Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

..IN Y t K V I I> f: K.Vasúti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 121018/896. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy- kir. államvamtak részére a jövó 1897. évben, illetőleg 1899. év véjitíijt a (itviriiai papírszalagból felmerülő tényleges szükségletű k szállítását biztosítani kívánván, erre ezennel uyilvános pályázatot hirdet. ^ kiírás tárgyát képező ezikkeket előtüntetó jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintául szolgál, vala mint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hsr. ii kereskedelmi és iparkamaránál megte kinthetők és a ma^y. kir. államvasutak igazgatósága auyag és leltárbeszerzési (A V) szakosztályánál (Buda pest, András-y ut 73. szám II emelet, 54. ajtószám) kaphatók. A szabályszerűen kiállított iveukiut 50 kros m. kir. okmánybélveggel ellátott ajáulatok lepecsételve legkésőbb f. évi uovember hó 17 iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasút ik auyag ós leltárbeszerzé i szakoszUlyábau átadaudók, illetőleg posta utján odakűldendók és a boríték ezen killczimmel látaudó el : „Ajánlat 121018, 96 számhoz." Biuatpétizül az i jáulo t áru értékének 5°/

0 a leg később 1896 évi november lió 16 áig a magy. kir. államvasátak főpénztáránál leteendő. Késóbb benyújtott ajánlatok, \aiamiut olyanok, melyek nem pontosan és a re-zletes módozatok betartása' mellett állíttatnak ki, végre . zok, melyek tt'án nem tétetett le az előirt bánatpénz, nem vétetuek figyelembe. Budapest, 1896. ok'óber hóban. Az igazgatóság. 133103. sz. A msgy. kir. államvasutak igaz-ató ságától vett értesítés szirint az osztrák-magyar-orosz vasúti kötelékben az Orosz és Magyarország közti személyforgalomra legközelebb közvetlen személy és pod gyászdijszabás 2. füzete fog életbelépui. melyben egy részt Budapest, Fiume. He. kulesfürdó, S'.ilacs és Tep a, Trencséu Teplicz magyar, másrészt pedig Miszkva, Szt Pétervár és Varsó oro*z állomások köz i személy és podgyászforgalomra nézve közvetlen menet e- podgyász viteldíjak foglaltatnak. 134897/96. sz. A magy. kir. államva-u ak igazgatóságától vett értesítés szeriut a budapest—temesvári vonalon közlekedő Bud .pótról d. e. 8 óra 30 peiczkor induló és ide este 6 óra 50 perczkor érkező személy vouatok a Czegléd és Alberti Irsu állomások között fekvő Berezel Cseró nevü rakodóállomáson f. hó 15 tói kezdve 1 — 1 perezre rendesen meg fognak állaui. A Budapestről Temesvár felé közlekedő személy vonat Berezel Cseróre d. e. 10 óra 18 perczkor fog érkezni, az ellenkező irányú vouat pedig Bírczel-Cseróról d. U. 5 óra 2 perczkor fog indu ui. 135137. sz. Mindennemű töltényeknek a Romániával való közvetlen forgalomból való kizárására vonatkozólag közzétett határozmány nem f. évi október 1 én, hanem csak november 15 én lép hatályba. 42949. sz. A m. kir. államva u'ak igazgatósága a felek által ki és berakási koc-ijaiuak dijszsbásszerü rakodási határidejet kereskedelmi miniszter ür ónagy móltóságának f. é. október 9 én kelt 65065 sz. jóváhagyásával az üzletszabályzat 69 § a 7 ik kikezdésében foglalt határozmány alapján f. é október 10 étől kezdve, további intézkedésig, hat nappali órára szállította le. 102379: sz. A magy. kir. államvasutak Budapestbalparti üzlet vezetősége alá tartozó Kec-kemét—TiszaUghi helyiérdekű vasút Kohári—S-t Lőrincz és Tisza Ugh állomásokkal, Szikra Alpár rakodóáliomással, Kisfái, Tisza-Ughi rév és Műkert megállóhelyekkel, to vábbá Tiszaparti átrakódéval foljó évi október hó 3 án a közforgalomnak átadatott. Az állomások és Szikra Alpár rakodóállomás az összes, Kisfái és Tisza Ughi rév megállóhelyek pedig csak személy és podgyászforgalomra vannak berendezve. Műkert megállóhely csupán személyforgalomra, a Tiszaparti átrakodó ellenében csakis a viziutra és viszont való átrakodási czélokra szolgál. A személy, podgyász és ki csirakományí teheráiu forgalomra (elszámolás nélkül) szolgáló .Ürrét" megállórakodóhely később fog megnyittatni. -xiSr

