyenes irányban a 11., -kilométer távolságra eső bodrog-keresztúri határban bányásznak, és mint kitűnő építési anyagot most is széllére használnak. Nyilvánvaló, hogy ezen a sánezban sporadice előforduló kövek a várnak organicus részét nem képezhették, és csupán annyi szolgálatot tettek, mint ugyanolyan tömeg föld. — A várat eredetileg épitő — ősmerétlen nép — a vár körül szétszórva ott találta már ezen köveket, és a földdel együtt a sánezra hordotta. Tisza védgát vagy épités emelésére hordották e azokat Kereszlurról oda? nem tudni. Annyit bizonyosnak tartok, hogy a várépítőket már egy másik culturnép előzte meg. A vársánezoknak felső része 1 — I'/, méter magasságban későbbi nagy munka, mert ezen rétegben sem fa sem darázskő nincs. Ezen continensen észlelhető gazdasági depressiónak időleges hatása. f Részben a civilizáczió hajtása ez á hajsza az emberek és osztályérdekek közt, a civilizáczióó, mely uj vágya* kaf, uj ösztönöket, uj igényeket ós szenvedélyeket tim iszt, melyek uyomában romok hevernek és csak a szabadelvű ég világító fáklyája mellett kerülheti el a magyar nemzet a szirteket és fenyegető veszélyeket, mert a szabadelvüség lényében benne vao, hogy „az egyik a másiknak jogait miDél jobban megbecsüli, annál biztosabban élhet saját jogainak és érdekeinek csorbítlan körében", a mint ezt Széchenyi oly szépen mondja. A szabadelvüség csodás ereje szívósságot kölcsönöz a nemzet akaratának s erőt ad elhatározásainak. A szabadelvüség szeplőtlen zászlaja erkölcsi tartalmat ad törekvéseinek és megóvja a visszaesés és hanyatló irányzat rombolása ellen. A péuz és hitel értékét és nemzetgazdasági jelentőségét nem theoriából, hanem kü'földön szerzett tapasztalataiból ismerte. Szellemének javát ezen két közgazdasági tényező megteremtése érdekében áldozt8, mert jól tudta, hogy csak kereskedést ós ipart űző nemzetek gyűjthetnek tőkét. „Hitel" czimü korszakalkotó munkája valóságos lázba hozta a kedélyeket. Uj irányt szabott nemzetének — megmutatta az ígéret földjét, maga pedig megmozgat mindent a külföldi tőke bevonására és elhelyezésére; majd egy földhitelintézet felállítását, sürgeti a gazdaközönség, nemzeti bankot a kereskedelem és ipar gyámolitására. Éleszti a vállalkozási és egyesülési szellemet és hitelintézetek alapítására serkent, maga részt vesz a hazai takarékpénztár megalakításában. Maró gunynyal ostorozza honfitársait, kikben nincs leleményesség, kereskedői szellem, vállalkozási ós munkakedv, csak közjogi harezok iránti érzék. CzélszerU hiteltörvények hozatalát javasolja, melyek ne az adóst legyezzék és a hitelezőt büntessék, felzokog panasza a s

ok viss

zaélések ellen, a közpénzeknek a vármegyékben Folytatása n melléUleteu