Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-03 / 1. szám

„IN Y í It V I 1) fe város előremenetele, jövendőjének megsegítése és biztosítása érdekében érvényesítse. Amit ő a szerdai közgyűlésen eln.ondott Nyíregyháza város háztartásának kezeléséről, akár igaza van, akár nincs, az alól a vád elől nem mentik föl Menyhért Jánost, hogy — mint e város polgára — amit éles szemmel meglátott s tanultságával hibául, mulasztásul észrevett: összegyűjtötte magának bűn-krónikául, ahelyett, hogy tudását, intelligentiáját, éles látását időről-időre, a hibák elkövetésének megakadályozására, a konstatált mulasztások pótlására használta volna föl. Ennyi patriotizmussal pedig e városnak talán minden polgára tartozik. * * * Csoda-e, hogy ilyetén módon nexusba keveredvén a Mikecz József sárral való dobálódzásainak tisztálkodási kísérletei a Menyhért János becsületes nevével, sokan félreértették a vármegye főispánjának, Nyíregyháza város ügykezelése megvizsgálására vonatkozólag tett indítványát is, abban az értelemben tudniillik, mintha ez az indítvány ennek az alkalomnak az aproposjából tétetett volna Holott pedig biztos tudomásunk van arról, hogy a vármegye főispánja provokálta volna ezt a határozatot minden előzetes incidens uélkül is, és anuál is inkább, mert e vizsgálat megtartását esztendők hosszú sora óta sürgette, és a törvényhatóság kötelező határozatával kívánta enyhíteni a vármegye alispánjának a funkcióját azzal a helyzettel szemben, amely — az önálló törvényhatósággá alakulni kívánó Nyíregyháza és tényleg mutatkozó érzékenykedéseit figyelembe vevő alispánt arra birta, hogy a belügyminiszterhez fölterjesztést tegyen, miszerint — őt e kötelezettség alól fölmeutve — Nyíregyháza város háztartásának megvizsgálására egy teljesen — a legújabb vonatkozású fogalmak és felfogások szerint is indifferens közegét küldje ki * * * Talán megmondtuk már, hogy Nyíregyháza város érdekeinek védelmében beszélve és küzdve, a városi képviselőtestület zöld-asztalánál kívánnánk látni Menyhért János urat. Csík akarnia kellene, s nyitva az út előtte. És akkor nem fog csömört kapni a vádak terhétől Megszabadulhat a közéletbeni gondoktól részletekben, esetről esetre, és többet, jobban, és igazabl-^, / szolgálván a köajó érdekeit -i*. * * * őrizzük meg a vármegyét, a törvényhatóságot attól, hogy jogai diskreditáltassanak. Fölfelé, az államhatalommal, a kormányzat által képviselt politikai irányzatokkal szemben ám — ha amiként kezelik ezt a hatalmat, ha ez nem tetszik neki, ha érzi, hogy emiatt az ő teste, lelke, szive, fáj,: mondja meg! De lefele! Sokkal csekélyebb embereknek is módjukban van, hogy a maguk igazait, s a közélet érdekeinek védelmét és biztosítását előbb a maga helyén keressék. És ha nincs módjukban — — — — — olyan kaliberű ember, mint Menyhért János, ezt a fogyatékosságot magában keresse. (Sub rosa: kérünk egy kicsike kis patriotismust. Más harczmodort és más jelvényeket.) * * * Egy lélegzetre, egy hírlapi czikk szűkre szabott keretében, csak egy kic-.it mondva is, alig lehet irni erről a kérdésről. Mert ime, hogy most már le kell tennem a tollat, Silvester éjszakáján és nevezetes választó vonalán ezeréves nemzeti multunknak, ahol bevégződött az ezer év és kezdjük a második ezer évnek első kis numerusát, az 1- et: megcsendül szivemben a költő-király éneke a megtermékenyített csppegő mezőkről. Ezek a „csepegő mezők!" Váljon tejfeles fazekakat gondolt-e — imigyen kifejezve — az irás! * * * I0 ^Hiszen mi tudjuk jól és ismerjük a mulasztások egészj sorozatát, de ha valahol, úgy itt el lehet mondani.-hogy „peccatur intra muros et extra." Mert hiszen, hogy egyelőre „intra muros" mozogjunk, szeretnénk tudni, hogy maga a város képviselete mikor vizsgáltatta meg a saját tisztviselőinek működését?! Hosszú idők óta — soha! * * * Még egy konstatálást! Talán felesleges is, talán ízetlen dolog is, hogy a Somogyi Gyula nevét ide belékeverjük. — De még is csak e helyütt kell megirnuuk, hogy a vármegye közönsége ugyanezen a közgyűlésen, amikor kénytelen volt meghallgatni, hogy nem Bencs László polgármester, nem az egész városi magisztrátus, de meg épen nem Somogyi Gyula az igaz, önzetlen becsületes emberek, hanem Mikecz József: — Somogyi Gyulát a közigazgatási bizottság tagjául újólag csaknem egyhangúan megválasztottá. * * És mindezek daczára, a „csepegő mezők" áldása lesz talán a mi hajlékainkon! Kendkiviili közgyűlés a vármegyénél. Elég élénk érdeklődés mellett ment végbe a vármegye szerdai rendkívüli közgyűlése. Különösen a vidéki tagok szép számmal jelentek meg. Kdllaij András főispán kevéssel 9 óra után nyitotta meg a közgyűlést, több bejelentést tett s tudatta a közgyűléssel, hogy dr. Küzmös György kisvárdai kórházi főorvos, az alispán javaslata alapján tb. vármegye főorvossá nevezte ki. Bejelentette továbbá a főispán úr őméltósága, liogy a debreczeni kir. Ítélőtábla uj épületének e hó 3-án az igazságügyi miniszter jelenlétében történő föla válási ünnepélyére a törvényhatóság meghivatott. A főispán úr e napon hivatalos ügyben Bupapesten lévén elfoglalva, az ünnepélyen részt nem vehet; ennélfogva indítványozta, hogy az alispán elnöklete alatt, a törvényhatóság képviseletére, küldöttség alakitassék. A közgyűlés ezt elfogadván, Mikecz János alispán elnöklete alatt, Meskó László, B<mcs László, dr. Jósa András, Kovács István, gróf Pongrácz Jenő, gróf Vay Tibor, Bekény Péter, Kornis Ferencz és dr. Vadász Lipót biz. tagokat a küldöttség tagjaiul megválasztotta. Felolvastatott ezután József főherczeg köszönő válasza, a törvényhatóságnak Mária Dorotliea főherczegnő esküvője alkalmából hozzá intézett feliratára, s hódoló tudomásul vétetett. A tnagy. kir. belügyminiszternek Lővey Miklós nyírbátori szolgabírónak árvaszéki ülnökké történt megválasztását megsemissitő s Lövey Sándor árvaszéki jegyző előadói joggal való fölruházását megtagadó leiratai kapcsán, a közgyűlés Vidovich László főszolgabíró felszólalása alapján megbízta az alispánt, hogy a dr. Lövey Elek árvaszéki ülnök és dr. Lövey Sándor árvaszéki jegyző közötti rokonsági kérdés mibenlétéi mutassa ki. Ugyancsak a belügyminiszternek az ujonan rendszeresittetni kért állások szervezését megtagadó leiratára a közgyűlés ujabb felirat intézéséi határozta el, kérve, hogy legalább a kisvárdai főszolgabirósághoz a kért második szolgabírói s az ügyészi hivatalhoz egy írnoki áliás rendszeresítését engedélyezze. A taktaközi községeknek T.-Lökkel leendő összeköttetése tárgyában kelt kereskedelmi minrszteri leirat tárgyalása érdekes és talpra esett fölszólalásra késztette Csobaj községnek 1805 év óta főbíráját, ecsetelvén azoJ kat a nyomorúságos állapotokat, inéivá e közó«g«kh»iii —*n5zlekeúési szemponiuül fonáiiaDak. A közigazgatási bizottságból törvény szerint kilépett öt bizotsági tag helyének betöltése következett ezután. A szavazatszedő küldöttség Ibrányi Zsigmond elnöklete alatt megalakilatván, a szavazást a iőispán úr őméltósága elrendelte. Megválasztottak — a beadott 80 szavazat kö/.ül — dr. Meskó László 7ii, Bory Bela 75, Kállay Leopold 74, Somogyi Gyula 71, llrabovszki Guidó 63, szavazattal, mindannyian régi tagjai a bizottságnak. Szavazatokat kaptak még: id. Jármy Ödön, Jármy Miklós és Erős György. Az igazoló választmány, lóavaló bizottság megalakítása s a sorozó bizottságok elnökeinek megválasztása után, a nyugdij választmány előterjesztését tárgyalta behatóan a közgyűlés, a jegyzői nyugdij szabályrendelet módosítása és pótlása tárgyában. A megállapított szabályrendelet közhírré fog tétetni. Ezután a vármegye alispánjának előterjesztése olvastatott föl Kossuth Lajos arczképének a közgyűlési terem számára történt rnegfestetéséről. A közgyűlés ezt örvendetes tudomásul vévén, fölkéretetl a főispán úr, hogy Kossuth Lajos arczképének leleplezése