Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

,,,-N Y í It V I D É K.' Nemcsak a nevek, de az Íróknak ebben a gyűjteményben levő munkái bizonyos előkelő irodalmi szint adnak az egész gyűjteménynek; jól esett találkoznom a nemes ízléssel, a lelkiismeretes kritikával, nielv az Olvasótár köteteiuek összeválogatásában nyilvánul. Mert hisz nagy Íróknak is vannak gyönge, ueha éppm selejtes muukái, én azonban ilyesmit e gyűjteményben nem találtam.'Nem talál más sem. A szépirodalom müvelói és olvasói hálával tartoznak az Alheuaeutnuak, ennek az elókeló irodalmi iutézet uek, hogy ama nagyobbszabásu alkotá-o.; mellett, minők A magyar uemzet Története', „A magyar irodalom tör ténete'atb. figyelmét a szépirodalomra is, melynek utóbbi időben a napi sajtóval szemben uehez éleikUzdelmet kell folytatnia. A sajtóban túlságos nagy tér jut az apró vázlatos, hevenyészett tárczákuak, a novellák egyenesen kiszorultak, Csupán a regenynek marad még hely de itt is több a fordított, mint az eredeti, lévéu amaz olcsóbb, gazdaságosabb. — Iiy körülmények közt szerencse az iróra is, szerencse a közönéié is ni Athenaeum Olvasótára, mely olcsóságával a legszélesebb rétegekben való elterjedésre s válogatott irodalmi színvonalon álló köteteivel nagyban járulhat a — fajdalom — meglehetőseu wegromlo t irodalmi ízlés j .vitására. Ez a két tontos körülmény tette könnyűvé nek> m, hogy a nagyközönségnek jó lélekkel ajánljam az A henaeum Olvasótárát. Benedek Elek. Csarnok. Eulúliii és Arisztid. — Modern történet. — A vőlegény. Arisztid gróf híres ősi család sarja. A vagyonát azonban elpuczulta. Külömben oly ferfiu, akiuek a lo az Istene, meg a versenytér. Asszonyokhoz semmi köze, mert azokat már meg unta. Az ő idegeit nem hozza izgalomba egy kecses női termet, — de egy híres paripa birhatása vágyainak ne továbbja vala. Ilyen igények mellett vagyona romjain — remélhetett tovább. Ennélfogva a családi konferencia kimondta, hogy Arisztid grófnak meg kell házasodnia. Arisztid gróf, midőn értetült erről a határozatról, közömbösen szítta tovább a szivarját és azt mondi. Éu sohasem fogom megnézni a feleségemet! A menyasszony. Arisztid grófnak goudos mamája ki is szemelte fia számára a feleséget, a szép, gazdag Eu áiiát, ki ugjau polgár családból származott, de terjedelmes jószágai kiegyenlítették a kek és piros vér közti külömbséget. Arisztid gróf nem ismerte Euliliát, ki épp ugy nem ismerte Arisztidet. A mama azonban olyau ügyes volt hogy fiának nagy utazásai miatt való meg m m jeleuhetését ho. ta okul s kieszközölte, hogy levél utján váltsanak jegyet. A könnyű vérU Eulália eljegyezte magát Arisztid gróffal, akit uem is ismert. A házasság. Közeledett a mennyegzó napja. Arisztid gróf éppen a londoni versenyeken időzött, mikor anyjától sürgönyt kap, hogy rögtöu jájjöu, meri két nap múlva lesz az esküvője. Arisztid gróf kelletlenül indul hazafelé és nem birja megállni, hogy be ne tekintsen Bécsbe

