Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-02 / 31. szám

x x n v i f »» beszéde, néhai Farbaky József felett mondott gyászbeszéde és a folyó millenium év alkalmából május hó 10-ikén a hálaistentisztelet alkalmából mondott nagyhatású emlékbeszéde, a melyeket megválasztatása emlékére, néhány alkalmi beszédével és imájával együtt külön kötetben is kiadni szándékozik. Beszédeit költői lendület, de a mellett keresetlen egyszerűség és az igazság átérzett meggyőző ereje jellemzi. Előadó képessége, organoinának érczessége és egész egyéniségének erőteljes, imponáló megjelenése révén szinte a természettől olyan nagy egyház és hatalmas templom szószékére van teremtve, mint a nyíregyházi ág. evangélikusoké. Ismételten üdvözöljük őt díszes állásában, azon biztos meggyőződésben, hogy diszere fog válni annak. Vitéz Mihály. 1825—1896. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye ismét gyászol! Alig egy év leforgása alatt ez immár az ötödik áldozat, melyet legjobbjaink közül a halál megkívánt. — Gonda Balázs, Szikszay József, Lukács Ödön és Lovas Dáuiel után a vasszerkezetűnek látszó, szellemességéről, gazdag tudományáról és vig kedélyéről messze körben ismeretes lelkész, Vitéz Mihály is elköltözött sorainkból. Az a sirhalom, mely ott a robogó vonat mentén, a kemecsei temetőnek árnyas fái alatt emelkedik, szomorúan hirdeti, hogy a f.-szabolcsi evang. ref. lelkészi kar, egy a kiválóbbak közül is kiváló tagjával szegényebb, de egy kegyeletes szent helylyel gazdagabb lett, mert azon kis halom alatt egy oly férfiú testrészei porladoznak, kinek soha meg nem haló szellemét a kegyeletes emlékezet mindörökké meg fogja őrizni! Azaz élet, mely a n.-halászi paplakon, az 18'25-ik év Zsuzsánna napján lobbant lángra s 1896. julius 30-án aludt ki, bizonynyal a legváltozatosabb, tanulságokban leggazdagabb életek egyike volt. Oly családból származott, melyben régi idő óta firól-íira szállott a palást; iskoláit Lőcsén és Debreczenben végezte, ez utóbbi helyen tanuló-társa volt a nagy Révész Imrének, ki a boldogult Lukács Ödönnek azt mondta felőle: „nem volt soha könyve, mégis mindig első volt, mert többet tudott mindnyájunknál." Mint végzett theologus Kun-Hegyesre ment — az akkori idők szokása szerint, akadémikus rektornak, itt érte a szabadságharcz kitörése; és ment ő is, mint ment mindenki; felcsapott nemzetőrnek. — Résztvett a szerencsétlen kassai ütközetben is. Az őrsereg feloszlása után nem vett többé tevőleges részt a szabadságharczban, hanem visszament Kun-Hegyesre s nyelveket tanult, mert biztatva lett, hogy a kormány a külföldi követségek valamelyikéhez fogja beosztani, hogy tehetségének alkalmasabb működési tere legyen a harczmezőnél. Lehet, hogy meg is történt volna, ha a szabadságharcz oly hirtelen hanyatlásnak nem indul s be nem következik a világosi katasztrófa. Lelkészi működését Nagy-Halászban, atyja mellett kezdte meg; az osztrák innen idézte meg János bátyjával együtt Budapestre felségsértési perbe, azon időben közösen kiadott s őszintén mondhatom, a politikára nézve nagyon ártatlan egyházi beszédeikért. Fel is lettek mentve. Ha nem csalódom, 1854-ben lett Kemecsére megválasztva; az itt eltöltött 42 évre esik munkálkodásának férfi-kora, hatalmas írói és szónoki tehetségének kifejlődése; az itteni társaságokban röppentek el ragyogó szellemének szikrái; innen Írogatta a „Szabo!cs"-ba a Nyírfalomhok czimü rovatot, melynek közkedveltségére nézve jellemző, hogy a Sós-tón egy hölgy-küldöttseg, a nyilvánosság színe előtt, csókkal jutalmazta meg érte. Olvasottsága és irodalmi munkássága bámulatos volt; előbbi idejében mindig olvasott, néha írt, s csak pihenőül olvasott. — Köteteket tennének ki a mindenféle nemű egyházi munkálatai, különösen beszédei; nem kevesebbek költeményei, különösen tréfás versei, melyek közül a Szabó F. volt pazonyi lelkész nevenapjára írt 12 énekes éposz, és Ezen adat nélkül, — tudva azt, hogy Ajak, mint később kimutatandom, Zsigmoud király idejében és épen az a része, amely ekkor Kis-Ajak néven szerepelt és ahol a máig fennlevó templom áll, egyideig a váradi püspöké is volt, — azt lehetne feltételezni, hogy a templomot valamelyik nagyváradi püspök építtette, László, aki 1380. körül megszerezte és akinek jobbágyai, Hosszúfalvi Sebesteny S'.abolcsvármegye comesének és a uemesek négy birájának N. Káliéban 1408 ban kiadott bizonyságlevele szeriut Kisvárdai Mihály, Miklós és Felbán földjét a kis vá dai határban önhatalmúlag felszántották, vagy Dénes, aki 1529 ben, Budán kelt oklevél szerint a uevezett Várdai testvérek közt Ajak, I'átró, Kisvirda, B'rencs és Anarcs birtokok határai miatt perben állván, Pálóczi Máté ország biró ismételten a határ megállapítását rendelte el! Megemlítem, hogy Ajaknak ezidótájt alespeies plébánosa volt, előjövő egykorú oklevelek szerint. A templomnak Zsigmond király idejében való építése mellett szóló adátnak tartottam előbb, hogy törmelékei közt több Zsigmoud fele pénzdarab találtatott korábbi években, melyek közül kezemhez is jutott egy két darab, de hát az elóbb kiemelt adatok egyenesen Magyar Pálné mellett szólanak és én kegyelettel adom át az ó emlékét a község mai nemzedékének, aki u»y látszik, szinte kegyelettel és különös ragaszkodással eltelve volt Ajak birtoka iránt. A Magyar Pál es neje személyével kapcsolatos birtoklevelekben Magyar Pálnak csak László fiáról van emlékezés; nem lévén idom geneologiai utánnézásre, nem tudom megmondani, hogy nevezett László fián kívül más gyermekük volt é. de azt ugy vélc-m, hogy Magyar Bilázs, Mátyás királ} unk egyik kedvelt és híres vezére és Magyar Benigna, — akinek remek kivitelű imakönyve maradt fenn ez időből — templomcpitőnknek ivadéka volt! íme, ez volna az egykor Kis-Ajakot képsző falurészen fennálá templom keletkezésének idejéről és épittetőjéről szóló hiteles adatuuk. néh. Pásztély püspök egy szobránczi kalandja 8 énekben, kéziratban el is van terjedve. — Páratlan mestere volt a toasztoknak; egy alkalmat sem mulasztott el, hogy ne dikcziózzék, s mindig meghódított vele mindenkit. Alakja, megjelenése, szóval egész külseje a mult századbóli tipikus kálvinista papra vallott, de belseje a legmodernebb érző szív, törhetlen lelkesedés, felemelkedett gondolkodás, jártasság a tudomány minden ágában a csillagászattól kezdve a geologia- és régiségtanig. — Kora 71 év volt, de egy 20 éves ifjú hevével érdeklődött minden iránt; vett részt a társaságokban, kisérte figyelemmel a napi eseményeket, végezte hivatalos teendőit. Pár év előtt az egyházmegyének kerületi képviselője volt; utóbbi időben számvevői elnök és Leik. értekezleti elnök, de erről is lemondott e hó elején. Betegsége hülésből kezdődött s május óta érlelődött benne, folyvást növekedve, ő napról-napra gyengült; de türelemmel, békével viselte; csak akkor érezte már és emiitette gyengeségét, midőn a Debreczeni Prot. Lapban Referens aláírással egy czikk igaztalanul őt és Lukács Ödönt megtámadta; végtelenül fájt neki, elkeseredésében köszönt le viselt tisztségéről is; midőn én két héttel ezelőtt meglátogattam, — biztattam, kár volt leköszönni, hiszen meggyógyul, egészséges lesz s nekünk szükségünk van reá, — szomorúan rázta fejét s csak ennyit mondott: én már haldokló oroszlán cagyok, érzem a patarugásokat is. Most már nem érez semmit, talán a reá boruló hantok terhét sem, legyen csendes, legyen édes az ő pihenése ott, ahol 71 év után fárasztó és munkás életét kipiheni. Lelke Istennél, szelleme velünk, a mi áldásunk és kegyeletünk vele legyenek. Vitéz Mihály elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Vitéz Mária, Vitéz Lajos és neje Tatár Etelka gyermekeikkel s Vitéz Gyula mint gyermekek; Vitéz János nejével, Kovács Zsófiával s gyermekeikkel és Vitéz Sándor, mint testvérek a számos rokonok nevében is, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb apa, nagyapa, testvér, nagybátya és felejthetlen rokonnak Vitéz Mihály, kemecsei evang. ref. lelkésznek, életének 72-ik, lelkészségének 42-ik évében, folyó hó 30-án éjjel '/a 12 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei augusztus hó 1-én délután 2 órakor fognak az örök nyugalomnak átadatni. Kemecse, 1896. julius 31-én. — Áldás és béke'lengjen hamvai felett! ÚJDONSÁGOK. •«. — Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Buda Olivér kir. segédmérnököt a szabolcsvármegyei államépitészeti hivatal létszámában, kir. mérnökké nevezte ki. — Bajdik György nyíregyházi lakos végzett joghallgatót a kassai kir. ítélő tábla kerületében, dijas joggyakornokká nevezték ki. — Mikecz János, Szabolcsvármegye alispánja e hó 27-én négy heti szabadságra Iglófüredre utazott. Távolléte alatt az alispáni teendőket Mikecz Dezső vármegyei főjegyző látja el. — Uj megyebizottsági tag. Kertész Bertalan főispáni titkárt e hó 28-án a lövő-petrii kerületben vármegyei bizottsági taggá választották. - Egyházkerületi közgyűlés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését szeptember hó 9. és 10. napjain tartja meg Szepes-Felkán. — Aközgyűlést megelőzőleg szeptember 8-án délelőtt 10'/a órakor az egyházkerületi számvevő-szék, 11 Va órakor az egyházkerületi nagybizottság, délután 2 órakor a Baldácsy bizottság, 3 órakor a gyámintézeti bizottság tart ülést, ugyanakkor egyházkerületi tanácsi értekezlet, 5 órakor gyámintézeti Isten-tisztelet, 6 órakor pedig egyházkerületi értekezlet fog tartatni. Az egyházkerületi közgyűlés az első napon, 9-én délelőtt 9 órakor veszi kezdetét; déli 1 órakor JÍÖZÖS ebéd, délután 3 órakor Régi épület- és épüles-maradványokról szólván, nem hallgathatom el, hogy Nagy-Ajakon, a mai községnek Pátroha felőli részén, szintén kellett szilárdabb, monumentális épületnek lenni. Ennek bizonyítékául idézem fel, hogy Ajak eme részén levő, régi curialis belsőségünkön, az 50-es évek közepe tájin kűt ásatván, a földből, nagyobb területen, faragásokkal, párkányzatokkal ellátott számos, nagy darabokban talált építési kövek kerültek elő, anyagára hasonlatos a kis-várdai Szt László féln templom pilléreinek aljában található, vöröses alapkövekhez és olyan fekvésben, melyből arra lehet következtetni, hogy az hogy az épület, melynek ezek a kövek alkotó részét képezték, erőszakosan lehetett elpusztítva. Növeli ennek a leletnek a felhozott vélelem mellett való fontosságát, hogy az, — mint emiitettem, — az egykori Nagy-Ajak középpontján, emelkedettebb helyen jön elő, mely mindig u. u. urassági, curialis telek