Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

„I* t IC V D tl TC.' Szabolcsvármegye alispánjától. 18839. K. 1896. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 620jS/9G-lII-1. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhirrététel végett kiadoiu. Nyiregyházán, 1896. október 17. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 62058/896-III-1. szám. A magy. kir. államvasutak vonalán Zalavármegye területén fekvő Sármellék állomási marha­rakodó állomásul engedélyezvén, felhívom a l örvény­hatóságot, utasítsa a területen levő marharakodó állo­másokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évre enge­délyezett marharakodó állomásokról szóló és folyó évi január hó 23-án 5904. szám alall kelt leiratommal meg­küldött jegyzek 18. lapján .Zalavármegye' rovat alatt Sármellék állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1896. évi október hó 3-án. A miniszter megbízásából: Lipthay, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 18744. K. 1896. Értesítem, hogy Oros község határában az ahoz tartozó Nyirjes tanyán, a Reichman József és Klár Gusztáv gazdaságában levő szirvasmirha-állományban a száj- és körömfájás betegség járványként fellépett s ez okból az egész község határában levő hasított körmű allatok zár alá helyeztettek. Nyiregyházán, 1896. október 18-án. Mikecz János, alispán. 18841. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. kozással állitandók ki; 3. a sertések kirakas utan köz­vetlenül valamely henteshez szállitandók és megerkezesuk ulan legkésőbb "ót nap alatt leölendők. — Erről a köz­séget közhírre tétel s a kirendelt szakértők és marha­lé vei-kezelők megfelelő utasítása végett oly megjegyzessel értesítem, hogy fenntartom magamnak az eddigi szállí­tási föltételeknek visszaállítását azon esetre, ha a zárt területekről származó sütések felhajtasa állandóan ismét oly arányokat öltene, hogy a székes főváros élelmezési érdekei á zárt terülelékről származó sertések által meg­telelő kielégítést nyernének. — Budapest, 1896. október hó 12-én. Darányi, s. k. 16167 . K. 1896. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város pogár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 5804 I/96-III-1. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyiregyházán, 1896. október 17. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 58041/896-111-2. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Ismételten előfordult az, hogy a hizlalóból kikerült szarvas­marhákon, vágóhídon megállapított ragadós belegségek esetén az illető állatokra felmutatott marhalevelekkel >cm az állatoknak származási helyét, sem pedig azoknak azonosságát helyesen megállapítani nem lehet s ebből kifolyólag az észlelt ragadós betegségnek eredete vagy egyáltalán nem volt kinyomozható, vagy pedig a lévcs adatok alapján megejtett nyomozások folyamán egyes állattulajdonosok és községek, sőt törvényhatóságok az illető betegségre nézve fennálló állategészség-rendőri intézkedések alkalmazása által ok nélkül érzékenyen károsodtak. Ennek a káros és teletie visszás állapotnak a megszüntetése, illetve a hizlalókból kikerült szarvas­marhák azonosságának biztos megállapithatására az 1888. VII. t.-cz. 12. §-a alapján a következőket ren­delem. Hizlalásra szánt szarvasmarhának behajtásáról vett jelentés alapján a községi elöljáróság intézkedni tartozik, hogy a községi marhalevél-kezelő haladéktalanul a hizlalókban megjelenjen és az újonnan beállított mar­hának minden egyes darabjára vonatkozólag külön­külön pontosan állapítsa meg azt, hogy melyik állatra melyik marhalevél vonatkozik. Az azonosság megállapítása után a marhalevél-kezelő jelenlétében az állat jobb szarva az illető hizlaló folyó számával beégetendő s ezen számot a marhalevél-kezelő a marhalevél megfelelő rovatába ott helyben bejegyezni tartozik. — Ezen az 1888. évi VII. törv.-czikk végrehajtására kiadott utasítás 39. §-a értelmében a marhalevél-kezelő által őrizetbe veendő marhalevélre reávezetett szarv-számot az állat levágása vagy elhajtása esetén kiállítandó uj marhalevél megfelelő rovatába is minden esetben pontosan be kell Írni. A hizlaló tulajdonosok kötelesek bevásárlóikat arra utasítani, hogy mar a bevásárlás alkalmával oly jegyze­teket készítsenek maguknak, melyeknek alapján biztosan megallapitani lehessen, hogy melyik marhalevél melyik állatról szól. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy az 1888. VII. törv.-czikk 12. §-ának pontos végrehajtása iránt szigorúan intézkedjék és az ezen §-ban foglalt rendelkezések ellen elkövetett kihágásokat erélyesen toroltassa meg. — Kelt Budapesten, 1896. evi október 3-án. Dániel, s. k. miniszter. 18948. K. 1896 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 61693/896-111. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás és a legszelesebb körben leendő szabályszerű köz­hirrététel végett kiadom. Kelt Nyiregyházán, 1896. október If 5. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. 61693/896-111. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. — Folyó évi julius hó 25-én 45.742. szám alatt kelt ren­deletemet hatályon kivül helyezve megengedem, hogy a vasútra való feladás előtt az illető kirendelt szakértő által megvizsgált és egészségeseknek talált sertéseket vasúton Magyarország bármely községéből Budapestre a ferencz-városi palyaudvar petróleum-raktár rakodójára kizárólag leölés czéljábol, az alábbi feltételek mellett minden külön engedély nélkül szállítani lehessen- 1. a sertések a ferencz-városi pályaudvar petróleum-raktár rakodóján rakandó ki; 2. ha a szállítás valamely sertés­vészszel, orbánczczal vagy száj- és körömfájással fertő­zőit, vagy sertésvészes községgel szomszédos és e miatt zár alá vett területről történnek, ezen körülmény a marhaleveleken világosan feltüntetendő. Ily esetekben a szálítmány marhalevelei, jelen rendeletemre való hivat­Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 66838.VI.— 96. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. szeptember 26. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. G0S3S/VI.— a. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 1896. évi 41241. sz. alatt a m. kir. igazságügyminiszter úrral és velem egyetértőleg kibocsátott körrendeletében megengedte, hogy a hulla­részek, valamint az emberi teslből származó váladékok és folyadékok azokban az esetekben, midőn azoknak vegyi vizsgálata a bűnvádi eljárás vagy egyéb közhiva­tali tevékenység czéljából szükséges, a postával is szál­líttathassanak. Az említett rendelet határozmányait a törvényhatóság tájékoztatása végett az alábbiakban ismertetvén a vizsgalat tárgyául szolgáló hullarészek és az emberi testből származó váladékok és folyadékok postai szállításának, módozatai tekintetében a törvény­hatóság figyelmét a következőkre hívom fel: 1. A hullarészek, valamint az emberi testből szár­mazó váladékok és folyadékok, melyek közzé azonban, csomagolás tekintetében, a cholera gyanús betegektől v-tt ürülékek és váladékok nem számittatnak, csak mint bűnjelek vagy hivatalos vegyi vizsgálatra szánt tárgyak küldhetők a postával. Feladhatják ezeket a büntető vagy közegészségi ügyekben eljáró hatóságok, hivatalok, inté­zetek és hivatalos személyek egymáshoz czimezve. llyene­kül tekintetnek az alispánokon, a polgármestereken, a törvényhatósági városok tanácsain, a városi rendőrkapi­tányi hivatalokon, a főszolgabirákon és a községi elöl­járóságokon kivül az országos vármegyei vagy városi közkórházak, az állami és törvényhatósági bacteriolgiai vegyészeti intézetek, a budapesti országos bírósági vegyész (korábban művegyész) a közegészségügyben kiküldölt közegészségi felügyelők és esetleg kiküldött miniszteri biztosok is. 2. A küldemények mindig portómentesen szállíttat­nak. A küldemény súlya vasút mentén fekvő posta és távírda hivataloknál feladva 20 kilogrammot, a közúti járatok mentén fekvő löbbi posta és távirdi hivatalok­nál feladva pedig 5 kilogrammot meg nem haladhat. 3. A feladó hatóság, hivatal stb. a küldeményt következően köteles csomagolni: a) A vegyi vizsgálat tárgyává teendő anyagok minden esetben uj, teljesen tiszta, vastagfalu üvegedényekbe és pedig a hig folyadé­kok, pl.: hugy, vér stb szűknyaku és parafadugaszszal elzárt palaczkokba; szilárd vagy pépes anyagok, hulla­részek és az emberi test sűrű váladékai minden esetben uj, tökéletesen tiszta, vastagfalu és bepöczőivel teljesen záró üvegdugaszszal ellátott széles szájú üvegedényekbe, egyéb netalán a fönnebb érintelt vizsgálatol igénylő tár­gyak pedig, mint pl. gyanús szerek, megfelelő biztos tartókba helyezendők, még pedig akként, hogy a hulla­részek és egyéb erjedhető anyagok az üvegedény űrének háromnegyedénél nagyobb részét be ne töltsék, nehogy különben az erjedési gázok az üvegedény dugaszát ki­nyomják. Az üvegedények dugaszait ilyen esetekben megnedvesített vaslag, esetleg kétszeres marha hólyaggal s e fölött vászonnal szorosan le kell kölni s a köteléket ki/árólag mindig fekete pecsétviaszszal lepecsételni. Az üvegedények használatba vétele elölt azok dugaszainak záró képességét oly módon kell megvizsgálni, hogy e használni kívánt üvegedénybe víz öntetvén, ez a beduga­szolás után felfordított helyzetben, a dugasznak a te­nyérhez való ütése mellett, ismételve zárussék. Csak azon edények használandók a vegyi vizsgálat tárgyává leendő folyadékok, a liullarészek és az emberi test váladékainak elhelyezésére, melyekből ezen kísérletnél a dugasz mellett viz nem szivárgott ki. Ez okból csavarban forgó háncsuk lemez és fémgyürke segélyével záró üveg fedéllel ellátolt üvegedények e czélra sem használhatók, b) A hulla­részeket, folyadékokat, vagy az emberi test váladékait tartalmazó üvegedények 25 milliméter vastag rovatolt old 11 és fenék szélein egybeeresztett uj deszkákból ké­szült faládába széna, szalma vagy fürészpor közzé helye­zendők. A láda tetejét csavarokkal kell a ládára erősí­teni. e) Az igy lezárt faládát a feladó hatóság stb. a lehető legvastagabb (0"5 milliméteres) fehér bádogból készült második ládába akként köteles elhelyezni, hogy a bádog láda falai a benne levő faládát annyira érint­sék, hogy az a rázódás alkalmával a bádog ládában ide s tova ne mozoghasson. Gzink-lemezből készült láda e czélra nem használható. — A bádog láda tetejét ónnal légmentesen le kell forrasztani. A láda teteje ráforrasz­tott 1 vagy 2 bádog fogantyúval lesz ellátva, d) Ha az ily módon légmentesen lezárt láda 5 kilogrammnál súlyo­sabb. a láda sérülésének megakadályozása végett a bádog láda fölé még léczhevedereket kell erősíteni, e) A bádog láda czimoldalára azt egészen elfedő sárga-szinü papír­darab o; ragaszt a feladó hatóság vagy hivatal stb. s a pontos czimet ezen papírdarabra írja fel. Különös figyel­met kell arra fordítani, hogy a czimirat tartósan egész felülelével s ne csak a szélein ragasztassák a bádog ládára. A bádog ládára pecsétet alkalmazni nem kell. 4. A küldemény czímiratára s hivatalos szállító levelére a ,hivatalból bűnügyben', vagy „közegészség­ügyben", „hullarész-', „folyadék" vagy „váladék", vagy „bűnjel", vagy „vizsgálatra porlómentes" szavakat kell a feladónak feljegyezni. Ezen szavakat a küldemény czím­iratára színes irónnal, szembetűnően aláhúzandók. — A szállító levél felső részére ezen kivül a lelado ható­ság stb. köteles a következő szavakat irni: „E'.en külde­mény a vegyi vizsgálat tárgyává leendő hullarészekre, folyadékokra és váladékokra nézve a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter urnák e tárgyban 1896. évi 41'214. szám alatt kiadott rendeletével előirt szabályok szerint van belsőleg csomagolva." A szállító levél és czimirat egyéb adataira nézve az általános portómentességi sza­bályok irányadók. 5. A küldeménynek a fentírtak értelmében helyes csomagolásáért és felszereléseért a (eladó közhivatalnok vagy hatósági közeg felelős s az annak elmulasztásából származó bármely kárt megtéríteni tartozik. A posta- és távírda-hivatalok'utasíttattak, hogy a feladni szándékolt ily küldemenyt fölvétele előtt kiváló figyelemmel vizsgál­ják meg; ha a tartalom bűzt terjesztve, vagy a külső csomagolás és felszerelés ezen rendeletnek meg nem felelne, a hiány megmagyarázása mellett, a felvételt mind­addig tagadják meg, migehiány megfelelőennem pótoltatik. A cholera gyanús esetek alkalmából megvizsgálás végett a magy. kir. belügyminisztérium bacteriologiai és egész­ségtani intézete, vagy a vizsgálattal megbízott hatósági orvos czimére portómen lesen feladott ürülékek és vála­dékoknak ezentúl is az 1894. évi szeptember hó 16-án 78571. szám alatt kiadott itteni rendeletnek megfelelően kell csomagolni. Budapesten, 1896. évi augusztus hó 25-én. Perczel, s. k. 15438. K. ~~ 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 59013/96 sz. a. ki­adott rendeletét, tudomásul vétel, alkalmaszkodás és köz­hírré tétel végett kiadom. Nyiregyházán 1896. szept. 30. Mikecz János, alispán. (Másolat). Magy. kir. belügyminiszter 59613 szám. Körrendelet valamennyi vármegye közönségének. A Brassói kereskedelmi és ipar kamara a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter úrhoz intézett és általa további eljárás végett liozám áttett fölterejsztésében az alábbi jelentékeny gyárak pártolását kérte: Posztó gyárak: Brassóban : Serg Vilmos és társa, Braun T. és társai, Brassói gyapjú finom fonoda és posztó gyár szövetkezett Feltmann, Thaimér és társai, Brossek Antal. Nagy-Szeben: Scherer Károly és fia. Scholze Adolf, Posztó szállító szövel kezet (Stampf J.) Segesvárit: Zirnmermann testvérek Adolf. Zimmermann és társa. Pamutáru gyárak Segavártt: Lőw Vilinos, Fra­nik Károly. Szászsebesen: Biuman Nándor. Ezen fölter­jesztés indokából a nevezett posztó- és pamut-áru-gyárak termékeit a törvényhatóságnak azon remínyben ajánlom figyelmébe, hr^y netalán posztó, pamul és len íru szükség­letének beszerzésénél ezen hazai és az előlnevezett keres­kedelmi és iparkamara által melegen ajánlott gyárakat, a hasonló külföldi vállalatokkal szembe,) ép oly előnyben részesitendi, mint a mult évi augusztus 23-án 6944 t sz. alatt kelt itteni körrendeletben „a Magyar textilipar részvénytársaság" által Rózsahegyen felállított ipar válla­latra nézve ajánltatott. Egyben felhivom a törvényható­ság figyelmét, hogy ezen rendeletem alapjain a szóban lévő hazai vállalatokat a területén lévő r. t. városoknak, saját rendőrségök, kórházaik, fogházaik, árva házaik stb. szükségleteinek beszerzésénél leendő hasonló figyelembe vételre ajinlja. Budapest, 1896. julius 22. Miniszter helyett: Latkóezy s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 18404. K. 1890. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter G2223/III-2./96. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyiregyházán, 1896. október 17. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 62223. szám I1I/2. F. évi julius hó 4-én 43139. sz. a. kelt kör­rendeletem kapcsán közzé tétel végett értesítem a törvény­hatóságot, hogy a budapesti német császári főconsulátus f. évi szeptember hó 29-én 2452. sz. a. kelt értesítése szerint és a ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez mérten a szarvasmarháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges behurczolásának veszélye miatt ez időszerint Magyarország következő törvényhatóságai­ból tilos.- Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony, Szepes, Turócz és Zólyomvármegyékből. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott vagy ural­kodik, a miről a szakértők a nekik hetenként megküldött „Állategészségügyi Értesítő" illető rovatából mindig hite­les tájékoztatást meríthetnek, szarvasmarhát Németországba szállítani feltéllenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időn­ként közzétett kimutatásba felvétetett-e. Budapest, 1896. október hó 2. A miniszter megbízásából: Lipthay, s. k. 18231. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva folyó évi szeptember hó 24-én kelt 17326. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza városban és a város birtokában levő ló­állományban előfordult lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár a folyó hó 2-án feloldatott. Nyiregyházán, 1896. október 21. Mikecz János, alispán. Folytutásiii ii >iioll£ld eteu

Next

/
Oldalképek
Tartalom