Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

, N T I B V I D É K" állásának a tnegüresedése révén, két fiatal tisztviselője a vármegyének, jutott elóbaladáshoz. ,Vármegye" coutra „Nyíregyháza"! Ez a szellem — még ha csak kisértetként is — nem járhat már föl közénk. Temmessök el, ne idézgessük. És ne higyjüuk a kisértetekbeu ! Kompromittált önkormányzat. Az elmúlt héten lezajlott törvényhatósági közgyűlés felette érdekes és tanulságos volt, főképen amaz elszomorító tény beigazolása tekintetében, hogy az önkormányzat a gyakorlati életben menynyire éltéktelenné, sőt a közérdeket veszélyeztető joggá törpülhet. Fényes bizonyítékot szolgáltatott ez a közgyűlés ahhoz is, hogy a mai szövevényes és fejlett jogélet az amatőr szereplést nem tűri többé s hogy az önkormányzat részére reservált jogok gyakorlata alig találja meg többé alkalmas alanyait a vármegye közönségéből minden rendszer és körültekintés nélkül a közgyűlésbe beszállított tagokban. Nem akarunk ezúttal hosszabb dissertatiót tartani az önkormányzat értékéről, különösen a vármegyénkben statuált autonomikus joggyakorlat értéktelenségéről. Nem kívánjuk érinteni eme joggyakorlat kellékeit alanyi és tárgyi tekintetben, sőt azt sem teszszük kritika tárgyává, váljon a törvényhatósági közgyűlésben megvannak e azok a garancziák, amelyek az önkormányzat létjogosultságát ideig-óráig eltengetik, másrészről a tényleges gyakorlatban e jogok eszmei jelentősége és szépsége a legminucziosusabb vonatkozásban bár, — megóva, biztosítva van-e? Félünk, hogy okoskodásunk keserű eredmények kényszerű konstatálására vezetne. Ámde van egy kellemetlen incidense ennek a famosus közgyűlésnek, amelyet szó nélkül annál kevésbbé hagyhatunk, mert az szinte rámutat a törvényhatósági önkormányzat gyakorlatának képtelenségére. Indítvány tétetett a közgyűlés elé a betegápolási költségek fedezetéről. A tőrvényhatósági közgyűlésnek feladata volt e fedezetet önmegadóztatás által megalkotni, még pedig 2

u/

0-nyi ujabb házi adó kivetése által. Jól jegyezzük meg, csak fedezetet volt joga keresni és találni, de hatáskörén kivül esett annak megvitatásába belebocsátkozni, váljon ez a fedezet kell-e, váljon a betegápolási költségek szükségesek-e, s azokat a törvényhalóság köteles-e viselni? Mert ha a közgyűlés tagjai közjogunk ama csekély részével megismerkedtek volna, amely e minőségükben közrehatásukkal ellátott ügyek-, jogok- és kötelezettségekre vonatkoznak, abban az esetben bizonyára megtudták volna azt is, hogy a betegápolási költségekre a törvényhatóság köteles magát megadóztatni a szükség beálltával. A törvény az önkormányzatnak meghagyta azt a jogát, hogy a betegápolási költségek viseléséről önmegadóztatás által gondoskodjék. Ehhez képest a joga nem terjed tovább, mint az öumegadóztatás elhatározására, amiből tehát az következik, hogy a betegápolási költségeket a szükség tekintetében nem teheti határozata bécsomagolva, a komikus öltözőjében, hová az urak csak ugy tódultak a csodájára. Ha pedig egy színésznő kopogott az ajtón, avval utasították el, hogy Saskin még öltözködik. Csakhamar hire ment, hogy az öltözőben valami igen titkos dolog van elrejtve és a komikust mindenfelé ostrouiálták