Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

ket alkalmazhatja s ítéleteit a kir. erdő-felügyelőséggel és az illető erdőtiszttel is közli. 14. §. Az első íoku Ítélet, annak kézhez vételétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási erdészeti bizott­sághoz felebbezhető. — Az erdészeti bizottság a kir. erdő-felügyelőség véleményének meghallgatásával vég­érvényesen határoz. 15. §. Az első fokú hatóság, ha a hozzáterjesztett vizsgálati iratokból arról győződnék meg, hogy súlyo­sabb beszámítás alá eső oly vétségek forognak fenn, melyeknek megfenyitése a 13. §-ban megszabott hatás­kórét túlhaladja, a vizsgálatadást a közigazgatási erdé­szeti bizottság elé terjeszti, mely — ha szükségét látja, pótvizsgálatot rendel el s e vizsgálat eredményéhez képest végérvényesen határoz. 16. §. Kisebb fokú hanyagság és kisebb fokú szol­gálati engedetlenség esetén az illető erdőtiszt, mint az erdőőr tiszti elöljárója, jogosítva van az erdőőr ellen, ennek meghallgatásával, de a felebbezés kizárásával, — rendbüntetést alkalmazni, mely megintésből, rosszalásból, dorgálásból, vagy 1 (egy) forinttól 5 (öt) forintig terjed­hető s a 11. §-ban emiitett czélra fordítandó pénz­bírságból állhat. 17. §. A fennál'ó törvények és törvényes szabályok alapján büntetésnek, vétségnek vagy kihágásnak tekin­tendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik. Ha a közigazgatási uton elrendelt vizsgálatból az I tűnik ki, hogy a fennforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtudható, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez — akkor azon esetben, ha a fennforgó cselekmény már tisztán fegyelmi szempontból is a szol­gálatból való elbocsátást teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folyta­tandó és befejezendő, de az erdészeti bizottság által az illetékes bíróság vagy hatóság a büntető eljárás meg­indítása végett a szükséges adatok közlése mellett érte­sítendő ; ha pedig a fennforgó vétségek a szolgálatból való elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indo­kolják, az iratok azonnal átteendők, mely esetben a fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős Ítélettel való be­fejezéseig függőben tartandó. 18. §. Büntető vizsgálat esetén a közigazgatási erdészeti bizottság az erdőőrt szolgálatától és fizetésétől, — a körülményekhez képest, — bármikor felfüggesztheti, jogerőre emelkedett vád alá helyezési határozat esetén azonban a felfüggesztés feltétlenül eszközlendő. 19. §. Azon erdőőr, ki: 1. gondnokság vagy vád alá került; 2. nyereség-vágyból eredő bűntett- vagy vétségben jogerősen bűnösnek találtatott, vagy más vétség miatt hivatal-vesztésre Ítéltetett; 3. aki bármely törvényszegés, vagy megbecstelenítő tény miatt a közbecsülést és bizalmat elvesztette, — ha az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett bármely birtokos szolgálatában áll, ezen állásából minden előzetes vizsgá­lat vagy kihallgatás nélkül azonnal elbocsátandó, eskü­bizonyítványa pedig — tekintet nélkül arra, hogy kinek a szolgálatában van — feltétlenül megsemmisítendő. Az ily erdőőröket tehát kötelesek a birtokosok és azok erdőtisztjei a feleskető hatóságnak haladék nélkül bejelenteni s a felesketésről szóló bizonyítványt be­szolgáltatni. 20. §. Az erdők törvényszerű megvédése és őrzése a fegyelemnek ezen szabályrendelet értelmében való gyakorlását igényelvén, a fegyelmi hatóságok kötelességé­ben áll őrködni afelett, hogy a fegyelem gyakorlásánál s a vétségek megtorlásánál a fennforgó gazdasági érde­kek mindenkor kellő figyelembe vétessenek s az erdő­őrök személyéhez kötött törvényszerű jogok általában csak oly egyének által gyakoroltassanak, akik arra min­den tekintetben érdemesek. Budapesten, 1895. évi deczember hó 27-én. Darányi, s. k. földmivelésügyi magy. kir. miniszter Szabolcsvármegye alispánjától. 11611. K. 1896. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a f. évi junius 20-án kelt 10907. K. számú közlésem szerint Nyir-Bogát községben Weisz Ábrahám kárára előfordult lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár folyó év junius 30-án feloldatott. Nyíregyházán, 1896. julius 4. Mikecz János, alispán. 11002^ K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva folyó évi május hó 14-én kelt 8322. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyír­egyháza városban előfordult takonykór eset folytán Csen­geri József ottani lakos egy db lovára fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár folyó hó 6-án feloldatott. Nyíregyházán, 1896. julius 7. Mikecz János, alispán. fellépvén ugy Ny.-Lúgos, mint a vele szomszédos részint fertőzött, részint forgalmi korlátozás alatt álló Encsencs, Ny.-Béltek, Mihálydi, Ny.-Adony, Sz.-Gy.-Ábrány, Nyir­Acsád és Mártonfalva községek továbbra is zár alatt hagyattak. Nyíregyházán, 1896. julis 4. Mikecz János, alispán. 1 'fonö ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1 o'Jo. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a sertésvész Döge község határá­ban Mándi Sámuelnek a Mandel Mór tanyai birtokán el­helyezve lévő sertés állományában fellépett, s ez okból ugy Veresmart, mint Kanyár és Kékese községek sertés állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Mikecz János, alispán. ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1896. Hivatkozva a f. évi junius hó 12-én kelt 10313. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy az Ujfehertó községhez tartozó „Nagyszegegyháza" pusztán felmerült lépfene elhullási eset folytán Csillag Béla 12 db lovára fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár a folyó hó 3-án feloldatott. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Mikecz Jáuos, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 11377. K. 1895! Hivatkozva a folyó évi április 19-én kelt 6877. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Leve­lek községben Bogii János kárára előfordult takonykór eset folytán egy db lovára takonykór fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1896. junius 29. Mikecz János, alispán. ' 'uj^ffi ' Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Nyíregyháza város belterületén Hosszú Demeter 2 db sertése orbánezban elhullott s ez okból a nevezett udvara és 2 db sertése 15 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Mikecz János, alispán. ~^~T 896 ' Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. év junius hó 1-én 9494. K. sz. a. kelt értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Pap köz­segben az Orosz Sándor gazdaságában levő szarvasmarha ollományban előfordult lépfene elhullási esetek folytán elrendelt zár folyó hó 26-án feloldatott. Nyíregyházán, 1896. junius 29. Mikecz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 11552. K. 18967" Értesilem, hogy a sertésvész miatt még mindig zár alatt álló Ny.-Lugos községnek „Szenyes" tanyai részé­ben, Török Sámuel gazdaságában a sertésvész szintén ' Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a sertésvész az eddig is forgalmi korlátozás alatt álló Hugyaj község határában gróf Dessewífy testvérek uradalmában levő sertés állomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom