Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-13 / 50. szám

IVIollóklot a „Nyirvidék" 1896. 50-ik számához. nek, sót esetleg ínyagi károsodásnak is kitenné. Emellett nem kell csak egy üzletvezetőt alkalmazni, aki a köny­velést is bátran elvégezheti és egy táraktárkezelőt, egy par ezer forintnyi regie terhétől megszabadul, sőt a mé­száros által fizetendő perczentbői, a mit 4 —5°/ Ci-ra lehet tenni, és a mi az ezen módon valószínűleg elérhető 10 1,000 frt forgalom után 4—5000 Irtot tesz ki, olyan tartaléktökét is alkothat, melylyel a később kiterjesztendő üzleti vállalkozásnak biztos alapot teremt. Virágh István. Könyörület. A hideg beköszöntött s ugy támadott meg minden élő lényt, mint egy kérlelhetlen ellenség, melylyel küz­deniök kell. A termeszei öntudatnélküli te emtményeit meg­ajandékozta fegyverekkel, hogy elhárítsák, vagy enyhít­hessék a hideg által okozott szenvedéseket. A növényi élet teljes pihenéssé, élettelen nyugalommá alakul át; az. állatok egy részénél az élet álommá, teljes érzéketlen­séggé változik, másokat ösztönük viszi magasabb hő­mérsékletű vidékre,s a mely része fölveszi a harezot a téllel, ennek ellenálló képéssége a hideg sanyargatásaival szemben hatalmas segítség. De az emberről megfeledkezett a természet s a hideg ellen a legkevesebb védelmet adott olyat, melyet általánosan s mindenki használhatna. Mily ellentét van itt is az ember és a természet többi teremtményei között. A növények élete halálos nyugalommá válik akkor, mikor az emberre az életküzdelem legsúlyosabban nehezedik; az állatok egyrésze elmenekülhet melegebb vidékre, mikor az ember röghöz tapadtan védekezik a fagy ellen. Ha csak szabad akarattól függne, hogy megszerez­hesse mindenki a védő fegyvereket: meleg ruhát, hajlé­kába tüzelő fát, akor sokkal kevesebb volna a gond szenvedés, köny, kétségbeesés, mely a hidegséggel együtt jár. De hát ott a vagyon megoszlás aránytalansága az a az a csapás, mely az embereket két csoportba osztja: vagvonos és szegény osztályra, élő és szenvedő emberekre s mely az emberek nagyobb részének éleiét lengödéssé változtatja. Boldog az, ki jó meleg ruhában, melegített lakásban elmélkedhetik a gondviseles rendelkezésein, de mily borzasztó ÜZ élet aki lilléres keresményét két ijesztő ellenségnek fizeti adóba: az éhségnek és hidegnek s ha csak rövid Szünet áll is be munkaképességében, megjelen­nek a rémek: az éhhalál, a megfagyás. Hanem a mindenható adott az embernek ér'.ő szi­vet, mely képessé tesz, hogy mások szenvedését felismer­jék s a léleknek meg van szabad elhatározási képessége arra, hogy nemes tettre határozza el magát. Az érző sziv és jó akarat együtt teremti a könyörületet!, mely fölkeresi a szűkölködőket, szenvedőket és a szegénység csapását enyhíteni igyekszik. Mérhetetlenül sok a nyomor az emberek között de alig van szivet meginditóbb, mint az iskolába járó szegény gyermekek szenvedésének látása. Gazdagnak, szegénynek egyaránt lelkében van az ismeretek utan való vágyódás s ez inditja őket arra, hogy gyermekeiket el­küldjék naponta jó erkölcsöt terjesztő helyre: az is­kolába. Mily boldog az a szülő, ki gyermekét jól táplálva, jól ruházva indíthatja útjára. Mennyire vidám lélekkel mehet az a gyermek iskolába, kit a hidegtől meleg ruha ved s mennyire fogékonyabb annak a tanulónak lelke, kit az éhség, fagyos hideg el nem gyötört, kinek lelkét a szenvedés érzéktelenné nem tette. Egy darab száraz kenyérrel, vagy tán azzal sem indulhat útnak a szegény gyerek, erőtlen tagjait a hideg dermedlé leszi, a havas szél minden fúvása megreszketteti, elkékült ajkáról hang­talanul szól hozzánk s nagy szenvedés, a könnyes szemek tekintetében esdő kérése van: könyörüljetek jó emberek, mert szegény ember az apám, ki ö'ödinagunknak kenye­ret sem tud keresni, hogy egy nap egyszer jól lakjunk; özvegy édes anyám van, ki most is a jégen mos bel'alni­valóért s csizmám talpát madzaggal kellett felkötnöm, mert a talpalásra valót elvitte apám koporsója; árva vagyok, egy szegény kofa asszony fogott kézen és vitt magával, mikor anyám elhagyott, örökre, azóta a kosa­rakat segítek hordani a piaezra és vissza korún reggel és este s az iskolába csak kétségbeesett küzdelemmel tudok feljutni, mert ez a vászonkabát már a nyáron elszakadt s talán a jövő tavaszon se cserélhetik ki. De hát ki lenne képes csak elszámolni a szegénység minden baját? S minek is részletezni azt, hisz az őszintén ér­zett részvél felismeri azt. A kit Isten megajándékozott könyörülő szivvel, szakítson ki javainak fölöslegéből anynyit, menynyivel egy-két gyermeket megmenthet a hideg időszak alatt a tél gyötrelmétől; s ha fölöslege nincs, mérsékelje élve­zeteit, fogyasztásait s a inegtakarékoskodolt fillérekkel ki resse a szegény iskolás gyermeket, talál eleget s nyújtson nekik védelmet egy kis lábbelivel, egy darab meleg ruhával. Istennek tetsző, jó cselekedet lesz az, melyért mindjárt meg is adja jutalmát a gondviselő abban az édes tudatban, hogy egy ártatlan, védtelen szegény gyermek szenvedését enyhítettük. Társadalmi intézményeink, alaptőkéink még nin­csenek, melyből a nyomorultaknak e csoportját terv­szerűen, állandóan segélyezhetnők, talán a jövő meg­hozza ezt is. De addig is a tanitók, lelkészek közvetíté­sével gyakorolható e jótétemény, kinek szivét megin­dítja, ha a fázó gyermekre gondol, ne várjon felszólítást, kérést, hanem keresse fel önként azt az iskolát, a melyi­ket akarja; ajánlja fel segélyét, mert minden tanitó örömmel fogadja a jó szándékot, szívesen megjelöli uzt a szegény tanulót, ki legtöbb szükséget érez s az hálás szivvel csókolja meg azt a jobb kezet, mely megaján­dékozta, a névtelen jó lett pedig boldogító megelége­déssel tölti be a nemes tett kútforrását: a könyörülő szivet. ÚJDONSÁGOK. — Anyakönyvvezető! kinevezés. A belügyminiszter a keéki anyakönyvi kerületbe anyakönyvezető helyettessé Ébncr Jenő körjegyzőt, a téthibe pedig Bihari Pétér főbírót nevezte ki. A vasúti menetrendnek, közönségünket ér­deklő helyesebb megállapítása érdekében Mikecz János alispán a közigazgatási bizottság csütörtökön tartott ülésén a következő indítványt tette: A m. kir. államvasulak s ezek kezelése alá adott helyi érdekű vasutak menetrendje folyó év október hó 1-től, mint mindig szokásban volt, a törvényhatóság és nagyközönség megkerdezése nélkül — raeegváltozlatlat­ván, az uj menetrend szerint az utazó közönség érdekei­nek teljes mellőzésével, közforgalmi botránynak nevez­hető intézkedések hozattak be. Nevezetesen: 1. A Kisvárda felől 6 óra egy pár perczkor érkezett vonat közlekedése beszüntettetett s így ezen vidék uta­sainak a budapesti gyorsvonathoz való csatlakozás lehe­tetlenné tétetett. 2. A Kisvárda felől eddig fél tiz órakor érkezett vonat érkezése 8- óra 43 perezre tétetett át, s igy a Debreczen és Miskolcz felé való közvetlen csatlakozás erre nézve is megszüntettetelt. 3. Miskolcz fele korán reggel induló s Szerencsen a gyorsvonathoz csatlakozó vonatmenet nem rendezte­tett, valamint a Nyíregyházára Debreczen felől este 9 óra 33 perczkor érkező vonalhoz Kisvárda felé csatla­kozás nem adatott, s végűi. 4. A nyíregyháza—polgári vasút menetrendje akként illesztetett be, hogy a Polgárról elindított első vonat be­érkezese elölt Debreczen felé 10, Kisvárda felé 5 perczel korábban a vonatok elindiltatnak s igy az ezen irányok­ban való tovább utazás csak öt órai késedelemmel téte­tik lehetővé. A közigazgatási bizottság, az alispán indítványát elfogadva, elhatározta, hogy a magyar kir. álamvasutak igazgatósága ezen közforgalmi szabálytalanságok meg­szüntetése érdekében megkerestetik. Fejüuk fölött összeborul, Oiszesimul a kalász: Összeboru 1, összesimul A szivUok is — jót v gyázzI Ne menj tovább, itt maradj — Pitypalatty I Pitypalatty t A népdalkompmisták be jó aratásra lelnek ebben a kötetben ! Íme egy mutatvany a „Romlott Magyarország* ciklusból : Nem, nem ott vau a nép, Hol az a sok cseléd : LabaDcz lakomákon ; Nem ott v<in a nemzet, Hol a dicső rendek : Uri léuyaláson. A hú nép kestrgón Olt bo'yong az erdőn Tátongó sebével, Csak niouiorát érzi, Ezer tüske vérül S befödi az éjjel. Ott vérzik a nemzet A vad rengetegnek Sűrű Sötétjében — Nem bizik már másban, Egyedül magában Meg az istenében. Ila magát n>m hagyja, Ha itten akarja : Eljön a jövendő — Iszonyod* i látják , Mozdulnak a .zálfak, Megindul az erdó. A Kuruczvilág sorozat egy kedves nótája a Dunántúl. Van egy hamis korcsmárosné Dunántul, Megcsókolja az a legényt niagátul, Dunántul, magátul. Rózsákból van a korcsmája Dunántul, Az arcza is, az ágya is rczsákbul, Dunántul, rózsákbul. 11a labancz jön, s barangol a Dunántul, Rosz kedvében a menyecske elájul, Dunántúl, elájul. De ha liurucz táboroz a Dunántul: föltámad a halálbul is rózsástul, Dunántul, rózsástul. No még a „Bujdosók" ból: Bujdokolva járok Bérczet, rónaságot, Vadon erdóséget! Rongyos a dolmányom, Köny csorog orezrimon, Sir bennem a lélek. N»m kérek én tőled Termo nagy mezőket, Édes szüló hazím — Csak egy kicsi helyet, Hova a fejemet Békén lehajthatnám. A gyönyötü tartalomuak megfelel az a diszes és sok tekintetben er deti külső forma, a melyben az „Athenaum" Etidródi Sándor könyvét a könyvpiaezra bocsátotta. És semmi kétség benne, hogy sokan veszik majdakötetetajándékképen ismerőseiknekmegmaguknak. — Szabolcs-vármegye közönségének ösmeretes átiratát, melyben pártolást kérnek a kormányhoz inté­zendő feliratra vonatkozólag, hogy t. i. Szabolcsvárme­gyében görög katolikus inagyar püspökség állittassék föl, Budapest székes főváros közgyűlése tárgyalván, elhatá­rozta, hogy szabolcs vármegye folyamodását pártolólag fogja fülterjeszteni. — A debreczenl tanári kör elismerése. A debre­czeni tanári körnek november 22-én Nyíregyházán tar­lóit ez évi második rendes gyűléséről a kör titkárának, dr. Kardos Albert debreczeni reáliskolai tanárnak tollá­ból az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny deczember (i-iki számában megjelent tudósításban a többek közölt a következő meleg elismerő sorok olvas­hatók: „A gyűlés valóságos ünnepévé vált a nyíregy­házi ág. ev. főgimnáziumi tanári karnak, de a debre­czeni tanári körnek is. Azzá tette az a figyelmes ud­variasság, meleg rokonszenv és gazdag vendégszeretet, melylyel a nyíregyházi tanári kar elhalmozta a kör tag­jait; azzá letle az őszinte hála és köszönet, melyet a kör nem győzött és nem győz eléggé kifejezni a nyír­egyházi kartársak irányában; de főleg azzá tette azaz élénk érdeklődés, megtisztelő elismerés, melyet a nyír­egyházi társadalom legelőkelőbbjei, a varos és az ág. ev. egyház vezető íérliai tanúsítottak a debreczeni kör és a nyíregyházi tanári kar iránt. — Ahol iskote- és fenntartó testület, tanárság és társadalom között ilyen kölcsönös tisztelet, megbecsülés áll fenn, ott lehet igazán áldásos az iskola működése." — A gyűlés lefolyásáról szóló részletes tudósítást ekként fejezi be : „A déli órákon túl nyúló gyűlést az elnöknek meleghangú köszönete zárta be, hogy a gimnázium díszterméből a „Korona" vendéglő gazdagon teritett asztalaihoz vonuljon a tár­saság közebédre. amelyen a körnek vidékről érkezett tagjai a nyíregyházi ág. evan.g főgimnázium tanári karának voltak a vendégei és amelynek fényét különösen emelte az a körülmény, hogy a tanárokon kivül részt­vettek Nyíregyháza előkelőségei, a város és az ág. ev. egyház vezető emberei. — A sikerültnél-sikerültebb tósztokkal és Benczi híres czigány-zenéjével fűszerezett ebéd a késő délutáni órákig tartotta együtt a társaságot, amelyn k vidéki tagjai egy feledlietetlenül szép nap emlékét vitték magukkal Nyíregyházáról, egyszersmind köszönet- és hála-tartozását a nyíregyházi tag- és kar­társaknak odaadó buzgóságáért, ritka szívességü vendég­szeretetéért és Nyíregyháza városa vezető férfiainak nagybecsű figyelméért és jóakaró érdeklődéseért. — A betlekeniesek. Régi szokás az, hogy igy karácsony és vizkere>zt táján 3—4 suhanc/.ból álló tár­saság, az úgynevezett betlehemesek, állit be ugy ma­gánlakásokba, mint korcsmákba s más nyilvános helyekre hogy „hirdessék a Megváltó eljövetelét." A pásztoroknak öltö/ött suhanezok az án a helyett, hogy a régi keresz­tényektől örökölt szép szokásnak megfelelő áhítatra ger jesztő módon adnák elő mondókájukat, az eg\há«i éne­keket otromba trágár szavakkal, „fűszerezik," megbot­ránkozására a hallgaiósági.ak. Ugy tudjuk, hogy az ilyen betlehemes xzövets'jg a hitóság engedélyével járkálhat. Jó volna tehát, ha az engedély megadása előtt elő adatná a hatósag a pásztorjáték szövegét a szerep'ők által vagy a mi még helyesebb, engedélyt csak oly egyénekuek adna e czélra, kiket az illetékes egyházi hatóság arra méltónak ta'ál. — A vármegyei tisztviselői nyugdijválaszt­uiány deczember 16-án ülést tart. — Átté rés. Weitzner Endre Adolf tisza-polgári iakos, Budapesten a napokban a római katholikus vallásra tert át s a keresztségben Sándor nevet kapott. — Gyászrovat. Özv. Nyiry Bertalanué szül. Ja­kabfalvi Jakabfalvay Irma saját, valamint gyermekei: Erzsébet, Mariska és Sárika, nemktilömben szülei: Nyiry József és neje: Teruócs Erzsébet; testvérei: Katalin és. Mariska, s apósa: Jakabfalvy László és neje s. ül. Sován Mária, Jakabfalvy András, Kálmán, József, László, mint sógorai; Heinbakh Hona, Horváth Etelka, mint sógor­nők és a számos rokonság nevében is, szomorodott sziv­vel jelentik a felejthetetlen jó férjnek, apa, vó, sógor és rokonnak Nyiry Bertalan tisza dadai földbirtokosnak, élete 43-ik, boldog második házasságának G ik évében, rövid szenredés után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult hűlt tetemei folyó 1896 évi deczember hó 8 án délelőtt 10 órakor fognak a t.-dadai sírkertben, az ev. ref. egyház szertartásai szetint, örök nyugalomra tétetni Tisza D.ida, 1896. deczember 6 án. Áldás lengjen porai felett! — Alólirottak mély fájdalomtól megtört szivvel tudatják a felejthetetlen jó ferj, apa, nagyapa após és testvér id. Szikszay Györgynek élete 59-ik, boldog háza sága 33-ik évébenu, folyó év dcczember hó 10 én, hosz­szas betegség után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 13 ik napján délután 2 órakor foguak Gáván a családi sírboltban az örök nyugalomnak átadui. Thass, 1896. deczember 11. Legyeu öröknyugvása oly c-eudes, mint a minő igaz es mély fájdalom kiséri sírjába! Özv. Szikszay György­ué Csajkos Borbála mint neje. Szikszay György, Szikszay S Andor, Siikszay Auua mint gyermekei Szikszay Sándor ­né Fejér Jolán miut menye Szikszay Gábor mint unokája Szikszay Gyula, Szikszay Pál, Szikszay Zzuzsanna Mikecz Mihályné, Szikszay Borbála Ormós Liszlóné, Saikszay Anna Horváth Gyu'áné uiiut testvérek. — Névváltoztatás. Meszesán Mihály nyiradonyi lakos vezetéknevének „ Kcrezsi"-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Mikor kezdődik a 20-ik századi A franczia Academie des Sciences eldöntötte most ezt a régen vit­tatotl kérdést, Legalább Francziaországra nézve eldöntötte Egy kiváló tudós ugyanis kérdést intézett a 20-ik század kezdetére vonatkozólag az akadémiához, mely sietett megadni rá a feleletei. A franczia akadémia szerint a 20-ik százap 11)01 január 1-evel kezdődik. A kérdezős­ködő tudós hivatkozott XIV. Lajosra, Goethére és Hugó Viktorra, akik a/.t állították, hogy a 20-ik század 1901 janúar hó 1-ével veszi kezdetéi. Az akamdémikusok azonban abban a véleményben voltak, hogy a mi idő­számításunk l-gyel kezdődvén, nullás év nem lehet egy század kezdete. A 0 csupán az évtizedeket jelzi, és az elmúlt évekhez tartozik, kezdetet tehát nem jelezhet. Ilyenformán a 20-ik század 1901 január 1-evel fog kezdődni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom