Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1896. 49-ik számához. Másodsorban pedig saját tagjaival szemben is kétélű fegyver aiu a szövetkezet, ha nem úgy talál elsűini a dolog, a hogy tervezik, mert ha a szövetkezet leszAllitja a hús árát G—8 krajezáral, a mészárosok meg összerö (fennek és leszállítják 10—12 krajezáral, podig tehetik, mert ők nem dolgoznak olyan nagy aparátussal mint a szövetkezet a mostani terv szerint készül, akkor azután a tisztelt szövetkezeti tag vakarja a fejét és szidja azt is aki legelőször szövetkezett, mert hiszen ő kötelezte magát bizonyos mennyiség fogyasztására és azt akár elhordatja, akár nem, meg kell fizetnie, llogy pedig a mészárosok első tromfja ez lesz, az annyi mint -X2 = 4. Mit csinál akkor azután a szövetkezet? Vagy leszállítja ő is minden esetben annyival a hús árát, a mennyivel a mészárosok és árul veszteséggel; a moly esetben a 200 tag 10000 frt ja egy fél év alatt olyan szépen elúszik, mintha sohasem lett volna ; vagy pedig nem szállítja le annyira a hus árát, mint a mészárosok, hanem árulja egy pár krajczárral drágábban, míg a tagok meg nem unják és fel nem oszlatják a szövetkezetet. Szóval akár így, akár úgy, veszedelem támad, a melynek keserű halál a vége. Egy pár tapasztalattal gazdagabbak, de egy pár forinttal szegényebbek lesznek a tagok. A nemes szándékú alapítók jóakaratuk mellett engedjenek meg, de talán még sem hegyezték meg eléggé a czeruzát, mikor üzleti terveiket kidolgozták és olyan nagy apparátussal akarják czéljukat elérni. Tegyünk csak egy kis számítást a költségekre nézve: 1. Üzletvezető javadalmazása 1500 frt. 2. Könyvelő javadalmazása 1000 frt. 3. Mészáros javadalmazása 1000 frt. 4. 2 székállólegény javadalmazása á 350 . . 700 frt. . 5. Szolga javadalmazása 300 frt. 6. Faraktárkezelő javadalmazása .... G00 frt. 7. Üzlet- és irodahelyiség bérlete .... 800 frt. 5. Tüzelőanyag-raktár bérlete 500 frt. 9. Üzletvitel, iroda, fűtés, világítás, nyomtatványok stb 400 frt. Összesen 6800 frt. Ez még csak a személyzet és a boltbér, hát a regie többi része? A bevásárlásnál fölmerülő költségek, esetleges malleurök a szállítás közben, a bevásárolt jószág étetése, mert hiszen nem lehet minden nap venni marhát, arról előre kell pár nappal gondoskodni, erre még istállót is kell fenntartani. Ügy, hogy ha lelkiismeretesen akarunk számítani, nem mondunk egyáltalán sokat, ha minimum 10,000 frtot veszünk az évi regie összegéül, mert hiszen a szövetkezetnek, mint bejegyzett czégnek, ebből á mivoltából is vannak költségei. Hiszen ez 200,000 frt forgalomnak megfelelő regie. Honnan számit a szövetkezet 200,000 frt forgalmat elérni ? Minek ez az óriási költséges és nehézkes apparátus? Hiszen van arra más mód is, hogy elérjük czélunkat, a mely olcsóbb is, egyszerűbb is, és a mi a legfőbb, szerény nézetem szerint biztosabb is a tervezetnél. Erről legközelebb. Yirásli István. • * * * A fogyasztási szövetkezet megalakítása érdekébeu a mult vasárnap délu'án, a vármegyeházán tartott értekezlet lefolyásáról adjuk, a következő tudósítást. Az értekezletet, mint a felhívást aláírók egyike Szesztay Károly ügyvéd nyitotta meg. néhány bevezető szó utan az értekezlet elnöki tisztségére Balta Igtuíczot, a jegyzőire pedig Simitska Endre gazdasági cgyesü eti titkárt ajánlván. Batta Ignácz az elnöki széket elfoglalván, röviden előadta az összejövetel czélját 8 aztán a jelenlevők teljes tájékoztatása czéljából felkérte S:mitska Endrét a szövetkezet létesítése tárgyában előzőleg tartott szűkebb költi értekezlet jegyzőkönyvének felolvasására. A felolvasott terjedelmes jegyzóköuyvból nyert fevilágositások jzerint a fogvasz'ási szövetkezet esz mejének meípenditői Batta Ignácz és Simitska Endre, legelsőben Szesztay Károlyt, miut a Nyíregyházán már egy ízben létesített hasouczélu szövetkezet volt elnökét keresték fel, kivel a szövetkezet létesítésének szükségességét, főként a marka ár.ikkal arányban nem álló tulmagas húsárak miat nagyon is érezhetőnek találván, a közönséghez iutézet felhívás aláíróival együtt egy, november 22 ón tartott értekezleten a szövetkezés szükséges voltát ós megalakításának módozatait is beható tárgyalás alá vették. Ezen előértekezlet eredménye a közönséghez intézett- felhívás. A szövetkezetnek czélja egyelőre a szövetkezet tapjainak olcsó és jó hússal, valamint tűzifával való ellátása, ami többek összeállása és az igy nyert tőke, valamint az ekként biztosított fogyasztás utján érhető el sikeresen. A vasárnap tartott érlekezleten jelenvoltak közül elsőként Halasi János szólott a tárgyhoz és pedig a szövetkezet életképessége felől táplált aggályaiuak kifejtése után azon indítványt terjesztvén elő, hogy a kitűeött c/.él elérése nem a tervezett fogyasztási szövetkezet. alakjában kiséreltessék meg, hanem akként, hogy aszövetkezők összeállva, felhívást intézeneka mészárosokhoz ós fakereskedőkhöz, hogy közülök melyik hajlandó a szövetkezők részére a szükséges hus és famennyiséget olc-óbbau szállítani ? E felszólalás után az elDök feltett kérdésére az értekezlet kimondotta, hogy a szövetkezet megalakítását óhajtja. Ekkor az alapszabályok tervezetének tárgyalására került sor. Az értekezlet jogász tagjai a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit kívánták figyelemben tartani, aminek az elnök és az előadó jegyző azt vetették ellenébe, hogy az értekezlet még csak privát megbeszélés jellegével bír. Az alap-zabály tervezet tárgyalása közben a tervezeteu azt a nevezetes változtatást ejtették meg, hogy a szövetkezet czime és czége „Nyíregyházi fogyasztási szövetkezet" legyen, hogy ekként a jövóbeli fejlődéséhez ki pest uem cupán hus és fafogyasztásra szorítkozzék működése. Az 50 foriutban megállapított üzletrészek beíiüetési módozatait pedig a szegényebb tagokra való tekintettel akként állapították meg, hogy az 50 frt tiz, havi egyenlő részletekben legyen befizethető. Végül az idő előbaladottsága folytán az értekezlet egy külöu bizottságot küldö't ki az alapszabályok átdolgozására. IRODALOM. Fogoly és faczin, meg egyebb történetek. Felhívás előfizetésre. Ifj. Kerekes József nyíregyházi kir. aljárásbiró hivatalos óráin és munkáin kivül a szépirodalommal és költészettel is sikeresen foglalkozik. Ezen nemes passziójának eredménye számos csinos költemény, amely a lapokban szétszórtan, legutóbb pedig a „Vidéki költők albuiná'-ban megjelent. Most prózában megirt munkáinak javát gyűjtötte össze és adja ki a fenti cziin alatt. Előfizetési felhívása, melyet jó szívvel ajánlunk olvasóink figyelmébe, ekként hangzik: „Azt hiszem, hogy az a jóakaró, rokonszenves kör — jobbára barátokból, ösinerősökből álló, a mely u lapokban elszórtan s legulobb a „Vidéki költők albutná"ban megjelent verseimet szívesen olvasta: még szivesebben fogja fogadni és terjeszteni „Fogoly és láczán, meg egyebb történetek" czim alatt megjelenendő elbeszéléseimet. Mert ha igaz az, hogy prózában könynyebb beszélni, mint versben: könynyebb lesz nekem is megtalálni az érintkezési pontokat, melyek az iró és olvasó gondolat-világát összekötik. Ezért is reményiem, mert elbeszéléseimben olyan embereket fogok megszólaltatni, a kiket én is olvasóim is ösmerünk. Szép, nagy Budapesten, soktornyú Győrött, vörösboros Szegzárdon, erdős Zilahon éi nyites Nyíregyházán lakó barátaim nem egy közös ösmerőssel fognak találkozni az én kis könyvemben. Arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e ennek az újszülöttnek más létjogosultsága is? egy másik kérdéssel felelek : Voltak-e már önök házi-hangversenyen, s ha igen, nem-e mulattak ott is néha-napján ? S elvégre én keveset várok. Ha könyvecském a helyett, hogy ott penészednék meg a könyvárusok boltjában, mind egy szálig el kél és ha majd olvasóimmal talalkozva, azt fogom tőlük hallani: „No nem sajnáltuk az egy forintot a „Fogoly és fáczánért!" többet fog ez nekem érni, mint sok neves iró klikkcsinálta híre, reklámos dicsősége. Könyvem ujesztendőre fog megjelenni. Előfizetési ára: 1 frt. Gyűjtőknek tíz példány után egy tisztelet-példány jár. Av. előfizetési pénzeket hozzám Nyíregyházára a f. e. deczember hó 25-ig kérem beküldeni. Nyíregyházán, 1890. november havában. Tisztelettel: Ifj. Kerekes József. A „Nyirvidék" azon megrendelői részére, kik a lap járatásáért járó, ez év végéig számított összegekkel még mindig hátralékban vannak, a mai számhoz posta utalványlapokat mellékeltem. Az utalványlapok teljesen ki vannak töltve s kiadói könyvem alapján ki vannak rajtok tüntetve amaz összegek is, amelylyel az illetők a „Nyirvidék" járatásáért, ez év végéig számítva, hátralékban vannak. Azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a „Nyirvidék" ez olvasóihoz, kegyeskedjenek a kézhez vett postai utalvány fölhasználásával a hátralékos előfizetési dijakat sürgősen megküldeni, mert azon tetemes kiadásokkal szemben, amelyeket a ,.Nyirvidék" szerkesztői és nyomdai előállítása igényel, e tiszteletteljes fölkérésem eredménytelensége esetén, a hátralékok beszedését postai megbízások utján lennék kénytelen szorgalmazni. Tisztelettel: Jóba Elek, a „Nyirvidék" kiadó-tulajdonosa. ÚJDONSÁGOK. — 0 felsége a király november 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával, Vajda Dezső vármegyei közigazgatási igtatónak a törvényes kvalifikációt elengedte. Tehát ő felsége ezen jogát nem csak a magasabb regiókban gyakorolja. Ez irányban a király elhatározása és fennti ténye tudomásunk szerint első és telette üdvös oraecedenst képez. — Lelkész választás. A helybeli ev. ref. egyháznál u néhai Lukács Ödön elhunytával megüresedett lelkészi állás e hó ti-an fog választás utján betöltetni. E tárgyban közlés végett a következő sorokat kaptuk: E helyen is felhívom a helybeli ev. ref. egyház tagjainak figyelmét a folyó hó 6-ikán d. e. megejtendő lelkészválasztásra, mely az istenitisztelet végeztével, a templomban fog megtartatni. Nyíregyháza 1896. deczember 1. Vitéz Ignácz ev. ref. h. lelkész. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 10-dikén csütörtökön tartja meg rendes havi ülését a vármegyeháza kistermében. — A g. kath. magyar püspökség létesülése érdekében, mint azt annak idején tnegirluk, vármegyénk alispánja s több bizottinányi tag indítványára az októberi közgyűlés feliratot intézett a kormányhoz s megküldte azt pártolás végeit az összes törvényhatóságoknak. A vármegye ez átirata érdekes vitát idézett elő Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyének a hét elején tartott közgyűlésén. Egy ismert nevű kanonok bizottmányi tagja ugyanis Pest vármegyének, azt indítványozta, hogy Szabolcsvármegye átiratát a közgyűlés vegye egyszerűen tudomásul s írjon föl a kormányhoz, hogy a g. kath. püspökségek liturgiája általában magyar legyen. Az illető kanonok úr ez indítványával szemben Pestvármegye közgyűlése elhatározta, hogy vármegyénk feliratát pártolo felirattal támogatja, előbb azonban többen megjegyezték, hogy majd annak idején, ha esetleg a r. kath. lithurgia nyelvének magyarrá tetele szóba kerülne, elvárják a kanonok úrtól, hogy ilyen indítványt is támogatásában fog részesíteni. Ezek az urak azonban nagyot tévedtek abban, hogy elfelejtették, miszerint míg a g. kath. lithurgiának akár orosz, akár oláh nyelvűsége Magyarországon a nemzetiségi kérdések rovatába tartozik (itt volt pld. a mi Nyiradonyunk), addig a r. kath. felekezet latin lithurgiájának kérdését, épen a mi nemzetiségi viszonyaink között és ezekkel kapcsolatos kérdéseknél kár megbolygatni. — A nyírviz-szabályozó társulat ez évi őszi rendes közgyűlését deczember 18-án délelőtt 10 órakor tarlja meg a vármegyeháza nagytermében gróf Károlyi Tibor elnöklete alatt. A 14 pontból álló tárgysorozat tárgyai között szerepel a társulat által az évezredes kiállítás vizépitészeti osztályában kiállított rajzoknak a Budapesten létesíteni szándékolt gazdasági muzeum részére való átengedése iránt érkezett földmivelésügyi miniszteri leirat; az 1895. évi számadások megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése; a társulati tisztviselők nyugdijszabályzatának megállapítása; a jövő évi árvédelmi szabályzat megállapítása; a Tisza-völgyi társulat közgyűlésére képviselő kiküldése; a jövő évi költségelőirányzat stb. A jövő évi költségelőirányzatban személyi kiadások cziinén 21500 frt, dologi kiadások czimén 117140 frt 47 kr, összesen 138640 frt 47 kr. kiadással szemben ugyanannyi bevétel van előirányozva Hivatkoznak a táviratban irói reputatiómra, a közönségre, mely mohón várja az előszót. Igen, igen, a hálás közönségre ! Képzelem, milyen türelmetlenül csoszog már. ígérik, hogy csak most az egyszer küldjem még el a kéziratot, ezzel letelik ; tiz év (a mennyit ígértem) s soha se kérnek többet. Figyelmeztetnek, ne csonkítsam meg az utolsó évben a virtust — tízszer irni ugyanazon thémáról. Ah istenem olyan kábult a fejem. Nem is tudom, én vagyok-e én? Igazán én irtam volna önöknek a tiz előszót? . . • Most hozza a hírt a hajdú, hogy az egyik zászlómat letépték és összetörték az idevaló magyar vargák és hogy száz oláh vokssal most már többet kell behoznom. Lesz ami lesz; nem te^z semmit! Csak kérem ne sürgönyözzenek többé, akár én vagyok én, akár nem én vagyok. Mert itt ilyenkor, a választás alatt, a sürgönyök, a miket kapok és küldök, sajnos nyílt titko. Egy szót se, egy szisszenést se, kedves Singer ós Wolfuer urak! Isten ments, ha itt valaki kisülne, hogy én vagyok az a bizonyos ilyen nevü iró, aki húsz éve művelem jól-rosszul a magyar faj nyelvét, kulturáját. No csak az kellene nekem! Még majd azt találnák mondani: — Mit a>ar itt az Ur? Mért nem megy követnek azokhoz, a kiket szolgál, a magyarokhoz? Jaj! mindjárt a föld alá sülyednék szégyenletembeo: jaj de megvolnék akadva, mert a feleletben vagy magamat kellene lekicsinyíteni, ami nem jó volna rám nézve, vagy a magyarságot le kéne szólnom, a mi nem volna igazságos. Hiszen az is elég szép a fajunktól hogy Jókai Mórt megválasztja olyan tiszta magvar helyen, mint Karczag, azt a Jókai Mórt aki hatvan ve szerzi a dicsőséget a magyar névnek. Mi ehhez képest az én husz éves munkásságom? Semmi. Ha kiszorultam a magyarok lakta vidékről, hit kiszorultam punktum! Végre is ki tehet arról, hogy nincs elegeudö kerületünk »4gy hogy anynyi nagy emberünk van? Az egyik a Kossuth szemeit fogta bé, hát azért jár neki a mandátum, a másik a Tisza ablakait verte be, megilleti a polgári koszorú, a harmadik aktivus államtikár, a negye dik az államtitkár unokaöC:C:ének a sógornéját vette nőül. Mindnyájának meg vau a becsületes jogezime. Nem vagyok bolond, mert ha be nem látnám is igy lenne. Olvasom, hogy Ernuszt Kelemen se jöu be most, a Házba, se Horváth Lajos, se Teleszky, se Cseruátouy pedig ezek is jó magyarok ... de, amint mondom kevés a kerület és sok. a nagy ember, kik ezeket kiszorítják. A mit engem illet, oh én egy csöppet se pinaszkodom, örülök hogy élek, Hiszen elég jó hely ez, jó emberek és nem is állok rosszúl, kivált ha sikeiül az oláh dikeziót betanulnom s ha önök a sürgönyeikkel és az irói voltomra való hivatkozással el uem rontják a chanceaiuiat. Egy pár községem már most is kezd gyanakodni hogy a jó hangzású nevem Miké — szath (románul: kis falu) csak erre az alkalomra vau fölvéve. Ei a néhány község nyilván ellenem fog szavazni, ámbár éppen ma reggel tanácskoztam a tiszti orvossal, nem ülhetne e ki e falvakban 27 ére a trachoma (az egiptomi szembetegség), ugy hogy hogy hivatalosan eltiltassauak a bejöveteltől a választás reggelén. A doktor azonban diff.cilis ember, nagy szamár és még hozzá német, nincs alkotmányos érzéke. Nem for szirozom nagyon mert nincs nagyobb baj. Azt hiszem hogy megleszek, de addig még sokat kell bíbelődni s éppenséggel rá nem érek az előszó megírására. Hová gondolnak az istenért? Még ha ráérnek, se volna szép és illendő, hogy mig itt engem a románok választanak azalatt is a magyarokat mulattasam, A viszontlátásig uraim, amikor megint öl évig leszek az önöké. Mikszáth Kálmán. U. i. De nehogy ezt a levelemet közöljék le aztáu bolondságból előszónak. M. K.