Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1896-12-13 / 50. szám
IVIollóklot a „Nyirvidék" 1896. 50-ik számához. nek, sót esetleg ínyagi károsodásnak is kitenné. Emellett nem kell csak egy üzletvezetőt alkalmazni, aki a könyvelést is bátran elvégezheti és egy táraktárkezelőt, egy par ezer forintnyi regie terhétől megszabadul, sőt a mészáros által fizetendő perczentbői, a mit 4 —5°/ Ci-ra lehet tenni, és a mi az ezen módon valószínűleg elérhető 10 1,000 frt forgalom után 4—5000 Irtot tesz ki, olyan tartaléktökét is alkothat, melylyel a később kiterjesztendő üzleti vállalkozásnak biztos alapot teremt. Virágh István. Könyörület. A hideg beköszöntött s ugy támadott meg minden élő lényt, mint egy kérlelhetlen ellenség, melylyel küzdeniök kell. A termeszei öntudatnélküli te emtményeit megajandékozta fegyverekkel, hogy elhárítsák, vagy enyhíthessék a hideg által okozott szenvedéseket. A növényi élet teljes pihenéssé, élettelen nyugalommá alakul át; az. állatok egy részénél az élet álommá, teljes érzéketlenséggé változik, másokat ösztönük viszi magasabb hőmérsékletű vidékre,s a mely része fölveszi a harezot a téllel, ennek ellenálló képéssége a hideg sanyargatásaival szemben hatalmas segítség. De az emberről megfeledkezett a természet s a hideg ellen a legkevesebb védelmet adott olyat, melyet általánosan s mindenki használhatna. Mily ellentét van itt is az ember és a természet többi teremtményei között. A növények élete halálos nyugalommá válik akkor, mikor az emberre az életküzdelem legsúlyosabban nehezedik; az állatok egyrésze elmenekülhet melegebb vidékre, mikor az ember röghöz tapadtan védekezik a fagy ellen. Ha csak szabad akarattól függne, hogy megszerezhesse mindenki a védő fegyvereket: meleg ruhát, hajlékába tüzelő fát, akor sokkal kevesebb volna a gond szenvedés, köny, kétségbeesés, mely a hidegséggel együtt jár. De hát ott a vagyon megoszlás aránytalansága az a az a csapás, mely az embereket két csoportba osztja: vagvonos és szegény osztályra, élő és szenvedő emberekre s mely az emberek nagyobb részének éleiét lengödéssé változtatja. Boldog az, ki jó meleg ruhában, melegített lakásban elmélkedhetik a gondviseles rendelkezésein, de mily borzasztó ÜZ élet aki lilléres keresményét két ijesztő ellenségnek fizeti adóba: az éhségnek és hidegnek s ha csak rövid Szünet áll is be munkaképességében, megjelennek a rémek: az éhhalál, a megfagyás. Hanem a mindenható adott az embernek ér'.ő szivet, mely képessé tesz, hogy mások szenvedését felismerjék s a léleknek meg van szabad elhatározási képessége arra, hogy nemes tettre határozza el magát. Az érző sziv és jó akarat együtt teremti a könyörületet!, mely fölkeresi a szűkölködőket, szenvedőket és a szegénység csapását enyhíteni igyekszik. Mérhetetlenül sok a nyomor az emberek között de alig van szivet meginditóbb, mint az iskolába járó szegény gyermekek szenvedésének látása. Gazdagnak, szegénynek egyaránt lelkében van az ismeretek utan való vágyódás s ez inditja őket arra, hogy gyermekeiket elküldjék naponta jó erkölcsöt terjesztő helyre: az iskolába. Mily boldog az a szülő, ki gyermekét jól táplálva, jól ruházva indíthatja útjára. Mennyire vidám lélekkel mehet az a gyermek iskolába, kit a hidegtől meleg ruha ved s mennyire fogékonyabb annak a tanulónak lelke, kit az éhség, fagyos hideg el nem gyötört, kinek lelkét a szenvedés érzéktelenné nem tette. Egy darab száraz kenyérrel, vagy tán azzal sem indulhat útnak a szegény gyerek, erőtlen tagjait a hideg dermedlé leszi, a havas szél minden fúvása megreszketteti, elkékült ajkáról hangtalanul szól hozzánk s nagy szenvedés, a könnyes szemek tekintetében esdő kérése van: könyörüljetek jó emberek, mert szegény ember az apám, ki ö'ödinagunknak kenyeret sem tud keresni, hogy egy nap egyszer jól lakjunk; özvegy édes anyám van, ki most is a jégen mos bel'alnivalóért s csizmám talpát madzaggal kellett felkötnöm, mert a talpalásra valót elvitte apám koporsója; árva vagyok, egy szegény kofa asszony fogott kézen és vitt magával, mikor anyám elhagyott, örökre, azóta a kosarakat segítek hordani a piaezra és vissza korún reggel és este s az iskolába csak kétségbeesett küzdelemmel tudok feljutni, mert ez a vászonkabát már a nyáron elszakadt s talán a jövő tavaszon se cserélhetik ki. De hát ki lenne képes csak elszámolni a szegénység minden baját? S minek is részletezni azt, hisz az őszintén érzett részvél felismeri azt. A kit Isten megajándékozott könyörülő szivvel, szakítson ki javainak fölöslegéből anynyit, menynyivel egy-két gyermeket megmenthet a hideg időszak alatt a tél gyötrelmétől; s ha fölöslege nincs, mérsékelje élvezeteit, fogyasztásait s a inegtakarékoskodolt fillérekkel ki resse a szegény iskolás gyermeket, talál eleget s nyújtson nekik védelmet egy kis lábbelivel, egy darab meleg ruhával. Istennek tetsző, jó cselekedet lesz az, melyért mindjárt meg is adja jutalmát a gondviselő abban az édes tudatban, hogy egy ártatlan, védtelen szegény gyermek szenvedését enyhítettük. Társadalmi intézményeink, alaptőkéink még nincsenek, melyből a nyomorultaknak e csoportját tervszerűen, állandóan segélyezhetnők, talán a jövő meghozza ezt is. De addig is a tanitók, lelkészek közvetítésével gyakorolható e jótétemény, kinek szivét megindítja, ha a fázó gyermekre gondol, ne várjon felszólítást, kérést, hanem keresse fel önként azt az iskolát, a melyiket akarja; ajánlja fel segélyét, mert minden tanitó örömmel fogadja a jó szándékot, szívesen megjelöli uzt a szegény tanulót, ki legtöbb szükséget érez s az hálás szivvel csókolja meg azt a jobb kezet, mely megajándékozta, a névtelen jó lett pedig boldogító megelégedéssel tölti be a nemes tett kútforrását: a könyörülő szivet. ÚJDONSÁGOK. — Anyakönyvvezető! kinevezés. A belügyminiszter a keéki anyakönyvi kerületbe anyakönyvezető helyettessé Ébncr Jenő körjegyzőt, a téthibe pedig Bihari Pétér főbírót nevezte ki. A vasúti menetrendnek, közönségünket érdeklő helyesebb megállapítása érdekében Mikecz János alispán a közigazgatási bizottság csütörtökön tartott ülésén a következő indítványt tette: A m. kir. államvasulak s ezek kezelése alá adott helyi érdekű vasutak menetrendje folyó év október hó 1-től, mint mindig szokásban volt, a törvényhatóság és nagyközönség megkerdezése nélkül — raeegváltozlatlatván, az uj menetrend szerint az utazó közönség érdekeinek teljes mellőzésével, közforgalmi botránynak nevezhető intézkedések hozattak be. Nevezetesen: 1. A Kisvárda felől 6 óra egy pár perczkor érkezett vonat közlekedése beszüntettetett s így ezen vidék utasainak a budapesti gyorsvonathoz való csatlakozás lehetetlenné tétetett. 2. A Kisvárda felől eddig fél tiz órakor érkezett vonat érkezése 8- óra 43 perezre tétetett át, s igy a Debreczen és Miskolcz felé való közvetlen csatlakozás erre nézve is megszüntettetelt. 3. Miskolcz fele korán reggel induló s Szerencsen a gyorsvonathoz csatlakozó vonatmenet nem rendeztetett, valamint a Nyíregyházára Debreczen felől este 9 óra 33 perczkor érkező vonalhoz Kisvárda felé csatlakozás nem adatott, s végűi. 4. A nyíregyháza—polgári vasút menetrendje akként illesztetett be, hogy a Polgárról elindított első vonat beérkezese elölt Debreczen felé 10, Kisvárda felé 5 perczel korábban a vonatok elindiltatnak s igy az ezen irányokban való tovább utazás csak öt órai késedelemmel tétetik lehetővé. A közigazgatási bizottság, az alispán indítványát elfogadva, elhatározta, hogy a magyar kir. álamvasutak igazgatósága ezen közforgalmi szabálytalanságok megszüntetése érdekében megkerestetik. Fejüuk fölött összeborul, Oiszesimul a kalász: Összeboru 1, összesimul A szivUok is — jót v gyázzI Ne menj tovább, itt maradj — Pitypalatty I Pitypalatty t A népdalkompmisták be jó aratásra lelnek ebben a kötetben ! Íme egy mutatvany a „Romlott Magyarország* ciklusból : Nem, nem ott vau a nép, Hol az a sok cseléd : LabaDcz lakomákon ; Nem ott v<in a nemzet, Hol a dicső rendek : Uri léuyaláson. A hú nép kestrgón Olt bo'yong az erdőn Tátongó sebével, Csak niouiorát érzi, Ezer tüske vérül S befödi az éjjel. Ott vérzik a nemzet A vad rengetegnek Sűrű Sötétjében — Nem bizik már másban, Egyedül magában Meg az istenében. Ila magát n>m hagyja, Ha itten akarja : Eljön a jövendő — Iszonyod* i látják , Mozdulnak a .zálfak, Megindul az erdó. A Kuruczvilág sorozat egy kedves nótája a Dunántúl. Van egy hamis korcsmárosné Dunántul, Megcsókolja az a legényt niagátul, Dunántul, magátul. Rózsákból van a korcsmája Dunántul, Az arcza is, az ágya is rczsákbul, Dunántul, rózsákbul. 11a labancz jön, s barangol a Dunántul, Rosz kedvében a menyecske elájul, Dunántúl, elájul. De ha liurucz táboroz a Dunántul: föltámad a halálbul is rózsástul, Dunántul, rózsástul. No még a „Bujdosók" ból: Bujdokolva járok Bérczet, rónaságot, Vadon erdóséget! Rongyos a dolmányom, Köny csorog orezrimon, Sir bennem a lélek. N»m kérek én tőled Termo nagy mezőket, Édes szüló hazím — Csak egy kicsi helyet, Hova a fejemet Békén lehajthatnám. A gyönyötü tartalomuak megfelel az a diszes és sok tekintetben er deti külső forma, a melyben az „Athenaum" Etidródi Sándor könyvét a könyvpiaezra bocsátotta. És semmi kétség benne, hogy sokan veszik majdakötetetajándékképen ismerőseiknekmegmaguknak. — Szabolcs-vármegye közönségének ösmeretes átiratát, melyben pártolást kérnek a kormányhoz intézendő feliratra vonatkozólag, hogy t. i. Szabolcsvármegyében görög katolikus inagyar püspökség állittassék föl, Budapest székes főváros közgyűlése tárgyalván, elhatározta, hogy szabolcs vármegye folyamodását pártolólag fogja fülterjeszteni. — A debreczenl tanári kör elismerése. A debreczeni tanári körnek november 22-én Nyíregyházán tarlóit ez évi második rendes gyűléséről a kör titkárának, dr. Kardos Albert debreczeni reáliskolai tanárnak tollából az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny deczember (i-iki számában megjelent tudósításban a többek közölt a következő meleg elismerő sorok olvashatók: „A gyűlés valóságos ünnepévé vált a nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumi tanári karnak, de a debreczeni tanári körnek is. Azzá tette az a figyelmes udvariasság, meleg rokonszenv és gazdag vendégszeretet, melylyel a nyíregyházi tanári kar elhalmozta a kör tagjait; azzá letle az őszinte hála és köszönet, melyet a kör nem győzött és nem győz eléggé kifejezni a nyíregyházi kartársak irányában; de főleg azzá tette azaz élénk érdeklődés, megtisztelő elismerés, melyet a nyíregyházi társadalom legelőkelőbbjei, a varos és az ág. ev. egyház vezető íérliai tanúsítottak a debreczeni kör és a nyíregyházi tanári kar iránt. — Ahol iskote- és fenntartó testület, tanárság és társadalom között ilyen kölcsönös tisztelet, megbecsülés áll fenn, ott lehet igazán áldásos az iskola működése." — A gyűlés lefolyásáról szóló részletes tudósítást ekként fejezi be : „A déli órákon túl nyúló gyűlést az elnöknek meleghangú köszönete zárta be, hogy a gimnázium díszterméből a „Korona" vendéglő gazdagon teritett asztalaihoz vonuljon a társaság közebédre. amelyen a körnek vidékről érkezett tagjai a nyíregyházi ág. evan.g főgimnázium tanári karának voltak a vendégei és amelynek fényét különösen emelte az a körülmény, hogy a tanárokon kivül résztvettek Nyíregyháza előkelőségei, a város és az ág. ev. egyház vezető emberei. — A sikerültnél-sikerültebb tósztokkal és Benczi híres czigány-zenéjével fűszerezett ebéd a késő délutáni órákig tartotta együtt a társaságot, amelyn k vidéki tagjai egy feledlietetlenül szép nap emlékét vitték magukkal Nyíregyházáról, egyszersmind köszönet- és hála-tartozását a nyíregyházi tag- és kartársaknak odaadó buzgóságáért, ritka szívességü vendégszeretetéért és Nyíregyháza városa vezető férfiainak nagybecsű figyelméért és jóakaró érdeklődéseért. — A betlekeniesek. Régi szokás az, hogy igy karácsony és vizkere>zt táján 3—4 suhanc/.ból álló társaság, az úgynevezett betlehemesek, állit be ugy magánlakásokba, mint korcsmákba s más nyilvános helyekre hogy „hirdessék a Megváltó eljövetelét." A pásztoroknak öltö/ött suhanezok az án a helyett, hogy a régi keresztényektől örökölt szép szokásnak megfelelő áhítatra ger jesztő módon adnák elő mondókájukat, az eg\há«i énekeket otromba trágár szavakkal, „fűszerezik," megbotránkozására a hallgaiósági.ak. Ugy tudjuk, hogy az ilyen betlehemes xzövets'jg a hitóság engedélyével járkálhat. Jó volna tehát, ha az engedély megadása előtt elő adatná a hatósag a pásztorjáték szövegét a szerep'ők által vagy a mi még helyesebb, engedélyt csak oly egyénekuek adna e czélra, kiket az illetékes egyházi hatóság arra méltónak ta'ál. — A vármegyei tisztviselői nyugdijválasztuiány deczember 16-án ülést tart. — Átté rés. Weitzner Endre Adolf tisza-polgári iakos, Budapesten a napokban a római katholikus vallásra tert át s a keresztségben Sándor nevet kapott. — Gyászrovat. Özv. Nyiry Bertalanué szül. Jakabfalvi Jakabfalvay Irma saját, valamint gyermekei: Erzsébet, Mariska és Sárika, nemktilömben szülei: Nyiry József és neje: Teruócs Erzsébet; testvérei: Katalin és. Mariska, s apósa: Jakabfalvy László és neje s. ül. Sován Mária, Jakabfalvy András, Kálmán, József, László, mint sógorai; Heinbakh Hona, Horváth Etelka, mint sógornők és a számos rokonság nevében is, szomorodott szivvel jelentik a felejthetetlen jó férjnek, apa, vó, sógor és rokonnak Nyiry Bertalan tisza dadai földbirtokosnak, élete 43-ik, boldog második házasságának G ik évében, rövid szenredés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó 1896 évi deczember hó 8 án délelőtt 10 órakor fognak a t.-dadai sírkertben, az ev. ref. egyház szertartásai szetint, örök nyugalomra tétetni Tisza D.ida, 1896. deczember 6 án. Áldás lengjen porai felett! — Alólirottak mély fájdalomtól megtört szivvel tudatják a felejthetetlen jó ferj, apa, nagyapa após és testvér id. Szikszay Györgynek élete 59-ik, boldog háza sága 33-ik évébenu, folyó év dcczember hó 10 én, hoszszas betegség után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 13 ik napján délután 2 órakor foguak Gáván a családi sírboltban az örök nyugalomnak átadui. Thass, 1896. deczember 11. Legyeu öröknyugvása oly c-eudes, mint a minő igaz es mély fájdalom kiséri sírjába! Özv. Szikszay Györgyué Csajkos Borbála mint neje. Szikszay György, Szikszay S Andor, Siikszay Auua mint gyermekei Szikszay Sándor né Fejér Jolán miut menye Szikszay Gábor mint unokája Szikszay Gyula, Szikszay Pál, Szikszay Zzuzsanna Mikecz Mihályné, Szikszay Borbála Ormós Liszlóné, Saikszay Anna Horváth Gyu'áné uiiut testvérek. — Névváltoztatás. Meszesán Mihály nyiradonyi lakos vezetéknevének „ Kcrezsi"-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Mikor kezdődik a 20-ik századi A franczia Academie des Sciences eldöntötte most ezt a régen vittatotl kérdést, Legalább Francziaországra nézve eldöntötte Egy kiváló tudós ugyanis kérdést intézett a 20-ik század kezdetére vonatkozólag az akadémiához, mely sietett megadni rá a feleletei. A franczia akadémia szerint a 20-ik százap 11)01 január 1-evel kezdődik. A kérdezősködő tudós hivatkozott XIV. Lajosra, Goethére és Hugó Viktorra, akik a/.t állították, hogy a 20-ik század 1901 janúar hó 1-ével veszi kezdetéi. Az akamdémikusok azonban abban a véleményben voltak, hogy a mi időszámításunk l-gyel kezdődvén, nullás év nem lehet egy század kezdete. A 0 csupán az évtizedeket jelzi, és az elmúlt évekhez tartozik, kezdetet tehát nem jelezhet. Ilyenformán a 20-ik század 1901 január 1-evel fog kezdődni.