Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-11 / 15. szám

„N T í R V t D É H.« — Kitüntetés. Szőke Péter rakamazi adóügyi jegy­zőt a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 12967. számú leiratával az ügyködése körében kifejtett szor­galmáért elösmerésben és 15 frt pénzjutalomban resze­sitette. — Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminisz ter a kisvárdai kereskedelmi kör alapszabályait jóvá­hagyta. — Postahivatal a vasútnál. Mint már lapunkban jeleztük, a kereskedelemügyi miniszter a nyíregyházi va­súti pályaudvaron teljes kezelésű posta és távirda hiva­tal felállítását határozta el. Mint most a nagyváradi posta és távirda igazgatóság lapunkat értesiti, az uj postahiva­tal ma megkezdi működését. A „Nyíregyháza p. u."-i posta hivatal teendőit esti 8 óráig terjedő rendes felvételi és a pályaudvar környékén elterülő városrészben elhe­lyezett hivatalok és hatóságok részébe való leadási szol­gálaton kivül az átrakodási szolgálat ellátása képezi. A „Nyíregyháza p. u.-i" posta hivatal egyszersmind posta­takarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működik. A „Nyíregyháza p. u."-i posta hivatal postai összeköttetését a városi posta és távirdahivatal pályaudvari vonalai és a Nyíregyházánál elhaladó vonalokban közlekedő összes kalauz posták utján nyeri. — Széchenyi emlékezete. A nyíregyházi keresk ifjak egyesülete — mint azt már jelentettük — az idén is kegyeletes ünnepléssel üli meg Széchenyi István ha lála évforduló napját. Az ünnepélyt ma, vasárnap este tartják meg a „Korona" nagytermében, belépti dij ué'­líül s a következő programmal: 1. Nyitány. Előadja Beuczi Gyula zenekara. 2. Hymnus. Énekli a, városi dalegylet. 3 Ünnepi beszéd. Tartja Halasi János ür. 4 Alkalmi sza valat. Tartja Dömötör György űr. 5. Fohász. Hubertól. Énekli a városi dalegylet. 6. luduló. Előadja Benczi Gyula zenekara. 1 1 — Dalestély. A városi dalegyesület nagyobb mérvű készülődést tesz, hogy dalestélyeihez megszoktatott kö zönségünket a húsvét másodnapján tartandó dalestélyén több, teljesen uj és kedves ének számmal lephesse meg. Hiszszük, hogy dalosaink fáradozása megtermi ugy az erkölcsi, mint az anyagi elismerést s ho^y olvasó kö zönségünk, mint eddig, tömeges pártfogásával fogji működésüket honorálni. — Hymen. Mihályi Endre, Mád (Zemplén m) város főbírája ós anyakönyvvezetője, f. hó 6 án jegyet váltott Déry Dániel helybeli lakos kedves leányával, Hona kisaszonynyal. — Öngyilkosság. Gröber Sándor, id. Grőber Sán­dor Szt.-Margita pusztai nagybérlő fia, e pusztához tar­tozó Csurgóhát tanyán idáig ismeretlen okból agyoulőlte magát. Holttestét alispáni cngedélylyel Egerbe szállították s ott temették el a családi sírboltba. — Névváltoztatás. Neufeld Ignácz kótaji lakos, valamint kiskorú Zoltán nevű fia vezetéknevének „Nagy 1 1-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megen­gedtetett. — Jósa kút. Közismeretei dolog, hogy Nyíregy­házán a legjobb izü és legegészségesebb vizet, a sóstói erdőben levő, úgynevezett Jósa kút szolgáltalja. Most több oldalról panasz érkezett hozzánk, hogy a városi hatóság e pompás vizű kútat nem gondoztatja eléggé, úgy, hogy a kút szivatytyu-szerkezete minduntalan fel­mondja a szolgálatot nagy bosszúságára mindazoknak — pedig nagyon sokan vannak — akik messziről is e kútból látják el magokat. Ajánljuk e kérdést a városi hatóság szives figyelmébe. — A szabolcsvárinegyei általános tanítóegye­sület köaponti választmánya f. évi april hó 15 éu d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a róm. kath. iskola helyiségében rendes gyűlést tart, melyre a választmány tayjai meg­hivatnak. Tárgysorozat. 1. Az egyesület, működéséről évuegyedi jelentés. 2. Nagyméltóságú vallás- és közok­tatásügyi magy. kir. miniszter urnák 67369—96. sz. a. kelt s a tanítóegyesületekhez intézett rendelete. 3 Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének 1 17/897. sz. a. kelt felhívása. 4. „Faiskolakerűlők Kézikönyve" czimű munkálatra vonatkozó bíráló bizottsági jelentés. 5. Sza­bolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének 460/897. sz. a. kelt átirata. 6. A tanitóképzőintézeti taEárok országos egyesülete választmányának f. évi január 24 én kelt felhívása. 7. A marostordamegyei általános tanitóegye sűlet 19/896. számú átirata. 8. Egyesületi pénztáros időszaki jelentése. 9. A kolozsmegyei tankerületi tanító­testület 41/896. sz. a. kelt átirata. 10. A központi vá lasztmánynak egy taggal kiegészítése tárgyában intéz kedés. 11. A nyíregyházai tanítói járáskör elnökének jelentése. 12. Az aradvidéki tauitóegyletnek 72/897. sz. a. kelt felhívása. 13. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyi regyházán, 1897. ápril. 5 én. Orsovszky Gyula egyesületi elnök. Werner Gyula, egyesületi főjegyző. — A nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság a Bűd-Szent-Mihalyon és Tisza-Polgarou felállítandó mar­hasó áruda kiadása tárgyában f. év ápril 24-én d. e. 10 órakor saját hivatalos helyiségében zárt írásbeli ajánlatok alapján verseny tárgyalást fog tartani. Ajánlatok f. év ápril 24-én d. e. 10 óráig a kir. pénzügyigazga­tónál adhatók be. — A nyíregyházi iparos-ifjúság önképzö-egylete saját pénztára javára folyó 1897. évi április hó 19 éu, húsvét másod napján, egyleti helyiségében családias jel­legű zártkörű táuczvigalmat rendez. Belépti dij: sze mélyenkit 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizeté sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázlatnak — Veszett ebmarás. Nagy Kálióban folyó hó 4 én Gaál János 4 éves gyermekét egy veszett eb megmarta a gyermeket gyógykezelés végett felszállítottak a bu dapesti Pasteur-féle intézetbe. — A magyar kir. államvasutak igazgatósága figyelmezteti az utazó közönséget, hogy a városi menet­jegy iroda (Hungária szálloda) az összes bel- és kül­földi jegyekkel el vau látva és ennélfogva ajánlja, hogy jegyeikkel, tekintettel a hu.véti ünuepek alkalmával a személy pénztáraknál mutatkozó nagy tolongás elkerü lése czéljából, a fenti irodában már előre megváltsák, valamint a podgyászt is ott adják fel. — A sorozást Nyíregyházán e hó 10-dikén meg­kezdték, s hétfőn és kedden folytatják. Azután ugyan­csak Nyíregyházán a bogdányi járás sor alá kerülő legé­nyeit állítják mérték alá. A bizottságban, mint polgári elnök, Milcecz János alispán működik. — Kihágási vagy polgári ügyekben a feleknek tárgyalásra pénzbüntetés terhe alatt való megidézése s az igazolatlanul elmaradt feleknek pénzbüntetéssel sujtása helyet uem foglalhat. A m kir. belügyminister 1897. évi 8597. sz. határozita H. város közigazgatási bizottságának. 0. Istvánná h—i lakosnak T. Ferencz ugyanotti lakos ellen cselédbórkövetelés iránt indított ügyét a T. Ferencz által az 1886. évi XXI. t. cz. 10 § ában meghatározott idő alatt emelt panasz folytáu felülvizsgálat alá vévén, a következőleg határozok : Az első fokban eljárt rendőrkapitánynak 6553/94. sz. a. hozott azon végzését, melylyel T. Ferencz panaszlott azért, mert az 1894. évi aug. 3 dikára kitűzött tárgyalásra meg uem jelent, 20 frt pénzbüntetésnek a városi szegény­alap javára 8 nap s végrehajtás teibe alatti meg fizetésében marasztaltatott el, az ezen pénzbüntetés behajtására irányu'ó valamennyi hatósági intézkedéssel és az egész eljárással együtt, a fjnt hivatkozott 1886. évi XXI. t.-cz. 10. § a alapján ezennel megsemmisitein. Mert a szóban levő pénzbüntetés kiszabásának semmi törvényes alapja nincs. Az eddigi törvényes rendelke­zések ugyanis kihágási vagy polgári ügyekben, sem a kir, bíróságok, sem a közigazgatási ha'óságok elő ti el­járásban, a felekuek a tárgyalásra pénzbüntetés terhe alatt való megidézését s ennek folyományaként az igazo­latlanul elmaradt feleknek pénzbüntetéssel való sujtását nem ismerik. Ezek szerint az eljárt elsőfokú hatóságnak panaszolt vétízóso törvényes alappil uem birván, azt az annak vegrehajtásakeut keletkezett többi hatósági intéz­kedéssel és eijárással együtt meg kellett semmisíteni. — Hazai termék. A Kathreiner féle malátakávé jogosan nevezhető hazai terméknek, mert kizárólagosan a legjobb magyar árpából készül. Nemelyek ugyan még most is azt hiszik, hogy ezen, a malátakávé nevet jogosan viselő gyártmány c,ak egyszerű pirított árpa, miut ennek legtöbb utánzata, ami azouban tévedés, mert a Kath reiner féle malátskávéhoz a magyar árpa csak a nyers anyagot szolgáltaij i, amelyből először egy sajátságos mód szerint maláta készül, azután pedig Kathreiner-nek mindenütt kitűnőnek elismert eljárása szerint a kávé növényből nyert kivonat által a babkávénak zamatát és izét kapja. A Kathreiner féle malátakávé ezen saját­sága által lényegesen különbözik a többi ilynemű gyárt­mánytól, rövid idő alatt az egész világon elterjedt és minden családban meghonosodott. Eunélfogva a folyton uagyobbodó elterjedése első sorban a magyar mező­gazdaságnak használ, desajuos, hogy éppen minálunk még azon anézeteu vannak, hogy a Kathreiner-féle malátakávé csakis gyermekek és betegeknek ajánlhitó ital, ami azon ban éppen uem áll, mert a Kathreiner féle malátakávé főkép a füge és czikória kávét helyettesíti ós pedig miut egyedüli egészséges p)tlók a babkávéhoz, amelynek Ue ezáltal enyhébb és kellemesebb lesz Kezdetben ajáulható két harmad babkávéhoz egy harmad Kathreiner­kávé, később azonbin mindegyikből felét veheljük. Ezáltal egyszersmind egy olc ó kávéitalt nyerünk, amely rövid megszokás után mindig j ibbao és jobb iu l'.lik. Ezért biztosan elvárható, hogy a Kathreiuer-féle malátakávenak mint hazai terméknek jó tulajdonsága nálunk is miuél előbb elismerésben részesül és mindig nagyobb elterjedést nyer. A bevásárlásnál azonban elővigyázat szükséges, és hogy a valódi jó árut kapjuk, figyeljünk a fehér eredeti csomagra a Kathreiner névvel. — Uj pénzforrás. A mostani sanyarú gazdasági viszonyoknál fogva áitalánjs az elkeseredés a föld­birtokosok közt; mert bármenyire is küzdjöu a föld birtokos, mégsem képes kemény munkája gyümölcsét erdeme szerint élvezni és sorsa mindinkább súlyosabbá válik. Ezeu mostoha viszonyok oka a külföldről beáramló nyers terményekben íejlik, miáltal hazánk termékeinek ára annyira csökken, hogy a termelési költségek is alig fedezhetők. Az egyedüli esz' őz, ezeu baj gyökeres oivoslására, volna, a földnek oly éltető erőt adni, mely állal a főldmives képes legyen kétszer annyit termel­ni, mint eddig, és ezen éltető erő, mely minden más termelési erőt magábau egyesit: a pénz! De pénzhez a földbirtokos vagy csak uagyon szűken ju f, vagy pedig drágáu kell neki azt megfizetnie és a szükeu kimért hitellel uem képe-' szükségleteit kielégíteni; mert — legtöbbnyire 10— 12°/ 0 kamatú váltóadóságainál fogva — csak igen gyakran azon kellemetlen helyzetbe jut, hogy, az aratás után, összes termését potom áron kény­telen eladni. A földbirtokosnak tehát csak olyan kölcsön használhat, melynek kamatjait minden erő megfeszítés nélkül képes megfizetni, azaz:o'csó törleszléses kö'csön­höz kell ju'nia. Mint a „Kőztelek" (az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" hivatalos közlönye) márczius