1 Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött irDok az 1881. évi LX. törvényczíkk 102. S-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék 12886/896. P számú végzéte által, Goldmann éa Engel czég végrehajtató javára, Desser Dezsó és Schwirtzkopf Hermán ellen, 398 frt 17 kr. tőke, ennek 1895. év november hó 4-ik napiától számítandó 6% kamata', >/,•/, váltódíj és eddig öawn 53 forint 26 kr. perköltség követelés — betudásával aziribau a már fizetett 200 forintnak — erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 939 forintra becsült ökrök, házi bútorok, ezüstnemüek, varrógép, teb-nek, szekér — figyelembe vételével a Sctawartzkopf Hermann il, lefog'altakra nézve az 1881. LX. trvezikk 120. §-ának is — stbből állo ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2346/1896 P. az. kiküldést rendelő végzés lolytán a helyszínén, vagyis elaó Surran Killó-Semjén hatiraban l-só r. alperes tanyáján leendó esz' öz ésere 1896. év októher hó 21-dik napjának délelfttt 8 órája, másodsorban pedig Napkoroo 2-od r alperes Schw rczkopt Hermán lakisin leendő eszköt és<re ugyanezen nap délutin 2 órája határidőül kitüzetik é* ahhoz a venni szándékoz ik ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hoyy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 évi LX t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ii eladatni fognak Az elárverezendő ingóságuk vételára az 1881. evi L,\. t. cz 10* §-b»n megállapított leltételek szerint lesz kifizeteudó. Kelt N'agy-Kállóban, 1896. évi október hó 7-én. Horváth István, (4.H—1—1) kir. bírósági irnok, mint kiküldött. 132381/96. Falyó évi uovember hó 1 ével a fenti kötelék II. rész, 3. illetve 4. füzetéhez a VII. illetve V. pótlék lépnek életbe. A VII. pótlék mezőgazdasági gépek és földmive lési szerszámok küldeményekre uj, felemelt díjtételeket, a kilométer mutató kiegészítését, azonkívül Brake (Oldbg) loco, Bremerhafen (Freihafeu és Zollinlands balmhof) loco, Gelstemuude (Freihafeu és Zollinlaudsbalmhof) loco és Nordenham loco állomásokra uj fel emelt díjtételeket s a régi tételekuek oly értelmű kor látozását tazlalmazza, miszerint azok jövőben csak a tengeri ki és beviteli átmenő forgalomban érvényesek Az V. pótlék L'p'ó Szt Miklós állomásnak az 1. a. sz. (Quebrahofa kivonat) ős a 13. b. szám (c<erző anyagok) kivételes díjszabásba való felvételét a 11. sz. (aszalt gyümölcs) kivételes dijszabás díjtételeinek megváltoztatását, a kilóméter mutató kiegészítését és végül mindkét pótlék Hamburg—Sternschancz állomásnak a díjszabásba való bevonását tartalmazza. Az ezen pótlékban foglalt díjemelések azonban c alt folyó évi deczember hó 1 én lepnek hatályba. E/.en pótlékok a részes vasutaknál megszerezhetők 136124. sz A m. kir. államvasutak igazgatóságá tói nyert értesítés szeriut a gőzhajók Fiume—Ancona és Fium :—Velencze között f. évi november hó 1 játul 1897. évi márczius hó végéig a következő menetrend szerint fognak közlekedni; Indulás Fiúméból Anconába a Budapestről érkező gyorsvonathoz való csatlakozásban minden csütöriökön 7'/

a órakor reggel. Anconából Fiúméba, Rómából, Nápolyból és Bolognából érkező vonatokhoz való csatlakozásban minden szombaton 9 órakor este. A tengeren való átkelés 10 órát vesz igénybe. Indulás Fiúméból Velenczébe minden szombaton 8 órakor este; Velenczéből Fiúméba minden kedden 8 órakor este. A tengeren való átkelés szintén 10 órát vesz igénybe. Bővebb felvilágosítás a m. kir. államvasutak állo májain, annak váro-i menetjegy irodáiban, valamint a Cook féle utazási irodában nyerhető. KÖZGAZDASÁG. A kereskedelmi gazdálkodás hatása az ipar fejlesztésére Az egy-egy minőségben és nagyobb mennyiségben egy vidéken termeitekből a gyártás könnyebben és a czélnak jobban tnegfelelőleg eszközölhető. A kereskedelem pedig a nyers anyagokért ekként inkább többet fizet, mert a beszerzés kisebb költséget okoz. Az egy minőségű anyagokért, ha nagy mennyiségben kaphatók, a kereskedelem már azért is jobban érdeklődik, inert igy belőlük egyöntetűbb kivitelű áruezikkek gyárthatók, vagy ha a termék csupán csemegeként volna forgalomba hozandó, azért tizet érte löbbet, mert akkor ezt módjában áll fogyasztóival megkedveltetni. A fonál, gyümölcs, olaj stb. effélék egyönletü termelése nálunk bevezetve nincsen ; mindenki ugy és olyasmit termel, ini az illetőnek eszébe jul; holott — ha a föld- és égaljai viszonyokat vidékenkint megfigyelnék és a munkaerővel számot vetnének, — majdnem mindenütt lehetne olyan anyag termelésével foglalatoskodniok, mely jövedelmezőség tekintetében sokszorosan felülmúlhatná a gabona-termény ekei. Az egységes termelés által vidékekkint fokozódnék a nép ügyessége és speciális tudása, mert a gyakorlat mesterré teszi az embert. A vidékek egyes központjaiban kifejlődnék a társulás a költségek viselésének megosztásával, ugy, hogy a legkisebb termelőnek is módjában volna a komlót, gyümölcsöt, lent, kendert, napraforgót, repezét, gyapjút stb. kereskedelmileg, vagy iparilag előnyös árban értékesíteni, mert a világ kereskedelme előtt e helyek, épen ugy, mint Makó hagymáiról ismeretes, szintén ismeretessé válnának. Hazánk fogyasztásának honi kielégítése révén igen sok pénz maradhatna bent az országban és e mellett a nyersanyagoknak ipari feldolgozása népünk táplálkozására számos oly ital, élelmi és csemege-féle hamisitallan ezikkeket szolgáltatna, melyeket jelenben e gazdagon termő földrészre más országokból hozatunk, vagy pedig kevés kivétellel csak hamisítva gyártatunk itthon. A kereskedelmi gazdálkodás lehetővé tenné, hogy az ez időszerint csupán tüzelőnek használt százezer forintokat érő magváért termelt lenkóróból a kaszáló gépekhez való zsineget vagy papiruszt slb. gyártassunk; de lehetővé tenne azt is, hogy a meglevő szövészeti, kis-, házi-, és gyári-iparunkat honi olcsóbb és jobb fonalakkal lássuk el, mert a helyett, hogy most mi a nyersanyagokat a külföldre szolgáltatjuk és onnan az ott fonallá gyártott anyagot ismét visszahozatjuk, jövőben a fonal készítése itthon történhetnék. Angliában, midőn egykoron a szövészeti ipar meghonosítására törekedtek, az állam első sorban fonalgyárakat állíttatott fel és a meglevő e fajta iparát fonalakkal valósággal elárasztván, igy fejlesztette hatalmassá. Nálunk a fonalgyárak helyett előbb a szövészeti gyárak létesítettek, holott ha az országban a fonalgyártás foglalta volna el az elsőbbséget, gazdáink a nyers anyagok termelésében régen jobb jövedelmező ágat bírhatnának és kifejlettebb szövészeti ipar fölött is rendelkezhetnénk. A nyersanyagoknak jelenben a messze távolban levő értékesítése és azon körülmény miatt, hogy állami és a 240—250 helyiérdekű vasutunknak ezen iparilag feldolgozható mezőgazdasági nyers termékekre szerfölött magas szállítási dijai vannak, a kereskedelem e termékekért csak kisebb árakat adhat; minélfogva természetes, hogy az üdvöt hozó kereskedelmi gazdálkodás elve a gazdáink vállalkozó szelleme rneg nem gyökerezhetett. A vállalkozási szellem sokat szenved nálunk amiatt is, hogy az ipari részvénytársaságok ritkán létesíttetnek eh'g. ndő tőkével és még ritkibban vezettetnek szakértelemmel; tehát a bukások gyakoriak lévén, az ország vállalkozási szelleme veszélyeztetve van. Ezen egészségtelen tünetek káros hatása bizalinatlankodó hiedelemben tartja a vállalkozásra alkalmas külföldi szakképzelt, pénzes embereket, amennyiben a külföldön rólunk ma már azt hiszik, hogy nálunk