volt; egykor szép anyám Barkóczy Éva tulajdonát s lakóhelyét is képezte. A kezeim közt levő, 1767 ben kelt eredeti osztálylevélben ugyan, mely szerint ,mivel Isten eó szt Felsége rendelése szerint ugy méltóztatott parancsolni, hogy — mint az okirat szól — boldog emlékezetű édes anyánktól, tettes és nzetes nádfói Krutsay Klára aszszonytól még ennek előtte tizennyolez esztendővel, és ugyanebben az 1767 ik esztendőben kedves atyánktól tettes nzetes szalai Barkóczy László uramtól szivünknek nagy fájdalmával árvául elhagyattattunk, jövendőbeli előmenetelünk és élelmünk pro>piciálni akarván, minden egyenetlenségek és izetlensegek eltávoztatásokra, a mi kedves Urunk Bátyánk tettes és Nzetes nádfói Krutsay Már on és sógor urunk teues Nzetes Abrahámfalvai Horváth Márton jelenlétében" — nevezett szép anyám a testvéreivel, Barkóczy István, Ferencz és Klárával atyai és anyai öröksegűkre osztály tettek, ez az ajaki portiója megemlítve niucs, de miután, az okirat 4-ik pontja szerint .Barkóczy Évának ns Szabolcs vmegyei anyai jószágokban se ház, se pedig egyéb épületek ós bizottsági ülések tartatnak. — Másnap 10-én délelőtt 9 órakor a közgyűlés folytatása, déli 1 órakor pedig szintén közös ebéd lesz. — A szabolcsmegyei szabadelvű párt szervezkedő közgyűlésének augusztus hó 5-ére tervezett megtartása elhalasztatott. A párt tagjai ez uton és külön meghívóval is annak idején az alakuló gyűlés napjáról értesíttetni fognak. — A nyíregyházi szabadelvű párt e hó 3-dikán d. u. 5 órakor, a „Korona" szálló nagytermében közgyűlést tart. — Rendkívüli közgyűlés lesz a vármegyénél e hó 15—20. napjai között. A rendkívüli közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek a vármegye monográfiájának megírása ügyében való intézkedés, s a t.-polgár—nyíregyházi vasút vállalkozóinak kérvénye, a megszavazott 250,000 frtból még hátralevő 150,000 forintnak kiutalása iránt. — A in. á. v. és a városi tisztviselők. Bencs László, városunk polgármestere kérvényt intézett a kereskedele nügyi minisztériumhoz, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselői, az állami és törvényhatósági tisztviselőknek nyújtott kedvezmény szerint, a m. kir. államvasutak vonalain 50°/„-nyi utazási k dvezménybe részesitessenek. A kérelemre a napokban érkezett le a válasz a minisztériumból, még pedig abban az értelemben, hogy a kérelem nem teljesíthető. — Községi-biró választás. Nyíregyháza városánál a néhai Horkay F. Lajos elhunytával megüresedett községi-birói állás választás utján való betöltése szeptember 15-ére tüzetett ki. A pályázati kérvények szeptember 14-ig adhatók be a vármegyei alispáni hivatalhoz — Dr. Hosenberg Emil városunk egyik közkedvelt orvosa külföldi tanulmány útjáról a napokban hazaérkezett. Az orvos ur hat heti utja alatt a berlini, drezdai és lipcsei orvos-egyetemeken rendszeres kurzusokat hallgatott, különösen nőgyógyászati és szemészeti ismereteinek bővítése ezéljából s most — hazaérkezve — bővült tudásával a szenvedő emberiségnek ismét szolgálatára van. — Dalcstély — országos dalverseny. A folyó évi augusztus 15 és 16 án Budapesten tartandó országos dalverseny nemzeti mj^siót van hivatva teljesíteni, mert a művelt világ előtt kívánja megismegismertetni a magyar dal vaiázsát, bűbáját, erejét. E nagy fontosságú inissiót hazai dalegyleteink szem előtt tartva az országos dalverseuyre oly nagy számban jelentkeztek, mint ezelőtt soha, s valóban a legnevesebb dalárdák szállanak a sikra, hogy nemzeti dalaiukat