végett rendkívüli közgyűlést hívjon egybe. Az ünnepély rendezésére az alispán elnöklete alatt küldötséget menesztett a közgyűlés s ennek tagjaiul Bory Béla, dr. Jósa András, Göröinbey Péter, dr. Meskó László, dr Ferlicska Kálmán és dr. Mezőssy Béla biz. tagokat vájasztotta s Mikecz István aljegyzőt, mint küldöttségi jegyzőt. A vármegyei milléniumi emlékművek felállítására vonatkozólag elfogadta a közgyűlés az alispán azon előterjesztését, hogy azok a vállalkozó Gerenday czégtől csak ez év tavaszán vétessenek át s a felállítási ünnepélyek is ekkor legyenek megtartva. Ezután — több kevésbbé általános érdekű ügyek után, Nyíregyháza városát érdeklő nevezetes kérdéseket tárgyalt a közgyűlés. Ezekre vonatkozó tudósításunk, a közgyűlésről fölvei t jegyzőkönyv után állítva össze, a következő: Mikecz József városi képviseleti tag felebbezése folytán felülbírálás alá vétetett Nyíregyháza rend. tan. város képviselőtestületének azon határozata, melyben a városi ügykezelés megvizsgálására és a város szervezkedési szabályrendeletének átdolgozásával megbízott képviseleti tagok megválasztása ügyében intézkedett. Miután Nyíregyháza város képviselőtestülete azon tényével, inrlylyel az ügykezelés megvizsgálása és egy szervezkedési szabályrendelet kidolgozása czíljából általa hivatottnak talált tagjait megválasztotta, kizárólag önkormányzati jogát gyakorolta s az emiitett határozat egyébb érdemleges intézkedést nem tartalmaz: ugyanazért a városi képviseletnek alaki tekintetben különben sem kifogásolt határozata, az ellene beadott felebbezés visszautasítása mellett, érdemi felülbírálás nélkül helyben hagyatik. Amennyiben azonban a már emiitett felebbezés szövegében tételenkint fel vannak sorolva azon ügyek iktató számjai, a melyek a város irattárában mint elintézetlenek szerepelnek s az ügykezelés hiányosságát és az egyes tisztviselők mulasztását látszanak igazolni, ugyanazért, bár a törvényhatóság az alisp innak a várossal szemben törvényileg biztosított jogait csorbítani s felügyeleti hatáskörébe vágni nem szándékozik, mindame llett elrendeli, hogy emez állítás valódiságának felderítése czéljából a tételenként felsorolt ügyekre nézve a vizsgálatot mielőbb tartsa meg s annak eredményéről a törvényhatósághoz jelentési tegyen. Tárgyalás alá vétetett Nyíregyháza város 1897. évi kövezetvám költségelőirányzata. Mielőtt Nyíregyháza város 1897. évi kövezetvárn költségelőirányzata érdemileg felülbiráltatnék, a képviselőtestület utasittatik, hogy Sipos Béla és társai pazonyiutczai lakosoknak, a nevezett utcza közegészségügyi és közlekedési szempontból szükségesnek mutatkozó kikövezése ügyében a polgármesterhez beadott s a városi tanács részéről 5273/96. sz. alatt elintézett kérvényét vegye tárgyalás alá s az ez ügyben hozott szabályszerűen közhírré tett határozatát s az ehez képest esetleg módosítást igénylő költségelőirányzata kíséretében a felebbezési határidő leteltével törvényszerű felülvizsgálás végett ismételten terjessze be. Tárgyalás alá véletett Nyíregyháza város 1897. évi költségelőirányzata. Mielőtt a városi képviselet f. évi 185. Kgy. sz. határozatával elfogadott költségelőirányzat érdemileg felülbiráltatnék, a vonatkozó összes iratok visszaküldése mellett utasittalik a képviselet, hogy a törvényhatóság már több ízben kiadott rendelkezése és akaratához szorosan alkalmazkodva eme költségelőirányzatát a kövezetvámra vonatkozó költségvetéséből teljesen elkülönítve újólag állítsa össze s abba a kövezetre vonatkozó részt csak annyiban illessze be, amennyiben az e czimen szükségesnek mutatkozó valamely kiadás nem az emiitelt vám jövedelméből, hanem községi pótadóval fedezendő összegből nyerne kielégítést. Figyelmeztettetik lovábbá a képviselet arra is, miszerint költségvetésbe csupán oly tételeket vegyen fel, amelyek már az erre illetékes felsőbb hatóság előzetes engedélyével jóváhagyást nyertek, mert a