:mert ott akkor éppen a később híressé le't „Tokió" fuiott. „Tokió" győzelmére 100,000 forintba fogadott a Makáriii herczeggel. Azonban nem várhatta be a versenyt, mert eszebe jutott, hogy esküvőre kell mennie. Megmondta hát a herczegnek, hogy ba „Tokió" uyer, akkor küldje utánua a százezer forintot; ellenesetben sürgöuyözzöu, s ő eleget tesz kötelezettségének, természetesen ueje hozományából. Vouatra ült és éppen félórával az esküvő előtt érkezett haza. t Hirtelen öltözött, s az anyakönyvvezetóhöz hajtatott. Épp akkor érkezeit oda Eulália is. Az ajtóbau találkoztak. Arisztid grófnak eszébe ju'ott, hogy talán be is kellene magát mutatni a menyasszonyának. Igy szólt hát a hölgyhöz Nagysád ! Én'Arisztid gróf vagyok, azön vőlegénye. Eulália vagyok az öu menyasszonya. Örülök, hogy van szerencsém ! Részemről a szerencse. Arisztid gróf nem láthatta Eulália arczát, mert sürü fátyol boritá, s különben sem érdeklődőit iránta. Eulália csak egy kiváucsi pill.utást vetett Arisztid grófra. Azutáu aláirlák a házasai szerződést és mint törvényes házastársak hajtattak haza. A százezer forint. Amint az ősi kastélyba értek, hát már ott volt a Makáriai herczeg sürgönye. Arisztid — megnyerte a százezer forintot. Ennyi pénzzel zsebébeu egészen megfiatalodott. Azonnal vouatra ült és egy uévjegvet hagyott háira a feleségének és Budapestre utazott. Élvezni akart ismét. Levétette szép körszakálát, mely komoly jelleget adott arcíának. Izmaiban uj erőt érzett. Igen igen, mobt már ó futtathatott a versenyeken. Megvette a „Tokiot". Futtatott és nyert. Győzelmei közben eszébe sem jutott a felesége, de azért már nem érzett oly nagy ellenszenvet az asszonyok iránt, mert a turfon meglátott egy hölgyet, ak műértő szemekkel bírálgatta a pirípát s akinek minden mozdulata sikk és elegánczia. Igen. ez a hölgy, akit régen várt. Egy hölgy, aki ért a lovakhoz. Elbatároz'a, hogy ennek a hölgynek a lábaihoz rakja a százezer forintját. Bemutatja magát. A hölgy különösen mosolyog és azt mondja hogy ő Miczike. Csak Miczike? gondolá magában Arisztid gróf; külömben annál jobb! Legérdekesebbek ezek a névtelen szep^égek. Miczike nem csak érdekes, hanem értékes hölgy is volt. Alig tudta kielégíteni a vágyait. Mindig uj ékszerek. fogatok, lakomák, pezsgő, zene, színház, lóverseny es fényes háztartás. De ez a gyönyörű teremtés annyira magához láu czolta Arisztid grófot, hogy nem tudta kérését megta gadni. Egy mosolyáért, egv öleléséért a halálba ment volna. Félévig tartott az esztelen pazarlás és félév alatt elrepült a százpzer forint. Sorsfordulat. Arisztid gróf észrevevé, hogy a zsebei üresek. Ismét meg akarta hát tö'teni a versenyeken. Elment a Miczikéhey, hogy egy időre bucsut vegyen tőle. Belép a jól ismert szobákba és anyját találja ott Miczike mellett. Zavarodva kérdi. A mama itt ? ? Hogyan ? ? HOÍ-V ? hát eljöttem meglátogatni a menyemet. — Hát, hát a Miczike Eulália volna. Az euni való szintén mosolylyal szólt: Igen. nem más miut Eulália. — És én szamár, a saját feleségemre pazaroltam a 100 ezer frtot I KÖZGAZDASÁG. A kereskedelmi gazdálkodás hatása az ipar fejlesztésére (Folytatás.) E visszáságnak rendezése czéljából bemutatandónak tartom amaz anyagtét lek összehasonlítását és kisebbnagyobb távolságra szóló kiszámítását, melyek elbi rálásával a kérdés megoldására meggyőző felvilágosítását adhatunk. A szállítási árak lil.OOo kilogrammnál, azaz egy 1.ocsi-rakománynál értendők. M. Á. V. Dunán1 Torontáli túli h. é.v. h. é. v. N.-Kikindai és N.Becskerekihé. v. kerül e vonatokon 1 mm. slálitása 200| 20 . 200 20 | 2u0 | 20 20 k i ! o m é t e r kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. 35 6 21./. 6 74 11 8 35 6 35 fi«/J 71 11 9 35 6 35 6

1/? 74 11 9 tfiO 21 :soi /, 21 189 27 27 150 21 150/

? 21 189 27 27 68 11 6 -7, 11 105 11 15 68 11 687a 11 1 05 11 15 3=) 6 35 6 '/* 74 11 9 68 11 68'/, 11 105 15 15 24 5 24 VÍ 5 31 6 6 24 5 24V

? 0 33 6 6 n 5 2 4'/

2 5 33 6 6 at 5 24'/

2 0 33 6 6 1 kocsi kenderkóró nyers 1 „ lenkóró „ 1 „ komló „ 1 v gyap,u „ 1 1 „ selyem „ l „ selyem-fonál „ 1 „ „ hullád. „ 1 „ ezukorrépa „ 1 „ gyümölcs Iris8 Utépitkezési anyagok: 1 kocsi homok 1 „ kavics 1 „ terméskő 1 „ járdakő NB. Az olyan >zá!litások, melyek más helyi érdekű vasutakat érintenek, ha mezőgazdasági termékeket kepeznek, körülbelül még 30