kérdesekkel. Tetőpontra azonban akkor hágott a kíváncsiság, mikor megtudták, hogy Saskin bezárta szobáját s a kulcsot magához vette. — Mit is c-iná'jik c<ak a dologgal? — kérdezte a komikus tanácstalanul az előadás végeztével. Ha itt tartóin szobámbau elzárva, nem lesz egy nyugodt per czern sem; arról meg szó sem lehet, hogy haza vigyem a gyertyatartót. Háziasszonyomnak, ki uayis a legroszabb vé'eményben van felőlem, csak alkalmat adna erkölcd predikácziókra, talá l bizony fel is mondana. Aztán meg művészbarátok, naiv kezdők és iskolás lányok is jönnek hozzám. — Adja el a gyertyatartót. — tanácsolta a fodrász, ki ott volt az öltözőben. Ismerek a külvárosban egy öreg asszonyt, a ki hasonló limlommal kereskedik. Ha akarja, elviszem hozzá. A komikus beleegyezett, másnap meg is történt az előadás. Két nappal később dr. Ko.chelkow dolgozó szobájábau ült, tnidón hirtelen kiuyilt az ajtó és belépett rajta Smirnrw Sasa Jobb kezében egy uj<ágpipirosba göngyölt csomagot tanon. — Képzelje csak doktor ur a nagy szerencsét! kiáltott Sasa alig tudva lélegzetet venni a nagy sietségtől. Mama agészen boldog ... a véletlen kezünkbe jutatta a második példáuyt, mely után annyira vágyod tunk. Azzal kibontotta Sasa a csomagot, s a gyertyatar tót a három grácziával odatette az asztalra. Doktor Kosche kow mozdulatlanul ült helyén s ugy nézett a gyertyatartóra, mintha kísérteteket látna. Megpróbált szólni, de nem tudta, hogy mit mondjon. Végre nevetésben tört ki s némán megszorította Sasa kezét, de oly erősen, hogy a fiatal ember alig tudta fájdalmát eltitkolni. — A drága jó doktor egészeu magánkívül volt — goudolta Sasa, a mint a lépcsőn lefelé ment. Az öröm és a meglepetés egészen erőt vettek rajta. tárgyává, legfeljebb a mennyiséget és a százalékot, amelylyel önmagára adót vet ki. És mi történt a közgyűlésben ? A betegápolási költségek fedezése megtagadtatott, azon kezdetleges, sőt törvénytelen jelszó alatt, hogy nem adózunk. A közgyűlés ezzel a határozatával sokkal több jogot vélt magáénak, mint amennyi őt megillette s ezzel elvesztette a biztosított önkormányzati jogát is. Bekövetkezik ugyanis, mikép a törvény imperativ rendelkezésénél fogva a jogellenes határozat a felettes, de már nem önkormányzati hatóság által, meg fog változtaltatni, s a betegápolási költségek fedezetének módja, mérve és mennyisége állami hatalom erejével fog megállapittatni. Ami nyilvánvalóan az önkormányzati jog csorbulását jelenti oly kérdésben, amely ennek a jogkörnek legéletbevágóbb részét, — a vagyoni érdekre visszavezethető ügyekben való elhatározás és végrehajtás feletti döntés kizárólagos jogát képezi. Igy lehet az önkormányzati jogot konapromilalni épen azoknak, akik a gyakorlatára hivatottsággal és hivatottság nélkül, érdemmel és érdem nélkül jogosítva vannak. Sajátságos, hogy ennek a bakklövésnek alanyai nem vették észre a megtagadás következményeit és nagy horderejét. De hát akkor minek a csak névlegesen élő önkormányzat ? Ebből az egész inczidensből egy lesújtó tény domborodik ki, s ez az, hogy Szabolcsvármegye törvényhatóságának közgyűlése nem állott feladata magaslatán, és mindennek fölött nem tudta a törvényt. ^ A vármegye őszi közgyűlése. A 13-dikára összehívott rendes őszi közgyűlést Kállay András főispán kevéssel 10 óra után nyitotta meg. A vármegyeháza nagyterme szépen megtelt. Mintegy 250 bizottmányi tag vett részt a közgyűlésen. A közgyűlés a főispán úr több rendbeli bejelentésével vette kezdetét, tudatván őméltósága a közgyűléssel, hogy a legutóbbi közgyűlés óta Gavallér Ágostont és Krúdy Bélát központi Írnokokká, Lukács Ödönt ideiglenes árvaszéki nyilvántartóvá, Sípos Endre főszolgabírót pedig tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. E bejelentések tudomásul vétele után, Mikecz János alispán értesítette a közgyűlést, hogy a tárgysorozat összeállítása után beérkezett a vármegyéhez az országgyűlési képviselő választásokra vonatkozó legfelsőbb királyi meghívólevél. A legfelsőbb királyi leirat felolvastatván, a további intézkedések megtétele végett a vármegye központi választmányának kiadatott. Ezután a tárgysorozatra került a sor s annak első pontjára, az alispán féléves jelentésére. A közgyűlés a jelentést tudomásul vévén, annak kapcsán köszönetét nyilvánította Liptay Béla bizottmányi tag irányában, ki a junius 8-iki banderiális felvonulás nálunk való szervezésében nagy érdemeket szerzett. Úgyszintén köszönetét nyilvánította a közgyűlés a bandériumban résztvett urak irányában is. A vármegyei házipénztári 1897. évi költségelőirányzatot, valamint az 1897—98. évre vonatkozó közúti költségelőirányzatot a költségvetés elfogadván, a tárgysorozat rendje szerint az 5-dik árvaszéki ülnöki állásnak választás utján való betöltésére került a sor. A főispán úr őméltósága bejelentvén, hogy három pályázat érkezett, nevezetesen Bogár Lajos nyíregyházi városi árvaszéki ülnök, Leövey Miklós szolgabíró s Vértesy Béla közjegyzői irodavezető részéről, a kijelölő bizottságba a közgyűlés — az alispán javaslatára — gróf Vay Ádámot. Bory Bélát és Gencsy Bertalant választotta meg, a főispán úr őméltósága pedig e bizottság tagjaiul Gaál Eleket, Gencsy Bélát és Somogyi Gyulát nevezte ki. A kijelölő bizottság, a főispán úr elnöklete alatt visszavonulván, félórai tanácskozás után, az árvaszéki ülnöki állásra Bogár Lajost és Leövey Miklóst jelölte. Vértesy Bélának kellő képesítése nem lévén, nem jelöltetett. Névszerinti szavazás kéretvén, az elnöklő főispán azt elrendelte, s a szavazatok beszedésére két szavazatszedő küldöttséget rendelt. A megejtett szavazás eredménye a következő lett: Leövey Miklós kapott 117 szavazatot, Bogár Lajos 88-at. Az ötödik árvaszéki ülnöki állásra tehát 29 szavazattöbbséggel Leövey Miklós választatott meg. A szavazás ez eredménye szerint egy szolgabírói állás megüresedvén, arra, Újhelyi Tamás t. szolgabiróval szemben megválasztatott Okolicsányi Dezső 4-dik aljegyző, ennek helyére pedig Kállay Elek t. aljegyző ellen Mikecz István t. aljegyző. Az árvaszéki jegyzői állásra közfelkiáltással Leövey Sándor választatott rneg. A főispán úr ő méltósága indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy az 5-dik árvaszéki ülnöki állásra történt választás jogerőre emelkedéséig a jelenlegi állapot fenntartassék, t. i. hogy Bogár Lajos mint helyettes árvaszéki ülnök és Leövey Miklós nyírbátori szolgabíró az ideig hivatali ügykörüket megtartsák. A választások megejtése után a vármegye alispánja tett előterjesztést a betegápolási pótadónak, a viszonyok szerint szükségessé vált 2%-nyi felemelése tárgyában. A szavazás elrendeltetvén, az emelés mellett szavazott 81, ellene 53 bizottmányi tag. A törvény szerint a pótadó felemelésének megajánlásához kétharmad többség lévén szükséges, a szavazás eredménye szerint a felemelés iránti javaslatot a közgyűlés elvetette. A következő tárgy Nyíregyháza város katonai beszállásolási kiadásainak fele részben leendő viselése czéljából 1'/-. °/

0 pótadónak megajánlása s az erre vonatkozó javaslat volt. Erre a javaslatra ínég keservesebb sors várakozott. A közgyűlés 104 szóval 23 szavazat ellen a pótadó megajánlást megtagadta. A szavazás ez eredménye nagy konsternációt idézett elő. Mint értesülünk, mind a két határozat el^en felebbezés fog beadatni. Mint jellemző dolgot fölemiitjük még, hogy a nyíregyházi bizottmányi tagok közül e szavazásban már csak alig néhányan vettek részt, holott pedig városunk e fontos érdeke megkövetelhette volna, hogy ez ügy tárgyalásában és eldöntésében a nyíregyházi bizottmányi tagok lehetőleg teljes számban részt vegyenek. *, A közgyűlés folytatását ezután a főispán másnapra halasztotta. A közgyűlés további tárgyalásaiból kiemeljük még Mikecz János alispán és társainak a magyar görög katholikus püspökség felállítására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés az indítványt, melyet legközelebb közlünk, elfogadta. Képviselő-választások. A vármegye központi választmánya az e hó 28 dikán végbemeneudó képviselő választásokra nézve a következő intézkedéseket tette: Szabolcsvármegye központi választmánya által a területéhez tartozó választó kerületekre nézve az általános képviselőválasztások határidejéül az 1896. év október 28 ik napjának délelőtt 8 órája tűzetik ki Miután a kisvárdai, tisza löki és nyírbátori választókerületekben a választók száma az 1500 at meghaladjaezen választókerületekben az 1884. évi XXXIII. t. cz." 59. §-ában foglalt intézkedés alapján, két-két szav'azatszedó küldöttség alakitutik. A nagykállói és bogdányi választókerületeknek 1500 at meg uem haladó választói azonban egy egy küldöttséghez fogják szavazatukat beadni. A választókerületek községei a szavazatszedő küldöttségek között az 1874. évi XXXIII. t. cz. 61 ik S-a alapján következőleg osztatnak fel: 1-ször. A kisvárdai választó kerületben az első stavazatszedö küldöttségben szavaznak: Kiívárda, Benk Be rencs, Döghe, Eperjeske, Fényes Litke, Gyulaháza, Jéke Kanyár, Karász, Kékese, Komorő, Mogyorós, Pap T Szt-Márton, Tornyos Pálcza, Veresmart, Z.urk. A'második küldöttségben szavaznak: Ágtelek, Ajak, Auarcs B -Aranyos, Bezdéd, Cserepes-Kenéz, Dombrád' Eszeny Gemzse, Gyüre, Kis Báka, Kis-Varsány, Kopócs Apáthi' Lövő, Lövő-Petri, Máudok, Nagy-Báka, Nagy Varsán;-' Or-Ladány, Őrmező, Szalóka, Thuzsér. 2-szor. A tisza-löki kerületben az első küldöttség előtt szavaznak: T. Lök, T. Dada, T. Dob, Ti.iza Lidány, T.Polgár, Szent-Mihály, Tardos. — A második küldöttség előtt szavaznak: Báj, Balsa, T.-Bűd, Csobaj, >' T.-Eszlár Kenézlő, N Falu, Vencsellő. Pihrügy, Rakamaz, Szabolcs, Takta Kenéz, Timár, Viss, Zalkod. 3-szor. A nyírbátori választókerületben az elsö-kül- I döttség előtt szavaznak: Nyír-Bátor, Nyir Mada. P. Dobos, Rohod, Jákó, Ramocsaháza, Vaja, E'ír, N^irBakta, Lórántháza, Magy. Besenyőd, Levelek, Petueháza, Ib'rouy, ' Kércs, Laskod. — A második szavazatszedő küldöttség előtt szavaznak : Kálló-Semjén, Nyir Lúgos, Nyir Béltek Pócs Petri, 0 Fehértó, Eocseiics, Kis Láía, M. Pócs, Piricse, Pilis, Bogát, Gyulaj, P. B nháza. — A kisvárdai,' tisza löki és nyírbátori választókerületekben a községek a leirt sorrendben bocsátaudók a szavazatszedó : küldöttségek által a szavazásra. 4-szer. A bogdányi választókerületben egy szavazatszedö, küldöttség alakíttatván, a községek vahsztoi a következő sorrendban fognak szavazni:' Bogdány, Apagy, Bérezel, Berkesz, Beszterecz, Buj, Demecscr, Gáva, - Gégény ' NHalász, ibrány Kék, Kemecse, Kótaj, Napkor, Oros, Pj»szab, Pátroha, Pazouy, Raád, Sényő, Székely, Tél, Thass, Tura, Vas-Megyer. ', I i, i • V 5-ször. A nagyJcállói . kerülethez tartozó községek a következő sorrendben szavaznak: Nagy Kálló, Sit György Ábrány, Ny.-Acsád. Balkány, Biri,. Bököny, • Buda-Ábránv, Gelse, Geszteréd, Hugyaj, Kis-Kálló Mártonfalva, Mihálydi, Nyir Adony, Szakoly, Uj Fehértó, Az 1874-ik évi XXXIII. t. cz 58. és 59. § ai a központi választmányt ruházzák fel azou joggal, hogy a választás vezetésére és keresztülvitelére elnököket és jegyzőket válaszszoó. Ezen választás eredménye a következő: I. A kisvárdai választókerületben: Választási elnök és az I ső szavatszedő küldöttség elnöke Okolicsányi Menyhért. A II Ik szavazatszedő küldöttség elnöke és választási h. elnök Kovács Lajos. Helyettes szavazatszedő küldöttségi elnökök Szabó József eszenyi ós Hrabov-'

1 szky Guidó kisvárdal lakosok. Az elfő'kül löttség jegyzője Moravek Gusztáv. A második küldöttség jegyzője Tóth József. H. jegyzők Nemes' Béla döghei és Jászay Bertalan mándoki lakosok. II. A tiszalöki választókerületben: Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke gróf Pongácz Jenő. A második szavatszedő küldöttség elnöke és választási h. elnök Szentmariay Dénes. Helyettes szavazatszedö küldöttségi elnökök báró Vay Arnold és Bagdv Imre. Az első küldöttség jegyzője Szítba Ferencz Á második küldöttség jegyzője Gúnya Sándor. H. jegyr'ők Virányi János és Horváth Gyula. III. A nyírbátori választó kerületben: Választási elnök és az első szavazatszedö küldöttség elnöke Okolicsányi L'jos. A második szavadszedő küldöttség elnöke és választási h. elnök L. Molnár Gyula. H szavazatszedő küldöttségi elnökök Péchy Béla és Várady István. Az első szavatszedő küldöttség jegyzője Szikszay József. A második szavazatszedö küldöttség jegyzője Szilcz Ferencz. H. jegyzők Jármy Elek és Kéky László. IV. A bogdányi választó Jcerületben: Elnök Borbély Gáspár. H. elnök Mezőssy Gusztáv. Jegyző Géczy Ádám. H. jegyző Erdélyi Imre. V. A nagykállói választó kerületben: Elnök Beretőy Jáno». H. elnök Koczogh Ferencz Jegyző Lévay Sándor H. jegyző ifj Nagy Kálinán (nagy kállói lakos). * * * A képviselóválasztási mozgalmakra venatkozólag közöljük a következő értesítéseket: Nyíregyházán immárom három képviselő-jelölt van: a volt képviselő Beniczky Miksa, a függetlenségi párt Kossuth árnyalatának programmjával, dr. Ferlicska Kát-