jóváhagyást nem nyert önkényüleg felvett kiadások törvényesség szempontjából töröltetni fognak. Amennyiben pedig ugy a költségvetés összeállításából, inint a városnak több ízben követett szabálytalan s nem egyszer — csak a már megtörtént tényekre való tekintettel elnézett és megtorlatlanul hagyott eljárásából kifolyólag a törvényhatóságnak a városi vagyon helyes kezelése irányában aggályai vannak: ugyanazért szükségesnek látja és elrendeli, hogy az alispán az általa esetleg szükségesnek tartott szakértők meghívása és igénybevételével a városi közvagyon kezelését a legapróbb részletekre kiterjeszkedőleg vizsgálja meg, intézkedését tegye meg s a vizsgálat intézkedésének eredményéről a törvényhatósághoz mielőbb jelentést legyen. Utasittatik még a képviselet arra is, hogy ezen már eddigelé is elkésetten leterjesztett költségvetést az alispáni vizsgálattól függetlenül a lehető legsürgősebben e rendeletnek megfelelően dolgoztassa át, tárgyalja le, szabályszerűen hirdesse ki, s a közhírré tételre kitűzött határidő lejártával a vármegye közönségéhez azonnal terjessze föl. A nagyvarsányi zendülés. Ennek a „Nyirvidék" legközelebbi számában már röviden regisztrált szomorú eseménynek okait a nagy közönség tudomására hozni, ugy az igazság, mint a választási eljárást vezető fószolgabiió érdekében szükségesnek és alkalomszerűnek vélem azon lappangó hírekkel szemben: mintha a véres karácsonyi kis községemben tisztviselői önkény, zsarnokság, bosszú érzet és uem tudom még mi mindenféle emberi gyarlóság okoz'a volna. Nehogy ,Jancsika mosta Jáuo. t* kiáltsanak a mostaui közigazgatási rendszer és személyes ellenségeink, sietek kijelenteti, hogy e czikket minden felszólítás nélkül, a főszolgabíró tudtán kivül, sót el vagyok iá készül ve: rosszalásával — mint fentebb hangsúlyozni szerencsém volt, csupán az igazság és a nagy közönség tudvágya érdekében bocsátom nyomda-festék alá. Sietek kijelenteni továbbá, hogy kegyvadászat uem czélom, mert bűneim az „>'redendóköu" kivül nincsenek, u álatosnak tartom a szervillizmu-t minden alakjában, s miképen most megmondom, ugy szemébe mondani szoktam az igazságot még fellebbvalómnak i», még akkor is, mikor az nem tetszik egészen, mert elvem : tisztelni a felsóbbséget. Dd s. entnek, csalhatatlannak uem tartani embert, még ha fellebbvalóm légyen is az. Büszke vagyok ennek a (elsőbbségnek elismerésére (vajmi ritkán adják!) De haragját (oh be gyakori!) nem rettegem. E szükségesnek vélt bevezetés után ad medias res térek s az eseményeket igyekszem historikus sorrendben elsorolni. Tagadhatatlan, hogy ennek szálai visszavezetnek a lezajlott képviselőválasztási harczig, melyből, miut tudva van, nem Vidovich ur került ki gyózelmeseu. N-m csoda, mert Naf>yvarsányban u^y, mint egész járásban, semmiféle hivatalos beavatkozás érdekében nem történt, — legalább körzetemhez tartozó 4 községben, — tauu n rá az összes lakosság, — tiszteletben tartatott a törvény ós vélemény szabadság. Főszolgabírója bukását a győzelmi mámorban u-zó ellenpirtbeli 5—6 nagyvarsáuyi polgár arra használta fel, hogy fószolgabirájitt halottnak híresztelte s a közelgő köz séíi tisziujitásnál is győzelemre készült, jelöltjeit ft 1állította — hetek óta — éjjel nappal korteskedett s ezáltal magához vonta az eszem iszomr.i mindig hajlat dó községbeli ui

5p felerészét. Ez a felerész aztán teljesen hatalmába kerítette a község c öcselékét, mert bele vittek a korteskedésbe miuden alakot: vallási, felekezeti szenvedélyt s a választás színhelyéi) megjelent főszolgabírótól jJöltjük megválasztatását, előbb kérték, később fenyegetve követeluk Ho>>y „követelni* merték, rni.rk okát nem lelem másban, mint a közelben lefolyt véres kerecsenyi esetben, hol pár nappal »i előtt történt az az ismeretet esemény, hogy a főszolgabírót megszala-ztották és a csendőröket megverték. JJuhaj ke<!vébon e» a csemege Folytutása a. mellékleten