hó 27 én megjelent számában olvassuk, ilyen előnyös tör lesztéses kölcsönöket a majdnem 10 év óta fennálló és folytonos virágzásban levő „Ingatlau- és Jelzálog­Forgalmi-Intézet" Budapest, VI, váczi körút 39. gyorsan eszközöl ki. Ezen — a közel jövőben 250.000 frtnyi alaptőkével részvénytársasággá átalakulandó — intézet szilárdsága ős megbízhatósága mindenütt osztatlan elismerésben és kitüntető ajáulásokban részesült. Jelen­legi tulajdouosa, Gurré Ferencz ur, kiuek, azon esetre, ha vállalatát átadja 104 000 frtnyi eladási ár biztosít­tatott, továbbra is ezen intézet élén megmarad. Ezen részvénytársaság tagjai csak olyanok lesznek, kik most is érdeklődnek a magyar földmivelők jóléte iránt, elő­kelő társadalmi állást elfoglalnak, vagy pedig a kik tekintélyes magyar földbirtokosok A földbirtokos ennél­fogva csak saját érdekében cselekszik, ha a tavasz, ezen birtokának becslésére kedvező évszak beálltával — legyeu az hasznos befektetések, vagy eddigi költséges adóságai convertálásával járó bélyeg — ós illetékmen­tesség elérése czéljából — egy olcsó törlesztéses köl­csönt vesz fel és ezen ezélra telekkönyvi kivonatai és kataszter birtokivei másolatát, felülvizsgálás végett, a fentemiitett intézethez annál inkább beküldi, minthogy reá nézve ebből semminemű költség nem háramlik. — Figyelmeztetjük olvasó közönségünket lapunk h.rdetési rovatában található Jakabovits Mór féle bütor raktár, hirdetményére, kinek tulajdonosa már itt van s most rendezi be üzletét, a Mirsalkó féle törvényszék melletti épületben s néhány nap múlva már rendelkezé­sére állhat a n. é. közönségnek. — Az arany. Poulsen Erik, a rönningshofi gyár szerény vegyésze akadt rá a legnagyobb találmányra, mely emberi agyból eddigelé kipattant. A min az alki­misták évszázadokon át hiába törték a fejüket, azt a nagy titkot, a titkok titkát, a bölcseségek bölcseségét Puulsen Erik megoldotta: feltalálta módját, hogy mikép lehet aranyat mesterségesen készíteni. Olcsó silány elemekből elő tud állítani aranyat, sőt bármiféle nem nemes érczből, bármiféle nemes ércset tud csinálni. Mi lesz most már a világgal? Mivé alakul a' mai társa­dalom? Mivé a mai gazdasági élet? Milyen lesz az átalakulás, mely a mai világ bálványát, az aranyat ledönti s melyik lesz az az istenség, mely az arany helyében támad? Ezek a nagy problémás azok, melyekre Möller Ottó dán iró megfelel Az arany czíroű regényében, melyet a Singer és Wolfner czég adóit ki az Egyetemes Regény­tár legujibb kötete gyauánt. Kápráztató fantáziával helyezi bele Möller a mai világot abba az uj világba, mely az arany uralmának megdöntése u áu alakul. A csodás képzelethez mély tudás is párosul, midőn Möller a társadalmi ós gazdasági élet átváltozását festi. Maga az eszme is, melyet e regényíró feldolgoz, r'tka geni­alitásra vall, a feldolgozás pedig egyenest mesteri. Nem is csoda, hogy Az arany világszerte óriási Mtünést keltett. Miuden művelt nyelven ollvassák immár a Möller Ottó régényét s a magyar közönség is bizonyára szives őrömest fogadja a híres munkát abban a jeles fordításban, melyben Az arany az Egyetem Regéuytárban megjelenik. Ára csinos piros köté.-ben 50 kr. — Széchenyi Béla gróf Ázsiában. A legnagyobb magyar fia Széchenyi Belá gróf több tudós társaságában a hetvenes években hosszabb utazást lett Közép Ázsiában. Majdnem két évtized munkájába került nl^ az txpediczió tudományos eredményeit összetudták foglalni. Erről az ér­dekes utazásról közöl több szép képet legjobb szépirodalmi képes hetilapunk az „Ország-Világ". Természetes, hogy e képek mellett még sok aktualis kép díszíti e kedvesen szórakoztató hetilapokat. Az „Ország-Világ"-nak azonban nemcsak a szép képekre van gondja, hanem arra is, hogy minden számában a legelőkelőbb íróktól közöl­jön vorseket és novellákat E heti számába a, többek között írtak: Bérezik Árpád, Váradi Antal, Fesztty Árpád, Colonel.dr.Falk Zsigmond, Havas István.Az„ Ország­Világ" előfizetési ára negyedévre 2 frt. Mutatványszámokat szívesen küld a kiadóhivatal: Hold utcza 7. — Ecee homo. Bársony István legújabb kötete Az ujabb elbeszélő irodalom egyik legkimagaslóbb alakja Blrsony István. Az ember bizonyus megnyugvásai, jól­eső érzéssel veszi kezébe az ő könyveit, mert biztos benue, hogy valami jót fog olvasni, olyaut, a mi lelkének igaz gyönyörűségét szerez. Bársony István tele van költészettel, ragyogó, tiszta, szívhez szóló poézissal. Pedig naturalista ő is, de a szó igazi, nemes értelmében. Nem keresi raffiinált leleményességgel a vért ingerlő naturalizmust, hiuem tiszta szemmel, tiszta kézzel rajzol, egyszerűen, őszintén, természetesen. A természetűek mesteri rajzolója ő; a h lugulatképeknek, természet­leírásoknak oly sziugazdag, oly élethű, oly friss, üde képeit f-sti meg, hogy szinte kiáradni érezzük belőlük az erdei levegőt, a rétek és mezők illatát. Azonban miut elbeszélő is a legkiválóbbak közé tartozik Ebben a kötetébe tizenhat elbeszélés van, melyek nemcsak a természet, hanem az emberek, az emberi indulatoknak és szenvedélyeknek a megfigyeléséről tesznek tanúságot. Mily ki 1 üuő emberism. ret, éles megfigyelés nyilatkozik meg például az Ecce homo-ban. A gyöQge és az erős ember művészi lelkirajza alig néhány lapon. A Berei Jani születésnapjában a régi magyar virtust mutatja be. Hangulatos, meleg, közvetlen képe: Kint a réten. Ai egyszerű, becsületes, tiszta erkölcsű bojtár és az J5 mátkáji, ez a két tőzsgyökeres magyar alak, a kikhez iskolába járhatnának az enervált, fiu de siekel emberek ép, egészséges gondolkozást, becsületet tanulni.- Mind a tizeuhat elbeszélést külön klilön föl kellene említenünk, ha érdeme szerint akarnók méltányolni. Csarnok. Szezon. (Vége.) Borzasztó ez a gyűlölet, melyet egy ilyen divat­ját mult hölgy jogutódja ellen táplál. Undorral néz reá, mint olyanra, ki bitorolta kincseit. A púdertől a turnü­rig őrülten kapkod mindenhez, a mitől hiányai pótlá­sát reméli; a sorvadó beteg nem kívánja ugy vissza vonuló egészségét, mint egy ilyen nő az elveszett bájait és csak ezért, hogy még egyszer győzedelmesked­jék a gyenk iskolában felcseperedett ellenfelével szem­ban s IIÍDCS nagyobb gyönyöre, mint mikor egy ilyen bájos ti ital leányfőt idő előtt lát a sárba tiporva. A divatját mult nő kibékithetlen ellensége a divatos nőnek. Pedig, tudjí hogy diadalmas győzőjének is meg vannak számlálva a napj-ii. Egy hideg éjszaka mint a virágnak, hogy díszétől, ugy a leánynak is elég, hogy megfoszsza minden láuyságától; ez első hűvös szól le­sepri hímporát, és ép az arczáról. A fi ital fény arcza sohasem árulja el a család apát, de hol van az ki a fiatal anyáról föltegye azt, hogy még bálozó leány . . * - * * Hát te is, te is Mária, neked is helyet kellett adni másoknak. Veled szemben sem ismert könyört az a borzasztó végzet mely könyörtelenül tépi le orczáitok rózsáit, s oda dobja — hatalmas Isten — oda dobja holmi bakfisoknak, kik ma még semmit sem sejtenek abban, hogy rövid szoknyájok alól kilátszik a harisnyá­jok. Ez kegyetlenség ós igaztalanság, — és főképen veled szemben, ki szebb és bájolóbá voltál, mint összes kor ós versenytársad, ki egy magad képviseltél egy egész viruló tavaszt. Hát a te ajkad virágainak is her­vadniok kellett, azoknak a csodás virágoknak, melyek­nek oda veszett illatát kinem pótolhatja Indiának min­den kiüc<hilmaza! . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom