Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

„IV Y t R V I D É K-' utczai főgimnáziumban kaptak nagyon Í9 katonás el­szállásolást. Már külső ruházatukkal is feltűnést keltett az tűzoltók, amennyiben az összes versenyző egyletek között egyedül ők jelentek meg fekete magyar öltözetbeu s ahol csak megjelentek, a szép magyar öltözet mindenütt rájuk vonta a közfigyelmet s külső megjelenésükért is dicséret- és elismerésbeu részesültek. F. hó 15 én tartatott meg az országos dalverseny a kiállítási ünnepélyek csarnokában, mintegy 3—4000 főnyi hallgató közönség előtt. Dalos egyletünkre elég nehéz feladat várt, mert az Ö9szes versenyző egyletek között másodikként kellett zzerepelnie s az előtte működött dalegylet bizony nem valami fényes tanúbizonyságot tett a magyar dal szép üége felől. A mi egyletünknek jutott a feladat, hogy a rosszul hangolt közönség keblében az érdeklődést fel­keltse s e várakozásnak fényesen meg is felelt. Már fellépésekor hatalmas taps fogadta az egyle­tet s e szép fogadtatásnak bizonyara nagy része volt abban, hogy fiaink felvillanyozva, oly művészi tökéllyel adták eló Huber Károly jeles zeneózerzónk sok nehéz­ségekkel felruaázott, de miudamellett nagyon szép és hálás .Szabadság dal* át, hogy a nagy és illustris kö­közönseg s maga a jury is szűnni uem akaró taps­viharokkal jutalmazta az előadást s karmesterünknek két izben is meg kellett jelennie a közünség előtt. Ilogy mily nagy és fényes eredményű előadás volt az, kitűnik abból, hogy a jury által egyletünk — em­lékdijak hiányában — dicsérő oklevéllel tüutettetett ki s hogy a fővárosi lapok csaknem mindegyike a leg­hizelgőbben apostrophálta egyletünk működését. Mi, kiknek alkalmunk volt dalegyesületünket meg­hallgatni, minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy dalárdánk az első rendű kitüntetést is méltán kiérde­melte, s hogy ezt meg nem kapta, ezt két okban kell ke­ressük, vagy abban, hogy a többi egyszinvonalon álló egyletek sokkal korosabbak voltak s igy czaknem mél­táuyos előnyökben részesittettek, vagy abban, hogy az egylet és annak elnöksége nem kereste a különben mások által nagyon is hajhászott protektiót s igy meg­kellett elégednie a különben szintén eléggé kiemelő dicsérő elismeréssel. Dalárdánk ezeu és eddigi szereplésével életrevaló­ságát, társadalmi életünkben pedig nélkülözhetetlensé­gét fényesen igazolta. Ugy tudjuk, hogy az egylet a folyó évben újra alakul, mi nagy figyelemmel fogjuk kísérni dalosaink ügyét s hisszük s reméljük, hogy dalosaink belátva azt, hogy immár működésüket a kö­zönség osztatlan szereteten kivül, a hazában elismert hírnév is támogatja, hiveu kitartanak azon zászló mel­lett, melyre ezelőtt öt évvel hűséget esküdtek s mely hüsógeskűjöket a siker ós elismerés oly bőven koro­názta. Bátran előre dalosaink! Tietek a jövő! A kibon­tott zászló szárnyaszegetten ne osüngjön alá, azt a hírt, azt a dicsőséget, melyet annak hazánk tengerpartjáu s az ország fővarosában szereztetek, sokszorozzátok meg hosszú időkig dicsőséggel,Jbabérral! Lobogtassátok zász­lótokat diadallal — s ha akadnak törpék, kik nemes törekvéseteket talán kicsinylik, vagy kigúnyolják, jusson eszetekbe, hogy a nemes czél a koporsóból kitör és eget kér. X. S. * * * A mi tűzoltóink az országos verseny küzdő-teréről, uagy diadalt nyerve, tértek haza. Ennek a győzedelem­uek a jelentősegót az a tény, hogy a négy kerekű moz­dony-fecskeudó iskola-szerelésénél — amelyre az összes nagyobb városok tűzoltói pályáztak — a nyíregyházi tűzoltók lettek az elsők: nem magyarázza meg teljesen. Összesen nyolcz versenyben vettek részt a mi tűzoltó­ink s mind e versenyekben tanúsított kiválóságuk ered­azzal az ezernyi gyökérszálacskával magához ós a rajta élő munkás néphez kötni, a mely gyökérszálakon az ősi erkölcs a leiekbe fólszivódik, azt áthatva és átned­vesitve. De megváltozott a föld népe is. A hazai rög sze­retete kiveszett belóle; a rögöt nem bánja, ha idegen is, csak a kenyér megteremjen benne és könnyű sziv vei szakad el szülőföldjétől. Néhol a földhöz való ra­gaszkodás megvan most is; csak hogy a régi erkölcs kiveszett. Megszűnt a szeretetnek az a kapcsa, mely az egykori parasztot földesurához s aunak révén a nem­zeti intézméuyekhez kötötte. A nözép- és kisbirtok rohamos pusztulását régen észrevették minálunk; de okát csak most kezdik felis­merni, sokáig egész másban kerestek. Azt hitték, hogy az uriosztályt csak a kártya, az esztelen költekezés, az eszem-iszom juttatta a tönk szélére; a parasztnak pedig tudatlausága vette ki a kenyeret a szájából. De meg­döbbenve látták, hogy ma már az okos, jó gazda sem bír földjéből megélui; hiába a jó termés, hiába a szol­galom, hiába a takarékoskodás. A hiba tehát nem csu pán magukban a gazdákban van. Egész másban. A magyar gazda ugyan keleti fatalizmusával meg­nyugodott sorsában és nem kutatta az okokat tovább. Főkép pedig uem nézett tul az ország határán. Éveu­kint ezer meg ezer magyar jár péuzt költeni külföldre; de egyiknek sem jutott eszebe a porosz, a franczia, az olasz, az angol gazdák helyzetét megfigyelni, pedig ta nulhattak volna belóle. Megtudhattak volna, hogy kül­földöu a földbirtok épen olyan válsággal küzd, mint nálunk; a földbirtokos alól ep ugy húzzák ki a gyé kényt s ép ugy meglazult a kötelek a birtokos és a nép közt. Sót tovább vizsgálva a dolgot, megtudhatták voiua azt is, hogy a bomlást ott is ugyanazok a ténye zók idézték eló, mint nálunk, mert a kozmopolitizmus egyebütt is csak oly ellensége a uemzeti erkölcsnek s a nemzeti erősödésnek, miut nálunk; mert az ingó nagy­tőke, melynek alapja, forrása, életelve az öuzés, a mely szerint nem szent semmi, csupán a nagy moloch: az éu, ép oly rombolást visz véghez egyebütt is mindab­ban, a mi az emberi társadalomnak erkölcsi alapját adja meg, miut nálunk. ("Folytatása következik.) ményeként, a különböző versenyekben gyóztesekül ma­radt tűzoltó egyletek versenyében résztvevén, a bíráló bizottság osztályozása szerint az összes hazai tűzoltó egyletek között, akik a versenyben résztvettek, a má­sodik helyet vivták ki maguknak. Elsők szavazattöbb séggel a vácziak lettek. Nagy jelentőségű ez a tény s méltán lehetünk büszkék tűzoltóinkra, akikről különben a versenyek biráló bizottságának egyhtngu véleménye volt, hogy a rendnek katonai pontosságú betartása és a gyakorlatok végzése közben tanúsított nyu^odtság tekintetében fel­tűnést keltettek. Mint már emiitettük, tűzoltóink a négy kerekű mozdony fecskendő iskolai szerelésénél az első dijat nyerték meg, a fővárosi hölgyek értékes ajiniékát, egy vert ezüstből való bóség-szarúc ábrázoló díszes billiko­mot. — Ezenkívül Neubauer Lajos Lijos őrparancsnok, mint legkitűnőbb ugró, külöu oklevél kitüntetést nyert. Tűzoltóink egyébként, már külső megjelenésükkel is nagyon kedvező benyomást tettek a fővárosban. — A negyvenhét tagból álló csapat, csatlakozván még hozzájok a kisvárdaiak hat főből s a polgáriak négy főből álló képviselete, miudenfeíé rokon jzenves tünte­tések tárgya volt. Ez a három tűzoltó egylet képviselte a szabolcs­vármegyei tűzoltóságot s a nyíregyháziak kifejezést adtak ennek azzal is, hogy a versenytérre, saját egyleti táb­lájuk mellett „Sjabolcsvármegye" feliratú tábla elől ­vitele mellett vonultak fel. Mint halljuk, a nyiregyhlzi tűzoltók érdemes fő­parancsnoka mozgalmat indít meg, hogy a vármegye­beli tűzoltó-testületek között szövetség létesüljön. Értesítés. Az ezredéves országos kiállítás megtekintése czél­jából általam rendezendő tömeges felrándulás tárgyában f. hó 8-án kelt és a helyi lapokban közzétett felhívá­somnak helyesbbitéséül és kiegészítéséül a szabolcsvár­megyei t. tanítóságnak a következőket hozom tudomására. I. A három napi budapesti tartózkodás, ellátás stb. 9 forintnyi költségeibe a fel- és leutazás költsége ingyen lévén beszámítva, mindazok részére, kik a tömeges fel­rándulásban részt vesznek, tekintet nélkül fizetéseiknek magasságára, felesleges a vasúti kedvezményes vagy ingyenes jegyeknek külön leendő kérelmezése, mivel az ingyenes fel- és leutazásnak 14 napi érvényességgel biró szelvénye a kiállítás igazgatósága által 9 forintnyi árért rendelkezésemre bocsájtott jegyfüzetekben már benn foglaltatik. II. E szerint a 9 frlos jegyfüzetek a következő szel­vényeket foglalják magukban: a) Egy lll-ad osztályú jegyet Budapestre és vissza ; a visszautazás 14 napon belül bármikor történhetik az államvasutakon. b) Három beléptijegyet az országos kiállításra. c) Három darab utalványt reggelire, mely kávéból és két süteményből áll. d) Három darab utalványt ebédre, mely a kiállítás területén, valószínűleg a „Debreczeni csárdá"-nál szol­gáltatik fel. Az ebéd áll: leves-, egy húsételből s tésztából. e) Három darab utalványt uzsonnára, inely kávé­ból és két süteményből áll. — Az uzsonnát Vérey Dezső kávés, a „Debreczeni csárda" mellett, fogja kiszolgáltatni. f) Három darab utalványt vacsorára, mely egy húsételből fog állani. g) Három darab utalványt lakásra, mely három 24 órára érvényes. A reggeli és vacsora a város területén fog ki­szolgáltatni. — Ezek helye a lakáshoz közel leend ; a lakás valamelyik előkelő tanintézetnek megfelelően berendezett helyiségeiben leend. III. Ezen tömeges felrándulásban nem csupán a vég­leges minőségben alkalmazott vármegyei tanítók és tanító­nők, hanem a segéd és helyettes tanítók és tanítónők, óvósnők, lelkésztanitók, sőt a hittanitók is résztvehetnek. Ezeken felül a jelzett kedvezményt kiterjeszteni az előbb említettek családtagjaira is, olyképen azonban, hogy az utazás és 3 napi fenntartózkodás fáradalmaira való tekintetből a gyermekek már megfelelő serdülő korban legyenek. Esetleges félreértések elkerülése czéljából megjegyzem, hogy a családtagok külön-külön jegyfüzetet tartoznak váltani a meghatározott 9 frtért. A felrándulás ideje még a kiállítás igazgatósága által megállapítva nem lévén, azt annak megtörténte után a jelentkezőkkel tudatni fogom. Addig is azonban a jelentkezés határidejét f. hó 25-ének d. e. 12 órájáig ezennel meghosszabbítom. A főváros fontosabb nevezetességeinek ingyen vagy mérsékelt árért