Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-22 / 47. szám

„IV Y f R V t D É K-« sikereinek a sorsa is, akkor egész nyudodt lélekkel jövendölhetnénk a direktor uraknak minden jókat: tudniillik teli házakat és — ami ezzel együtt jár — teli kasszákat is. De hát tudjuk, hogy a sikernek ez az aDyagi része milyeu sok mindentől függ itt Nyiregyházáu. A héten már egyszer kétszer meg is telt a *zit> ház s a közönség föl is melegedett annyira, hogy az érdeklődés az előadások iránt kezd általáuossá válui. Szoinbitou a .Bőregér" került szinre, igazán k ­tűnő eiőadásban. Különösen Loráudy Tiv«dar, Perc/el Mari, Hidassy Kálmán és Beránek Szidi tűntek ki. Bo kor József éuekes vígjátéka a „Gyerekasszouy" ket.-zer is szinre került a héten : Vasára p és pénteken először telt ház előtt. Az előadás l.itüuó és összevágó volt a szereplő mik közül különösen Berc.ik Mtrüit, Dallich Mariska s a férfiak közül D?meny Albert, Liptay Líjos és Hidas.sy Kálmán tetszetlek. Il;ifón ismét priemiere volt. Heiczeg Ferencz híres társadalmi 3 felvonásos tziuműve: „Houtbyháza" félig telt ház előtt került -zi re, pedig ugy maga a darab mint az elő.dás megérdemelte volna a nagyobb érdeklődést. Kedden megismételték a Három Kázmért. Szerdán pedig a Bíuyameser került szinre. C-ütörtököu PrevuB'. Muc;l hirhedt színmüvét a .Századvégi lányok" at adták szép közöuség előtt. A közönség többet várt ettől a színműtől, mint a mennyit az nyújtott, habár a szerep ők minden lehe ót elkövettek a darab sikerének megtneutésére Pénteken ismét a .Gyerekasszouy" került szinre félig üres híz előtt, .-zombaton pedig Kövesy Albert uj éuekes bohózata „A vigeczek". Színházi míisor. Színházunkban a jövő heti műior tgeu érdekesnek ígérkezik, az igazgatók minden lehetőt elkövetnek, hogy a közöuség pártfogását meg uyerjék, nap nap utáu újdonságot, még pedig fővárosi színházak legújabb műsordarabjait, az úgynevezett „szen­zációs újdonságokat" adják elő. Igy hétfőn, nov. 23 án Kis lord, énekes életkép, újdonság. Kedden Kis alamuszi, Bokor nep^zerü operetteje. Szerdán ujdon-ág itt elő-zör Nők barátja, ifj. Dumas Sándor leguiolsó szintnűve. Szombatun, nov. 28 án az összes vidéki színpadokat meg­előzőleg, itt először kerül szinre Durand és Durand, a budapesti vígszínház ez idei cassadarabja. Vasárnap Télen, Bjkor pályauyeries népszínműve. Az igazgatóság lépéseket tett a következő hírneves újdonságok meg szerzésére: ,Becsület biró", B isnyák Zoltán legújabb tár sadalmi színművére, „Mária bátyjaBokor legújabb nép­színművére, továbbá LeCuq 'eguj tbb operettejére „Ninetta". Ezekből látjuk, hogy Ágh Aladár és Beráuek Mihály színigazgatók a legnagyobb áldozatok árán is minden lehetőt elkövetnek a nyíregyházi kényes izlésü közönség müigényeinek kielégítésére Azt hisszük, ho, ry a közön ség ezt tömeges pártfogásával jutalmazni fogji. A gyermekek fogzásáról. (Mindig saison czikk.) Az első gyermekév legkritikusabb időszaka! Többé­kevésbbé minden gyermek megsínyli kevéssé s legjobb esetben is egy pár álmatlan éjszakát okoz ugy a gyer­meknek, miut a környezetnek. Isjaz, hogy alig vau phiszologiens állapot, a melyre annyit reá sóznáuak, mint a fogzásra s sokszor még hire-hamva SÍDCS a fognak, a midőn már a gyermek minden változását ennek tudjak be s a mikor aztán elégnek találják a gyermek részéről — különösen a tapasztalt néuémasszouyok, akiknek jóikaratától tniuden gyermeket s orvost mentsen meg az isten! — egy darab édes gyökér szopogatását, az összes kellemetlen­ségek gyógyítására. Hogy hány meg hány szájbetegséget ezzel hoznak kapc,oiatba, arról nem is szólok, mert ekkor legilább vau ueini ratio, de gyomor, bel bajokat, lázas, sőt fer tőző betegségeket is a fogzás következményeül tekin teni, hnározottan hiba. A mi pídig már valóságos bűn, azt feltéve, hogy ilyenkor — szeiéatök — nincs orvos­ság; uem kell „felcser" — mert az ugy is csak .szen­telt vizet" ir — ° csak midőn már kétségbeejtő a dolog, kapkoduak fűhöz fához, — a felcserből is kedves dr. ur 'esz, — de már akkor egy tüdőlob, elhanyagolt gyomorbél hurut, vagy éppeu diphteritis demonstrálja, mit nem fognak a fogra. Persze már legtöbbször késő s mi sem természe­tesebb ilyenkor, miut hogy az orvos a hibás; mert nincs köuuyebh, mint ilyképen szabadulni meg a lelki furdalásoklól, hisz az orvosnak egy gyilkossággal több, vagy kevesebb, már ugy sem számit. Nem lesz tehát felesleges, ugy a mi, mint a gyer­mekek érdekébeu megírni röviden mikor kezdődik az első fogzás, milyen tüuetekkel jár s mik azok a zavarok, a melyek tényleg rovására írhatók. Természetes, hogy mindig a normális viszonyokat tartom szem előtt s midőu megemlítem, hogy egy-egy ritka esetben a gyer­mek egy-két foggal jöu a világra; semmi következtetést nein vonok s a régiek azon meséi felett, hogy az ilyen gyermek táltos, meg mit tudora én, miféle bő cs lesz, napirendre térek, mivel ez nem egyéb, miut egy kis fejlődési rendellenesség, akár csak 6 ujj, vagy egyéb ily Dem normális dolog. A rendes fogzás különben a 6—8 hónapban kez dődik két alsó metszőfoggal. Vannak ugyan esetek, a midőu már a 3—4 hónapban megjelennek ez első fogak s bár némelyek szerint e korai fogzásnak is volna valami jelentősébe, én részemről soha semmi következményét nem láttam, mert csak a legnsgyobb ph ntásia hozhat pl. egy 4—5 hóuappil később kifejlődő — esetleg vég­zetesen végző ló — betegséget (agyhártyalob) e korai fogzással összeköttetésbe. Ez a jelenség esészen nor málisnak vehető, különösen ha a fogzás további lefolyá­sában rendes s a 4 felső metszőfog előtörete a s/iokott időre eMk (9—10 hó). Nem egészen igy vagyunk azonban a késői fog­zással, a midőn az első fogak a szokottnál későbben jelennek meg « a többi fogak elótúnéséig ismét jókora idő telik el. Hasonlóképen áll a dolog, ha a hosszabb idő mellett még rendetlen is a fogzás, akkor egészen biztos, hogv a csontosodásban van a hibi s többnyire meg is találjuk az okot a gyermekek moderu betegsé­geben: az angolkórban. Egészséges gyermeknek tehát az első év végén összes metszőfogai" meg viuuak. A második év végéig pedig a/, ö^zes tejftgak kibújtak a következő sorrend ben: 12—15 hóban pofafogak (2), 18—20 tk hónapban zápfopak, 22—24 ik hóuapbau második zápfo^'pár s ezzel a gyermek első fogzása he van fejezve. S most az a kérdés, vájjon tényleg fennállanak-e az úgynevezett .fogzási betegségek", a melyekkel olyan gy.kran nyugtatja me,- magát a környezet, a midőn a k csi sokszor hetekig pl. gyomorbélbajokban, vagy más betegségekbeu szenved. Egyenesíu tagadó választ e kérdésre nem adha tunk. Teny az, hogy egy százaléka sem fogzási beteg ség annak, a meiyuek azt a hangzatos nevet adják a l ukusok, de misold ilról tagi iha'l m, hogy több kevesebb változat nlófordu ez időben, sót egyik másik gyereket erősen megviseli a fog/.ás. Az. is igaz, hogy jól kifejlődött, erős, egészségesen táp áh gyermek mihamar tulteszi magát e kellemetlen­ségen, sót arra is van eset, hogy egé-z é-zrevétlenUl folyik le e phiszologikus folyamit; míg rosszul táplált, beteges gyermek, a m -lynek ugy is hajlama vau a giíiC'ökre — kü önösen áll ez az augolkórb iu szeuve dóknél! — nehezen tűri s a nehéz fogzás elég ok arra, hogy egy ily görc^rohira végzetessé váljék a kic-ikére. S/.ó sincs ró'a, itt a fogzás csak alkalmi ofeként — reflex uton — szerep il, m >rt alig látjuk azt, hogy máskülön­ben ép, egés/.seges gyermeknél, a ki ez ideig a görcsök­tói (a gyermekek rángó görc-e, haugo és görc-) meut volt, ilyen meg'örtéuhessék. Ép igy vagyunk a többi betegségekkel. Apró 3—4 hónapos gyerraekuél is már a legtöbb változást ezzel akarják összefüggésbe hozni, sőt az pzen korban jelent­kező uyáladzást, a raely pedig az eddig tétlen mirigyek működésének eredménye, biztos fogzási jelül veszik, pedig hát ilyenkor még oly távol van a gyermek a fogz.ástól, miut — Makó Jeruzsálemtől. Jó lesz tehát raegj gyezni, hogy 6—7 hómp előtt alig létezik fogzás, valamint azt, is jó szem előtt tar­tani, hogy ilyenkor a foghuson mindenki által — igen köuuyeu coustatáiható — változásokat találunk — s p jdig a foghus az a helye élénk piros, duzzadt, elő domborodó, fájdalmai Itt egy közbevetett megjegyzésem van, a mely szorosan nem tartozik ugyan e tárgyhoz, de megemlí­teni, bár más alkalommal hosszabban szándék-zom e kérdéssel foglalkozni, ez alkalommal sem mulasztom el. Értem a szájmosás kérdését. Most erről csak anuyit, hogy a gyermek szájával mindig csinyján kell báuni; minél kevesebbet mosni, külőuöseu nem akkor, mielőtt a fogzás várható, vagy annak tüuetei, a duzzadt, piros foghus, már megvannak. Akármennyire is megrögzött rosz szokás legyen is a közönség előtt a gyermek szájával való e kíméletlen visszaélés — értem a tú buzgóáágból való kisurulását a szájnak! — természetes igazságnak fogják találni tiltakozásom, ha meggondolják, hogy ha a még át nem tört fog éles végére reányomják a duzzadt foghust s még dörzsölik is, minden esetben súlyos sértéseket hoznak létre, a melynek következménye aztáu számos szájbetegség — azoknak miDden kellemetlenségeivel. P.dig mily könnyű ezek létrejöttét magakadá lyozni, ha egyáltalán nem nyulunk — különösen ez időben! — a gyermek szájához, se nem adunk ueki semmi kemény tárgyat .rágni", melyre ekkor ugy is hajlam i van, sőt, ebben egyenesen meg kell akadá lyoznunk. Lázzal a fogzás igen ritkáu jár, ha egyszer más szor vau is egy kis hőemelkedés, az alig számbavehető s a fog megjelenésével el is tünt, a mint hogy meg­jelenése és az erősen duzzadt foghussal van összeköt­tetésben. Sok szakember még az ily csekély hőemelke désnek is egyéb okát keres s talál is. Teny, hogy több napig tartó, magasabb hőnek rendesen megtalálja az alapját a figyelő orvos, de ha még oly csekély is a hő emelkedés, sem szabad közönyös' u venni, mert már ez egy súlyos betegíégnek kezdeti stádiuma lehet. Hasonlókép vagyuuk a gyomor béliünetekkel; ha azok közvetlen a fogzás előtt jelentkeznek, de a fogak megjelenésével el is tűnnek, ugy valószínűleg ennek köveikezmeuyei, de egy két hetes hasmenést vagy bár mely más emésztési zavart, a mely a gyermeket erősen megviseli, a fogzás soh' sem fog okozni s a legnagyobb hiba volna ezen eseteket kezelés nélkül hagyni, remélve, hogy ugy is megszűnik. Legállandóbb tünete különben a nehéz fogzásnak a gyermekkor nyugtalansága, a midőu is a kicsike egy pár éjjel nem alszik, sokat sir, nyáladzik, nem szívesen szopik, ekkor, ha a gyermek kora is megfelelő s meg­találhatók a tünetek is, nincs okunk beavatkozni, mert biz'osra vehetjük, hogy pár uap alatt minden jóra fordul. Holmi cacain ecseteiéit, vagy bármily más sze­relést, a melyekkel mindig többet árihatunk, mint hasz nálunk igénybe venni, sem nem czélszerü, sem okada­tolva nincs, mert vajmi keveset segíthetünk velők. Türelem itt a fő, ugy az orvos, mint környezet részéről, mert hiába, azoknak, kik gyermeket akarnak felnevel ni, el kell arra ké-zülve lenniök, hogy bizony sok nyugtalan napjok és éjök lesz s csak az az egy vigasztaló, hogy mi is ugyanannyi nyugtalanságot okoz­tunk — annak idején. Hja! ez örö* törvény: uodie mini, cras tibi. I)r. Springer Géza. Vasúti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 34 099. szám Pályázati hirdetés. A in. kir. államvasutak zágrábi űzletvezetősége a vonalai mentén levő szolgálati órák (a vonatkísérő és mozdonyszemélyzet zsebóráinak kivételével) jókarban tartását, javítását és szab llyozását az 1897. évi január 1 tői 1899 évi deczember 31-ig terjedő időre verseny utján átengedni szándékozván -- felhívjuk a vállalkozni szándékozó és iparengedéllyel biró órásokat, hogy kellő­leg bélyegzett ajánlataikat, melyek a magyar és horvát­vonalokra külön-külön szerkesztendők f. évi deczember hó 15 ének déli 12 óráig I szakosztályunkhoz (Zágráb Trenkova utcza 12.1. emelet) benyujtaui szíveskedjenek. Az ajánlatok fentemiitett két vonalcsoport egyikére is tehetők, u.»y mint a magyar vonalc-oportot alkotó Buda­pest—Kelenföld szeut lőrinczi, Rétszilas—Szegszárdi,. zá­kány dombovár báttaszéki, Somogyszobb—b rcsi—barcs— péc—üszögi, üszög—villányi, Hédegkutgyönk—tamási— miklósvári, Somogyszobb balatou szent-györgyi kaposvár raocsoládi kaposvár fonyódi és b.-szent-lőrincz-nosici vonalakra. Budipest—Kelenföld Üí'zög, Áta, Vokáuy,— Villány, Birc —Bilaton Szt györgy és Nosic állomások kivételével 1 letóleg a horvá vonatcsoport alkotó Zi kány— fiumei, Sziszek Bródi Suuyá—doberlini Kőrös— belovári vonalakra Doberliu és Bród állomások kivéte­lével.— A< ajánlatban megemlítendő hogy uj vo alok megnyitása esetéu, a vonat hosszának aráuyában szá­mítandó felülfizetés mellett ajáolatievó hajlandó az uj vonalon levő szolgálati órák jivitástt is elvállalni. A szerződés tervezete az üzletvezetőség pályafenn­tartási és építési osz'ályábau, továbbá osztályraérnöksé­geinknél a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zágráb, 1896 november hóbau. Az iizletvezetöség. KÖZGAZDASÁG. A „Pesti Napló' f. év november hó I-én megjelent számában az Esterházy féle cognacgyár részvénytársaság kiállítását a kivetkező czikkben mélltatta : A gróf Esterházy-cognacgyár kiállítása. Budapest, oktiber 30 Alig néhány uap múlva megszűnik a Városliget pezsgő élete: bezárják az ezredévi kiállítást, amelylyei a magyar nemzet kultúrájának, ipiráuak kereskedelmi­nek fényes képét adta. Mi tisztünkhöz hiven, behatóau ismertettük a kiállítás egyes részeit a rámutattunk a mindenütt észlelhető ua.y haladásra. Most a kiállítás bezárása előtt, költségüukuek tartjuk még az italgyár­tási szakkal is fo^lalkozui amely uagy fejlettsége daczára eddig még uem részesült kellő méltánylásban. S ha az e szakba tartozó tárlatokou végigtekintünk, a Gróf Ester­liázy-féle Cognacgyár Részvénytársaság tárlata ötlik szí­niünkbe, amely ugy meglepő elreudezése, mint a bemu­tatott fajták sokfélesége és kitűuő minősége tekiutettí­ben az első helyet foglalja el. Alig van ipar, amelynél nagyobb szükség volna a feldolgozandó anyagok s a készítési eljárás tisztaságára mint éppen a cognacgyártásnál. Ez elleu bizony uagyou sokszor vétettek, ami közegészségügyi tekintetben annyi­val is károsabb, mivelhogy a coguac leginkább a be;eg emberek erősítésére szolgál. Ezért jóleső örömmel kons­tatáljuk, hogy az Esterházy-coguac e tekintetben is első helyen áll s bármely betegnek a legnagyobb nyugalom­mal ajánlhat. Hogy e véleményünkkel uem álluuk ma­gunkban azt a tárlaton lévő adatok után a következők­kel bizonyíthatjuk : Dr. Neumann Zsigmond, a budapesti kereskedelmi törvéuyszék hites vegyésze hivatalosau künt járt a gyár budapesti telepen s ott az egész telepet a készítési el­járást a termelt cognac miuőségét megvizsgálván, a legnagyobb dicsérettel nyilatkozott a berendezésről, s a termelés minőségéről. Sőt később a gyár cognacjit tu­dományosai! elemezvén arról hivatalos szakvéleményt adott, mely szerint az Esterházy cognac tiszta bordesz­tillatuiu és minőségre nézve a forgalomban levő legjobb fajta cogn8cokkal egy szivonalon áll. A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület igazgatója) dr. Kresz Géza pedig az egyesület emberbaráti műkö­dése közben szerzett szakszerű tapasztalatok alapj^u, a gyár igazgatóságát átiratilag értesítette arról hogy az Esterházy-cognac kitűnő minőségéé való tekintettél,^elhatá­rozta, hogy az egyesület cognac-szülcségletét ezentúl csakis az Esterházy-féle cognacgyárnál fogja beszerezni, Mtnek kapcsán feihitalmazza az igazgatóságot,hogy c)guacgyá'rt­mányán a.Budapdsti Önkéntes Mentő-Eáyofeület cognac­szállítója" felírást használhassa. Aki ínég ezzel sem éri be, szt állitásunk helyes­ségéről a budapesti Tudományos-Egyetem legkiválóbb orvostáDárainak véléménye fogja meggyőzni, akik tap»sz­talataikról a következő szakvéleményben számolnak,be : Gróf Esterházy Géza Cognacgyár r. t. ~ . tekintetez igazgatóságának Budapesten. A Magyar Királyi Műegyetem borászati laborató­riuma által hivatalosan megejtett és általunk tudomásul vett vizsgálatok alapján az Esterházy-cognacot betegeinknél alkalmaztuk és azt sikeresen használva, mint kitűnő minőségűt és a franczia cognacokkal vete­kedőt a legjobban ajánlhatjuk. Dr. Ángván Béla, dr. Bárón Jónás, dr. Stiller Bertalan, dr. Kétly Károly, dr. Poor Imre királyi taná­csos, dr. Tauffer Vilmos, dr. Réczei Imre, dr. Pertik Ottó egyetemi tauárok. Mindez elismerő nyilatkozatokat csak természe­tesnek találjuk, tekintve, hogy a gyár berendezése a technika ujabb követelményeinek minden tekintetben megfelelő és tisztasága, valamiut az egész kezelés szakszerűsége mintaszerű. Csak igy érthető, hogy az Esterházy Cognacgyár Részvénytársaság gyártmányai minden tekiutetben kiállják a versenyt a külföld leg­híresebb gyáraival is, sőt, hogy a külföldi termékeket legnagyobb részben kiszorította hazánkból. A gyárnak többek közt specialitása, hogy a gyártás csakis meleg uton történik. A társaság részvényei (3200 darab 100 foriutos, •= 640,000 korona teljesen befizetett részvény) a leg­előkelőbb kereskedők kezei között vannak. Olyanok kezében, akik a legkiválóbb intézetek élén is szerepel­nek s akiknek kereskedelmi ügyekben nálunk döntő szavuk van. Már ez maga is bizalomkeltő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom