Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

N Y t B V I D É K« Szerxó szégyenkezve vallja be, hogy nem lát a sötétbeu, neki ment hát egy — háznak. De mikor esz inéit rendbe kezdte hozui, akkor bizonyosodott meg arról, hogy ue.u is háznak ment, hanem egy — lámpa osilopuak . .. Hogy lámpaoszlopnak meut neki, onnan tudta meg, mert — emlekezete szerint — tegnap előtt ugyanezen helyeu és oszlopon egy lámpa bóbiskolt, akar egy reudór. De az a lámpa akkor se világolt. Külöuben is nem Mohamed vallása a patroleumos lámpa, hogy világoljon is! Szerző e felfedezés után kereste az ország útját. De mert nem hord magával delejiut, se Nyíregyháza várost ábrázoló térképet: nem találta meg a nyitját Gsillag-utezáuak. Szerzó a dolog természete szerint elvesztette a — fejét és minden felől szólougetta Morpheust, hogy vegye védszárnyai alá. Morpheus nem jeleut meg, valószínűleg a Széchenyibeu muzsikáltatta magát Benczyvel. Azutáu kétségbe esett szerző, kimozdította volna a világot is helyéből tehetetlen dühében, ha lett volna közelben — világ. Majd lassan lecsendesedett, mint a hogy a városi atyák szoktak lecsendesedui, ha több tárgy nem lévén, feloszlik a gyűlés. — ,Ki vagy te bánat embere?" hangzott hirteleu a sötétben egy titokteljes hangzat szerző féle. — Én kérlek alásan, — én vagyok! — Tudd meg, hogy én meg az Idó vagyok! — Akkor mitek idózöl itt? — Hogy tettre hivjam a kort, hogy megkoronázzam a századok éveit soha el nem múló alkotásokkal. — Úgy kedves idő úr, legjobb lesz, ha engem innen hazaszállitsz a Csillag-utcziba. — Idő előtti kivánság ez fiam, a nap még fel se jött, az afrikai delnők most várják férjeiket a krokodil vadászatról hazafele. Te minek sietnél, hiszen nőtlen vagy még, — ügy-e, az vagy? — Köszönöm kérdésed öreg, még az vagyok. — Baj, baj, — mormogta, — de még se na^y baj. Hát aztán, tudsz te okosan gondolkodni? — kérdezte, kezét vagy mit, biztosan egy csomó élettapasztalást vállamra téve. — Előbbi feleletem után joggal feltételezheted rólam kedves Idő ur. — Meglátjuk mindjárt. — Tehát föladok neket 3 problémát. Ha mindet kitalálod, most megmondom: lesz-í belőled — prédikácziós halott?! íme, az én 3 problémám. 1. Valamint 1925. évvel ezelőtt a világ megváltója elé Jeruzsálembe menetelekor virágvasárnapján: ugy ennek is söld ágakat seeldelnek útjára Nyíregyházára behozatalakor, mi az ? 2 Mi külömbség van a nyiregyházi sziuház és a halhatatlan Sikespeare — zápfoga közt ? 3. Nyíregyházán ki t legcsinosabb — agglegény ? * * * No, aki a vén Idő e korszerű 3 problémáját megfejti, annak adom a — menybéli jussomat. Ezt én mondom Yörg. ÚJDONSÁGOK. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a hivatalos lap vasárnapi száma közli, Paucr Vilmost, a nyiregyházi ág. hitv. evang. főgimnázium rendes tanárát ezen állásban végleg megerősitette. — Beszámoló. Bcniczky Miksa Nyíregyháza város orsz. képviselője ma, vasárnap délelőtt tartja beszámoló beszédét a csizmadia szin előtt. — A hegyaljai ág. ev. esperességnek a héten, csitőrtökön Miskolczou tartott közgyűlésén Geduly Henrik helybeli ág. ev. lelkész, a hegyaljai egyházmegye legfiatalabb papja nagy hatágú emlék-beszédet tartott nagy emlékű elődje: néhai Farba y József felett. — Az egyházmegyei gyű,és elhatározta, hogy a hegyaljai egyházmegye ketté vála^tassék. E határozat szerint a nyiregyházi ág. ev. egyház az újonnan alakítandó tiszai egyházmegyéhez fog tartozni. — A vármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi rendes ülését 10-dikén tartja meg. Ugyan e nap délután az árvaügyi felebbviteli bizottság is ülést tart. — A nagy-kállói régi vármegyei székház épületének 84000 forinUal eiüirányzott további átalakítására, az orsz. tébolyda igazgatósága által pályázat hirdettetvén, a beadott bárom pályázat közül a belügyminiszter a teljesítendő munkálatokra a Vojtovics és B*rzó építő vállalkozók ajánlatát fogadta el, kik 7% engedménynyel tettek ajánlatot. Mihalovics Ferencz nagykállói építész 6°/o os, továbbá Király Sándor és Zelenka mér nök 15'/4°/O os engedméuyü ajánlata mellett. Az ujabb átalakítás folytán megint 130 elmebeteg lesz a nagykállói orsz. tébolydában elhelyezhető, melynek idáig történt átalakítási munká'atait is már a Vojtovics és Barzó vállalkozó czég teljesítette. — Templom-szentelés. Az újonnan épült besztereczi ev. ref. templomot e hó 23-dikán szentelték föl nagy ünnepiességgel. A községből és a vidékről szép közönség gyúlt össze az únnepies alkalomra. A templomot Göröml/ei Péter ev. ref. esperes nagyhatású beszéd kíséretében s/.entelte föl. Keresztanyák voltak Mikecz Jánosné és dr. Horváth Józsefné. A fölszentelés után díszebéd volt, azután pedig tánczmulatság, mely reggelig tartott. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város kép viselő testülete e hó 31 dikén, délután 3 órakor köz gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A helybeli vafcuti állomás kibővítése ezéljából az államvasút állal elfoglalt 4 hold 1100 D-öl városi terület eladási ügye. 2. Tanácsi előterjesztés özv. Joszka Jánosné és érdektár«ai és Zigáni Jozefiua városi jogföld-vételi ügyében. 3. Tanácsi előterjesztés Lehóczky András és társai városi jogföld vétel ügyében. 4. Polgármesteri előterjesztés a községi választók névjegyzékének összeállítása végett e«y választmány kiküldése tárgyában. 5 Tanácsi előterjesztés Bogár Lajos árvaszéki ülnök által kért 6 heti seabadsigjdó engedélyezése tárgyában. C. Tanácsi előterjesztés Baumgartner I'AJné vasúti vendéglői épület bérlőjének bórleengedósi kérelme tárgyában. 7. Tanácsi előterjesztés Kis Jáuos lakositás iránti kérelme tárgyában. — A nyíregyházi ev. ref. lelkészi állás betöltése tárgyában Kovách Gerő, Síikszay Pál ós Menyhért János ma, vasárnap délután 3 órára értekezletre hívták össze az egyházközség tekintélyesebb tagjait. — Az értekezletet az ev. ref. iskola termében tartják meg. — Kinevezés. Géczy Ábrahám nyíregyházai "kir. törvényszéki irodaigazgatót az igazságügyminiszter a IX. fizetési osztály 3 ik fokozatába irodaigazgatóvá nevezte ki. — Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a tisza-dobi olvasó-egylet alapszabályait jóváhagyta. — Névmagyarosítás. Goldstein Samu nyírbátori illetőségű vezetéknevének „Káldor"-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A nyiregyházi polg. olvasó-egylet hazánk ezredéves fennállásának emlékére, f. 1896. évi szeptember 6-án délelőtt 10 órakor saját helyiségében (Gsengery-ház) ünnepélyt tart. — Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Hymnus. Énekli a nyiregyházi dalárda. — 2. Megnyitó. — 3. Ünnepi beszéd. Lefller Sámuel elnök által. — 4. Az egylet története. Rúzsa Endre titkár által. 5. Alkalmi szavalat. Kubacska István egyleti tag által. 0. Szabadságdal. Énekli a dalárda. — Házasság. Kassai Nándor festőművész, a nagykállói gimnáziummá átalakuló reáliskola rajzoló-geometria tanára vasárnap délben kötött házasságot Mandel Gusztáv földbirtokos kedves leányával Szerénával. Színészek Nyíregyházán. Az özv. Veszprémy Jenöné, sz. Ágh Ilona igazgatása alatt álló színtársulat, — mely ez idő szerint Kis-Várdán tartja előadásait, szeptember havában készül Nyíregyházára bejönni. Itt az előadásokat szeptember elején (5-én) akarták megkezdeni, minthogy azonban a színházba járó, különösebben pedig a bérlő közönség egyrésze még ekkor nem érkezik haza nyári üdülő helyéről, mint bennünket értesítenek, az előadásokat a társulat csak szeptember hó közepén kezdi meg. — Gyászrovat. özv. Várady Józsefné szül. Csiszár Jolán, maga és kiskorú gyermeke Irén, valamint az elhunytnak testvérei: Ida, férjével Wagner Lajossal és gyermekeivel, István, nejével Szilcz Idával és fiaival, Irma, férjével dr. Boldizsár Imrével és gyermekeivel, Katalin, férjével Kertész Istvánnal s gyermekeivel fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen imádott férj, a leggyöngédebb és leggondosabb apa, forrón szeretett testvér, sógor és nagybátyának Várady Józsefnek, élete 41 -ik, boldog házasságának 14-ik évében, 1896. augusztus hó 29-én reggeli 6 és fél órakor történt gyászos elhunytát. Ilült tetemei f. évi augusztus hó 30-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertífrtásai szerint örök nyugalomra tétetni. Nyir-Bátor, 1896. évi augusztus hó 29. Áldás és béke poraira! — UJ nőegylet. Tisza-Dadán, az ottani és környékbeli hölgyek élénk részvétele mellett uj nőegylet alakult. Az elnöki lisztet Édelstcin Aladárné urnő vállalta el. — Az ujfekértói tanuló ifjúság által rendezett hangversenynyel egybekötött ezredéves ünnepély ugy anyagilag, mint erkölcsileg nagyszerűen sikerült. Az első négyest 50 pár tánczolta. A társasig reggelig együtt maradt Felűlfizettek: dr. Mezőssy Béla 10 frt. Gencsy Sámuelné 3 frt, Náuássy István 3 frt, ifj. Csillag Bála 2 frt, Nozdroviczky Aurél 2 frt, Kálmán Dezső 2 frt, Nagy Kálmán 2 frt, Mezőssy László 1 frt 50 kr, Szoboszlay Zoltán 1 frt 30 kr, Szaihmáry N. né 80 kr, Kálmánczhey Gyula 50 kr, László András 40 kr, dr. Papp József 30 kr, Nánássy János 30 kr, Aranyos Jó zsef 50 kr, Steiner József 30 kr, Steiner Arthur 30 kr, Morvay György 30 kr, Csernyus Elek 30 kr, Papp N. 30 kr, Orosz Péter 30 kr, Alniássy Gusztáv 30 kr, H .ch Gyula 30 kr, Silkovics Lajos 30 kr, Talay Imre 30 kr, Sipos Ferenczné 30 kr, Kiss LJos 30 kr, K. M. 30 kr, Szunyoghy Béla 30 kr, Szunyoghy Ferencz 30 kr, Trón Gyula 30 kr, Bodó Emil 30 kr, Makláry István 30 kr, X. Y. 30 kr, ifj. Katz Sámuel 30 kr, Gelbmann Simu 30 kr, Szűcs Elek 30 kr, Mosolygó Istvánné 20 kr, és H. L 10 kr. — Öngyilkosság. E hó 29-én, szombaton reggel, a vasut-melletti temető egyik sírdombján a kerülő egy öreg ember holttestét találta s mellette a kilőtt hatlövetű revolvert. A kerülő azonnal jelentést tett a rendőrségnél, ahonnan Takács rendőrségi tisztviselő és Konthy Gyula orvos azonnal a helyszínére siettek s konstatálták az öngyilkosságot. A további vizsgálat aztán kiderítette, hogy az öngyilkossá lett öreg embert Imrey Andrásnak hivták. Valamikor jobb napokat élt, de pár év óta már mint házi-szolga kereste kenyerét. A nyomorúság kergette valószínűleg a halálba. Zempléni Árpád, a jónevü fővárosi Írónak a szerencsétlen öreg, édesatyja volt. — Koldusok harcza. A szerdai nagy búcsújáró napon Mária-Pócson jó keresetük volt a koldusoknak is. A búcsú végén elégülten számolgatták össze keresményüket s ekkor kisült, hogy az egyik koldus többet keresett, mint a koldusbíró. Ezen a hatalmas férfiú szörnyen dühbe borult,neki ment a szerencsés „közkoldusnak", s a verekedésnek az lett a vége, hogy a koldusbíró a szegény koldust agyonütötte. — Megzavart Isten-tisztelet. Kinos jelenet zavarta meg vasárnap délelőtt a róm. kath. templomban egybegyűlt hívek ájtatosságát. A Bányász Endre segédlelkész által a 11 óra után tartott prédikáczió közben egy Banyák János nevű ittas napszámos felállott és istenkáromló szavakkal követelte minden indok nélkül a beszéd abban-hagyását. — A váratlan inczidens képzelhető kinos hatással volt a jelenvolt s nagyobb részben intelligens közönségre, valamint a szónokló segédhlkészre is, ki csak a botrányt okozó részeg ember eltávolítása után folytathatta beszédét. Banyákot a rendőrség letartóztatta. — Vasúti menetjegyek elárusitásának beszüntetése. A f. évi augusztus hó 31-ével, mint értesülünk, a m. kir. posta és távírda hivataloknál a vasúti menetjegyek elárusitása beszüntettetik. — Nőgyógyszerészek. A vallás és közoktatásügyi miniszter a napokban körrendeletben értesítette a törvényhatóságokat, hogy előterjesztésére O-felsége még a múlt év november havának 18-ik napján kelt legfelsőbb elhatározásával a nőknek a gyógyszerészi pályára léphetését megengedvén, ezentul megfelelő előképzettséggel gyógyszerészgyakornokul nők is felvehetők. A felvétel kérdésében azonban esetről-esetre a vallás és közoktatásügyi miniszter lesz hivatva határozni a belügyminiszterrel egyetértőleg, miért is a felvétel iránti kérvények a tiszti főorvos véleményének kíséretében hozzá terjesztendők fel. — Halálozás. Özvegy gróf Desseffy Emiiné született báró Wenckheim Pautina, vasárnap, aug. hő 23-án 87 éves korában Büd-Szent-Mihálybau, végelgyengülésben meghalt. Az elhunyt anyja volt gróf Desscwffy Aurél valóságos belső titkos tanácsosnak, valamint herczeg Windischgrátz Alfrédnének és báró Vécsey Józsefnénak. Ilült tetemeit augusztus 25 én délutáu 4 órakor helyezték örök nyugalomra a bűd szent-mihályi családi sírboltba. A beszeutelést Molnár Ferencz plébános végezte. A gyászközönség nagy sokaságán kívül jelen voltak az elhunyt gyermekei, unokái, a Dessewffynek, Wenckheimok, Semseyek, Károlyiak, Sztárayak, Vayk és Degenfeldek közül többen; azonkívül Szabolci, Hajdú és Zemplén megyék intelligenciája nagyszámban, — Verekedés. Fixler Márton és Kupferstein Jenő uj-fehértói tollkereskedők a tegnapi heti vásáron úgy „összekülönböztek", hogy az odasiető rendőrök alig voltak képesek őket szétválasztani. — Holdvilág és villanyfény. Hogy ez a két dolog egymással összeférhetlen, azt hitelesen csak most tudtuk meg. Kis-Várdán történt az eset. Mint a „KisVárdai Lapok" írja, ott a már régebben üzemben levő villamos világítás vállalkozója Szent-István napjának tiszteletére az nap este felgyújtatta a város főterén levő, de költséges volta miatt állandó sötétségre kárhoztatott három ivlámpát is. A községi elöljáróság azonban az ívlámpákat eloltatta, intézkedését azzal indokolván, hogy amúgy is — holdvilág van 1 — — Átlyukasztott vagy lekopott egyforintosok a pénzügyminiszter julius 4-iki rendelete szerint a forgalomból kivonatnak és utasítást nyertek az állami pénztárak, hogy ezüst-forintosokat, a melyek külal lkjából felismerhetni azt, hogy azok uem a közönséges forgalom folytán fogytak meg súlyban, a további forgalomra alkalmatlanná teendők és azután a félnek visszaadandók. A végből, — hogy az ezüst egyfoiintosok a további forgalomra alkalmatlannokká legyenek, azok ollóval bevágandók. — Azon átlyukasztott ezüst egyforintosok, amelyek a fennálló szabályok és az idézett törvényes rendelkezések értelmében sem fizetésül vagy átváltásképen az állami és egyéb közpénztáraknál, sem fizetésül a magánforgalomban el nem fogadandók, a fél kívánságára, egy éven belől a körmöczbányai magyar kir. pénzverőhivatal által, nyers suly szerint, és pedig egy kilogramm verde anyag után hatvan (60) forintnyi egyeségart véve alapul, korlátlan mennyiségben beváltassanak. — Személyszállító vonatok julius havi forgalma és az előfordult késések a hazai főbb vasutaknál. A folyó év julius havában a magyar királyi államvasutakon 1829 gyors-, 12Ó73 személy-, 20.373 vegyes-, összesen tehát 34.275 személyszállító vonat közlekedett. Ezeknél 247 késés fordult elő, mi a közlekedett vonatok 0 7% ának felel meg. — A déli vasút 62 gyors-, 1024 személy-, 1056 vegyes vonatot közlekedtetett. — Az összesen közlekedett 2142 vonatnál 53 késés merült fel. — A kassa—oderbergi vasút 1922 vonatánál,— melyekből 248 gyors-, 496 személy1178 vegyesvonat volt — a késések száma 112. — A győr—sopron—ebenfurti vasúton csak személyvonatok közlekedtek. A 323 személyvonaton éa végállomásokon késés nem fordult elő. — A szamosvölgyi vasúton 62 személy-, 256 vegy9s vonaton csak 3 a késések száma. A késések, a déli- és kassa—oderbergi vasutaknál, — különösen a magyar királyi államvasutaknál is tetemesen apadtak. A vonal-csatlakozás elmulasztásával járt késés a magyar kir. államvasutaknál tizenegy, a déli vasútnál egy esetben fordult elő. — Szövetkezetek a Királyföldön. Erdélynek leginkább szászok által lakott részében a nagyszebeni takarékpénztár igazgatója, dr. Wolf dicséretes tevékenységet fejt ki a Raiffeisen-féle szövetkezeteknek terjesztése és felvirágoztatása körül. Ezen szövetkezetek julius havában tartották Segesváron az ő közgyűlésüket, a melyben újból emelkedésről és megszilárdulásról tettek tanulságot. A jelentésből érdemesnek tartjuk kiemelni azt, hogy a szövetségbe immár 64 szövetkezet tartozik, 3838 taggal. A szövetkezetek közül 57 hitel-, 5 borászati, 2 pedig oly szövetkezet, melynek mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzéseire alakultak. A hitelszövetkezeteknél az emelkedés a mult évhez képest 8, a tagok száma 1890-ben volt 2921, 1895. végén 3480 s a szaporodás nemcsak az uj szövetkezetekbe lépett egyének, hanem a régi szövetkezetekhez csatlakozók számának emelkedése folytán áll elő. Vannak azonban egyes szövetkezetek, melyeknél némi apadás mutatkozik. Az összesített mérlegekből kiemelendőnek tartjuk a következőket: Üzletrészekre be volt fizetve 1894-ben 40,160 frt, 1895-ben 42,257 frt. Takarékbetét volt 1894-ben 470,907 frt, 1895-ben 565,873 frt. A tartalékalap 16 ezer forintról 22 ezerre, a tiszta nyareség 9700 írtról 12,300 trtra emelkedett. Mindezek közt legjellemzőbb a takarékbetétek folytonos és nagymérvű szaporodása. A borászati szövetkezetek száma egygyel szaporodott, a tagoké 329-re rug. A négy régibb szövetkezet mérlege szerint, borkészletük értéke 1895. év végén meghaladta a 20 ezer forintot. Az üzletrészek értéke 4228 frt volt, a tiszta nyereség 548 frt; megjegyzi azonban a jelentés és teljes joggal, hogy ezen szövetkezeteknek anyagi eredményeit a mérlegben kimutatott tiszta nyereség korántsem tünteti fel, mert hiszen ennek nagysága tulajdonképp attól függ, hogy a szövetkezetek a must beszolgáltatásánál milyen árakat fizetnek; ha magasabbat, akkor csekélyebb lesz a szövetkezeti nyereség, de a termelő nyeresége emelkedik, pedig ez a fődolog. — „Az ezeréves Magyarország és a niilleniuuii kiállítás" czimü diszműnek most kaptuk egy kettős (I—II.) füzetét, amely remek kivitelű 32 képben mutatja be a hódoló díszmenetben résztvett vármegyéknek bandéristáit.