Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-11 / 15. szám
„N T í R V t D É H.« — Kitüntetés. Szőke Péter rakamazi adóügyi jegyzőt a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 12967. számú leiratával az ügyködése körében kifejtett szorgalmáért elösmerésben és 15 frt pénzjutalomban reszesitette. — Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminisz ter a kisvárdai kereskedelmi kör alapszabályait jóváhagyta. — Postahivatal a vasútnál. Mint már lapunkban jeleztük, a kereskedelemügyi miniszter a nyíregyházi vasúti pályaudvaron teljes kezelésű posta és távirda hivatal felállítását határozta el. Mint most a nagyváradi posta és távirda igazgatóság lapunkat értesiti, az uj postahivatal ma megkezdi működését. A „Nyíregyháza p. u."-i posta hivatal teendőit esti 8 óráig terjedő rendes felvételi és a pályaudvar környékén elterülő városrészben elhelyezett hivatalok és hatóságok részébe való leadási szolgálaton kivül az átrakodási szolgálat ellátása képezi. A „Nyíregyháza p. u.-i" posta hivatal egyszersmind postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működik. A „Nyíregyháza p. u."-i posta hivatal postai összeköttetését a városi posta és távirdahivatal pályaudvari vonalai és a Nyíregyházánál elhaladó vonalokban közlekedő összes kalauz posták utján nyeri. — Széchenyi emlékezete. A nyíregyházi keresk ifjak egyesülete — mint azt már jelentettük — az idén is kegyeletes ünnepléssel üli meg Széchenyi István ha lála évforduló napját. Az ünnepélyt ma, vasárnap este tartják meg a „Korona" nagytermében, belépti dij ué'líül s a következő programmal: 1. Nyitány. Előadja Beuczi Gyula zenekara. 2. Hymnus. Énekli a, városi dalegylet. 3 Ünnepi beszéd. Tartja Halasi János ür. 4 Alkalmi sza valat. Tartja Dömötör György űr. 5. Fohász. Hubertól. Énekli a városi dalegylet. 6. luduló. Előadja Benczi Gyula zenekara. 1 1 — Dalestély. A városi dalegyesület nagyobb mérvű készülődést tesz, hogy dalestélyeihez megszoktatott kö zönségünket a húsvét másodnapján tartandó dalestélyén több, teljesen uj és kedves ének számmal lephesse meg. Hiszszük, hogy dalosaink fáradozása megtermi ugy az erkölcsi, mint az anyagi elismerést s ho^y olvasó kö zönségünk, mint eddig, tömeges pártfogásával fogji működésüket honorálni. — Hymen. Mihályi Endre, Mád (Zemplén m) város főbírája ós anyakönyvvezetője, f. hó 6 án jegyet váltott Déry Dániel helybeli lakos kedves leányával, Hona kisaszonynyal. — Öngyilkosság. Gröber Sándor, id. Grőber Sándor Szt.-Margita pusztai nagybérlő fia, e pusztához tartozó Csurgóhát tanyán idáig ismeretlen okból agyoulőlte magát. Holttestét alispáni cngedélylyel Egerbe szállították s ott temették el a családi sírboltba. — Névváltoztatás. Neufeld Ignácz kótaji lakos, valamint kiskorú Zoltán nevű fia vezetéknevének „Nagy 1 1-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Jósa kút. Közismeretei dolog, hogy Nyíregyházán a legjobb izü és legegészségesebb vizet, a sóstói erdőben levő, úgynevezett Jósa kút szolgáltalja. Most több oldalról panasz érkezett hozzánk, hogy a városi hatóság e pompás vizű kútat nem gondoztatja eléggé, úgy, hogy a kút szivatytyu-szerkezete minduntalan felmondja a szolgálatot nagy bosszúságára mindazoknak — pedig nagyon sokan vannak — akik messziről is e kútból látják el magokat. Ajánljuk e kérdést a városi hatóság szives figyelmébe. — A szabolcsvárinegyei általános tanítóegyesület köaponti választmánya f. évi april hó 15 éu d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a róm. kath. iskola helyiségében rendes gyűlést tart, melyre a választmány tayjai meghivatnak. Tárgysorozat. 1. Az egyesület, működéséről évuegyedi jelentés. 2. Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter urnák 67369—96. sz. a. kelt s a tanítóegyesületekhez intézett rendelete. 3 Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének 1 17/897. sz. a. kelt felhívása. 4. „Faiskolakerűlők Kézikönyve" czimű munkálatra vonatkozó bíráló bizottsági jelentés. 5. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének 460/897. sz. a. kelt átirata. 6. A tanitóképzőintézeti taEárok országos egyesülete választmányának f. évi január 24 én kelt felhívása. 7. A marostordamegyei általános tanitóegye sűlet 19/896. számú átirata. 8. Egyesületi pénztáros időszaki jelentése. 9. A kolozsmegyei tankerületi tanítótestület 41/896. sz. a. kelt átirata. 10. A központi vá lasztmánynak egy taggal kiegészítése tárgyában intéz kedés. 11. A nyíregyházai tanítói járáskör elnökének jelentése. 12. Az aradvidéki tauitóegyletnek 72/897. sz. a. kelt felhívása. 13. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyi regyházán, 1897. ápril. 5 én. Orsovszky Gyula egyesületi elnök. Werner Gyula, egyesületi főjegyző. — A nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság a Bűd-Szent-Mihalyon és Tisza-Polgarou felállítandó marhasó áruda kiadása tárgyában f. év ápril 24-én d. e. 10 órakor saját hivatalos helyiségében zárt írásbeli ajánlatok alapján verseny tárgyalást fog tartani. Ajánlatok f. év ápril 24-én d. e. 10 óráig a kir. pénzügyigazgatónál adhatók be. — A nyíregyházi iparos-ifjúság önképzö-egylete saját pénztára javára folyó 1897. évi április hó 19 éu, húsvét másod napján, egyleti helyiségében családias jellegű zártkörű táuczvigalmat rendez. Belépti dij: sze mélyenkit 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizeté sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázlatnak — Veszett ebmarás. Nagy Kálióban folyó hó 4 én Gaál János 4 éves gyermekét egy veszett eb megmarta a gyermeket gyógykezelés végett felszállítottak a bu dapesti Pasteur-féle intézetbe. — A magyar kir. államvasutak igazgatósága figyelmezteti az utazó közönséget, hogy a városi menetjegy iroda (Hungária szálloda) az összes bel- és külföldi jegyekkel el vau látva és ennélfogva ajánlja, hogy jegyeikkel, tekintettel a hu.véti ünuepek alkalmával a személy pénztáraknál mutatkozó nagy tolongás elkerü lése czéljából, a fenti irodában már előre megváltsák, valamint a podgyászt is ott adják fel. — A sorozást Nyíregyházán e hó 10-dikén megkezdték, s hétfőn és kedden folytatják. Azután ugyancsak Nyíregyházán a bogdányi járás sor alá kerülő legényeit állítják mérték alá. A bizottságban, mint polgári elnök, Milcecz János alispán működik. — Kihágási vagy polgári ügyekben a feleknek tárgyalásra pénzbüntetés terhe alatt való megidézése s az igazolatlanul elmaradt feleknek pénzbüntetéssel sujtása helyet uem foglalhat. A m kir. belügyminister 1897. évi 8597. sz. határozita H. város közigazgatási bizottságának. 0. Istvánná h—i lakosnak T. Ferencz ugyanotti lakos ellen cselédbórkövetelés iránt indított ügyét a T. Ferencz által az 1886. évi XXI. t. cz. 10 § ában meghatározott idő alatt emelt panasz folytáu felülvizsgálat alá vévén, a következőleg határozok : Az első fokban eljárt rendőrkapitánynak 6553/94. sz. a. hozott azon végzését, melylyel T. Ferencz panaszlott azért, mert az 1894. évi aug. 3 dikára kitűzött tárgyalásra meg uem jelent, 20 frt pénzbüntetésnek a városi szegényalap javára 8 nap s végrehajtás teibe alatti meg fizetésében marasztaltatott el, az ezen pénzbüntetés behajtására irányu'ó valamennyi hatósági intézkedéssel és az egész eljárással együtt, a fjnt hivatkozott 1886. évi XXI. t.-cz. 10. § a alapján ezennel megsemmisitein. Mert a szóban levő pénzbüntetés kiszabásának semmi törvényes alapja nincs. Az eddigi törvényes rendelkezések ugyanis kihágási vagy polgári ügyekben, sem a kir, bíróságok, sem a közigazgatási ha'óságok elő ti eljárásban, a felekuek a tárgyalásra pénzbüntetés terhe alatt való megidézését s ennek folyományaként az igazolatlanul elmaradt feleknek pénzbüntetéssel való sujtását nem ismerik. Ezek szerint az eljárt elsőfokú hatóságnak panaszolt vétízóso törvényes alappil uem birván, azt az annak vegrehajtásakeut keletkezett többi hatósági intézkedéssel és eijárással együtt meg kellett semmisíteni. — Hazai termék. A Kathreiner féle malátakávé jogosan nevezhető hazai terméknek, mert kizárólagosan a legjobb magyar árpából készül. Nemelyek ugyan még most is azt hiszik, hogy ezen, a malátakávé nevet jogosan viselő gyártmány c,ak egyszerű pirított árpa, miut ennek legtöbb utánzata, ami azouban tévedés, mert a Kath reiner féle malátskávéhoz a magyar árpa csak a nyers anyagot szolgáltaij i, amelyből először egy sajátságos mód szerint maláta készül, azután pedig Kathreiner-nek mindenütt kitűnőnek elismert eljárása szerint a kávé növényből nyert kivonat által a babkávénak zamatát és izét kapja. A Kathreiner féle malátakávé ezen sajátsága által lényegesen különbözik a többi ilynemű gyártmánytól, rövid idő alatt az egész világon elterjedt és minden családban meghonosodott. Eunélfogva a folyton uagyobbodó elterjedése első sorban a magyar mezőgazdaságnak használ, desajuos, hogy éppen minálunk még azon anézeteu vannak, hogy a Kathreiner-féle malátakávé csakis gyermekek és betegeknek ajánlhitó ital, ami azon ban éppen uem áll, mert a Kathreiner féle malátakávé főkép a füge és czikória kávét helyettesíti ós pedig miut egyedüli egészséges p)tlók a babkávéhoz, amelynek Ue ezáltal enyhébb és kellemesebb lesz Kezdetben ajáulható két harmad babkávéhoz egy harmad Kathreinerkávé, később azonbin mindegyikből felét veheljük. Ezáltal egyszersmind egy olc ó kávéitalt nyerünk, amely rövid megszokás után mindig j ibbao és jobb iu l'.lik. Ezért biztosan elvárható, hogy a Kathreiuer-féle malátakávenak mint hazai terméknek jó tulajdonsága nálunk is miuél előbb elismerésben részesül és mindig nagyobb elterjedést nyer. A bevásárlásnál azonban elővigyázat szükséges, és hogy a valódi jó árut kapjuk, figyeljünk a fehér eredeti csomagra a Kathreiner névvel. — Uj pénzforrás. A mostani sanyarú gazdasági viszonyoknál fogva áitalánjs az elkeseredés a földbirtokosok közt; mert bármenyire is küzdjöu a föld birtokos, mégsem képes kemény munkája gyümölcsét erdeme szerint élvezni és sorsa mindinkább súlyosabbá válik. Ezeu mostoha viszonyok oka a külföldről beáramló nyers terményekben íejlik, miáltal hazánk termékeinek ára annyira csökken, hogy a termelési költségek is alig fedezhetők. Az egyedüli esz' őz, ezeu baj gyökeres oivoslására, volna, a földnek oly éltető erőt adni, mely állal a főldmives képes legyen kétszer annyit termelni, mint eddig, és ezen éltető erő, mely minden más termelési erőt magábau egyesit: a pénz! De pénzhez a földbirtokos vagy csak uagyon szűken ju f, vagy pedig drágáu kell neki azt megfizetnie és a szükeu kimért hitellel uem képe-' szükségleteit kielégíteni; mert — legtöbbnyire 10— 12°/ 0 kamatú váltóadóságainál fogva — csak igen gyakran azon kellemetlen helyzetbe jut, hogy, az aratás után, összes termését potom áron kénytelen eladni. A földbirtokosnak tehát csak olyan kölcsön használhat, melynek kamatjait minden erő megfeszítés nélkül képes megfizetni, azaz:o'csó törleszléses kö'csönhöz kell ju'nia. Mint a „Kőztelek" (az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" hivatalos közlönye) márczius hó 27 én megjelent számában olvassuk, ilyen előnyös tör lesztéses kölcsönöket a majdnem 10 év óta fennálló és folytonos virágzásban levő „Ingatlau- és JelzálogForgalmi-Intézet" Budapest, VI, váczi körút 39. gyorsan eszközöl ki. Ezen — a közel jövőben 250.000 frtnyi alaptőkével részvénytársasággá átalakulandó — intézet szilárdsága ős megbízhatósága mindenütt osztatlan elismerésben és kitüntető ajáulásokban részesült. Jelenlegi tulajdouosa, Gurré Ferencz ur, kiuek, azon esetre, ha vállalatát átadja 104 000 frtnyi eladási ár biztosíttatott, továbbra is ezen intézet élén megmarad. Ezen részvénytársaság tagjai csak olyanok lesznek, kik most is érdeklődnek a magyar földmivelők jóléte iránt, előkelő társadalmi állást elfoglalnak, vagy pedig a kik tekintélyes magyar földbirtokosok A földbirtokos ennélfogva csak saját érdekében cselekszik, ha a tavasz, ezen birtokának becslésére kedvező évszak beálltával — legyeu az hasznos befektetések, vagy eddigi költséges adóságai convertálásával járó bélyeg — ós illetékmentesség elérése czéljából — egy olcsó törlesztéses kölcsönt vesz fel és ezen ezélra telekkönyvi kivonatai és kataszter birtokivei másolatát, felülvizsgálás végett, a fentemiitett intézethez annál inkább beküldi, minthogy reá nézve ebből semminemű költség nem háramlik. — Figyelmeztetjük olvasó közönségünket lapunk h.rdetési rovatában található Jakabovits Mór féle bütor raktár, hirdetményére, kinek tulajdonosa már itt van s most rendezi be üzletét, a Mirsalkó féle törvényszék melletti épületben s néhány nap múlva már rendelkezésére állhat a n. é. közönségnek. — Az arany. Poulsen Erik, a rönningshofi gyár szerény vegyésze akadt rá a legnagyobb találmányra, mely emberi agyból eddigelé kipattant. A min az alkimisták évszázadokon át hiába törték a fejüket, azt a nagy titkot, a titkok titkát, a bölcseségek bölcseségét Puulsen Erik megoldotta: feltalálta módját, hogy mikép lehet aranyat mesterségesen készíteni. Olcsó silány elemekből elő tud állítani aranyat, sőt bármiféle nem nemes érczből, bármiféle nemes ércset tud csinálni. Mi lesz most már a világgal? Mivé alakul a' mai társadalom? Mivé a mai gazdasági élet? Milyen lesz az átalakulás, mely a mai világ bálványát, az aranyat ledönti s melyik lesz az az istenség, mely az arany helyében támad? Ezek a nagy problémás azok, melyekre Möller Ottó dán iró megfelel Az arany czíroű regényében, melyet a Singer és Wolfner czég adóit ki az Egyetemes Regénytár legujibb kötete gyauánt. Kápráztató fantáziával helyezi bele Möller a mai világot abba az uj világba, mely az arany uralmának megdöntése u áu alakul. A csodás képzelethez mély tudás is párosul, midőn Möller a társadalmi ós gazdasági élet átváltozását festi. Maga az eszme is, melyet e regényíró feldolgoz, r'tka genialitásra vall, a feldolgozás pedig egyenest mesteri. Nem is csoda, hogy Az arany világszerte óriási Mtünést keltett. Miuden művelt nyelven ollvassák immár a Möller Ottó régényét s a magyar közönség is bizonyára szives őrömest fogadja a híres munkát abban a jeles fordításban, melyben Az arany az Egyetem Regéuytárban megjelenik. Ára csinos piros köté.-ben 50 kr. — Széchenyi Béla gróf Ázsiában. A legnagyobb magyar fia Széchenyi Belá gróf több tudós társaságában a hetvenes években hosszabb utazást lett Közép Ázsiában. Majdnem két évtized munkájába került nl^ az txpediczió tudományos eredményeit összetudták foglalni. Erről az érdekes utazásról közöl több szép képet legjobb szépirodalmi képes hetilapunk az „Ország-Világ". Természetes, hogy e képek mellett még sok aktualis kép díszíti e kedvesen szórakoztató hetilapokat. Az „Ország-Világ"-nak azonban nemcsak a szép képekre van gondja, hanem arra is, hogy minden számában a legelőkelőbb íróktól közöljön vorseket és novellákat E heti számába a, többek között írtak: Bérezik Árpád, Váradi Antal, Fesztty Árpád, Colonel.dr.Falk Zsigmond, Havas István.Az„ OrszágVilág" előfizetési ára negyedévre 2 frt. Mutatványszámokat szívesen küld a kiadóhivatal: Hold utcza 7. — Ecee homo. Bársony István legújabb kötete Az ujabb elbeszélő irodalom egyik legkimagaslóbb alakja Blrsony István. Az ember bizonyus megnyugvásai, jóleső érzéssel veszi kezébe az ő könyveit, mert biztos benue, hogy valami jót fog olvasni, olyaut, a mi lelkének igaz gyönyörűségét szerez. Bársony István tele van költészettel, ragyogó, tiszta, szívhez szóló poézissal. Pedig naturalista ő is, de a szó igazi, nemes értelmében. Nem keresi raffiinált leleményességgel a vért ingerlő naturalizmust, hiuem tiszta szemmel, tiszta kézzel rajzol, egyszerűen, őszintén, természetesen. A természetűek mesteri rajzolója ő; a h lugulatképeknek, természetleírásoknak oly sziugazdag, oly élethű, oly friss, üde képeit f-sti meg, hogy szinte kiáradni érezzük belőlük az erdei levegőt, a rétek és mezők illatát. Azonban miut elbeszélő is a legkiválóbbak közé tartozik Ebben a kötetébe tizenhat elbeszélés van, melyek nemcsak a természet, hanem az emberek, az emberi indulatoknak és szenvedélyeknek a megfigyeléséről tesznek tanúságot. Mily ki 1 üuő emberism. ret, éles megfigyelés nyilatkozik meg például az Ecce homo-ban. A gyöQge és az erős ember művészi lelkirajza alig néhány lapon. A Berei Jani születésnapjában a régi magyar virtust mutatja be. Hangulatos, meleg, közvetlen képe: Kint a réten. Ai egyszerű, becsületes, tiszta erkölcsű bojtár és az J5 mátkáji, ez a két tőzsgyökeres magyar alak, a kikhez iskolába járhatnának az enervált, fiu de siekel emberek ép, egészséges gondolkozást, becsületet tanulni.- Mind a tizeuhat elbeszélést külön klilön föl kellene említenünk, ha érdeme szerint akarnók méltányolni. Csarnok. Szezon. (Vége.) Borzasztó ez a gyűlölet, melyet egy ilyen divatját mult hölgy jogutódja ellen táplál. Undorral néz reá, mint olyanra, ki bitorolta kincseit. A púdertől a turnürig őrülten kapkod mindenhez, a mitől hiányai pótlását reméli; a sorvadó beteg nem kívánja ugy vissza vonuló egészségét, mint egy ilyen nő az elveszett bájait és csak ezért, hogy még egyszer győzedelmeskedjék a gyenk iskolában felcseperedett ellenfelével szemban s IIÍDCS nagyobb gyönyöre, mint mikor egy ilyen bájos ti ital leányfőt idő előtt lát a sárba tiporva. A divatját mult nő kibékithetlen ellensége a divatos nőnek. Pedig, tudjí hogy diadalmas győzőjének is meg vannak számlálva a napj-ii. Egy hideg éjszaka mint a virágnak, hogy díszétől, ugy a leánynak is elég, hogy megfoszsza minden láuyságától; ez első hűvös szól lesepri hímporát, és ép az arczáról. A fi ital fény arcza sohasem árulja el a család apát, de hol van az ki a fiatal anyáról föltegye azt, hogy még bálozó leány . . * - * * Hát te is, te is Mária, neked is helyet kellett adni másoknak. Veled szemben sem ismert könyört az a borzasztó végzet mely könyörtelenül tépi le orczáitok rózsáit, s oda dobja — hatalmas Isten — oda dobja holmi bakfisoknak, kik ma még semmit sem sejtenek abban, hogy rövid szoknyájok alól kilátszik a harisnyájok. Ez kegyetlenség ós igaztalanság, — és főképen veled szemben, ki szebb és bájolóbá voltál, mint összes kor ós versenytársad, ki egy magad képviseltél egy egész viruló tavaszt. Hát a te ajkad virágainak is hervadniok kellett, azoknak a csodás virágoknak, melyeknek oda veszett illatát kinem pótolhatja Indiának minden kiüc<hilmaza! . . .