ország-világ előtt keddeltté tegyék. — Elismeréssel kell adóznunk a mi dalárdánkkal szemben, mely e nagy nemzeti munka elősegéllésére szinte vállalkozott s hisszük, hogy kitartó fáradsága, karmesterének szakavatottsága s eddigi elért sikerei dalárdáuk részére e munkában szép ozstályrészt biztosítanak. — Verseny darabul Huber Károly örökszép „Szabadság dala" lett kiválasztva, melyet uj betanulásban az augusztus hó 9 én tartandó dalestelyen készül dalegyletünk bemutatni. Dalárdánk és dalestélyeink jó hírneve bizonyára megtermi azon gyümölcsöt, hogy őket Nyíregyháza város és vidékének közöusége e dalestélyen a leglelkesebb támogatásban fogja részesíteni. — Képviseleti közgyűlés. A város képviselőtestülete pénteken délután tartott közgyűlésén mindenekelőtt örvendetes tudomásul vette a vármegye közönségének, a város katona-beszállási költségeihez való hozzájárulása kérdésében hozott határozatát. — Ezután az 1896. évi közmunka-ősszeirás alapjáa a váltság ősszegét igás napszám után 2 forintban, gyalog napszám után 40 krban állapította meg a képviselet. A városi gyámpénztár mult évi számadásait, a felülvizsgálat után jóváhagyta a képviselet. Liener Sámuel, Kovács Ferencz és Szabó Dániel 10—10 frt dij lefizetésének kötelezettségével lakosittattak. — Az átvonuló katona-tiszteknek a „Korona" szállodában való elszállásolása ügyében a tanácsot bízta meg a képviselet javaslat-tétellel. Elrendelte továbbá a képviselet — a széna-téri nyilt ároknak, további 40 méter hosszúságban való beboltozását s a Kossuth- és Holló-utczákat össekötő köznek kikövezését. telkek, mint a többi kedves testvér atyámfiainak, nem jutottak, hanem Ns Zamplén vármegyében azokat érő jószág jutott, t. i. Csékéu két, Cselejben egy örökös telek, és miutáu eme divisionalis levél 5-ik pontja szerint az osztozó testvér atyafiak „azon atyai jószágok kiváltását, melyek édes atyjuktól Istenben boldogult édes anyjuk adósságában, a néhai ttes és uzetes Beniczky Tamás successusai 2890 ftokban elfoglaltattanak", egymásnak megeugedték, miután végül az 1753-ban kelt levél szerint is Ajakon a Krutsay famíliának voltak telkei, melyek elfoglaltattanak, bizonyosra kell vennem, hogy a kérdéses Curia, belső és külső tartozékaival együtt Krutsay portio volt és hogy azt az emiitett divisionalis levél értelmében zálogságból szép anyám, a nevezett Barkóczy Éva váltotta magához. Akár Krutsay-, akár Barkóczy részt képezett is azonban az emiitett leihely, nem változtat azoa, hogy az egykor a Gutkeledek utódaiként ösmert Várdayak birtokát képezte, akikkel az emiitett famíliák, mint utóbb még Ajak birtoklásának további kimu'atása rendjén érinteni fogom, — vérségi és leszármazó örökösi viszonyban állottak, a helynek érintett minősége is megerősíti tehát a feltevést, hogy rajta egykor valamelyes kiváló épület állhatott! A véleményem szerint erről tanúskodó kiásott kövek, az 50 évek óta, u Ivarunkról már észrevétlenül eltűntek, mint ahogy észrevétlénül tünteti el az idő érzésünk és gondolkozásunkból a mult hagyományait... A napokban, midőn ezekről a kövekről s e sorok megírásáról volt szó, belőlük, a megtekintésük végett velem a helyszínére jövő gyermekkori iskolatársam , Halász János p'ébános úrral, már csak egy darabot tudtuok, egyik u'cza menti épületünk, a volt molnárház szegletébe elhelyezetten felfedezni . . . Még idejekorán, hogy én meg, mint az ősök nyomdokainak emlékét, a község milleniumi mografiájába illesszem bele ... . Kovács István.