Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

Melléklet a „IMyírvidék" 1896. 30-ik számához. kifejezést is adni, hogy nem nagy bizodalommal nézüuk a meguevezett három képviseleti tag hozzájárulásával tjrténó megállapodások eló. — A negyedik tagja ennek a küldöttségnek, Barzó János úr, bizonyára ő maga sem vindikál magának olyan mértékű közigazgatási tudást, amely pedig ilyen munkához föltétlenül szükséges. Ennyit akartunk a Somogyi Gyula ur nyilatkozatára — nem az ó érthetetlenül gyanúsító modorában — megjegyezni. És bármilyen nagy elismeréssel viseltessünk is Somogyi Gyula urnák közdolgaink intézésében való hatalmas működése iránt, azt a jogát, hogy a mi minden érdek nélkül való, s tisztán a közjót előmozdítani kivánó felszólalásunkat rosszakaratnak, hálátlanságnak, vagy épen személyeskedésnek minősítse — annálkevésbbé ismerhetjük el, mert a „Nyírvidék", hogy ilyen vádak hozassauak fel ellene, arra soha rá nem szolgált. Épen azért a Somogyi Gyula ur nyilatkozata nem fog bennünket, megakadályozni abban, hogy annyiszor, ahányszor, a saját meggyőződésünk szerint, városunk közdolgainak intézését bírálat tárgyává tegyük Hiszen kérem, ez nekünk kötelességünk! Ennyit egyelőre. + A jegyzőkről u jegyzőknek. A .Szabolcsvármegyei jegyzők egyesülete" e hó 18 án közgyűlést tartott, s amint a „Nyirvidék" regist- I rálja, — a tagok azou szép számujat jelentek meg. Pedig — őszintén szólva — a tárgysorozat uagyou is ephemer értéktl volt. Egyrészt az országos congressusra a kiküldöttek megválasztása formai, a njugdij kérdése meg zsebbevágó kérdés csak. A fontos s közszükségletet képező thémák a tizenkettedik órában sem kerültek vita alá; mindazok a vitális feltételek, melyek a re formok keretében egy, a tisztviselők közül legmegterheltebb testületnek miserabilis ^helyzetét könnyíteni hivatottak s e lapok hasábjain annyiszor megbeszélteitek, — szóba sem kerültek. De hát a megtörténten változtatni nem lehet. S azért most — egyébbként coDcedálva az idei nyugdíj évnek három évbe való beszámítását czélzó indítvány méltáuyos s üdvös voltát — egy pár megjegyzéssel szolgálunk az egyesületnek, minek elótte a kiküldöttek Budapestre felrándulnának. Szerettük volna, ha a közgyűlés a segédjegyzői állomások rendszeresítése tárgyában megindult mozgalommal kapcsolatosan hozott kép viselótestületi határozatok mielőbbi elintézését sürgette volna a jegyzők érdekeit, szivén viselő alispán uruál. Mert mégis csak furcsa az, hogy a múlt évi hangzatos felhívások, felülről jövő ösztökélések miatt alkotott képviselőtestületi határozatoknak 80—90°/

o nein került még a megye szine elé. A kisebb fontosságú ügyek azonban igen. A községi háztartás emiatt rendetlen : a kezelés fejevesztett. A számtalan uj szükséglet pói ki vetést igényel, az erre vonatkozó költségelőirányzatot azonban elkészíteni, míg a törvényhatóság ,1 segédjegy zői fizetés kérdésében nem határoz, — uem lehet, mert egy évben 2—3 pótelőirányzatot benyújtani egyrészt czélszerütlen és felesleges munka, másrészt pedig egyenként hozatva szaporodásba az ujabb, ujabb perczent, — a közönség ingerültségét kelti fel. Azt kellett volna tehát a közgyűlésnek kivívni, hogy a jövő évi rendes költségelőirányzat tárgyalása előtt a segédjegyzői állások tekintetében hozott képviselőtestületi határozatok a törvényhatóságnál tárgyalás alá kerüljenek. S ez iránt lépést tenni most sem késő, mert bár Így is eléggé combinált le?z a községi hiztartás számvitelének egyébbként egyszerű módja, — annyit mégis elérünk, hogy a többnyire ősszel fizető .érdekeltség tudja, miért s menynyivel tartozik? Tenni is kell; a kényelemtől pedig el tekinteni, bárminő jó altató plrna legyen ez, de hát a közjó is c=ak valami? S oly könnyű lenne alispánunk jóakaratát kinyerni. A hegy azonban nem mozdulhat 8 az oldalán levő vírány gyümölcseit a lábainál álló vándor előtt való hasiafekvéssel nem adhatja oda; aki szomját, éhségét csillapítani akarja, annak magáuak kell megreszkirozni a feljutást .... Ez a kérdés háziügy. El lehelt itthon is intézni s azért térjünk egy országos jellegű thémára át, amelyről idehaza kellett volna szintén tanácskozni, de hát felvetése az országos congressusou lesz leghelyén valóbb! Ahány czikket olvasunk, ahány jegyzői egyesület tanácí kozását kisérjük figyelemmel, mindenütt az 1894. XII. t. cz. 8 az egyházpolitikai törvények végrehajtásával járó kötelezettség miatt panaszolkodnak. Csakhogy e czikkek, e tanácskozások kétes értékűek, absolut becs nélkül. A száj beszél, de a kéz uem tesz. Egy-egy odavetett sima ígéretre a mozgolódás abbamaradt s bizunk a természet rendjében, mely változásokkal jár. Az agi tatiót beszüntetjük s patópáloskodunk; a feljajdulás hangját elnyomjuk, hogy meg ne találják hallani. Nem kérünk tovább, nem követelünk, hisz Ígéretet kaptunk, hogy máskép lesz. Be kell tehát következui a változásnak. Be, de uem a mi javunkra. Mert ez az utolsó. Mindenkin könnyitenek, mindenkinek kedvezményeket nyújtanak, csak rajtunk nem, csak nekünk nem. Példa rá az örökösödési törvény. De ennek a tökéletlenségei miatt egy jegyző sem jajdul fel. Nekünk, akiknek 30°/o munkaszaporulatot okozott 3z eljárás s a tárgyalás és átadás kivételével összes teendőit reánk rótta: az a fizetésünk, hogy a leltározási dijjainkat leszállították. De ne anyagiaskoskodjunk Mert bár érdekünkben áll a leltározási dij megváltoz látására vonatkozólag mozgolódni, mindazonáltal első sorban a lényegi oldaláról beszélü ik a minket érdeklő muokatehernek, mely feltétlenül megkönnyebbítendő. így nem maradhat, uem semmiképpen. Ilisz képteleuek vagyunk a végrehajtási utasítás rendelkezéseinek betartására. Vessék jegyzőink latba a congressusou befolyásukat, hogy a törvéuyuek kűlöaöseu két, merőbán felesleges s indokolatlan intézkedése ne nehezkedjék oly, maholnap elviselhetlen sulylyal reájuk. Első sorbau a halálesetek bejelentésének kötelezettsége. A felvétel a királyi jtrásbirósághiz, az adóhivatalhoz feltétlen, az árvaszékhez külöuös esetben beterjesztendő. Eí a munka — általánosságban — teljesen felesleges. Elkerülhető terhet okoz a jegyzőnek, az adóhivatalnak, az árvaszéknek. Először tiuauciális, másodszor gyám közigazgatási szempontól nincs sem értelme, sem jogosultsága. Mert a járásbíróság lévén hivatva megbírálni, vájjon fennforog e hagyaték lejáratásának szüksége, abol vagyon maradt, ott a hagyaték úgyis tárgyaltatik s az eljárás szerint akár a közjegyző, akár a hirdetménye lejáratásnál a hagyatéki bíróság az illetékkiszabási adatokat úgyis közli az adóhivatallal Tehát a kincstár kijátszásáról szó nem lehet, mert ahol nincs vagyon, ott kiszabás sem történik. Minek erről az adóhivatal értesítése, minek előzetesen ott, hol hagyaték van, a mikor az illetékezési adatokat kézhez adják? . . . 0 t a másik bolonderia. Minden kiskorúnak születési bizonylatát be kell szerezui s beküldeni a gyámhatósághoz. Ha vagyon nem maradt az örökhagyó után, még akkor is. Mi ez? Eltekintve attól, hogy az eljárásnak helye vau ott, amidőn teljesen vagyontalan .árváról" van szó s annak sorsáról intézkedni kell; hogy ha eddig 1000 kiskorú tartatott nyilván, most lesz egy év alatt 10000 is nyilván tartandó; hogy egy más megyéből ideszakadt s elhalt egyén kiskorú gyermekei, mely árvaszékhez való tartozandósága kérdésében az illetőség kérdése kuszáltatik össze: a sokszor 3—4 helyről való bekivánása a születési anyakönyvi kivonatoknak megérkezése, addig az ügynek nyilvántartása semmi esetre sem eredményezi a gyors elintézést s csak felesleges terhet okoz, amire szükség nincs. De hát a bölcs tervezők esze idáig nem terjedt ki, az alantas s hozzáértő közegeket megkérdeni átallották, Csupán a bűrveratismust tolták előtérbe, nem számítva, nem gondolva arra, vajjou az a szegény jegyző, — az árvaszék, az adóhivatal képes lesz-e e czafrangokkal járó munkával megküzdeni? S igy a lényegileg jeles alkotás gyakorlati eredménye sohasem lesz meg, mert az esseutia elvész a formák között s az eljárás — amint a praxis mutatja — sokkal hoszszasabb, bonyodalmasabb, mint eddig — különösen a jegyzők rovására, kik a munkafelesleg terhének 70—75°/

0 át tartoznak viselni. Itt e két silhontte! Azontúl pedig számtalan más akut kérdés, mely orvoslásért könyörög, pl. az adóügy rendezése s a községi jegyző kezeiből való kivétele, stbbi, stbbi! . . . Ezekről kellett volna tanácskozni, vagy ha már meg nem történt, — a kiküldötteknek ez iránybani működése szabja meg a congressuson a résztvevős keretét... Ha kérve nem adnak pinaceát, követelni, írni, mozgolódni, sürgetni kell s egyáltalán nem szabad ki zökkenni a munkálkodás kerékvágásából. Most lesz reá idő, tér, alkalom. S akkor, amidőn batrau kiállhatja egyesületünk tudás intelligentia tekintetében a versenyt bármelyik más egyesülettel: várjuk, sőt megköveteljük az egyesület képviselőitől, ho^y a congressusou ez intelligentia, e tudás egész erejét kifejtendik a közigazgatás fejlesztésére, a kezelés s eljárás egyszerűsítésére s ezek kapcsán a legmegterheltebb, jobb sorsot érdemlő tisztviselő most már elviselhetlen helyzetének javítására irányuló munkában. Vedererao ! T. I. Felhívás előfizetésre. Alólirott, midőn kedves emlékű barátomnak, az emelkedettlelkü s költőikedélyű b. e. ref. (esperes) papnak, .Lukács Ödönnek hátrahagyott költeményeit, árvánmaradt családja megbízásából közrebocsátom : egyfelől a boldogultnak szellemkincseit akarom a végenyészettől megmenteni; másfelől pedig alkalmat akarok szolgáltatni az egykori jóbarátoknak s általában a nemesen érző közönségnek arra, hogy az árván maradt család iránt, e művek pártolása áltai;is kifejezhesse benső részvétét. — Ezért választottam az előfizetés útját. Lukács Ödön nemcsak emelkedett lelkű szónok, — de egyszersmind mély kedélyű, — nemes érzésű s gondolkozó költő is volt . . Költeményeiben egy sokoldalú tartalmas lélek és kedély benső világa nyilik meg ; most derengő fénnyel, majd sötétes borúval. Tárgyaira nézve is változatosak azok mint a forrás szétágazó s fel-felcsillámló ereia rónán . . . Most hazafias, majd általános emberi, majd egyéni érzelmeket és eszméket ölelnek fel. De beszéljenek magok a költemények! . . . Én csak a t. közönség szives részvétéért s pártolásáért esdek! — igy szól az előfizetési felhívás. — A költemények egy csinos kötetben október hó végén jelennek meg. — Egy fűzött példány előfizetési ára 1 frt 20 kr, bolti ára magasabb leend. Díszpéldány 2 frt. Gyűjtőknek 10 példány után 1 tiszteletpéldány jár. Az előfizetések beküldését, tájékozás végett, szeptember hó 15-ig mulhatlanul kérem, a következő czim alatt: „nagytiszteletű özvegy Lukács Ölönní úrnőnek Nyíregyházán." Budapest, 1890. julius 15-én. Kiváló tisztelettel Illyés Bálint, országgyűlési képviselő. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Kállay András főispán Balla Antal nyírbátori lakos, községi állatorvost vármegyei tiszteletbeli állatorvossá nevezte ki. — Uj bírói állások a törvényszéknél. A nyíregyházi kir. törvényszéknél egy uj bírói és egy albirói állás rendszeresittetett. A személyzet szaporítását a felszaporodott ügyek tették szükségessé, mert különösen az uj sommás eljárás életbelépte óta két bírót úgyszólván teljesen a járásbíróságoktól a törvényszékhez felebbezelt ügyek foglalnak el. — Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a féuyes litkei kerületbe helyettes anyakönyvvezetővé, teljes fölhatalmazással, Szombathy Imrét nevezte ki. — Pap-választás. A Farbaky József elhunyta által megüresedett lelkészi állást, mint azt lapunk legutóbbi számában már jelentettük, ma vasárnap tölti be az ág. ev. egyház közgyűlése. A közgyűlés d. e. 10'/

2 órakor veszt kezdetét az ág. cv. templomban Eadcányi István felügyelő és Thuróczy Pál alesperes elnöklete' alatt. A megválasztandó lelkész, az egyház egyedüli jelöltje: Gedaly Henrik november hó folyamán fog hivatalába ünnepiesen beigtattatni. — Lemondás. Márky Elek vármegyei főlevéltárnok, egészségi állapotára való hivatkozással, lemondott állásáról. Lemondása elfogadtatván, a főispán ur őméltósága a főlevéltárnokí állás betöltésére a pályázatot már ki is irta s az erre vonatkozó hirdetmény lapunk hivatalos részében közöljük. — Az anyakönyvi kerületi felügyelő székhelyének áthelyezése tárgyában a napokban érkezett meg Szabolcsvármegyéhez a belügyminiszter körrendelete, a melyben értesiti a miniszter a vármegye közönségét, hogy az újonnan felállított két uj anyakönyvi felügyelői kerület következtében szükségessé vált uj beosztás folytán az eddigi nyíregyházi felügyelői székhely Debreczenbe helyeztetett át. Ezen áthelyezés október hó 1-én lép életbe. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Neusinger Fülöp pénzügyőri szemlészt ideiglenes minőségű pénzügyőri biztossá nevezte ki s e minőségében Pécsre helyezte át. — Dr. Firczák Gyula munkácsi g. kath. püspök pár nap óta vármegyénkben időzik. A hazafias g. kath. I püspök náluak való időzése a m.-pócsi nagy templomban emelt uj oltár fölszentelésével van kapcsolatban, ahol ezt a kegyeletes funkciót ma, vasárnap fogja teljesíteni. — „Az alsó-szabolcsi tiszai árinentesltő-társulat" julius hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor Debreczenben a társulat hivatali helyiségében (Kossuth-utcza Takarék-pénztári palota Il-ik emelet) rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai lesznek: I. Az ártérfejlesztés ügyében kiküldött ötös bizottságok által a következő felszólamlásokban hozott ujabb határozatnak kihirdetése, u. m: 1. Debreczen sz. kir. város, — Osvárth Ferencz és társai. 2. B.-Újvárosról a kisbirtokosok, — Semsey Andor hitbizománya. 3. Csegéről: Báró Vay Béla. 4. H.Nnásról: Csohány László polgármester s a tárgyaláson id. Csohány Ferencz, Berencsy János által képviselt nánási érdekeltség. 