0/° kai drágábbak. De vannak kivételes szállítási díjszabások is, inelyek szerint az egyes iparvállalatok bizonyos ked vezményeket élveznek. A magyar állatuivasutak vonalain a ezukorgyárak s/ámára megrendelt répa után egy kocsirakományért, Erdély felé irányítva 24 forintot fi/.etuek 200 kilométernyiről é.s 10 foriutot 20 kilométernyiről; bármely más irány felé tize:uek, 200 kilométernyiről jött répa kocsi küldeménye után 15 frt 75 krt, 20 kilométernyiről pedig 8 frtot. A szegedi keuderkikészitó gyár számára szállít a M. A. V. egy knc-irakouiáuy keuderkórót 200 kilométernyiről 24 frt 50 krért; továbbá szállít a M. Á V. az állami utépi kezési hivataloknak homok, kavics stb. anyagokat, ha egész vonatnyi leher lesz szállítva, 100 kilométernyiről vaggonoukint számítva 1 frt 50 kit. Tehát eme reudkivül elterő szállítási dijak arra engedne.; i övetkeztetni, hogy a kormány kevésbbé zárkózik el a szálitási dijak leszálit tatása elől oly anyagoknál, melyek a köznek és az államnak egyébként más alakban hasmára szolgálnak. — Ennek következtében kérelmezendőnek vélem, hogy az őszes ipari feldolgozásra alkalmas nyers auyagok szállítási árai, az államv .sutaknái és a helyi érdekű vasutaknál olyképeu volnának módosítandók, hogy az ipari termékek egységese és sokkal olcsóbban szállíttassanak a feldolgozás színhelyére; uem különben azt is, hogy az ország közgazdasági politikája végre egészségesebb lehessen, vonassanak az összes helyiérdekű vasutak egy szövetségbe, s vezettessenek a költségek redukálása miat" egy igazgatóság álta

1. Az elsoroltak támogatására kiemelendőknek tartom még a következőket : A uyers kenderkóróból, lenből, a mosott gyapjúból és uy-rs komlóból stb. csak ötven métermázsáunyi teher helyezhető el átlag a vasúti kocsikban, az-rt ezek köuyű sulyuk miatt dupa szál litá i költségei okoznak az eladnunk, vagy a vevőnek. E díjszabás ennélfogva kétszereseu drága. Sérelmes volta azouban még inkább szembeötlő, ha tekiutetbe vesszük, hogy a ezukorrépIval, posztóval, selyemmel stb. megterhelt kocsiszállitmauyok, melyek még hozzá a kocsik r iksulyképességét egész 100 mérermázsáig veszik igénybe, a díjazásnál szintén egyforma elbírálás alá esnek. Eme h izánk árufogy,isztá-át n.gy mennyiségben képező ipari és mezőgazdasági termékek szállítási dijai nemcsak hogy fölötte magasan és aráuytalanul vaunak kiszabva, de helytelenül vannak egymáshoz viszonyítva is. Tarthatatlan drágaságuk és aránytalanságuk, bogy meuyire sérelmes, mutatja ezt az alaulabb feltüntetett érték összehasonlítása a uyers anyagnak az ebből gyártott áruval. Belekerül például átlag: egy mm kenderkóró 2 friba ; egy mm. keudervászju 150—300 frt ; egy mm. uyers selyem 1000 frt.; egy mm. selyemszövet 10— 20,000 fru; egy mm. mosott gyapiu 100 frt, egy métexui. férfi ruha gyapjúszövet 1000—1500 frt.; egy mm. szilva gyümölcs 1—3 frt egy mm. szilvórium 30—150 írtba. Habár az értékkülönbözetek óriási uagyok, a szállítási arak miudenuek daczára úgyszólván semmiben sem térnek el egymástól; holott megdönthetetlen tény az, hogy a uyersauyag mellett a gazda s igy az ország is alig uyer valamit, mig az árukká lett anvagok révéu a gyáros, a muukás es az ország eleget nyer, mert a nyersanyagot az ipari feldolgozás által értekebeu tizszereseu emelvéu, az adózó pjlgátok keresetét gyarapítjuk s azért, hogy mi ezt szintén elerhessük, kell, hogy a szállítási dijak leszállitá-ával a nyersanyagok termelését megkönnyítjük. Az ériekben alac-ouy nyersanyag semmi körttl mények közölt sem viselhet anyi szállítási költséget, mint az értékebeu magasabban álló ipari áruezikk ; azért, bi ezek szállítási dijait le nem számijuk, illetve ba u szállítási dijakat az áruk ertekéhez uierien egyáltalában uem szabályozzuk, — soha nem leszünk képesek Olasz és Oroszországgal, meg a világ kereskedelmével versenyre kelui. Az elválaszthatatlan érdekközösségében álló három faktor: ipar, kereskedelem és mezógazgaság vesztesége fokozódui fog s fonál és egyéb termekeiuk külöubeu végképeu le fognak a világ piaczárói szotu.ni, uiert a nagy költség mát csirájában eleikepieleuue teszi azokat. A mezőgazdaság és ipar azon két termelőág, melyek nyereségének kiszámuasáu fordu meg az urany valuta es kvóta sorsa is, mert tekintve ezek egyinástó. nagyban eltérő jövodelmezósegét, az a uemzet, mely az ipari árukat a külföldről a uagy merukbeu fogyasztja, okvetleu kell, hogy mihimar elveszítse. Az ipari áruikra biztos piaezra találó Angol , Német- és más országok, hol az ipar képezi a fő termelő ágat, habár ezek az élelmi c/.ikkek es a nyersanyagok uagy részét az idegeuből hozatjak is — vagyonuk ós és aranykészletük elapadásától épen e nyereségtöbblet következtében vaunak megvédve. Az ország jövedelménél tehát miuden más számi tási alap téves, mert a különféle czim alatt egyébként szertpló jövedelmek, e két termelő água*: az iparuak és mezőgazdaságnak csak a sallangjait kepezik. Nemzetüuk anyagi jólétet s hazánk jövőjét e szeriut semmivel sem fektethetjük megbízhatóbb alapra, mint azzal, ha boni iparunkat hatalmassá, eletképesső teszszük ; eu'-plfogva javaslataim a következők : a) mert a szövetkezetszerü egységes termelés revén a gyári berendezések a költségek megosztásával küunyeu létesíthetők az ország egyes vidékeinek közpoutjaibau; b) mert a nyersanyagoknak ip.ri feldolgozása által ezeknek értékemeleséuél é.s hazánk áruszükscleteiuek fedezésénél előálló uemzeti jövedelemmel a saját népünk táplálása és ; dófizető képessége emeltetnék, valamint a kivándorlás is megszüntetnek ; c) uiert mevőgazdáiuk vállalkozásával a magyar ipar áilaudó, uem pedig mulandó védelme a közös érdek kapcsán lenne biztosítva ; 1. okvetlen szükséges , hogy az öszszes ipari termékek szállítási dijai, a ezukorgyárak számára meg rendelt répák olcsóbb szállítási dijaihoz, illetve kedvezőbb kedvezményéhez mérten, ugy az állami, mint-az összes helyiérdekű vasütakon egységesen alkalmazva szabályoztassanak. 2 Miutáu a ezukorrépa a vasutí kocsik raksúlyát teljesen, mig a könnyebb sülyu, közgazdaságilag nagyfontosságú termékek csak felig használhatják ki, elodázhatatlan, hogy az e fajta termékek szálitására a külföldön használt nagyobb, alkalmatosabb vasúti teherkocsik hozassanak forgalomba. 3. Nem elég tőkével és szakértelem hiányával vezetett uyilvános számadásra kötelezett ipari vállalatok az ország vállalkozási szellemére veszélythozók, azért az ily ipari vállalatok gründolására vonatkozó kereskedelmi törvény megváltoztatása s a mezőgazdasági ipari vállalatok számára nagyobb állami kedvezmények biztosítása kívánatos. 4 Miu'án Polából a teugerésziskola növendékeivel évente tanulmányútra menesztett tengeri hadihajó, az osztrák magyar mauarchia világkereskedelmi érdekeinek megvédése czéljából lesz kiküldve, ennélfogva kívánatos, hogy ezen tengeri utak alkalmával az ipari áruk ismeretében otthouos gyakorlati kereskedelmi alkalmazottak egy a világ kereskedelmében jártas egyénnel kiegészítve, a tengerészeket állami költtégen kisérhessék és u'közben ott, a mely kikötőben a hajó több ideig vesztegel, a kereskedelmi muzeum, illetve a magyar ipirárúház czikeinek eladását lehetőleg közvetítsék is. 5. Mindezek foganatba vétele czéljából a kereskedelmi és fóldinivelési miniszter urak megkeresendők volnának. * Sír Nándor. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak Igazgatóságától. 132382/36-C-L. Az osztrák magyar vasúti kötelék 1890 január 1-től érvényes II. rész 2 díjszabási füzetéhez 1896 november 1 tói az I. pótleK lep életbe tartalmazza : 1. Az árjegyzék kiegészítést. 2. díjtételek módositátát. 3. uj díjtételek bevonását. 4.) helyesbítéseket. Jeleu pótlek példáuyai a részes vasutaknál legközelebb kaphatók lesznek.