a vállalatok támogatásánál az állam anyagi és áruszállítási kedvezményei meg nem szerezhetők, azért mielőtt az ipari vállalat a hasznot hozó eredmenyt — az osztrák kifejlett ipar melleit elérhetné — a hóniak tőkéje, népünknek az iparhoz való betanításával s a kezdet nehézségeinek leküzdésével okozott aránytalan nagy költségek l'olylán áldozatul esik. Végeredményében tehát országunk iparának fejlődése mindenképpen sokat vészit. E sok csalódás mellett nem csoda, ha mindazon előnyök eltörpülnek, melyeket a hazai föld kimagasló tulajdonai másrészről a vállalkozásra buzdításul nyújtanak. Honi ipari terményeink pedig kitűnő minőségüknél fogva hivatva volnának a világ piaczát meghódítani és biztosítani, mert például kikészített kender- és lenanyagaink 30"/„-kal erősebbek, illetve nagyobb szakitóképességüek, mint a világ bármely azonos termékei. Feltehető e szerint, hogy más terményünknek is van ilyen kiváló sajátsága, de mi még erről tudomással sem birunk. A vállalkozási szellem felelevenítésére és a kereskedelmi gazdálkodás elvének meghonosítására elodázhatatlan kötelességet vélek teljesíttetni azzal, hogy a nyersterményeknek itthon eszközölhető ipari feldolgoztálását megkönnyítendő, felhívom a közvéleményt arra, terjeszszen fel valamely egyesület a kereskedelmr és földmivelésügyi miniszterekhez ily kérelmet, melyet az ügy érdekében a kormánytól eddig még egy testület sem kért volt. A 210 - 250 helyi érdekű vasútnak az államvasutaktól eltérő, sőt a tetemesen költséges különálló igazgatóságuk mérlege szerint, túlinagas és inás-más szállítási dijai vannak. E kifürkészhetlen labirintusban, az iparilag felhasználható termékek szállítási költsége az alatt, mig a nyers anyag az ipari telepig eljut, annyira felszaporopik, hogy a szállítás költsége sokszor jóval meghaladja a nyersanyag ériékét. (Vége következik.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza. 1896. október 17-é i A gabona-csurnokuál Burgonya 1 kiló — .04 bejegyzett arak. Marha hús 1 > — .52 Kuza lo.i kilo 6.50 6 60 1 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 10(i > 5.50 5 60 Sertés hái. 1 > -.48 Árpa (uj) 10' » 4.10 4.20 J.ih hús 1 > —.— Zab 10' > 5 00 5 10 Háj 1 > —.60 Kuk"ri'Z»l<«> » 4.3 J 4.40 Disznó-zsír 1 > —.62 K reprz" loi) > 8.— 8.50 Szalonna I » —.58 Paszuly fehér • —. .— Faggyú (nye ra i l » —.26 Szesz literenként 15'/j 61Vi Zöldség 1 csomó — .15 Piaczl árak. Paprik.i 1 kiló 1.60 Bursii 1 kiló —.20 Írós Váj 1 liter —.80 Lenese1 » —.26 Eczet 1 » — 42 2 20 Mund-liszt 1 > —.17 i Széua 100 kiló — 42 2 20 Zsemlye liszt 1 « -.15 ! S/...ÍUI l (t iK i 100 » I.— Huza-liszt 1 > —.14 Hikf i 1 kóluntr 3.30 Barna kenvér-liszt 1 . - 12 1 ráírta 1 > 3 80 Felelős szei kesztő: INCZÉDY LAJOS. Főmunka árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt tér. Köszönet nyilváiiilás. Mindazon rokonaim-, jó barátaim , és ismerőseim-, valamint a n. é. közönségnek és a dalárda mélyen tisztelt tagjainak, akik megboldogult Jenő fiam f. 1896. évi október hó 14 én történt végtisztesség tételénél megjelentek s tanúsított részvétük által fájdalmaimat enyhítették, egyenkint s öss:esen is, a magam és családom nevében ez uton hálás köszönetemet nyilvánítom. Nyíregyháza, 1896. október 17. Özv. Jánószky Andrásné. ••80»®®©®»3»®®»® 1N9SNM m KM A téli idényre ^ különös figyelmébe ajánlja a t. cz. ga/di lkodákiiak, valamint gözmalmosoknak, szeszgyárosoknak, tégla- és mészégetőknek és egyéb iparvállalatoknak kazán és szoba fűtéshez kiválóan alkalmas akna-, koczka és darabos szenét, királdi (Putnoki) és sajó-szentpéteri bányaiból legjutányosabb áron, egész kocsirakományokban — mindeu állomásra szállítva — és kicsinyben nyíregyházi raktárában. XVIandl Emil (292-62—16) „Magyar általános Kőszénbánya-Réezvénytársaság" Szabolcsmegye kizárólagos képviselője.