5. Nádudvarról: a Papp Elek által képviselt Bárányi Beniámin s társai s báró Balassa Istvánné. 0 H.-Szoboszlóról: a városi polgármester és t. ügyész által képviselt városi és angyalházi érdekeltség. 7. T.-Füredről: Jámbor Ferencz, debréczeni ref. főiskola, Pásztor Béla és érdektársai. 8. Nagy-Ivánról: az elöljáróság által képviselt egész gazdaközönség. 9. Dadán: a debreczeni ref. főiskola. 10. Tarczalról: Hibinay Kálmánné felszólamlásai tárgyában. II. A nagyméltóságú m. földmi| velésügyi minisztériumnak 32583,189G. sz. a. maga s rendelete a t.-dobi partvédmüveletek létesítéséhez megajánlott összegből 6600 frtnyi összegnek azonnali folyó1 sitása és befizetése iránt. A közgyűlést megelőzőleg ugyancsak Debreczenben a társulat hivatali helyiségében folyó évi julius hó 31-én délelőtt 9 órakor igazgató választmányi gyűlés fog tartatni. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügy

1 miniszter Lamarche Albert budapesti lakosnak, mint a nagy-károly—bereg-szászi h. é. vasútvonal előmunkálati engedélyesének a tervezett nagy-károly—beregszászi h. é. vasút Mátészalka állomásától Ó-Pályi, Parasznya, Nagy-Dobos, Vitka, Vásáros-Namény, lik, Genzse, Báka, és Atiarcs községek érintésével a m. kir. államvasutak Kisvárda állomásáig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Halálozás. Özv. pazonyi Elek Gáborné, szül. okolicsnyai Okolicsányi Etel, pazonyi Elek Gábor, László András és gyermekei: Gabriella s Margit szomorodott szívvel jelentik leánya, testvére, neje és édesanyjuknak pazonyi Elek Etel, férj. László Andrásnénak élete 27-ik évében, f. hó 17-én sok szenvedés után Erdő-Bényén történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt teteme folyó 189G. évi julius hó 19-én délután 5 órakor fog az erdőbényei sírkertbe az evang. ref. egyház szertartásai szerint, örök nyugalomra helyeztetni. — Erdő-Bénye, 1896. julius hó 17-én. Áldás és béke poraira! — A százharuiinczezer koronás csalfts ügyében egyelőre szünetel a vizsgálat. A csalással vádolt Fodor (Fried) Zsigmond ugyanis a vizsgálóbírónak letartóztatást rendelő végzése ellen felebbezéssel élt, a kir. törvényszék azonban a felebbezésnek helyt nem adva, a letartóztatás és fogvatartás tárgyában hozott végzést helyben hagyta. A törvényszék végzése ellen Fodor a kir. ítélőtáblához felebbezett, a debreczeni kir. ítélőtábla azonban a letartóztatást rendelő végzést szintén helyben hagyta ugyan, azonban a vizsgálat az iratok viszaérkezése előtt természetesen nem folytatható. — Tűzoltóink Budapesten. Augusztus havában Budapestre gyűlnek össze az ország tűzoltó-egyesületei. Kongresszust tartanak, de egyúttal szemlélhető módon is bemutatják a tűzoltói intézmény fejlődését a tervezett versenyen is. Sztárek Ferencz rendőrkapitány, az ügybuzgó és fáradhatlán tűzoltó-főparancsnok ismert lelkesedésével fáradozik azon, hogy a „fiuk" sikerrel, sőt esetleg dicsőséggel vegyenek részt a tűzoltók budapesti ünnepnapjain. Nemcsak a gyakorlatokat folytatják csaknem naponkint, hanem legújabban felállították a városháza udvarán a három-emeletes mászótornyot is, mert az országos versenyen ilyen tornyokat kell megmászniok a versenyzőknek, még pedig az uj rendszerű egykarú létrán. Egy-egy tűzoltó felutazása és három napi elszállásolása mintegy 5 forintba fog kerülni s épen azért ezen költségeknek legalább részbeni fedezésére augusztus