leendő megtekintése iránt az intézkedések folyamatba tétettek, miknek eredményet a résztvevőkkel annak idején tudatandom. Ismételten kinyilatkoztatom, hogy a jelentkezés csakis a 9 frtnak előleges beküldésével vehető figyelembe, mivel a jegyfüzetek csakis készpénz ellenében állíttatnak ki, s az az utazás megkezdése előtt általam a tuhjdonosnak átadatik. Végül felkérem a szabolcsvármegyei t. tanítóságot, hogy ezen hazafias czélu és felette előnyös felrándulásban minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1890. augusztus 9. Eördögh Dezső, kir. tanfe ügyelő. Tanügy. Értesítés. A városi ág. h. ev. népiskorákbin a tanköteles tanulók beiratása az 1890 97-ik tanévre szeptember hó 3-án veszi kezdetét, a rendes tanítás pedig szeptember 10-ik napján. A tanyai népiskolák növendékeinek felvétele szep­tember 15-től szeptember 30-ig tartatik. Figyelmeztetnek a t. szülők és gyámok, miszerint iskolaköteles gyermekeiket a kitűzött időben az illető osztálytanítónál pontosan, lehetőleg személyesen beíratni és a tanórákra szorgalmasan járatni szíveskedjenek. A felvétel alkalmával minden tanuló köteles az 1891- évi 43. t.-cz. 10. pontja értelmében az országos tan. nyugdijalapra az osztálytanítónál 15 krt lefizetni s egyszersmind igazolni, hogy a beirt tanuló a védhimlő­oitásban már egyszer részesült. A magántanulók és az osztályzatot javítók vizsgái szeptember 4- és 5-ik napján d. e. 10 órakor a népis­kolai igazgató hivatalos helyiségében tartatnak. Kelt Nyíregyházán, 189G. augusztus 22. Pazár István, ág. h. ev. népisk. igazgató-tanitó. A nyíregyházai ev. reform, egyház elemi iskolái­ban az 1896/7. iskolai évre történendő beiratások folyó évi szeptember hónap 1—12. uapjain eszközöltetnek. A rendszeres tanítás szeptember hó 14 ón v«szi kezdetét. Kéretnek az ev. ref. egyház kebelébe tartózó tisz­telt szülék, vagy gyámok, hogy elemi iskolai Unköteles gyermekeiket vagy gyámoltjaikat e záros határidő alatt múlhatatlanul beiratui szíveskedjenek. Az elemi népis­kolai oktatás érdeke nem tűr halogatást, vagy hanyag­ságot, ezen rendetlenségek akadályul szolgálnak a nép iskolai oktatás sikerére nézve. A beiratás alkalmával fizetendő: az iskolai évre eső tandíjnak fele: 1 frt 25 kr, tanítói nyugdijalapra 15 kr, más vallásfelekezethez tartozók többet fizetnek. A szegény sorsbau levő szülék tandijelengedésért folya­modhatnak; e folyamodványok az ev. ref. egyháztanács­hoz czímezve a beiratás alkalmával az iskolaszék elnö­kéhez beadandók. Kelt Nyíregyházán, 1896. évi augusztus hó 22-én. Horváth István, ev. ref. igazgató-tanito. Beiratások. A helybeli nőipariskolában a beiratások szeptember 1-, 2- és 3-ik napjain eszközöltetnek, napon­ként délelőtt 9—12-ig és délután 2—5 óráig. A t. izr. szülők figyelmébe. A kisvárdai izr. 6 osztályú elemi népiskolában az 1896—97. tanévre szóló beiratások f. évi augusztus hó 25-től kezdve szeptember l-ig bezárólag folynak és pedig: d. e 9—12 ig ós d. u. 3—5-ig az iskolaépület­ben. A tanítás szeptember hó 2 án veszi kezdetét. A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik szü­leinek egyikével, vagy azoknak helyettesével megjelenni. Figyelmeztetjük a t. szülőket, hogy a fent jelzett időn tül beíratott tanulókért is az egész évi tandij fize­tendő, a miért legczélszerübb a tanulókat a rendes idő­ben beíratni. Vidéki szülők figyelmébe ajánltatik, hogy az iskola­szék gondoskodott arról, hogy vidékről bekerülő tanulók jutányos díjért teljes ellátást kapjauak oly tisztességes családoknál, hol kellő felügyelet mellett a vallásos ne­velésre is kiváló gond fordittatik. E részben való meg­keresések alulirt vezértanitóhoz intézendők. Tekintettel ezen iskola dicsteljes múltjára és arra, hogy kitűnő tanerők vannak alkalmazva, s hogy a taní­tást lelkiismeretes, a tanügyért lelkesedő, szakértő egyé­nek ellenőrzik, — reméljük, hogy a t. szülők saját jól felfogott érdekükben is tömegesen fogják ez intézetbe küldeni gyermekeiket. Kisvárda, 1896. augusztus 17. Weisz Lajos, Fischer Ármin, izr. iskolaszéki ulnö'c. vezér-tauitó. Értesítés. A csillag-utczai óvodában a jövő 1896 — 97-ik tanév szeptember 1-én a gyermekek beiratásával veszi kezdetét. — A tandij egy évre 2 frt, mi a beiratás alkalmával előre fizetendő. ÚJDONSÁGOK. — Ő felsége születésnapját a szokott kegyelettel ünnepelte meg a város közönsége, a katonasággal egye­temben. A róni. kath. templomban reggel 9 • órakor ünnepélyes mise volt, amelyen részt vett a hivatalnoki kar, s a visszamaradt tisztikar. A kivonult katonaság teljes díszben a kath. templom előtt foglalt állást, ahol diszlövéssel emelte az ünnepély fényét. Délben a honvéd­huszár tisztek a közös hadseregbeli tisztekkel a „Korona" vendéglő kis termében bankettre gyűltek össze, amelyen ő felségét Koluch kapitány, mint ez idő szerinti állomás parancsnok, köszöntötte fel magyar és német nyelven. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. A hétfőn tartott vármegyei rendkívüli közgyűlésén, a fő­ispán ur őméltósága rosszulléte miatt, az alispán űr pedig szabadság idejét élvezve — akadályozva lé­vőn, Mikecz Dezső főjegyző eluökölt, nagy tapintattal vezetve a tanácskozást. Az elnöklő főjegyző legelsőbben is tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy Jözsef főher­czeg a mult hó 7 dikón Nyíregyházán időzvén, időt sza­kított arra, hogy a vármegyeházát magas látogatásával szerencséltesse s ez alkalommal a tisztikar élén az alispán által fogadtatván, megtekintette a közgyűlési termet s a vármegyei régészeti műzeumot, kiváló ér­deklődéssel szemlélve meg ennek egyes kiválóbb régi­ségeit. A főjegyző e bejelentését a közgyűlés hódolat­teljesen tudomásul vette. Bejelentvén ezután a főjegyző Mária Dorothea kir. herczegnónek Fülöp orleausi her­czeggel történt eljegyzését, indítványára a közgyűlés ez alkalomból hódolatteljes üdvkivánatainak kifejezést adva, elhatározta, hogy a fenséges öröm-szülőkhöz és a meny­asszony herczegnóhöz intézendő feliraton ad kifejezést e hódolatteljes érzelmeinek. Ezutáa a tárgysorozatra került a sor. A szept. 13 án és következő napokon Bu­dapesten tartandó közegészségügyi és orvosi kongresz­szuson való képviseltetésére a vármegye közönsége megke­restetvén, a közgyűlés dr. Jósa András vmegyei főorvost, dr. Kállay Rudolf kórházi főorvost és Sípos Béla t. főjegy­zőt, mint közegészségügyi előadót küldte ki. Tudomásul vette ezután a közgyűlés, az alispán jelentése alapján, hogy a t. polgár-nyíregyházi vasút részvénytársaság megalakult s hogy a vasút engedélyesei részére a vármegye által fölajánlott segélyből 100.000 frt kifizettetett. Ezzel kap­csolatban a vállalat részére a közgyűlés ujabb 100,000 forint kifizetését rendelte el s a megszavazott 250,000

Next

/
Oldalképek
Tartalom