Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-12 / 28. szám

„IN Y I R V I D £ K" tele vannak szeretettel, rajongással bájos alakja iránt, a melyeket Írásban és képben örökített meg ez a könyv, hogy maradandó emlékül szolgáljon mindazokuak. kik ót szeretik. És mert tudjak, hogy minden magyar ember szive feldobog az ó nevének hallatára, elhatároztuk : országos mozgalmat indítani, hogy a társadalom előkelőségeinek segítségeivel a róla szóló könyvet minden magyar család asztalára odahelyezhessük. A műnek ára olyan csekély, hogy azt a legszerényebb viszonyok közt élő polgár is megszerezheti. A több mint 10 ívre terjedő és közel száz gyönyörű képpel díszített könyv ára ugyanis csak 2 forint. Rózsavölgyi és Társa, CB. ée kir. udvari zenemú-kiadik. Budapest, Kristóf-tér 3. » * * Nevezék ót csillagnak, csalogánynak, tündérnek, csak egyet nem mondtak el róla, hogy milyen nagydráma művésznő ! Ugy vagyunk Blahánéval, mint a holddal, mindenki látja, gyönyörködik benne, lantokban dicséri, — de senki sem ismeri: a valódi szférája el vau előlünk takarva; pedig ott lehet, ott van az élet, növényzet, melegség — es talán boldogság is. Ezt a képet a földlakók sohasem látják Nőm, ki ugyanegy színpadon működött B.ahánéval, azt mondta róla, hogy ó a legkitűnőbb drámai művészuók egyike. Nekem is megadott, hogy őt egy magasan tragikus drámai szerepemben láthassam. A tragikai múzsának minden ajándéka egyesítve volt nála; mély érzés, s annak minden változatait ki kifejezni tudó haug; megkapó indulatkitörések, beszélő arczkifejezós, eredetiség a felfogásban ; plasztikai mozdulatok és előkelő egyszerűség. Mindeki azt mondta róla ez alkalommal, amit Jókiné: ez egy elsőrangú drámai művésznő. Bizony a tragikai múisa volt Blahánénak az édes anyja. Hanem hát az előkelő anya még azután sem adoptálta legkedvesebb leányát, amikor véletlenül felismerő. Pedig az szerette őt. Blaháné szerette a drámai művészetet. Még akkor egy házban lakott a dráma és a népszínmű. Átlátogathattak egymáshoz. De még az opera is ott volt osztályos rokonnak. Az volt a kegyencz. A magasabb drámának a napja volt a péntek, a népizinmü a vasárnap. Lehetett összehasonlításokat tenni. A pénteki szinház üres padsoraival, ásitó páholyaival, kapott díszleteivel; az a lágymeleg hangulat, mely mint a malária, magának a művészuek a lelkét ellankasztja ... és azután a vasárnapi sziuház, zsúfolt karzataival, lelkesedni, mulatni, örüiui kész közönségével : nyüzsgő színpad, daltól viszhangos kulisszák, tapsvihar, hulló koszorúk ! És aztán . . . ahogy a uagy római mondta: „inkább leszek első ember egy falubau, mint második Ró mában." Mikor a népizinmüvet a nemzeti színház átadta a népszínháznak, Blaháné elhagyta a magas sarkú múzsaanya házát, s vitte magával a pillangós cíipjit a dajkája házához, aki eddig fölnevelte. Inkább rózsakirályné a p iraszt szalmás-gunyhóban, mint hamupipőke a méltóságos palotában. S a siker, a diadal igazat adott a választásának. Mint népszínművek királynéja egész országot teremtett maga körül, saját szinműirodalmat fejlesztett ki; jobbágyává tette a magyar Tbáliának az idegen népet. És azután láttuk és bámultuk és szerettük őt az általa elővarázsolt világban, mint k.' czkiás menyecskét, mint dallos rózsakirálynét, mint operette énekesnőt, tiuszerepek kedves személyesitőjét . . . Nem! Nem akarok pimlagport támasztani a művésznők istennői között. Dráma, opara, népszínmű, operette, vaudeville, bohózat: kézcsókoló tisztelője vagyok valamennyinek, s nem keresem közöttük a rangkülömbséget, Blahánénak pedig különösen hálás elismeréssel tartozom azért, hogy előkelő drámai tehetségével a népszínművet megnemesitette, s az operette nek tisztességet szerzett. A mély érzés, a nemes sziv aureolát sugárzott e művészi fajokra. Aztán a mienk volt. Talán ez a szó „volt" nem is historikum még? Talán az újhold sarlója ismét fel fog tüani előttünk? A közönség mindig maga előtt fogja ót látni, s mindig vissza fogja ót kívánni, oda, diadali paradicsomába! a népszínműbe. Csak én, a kinek megadatott egyszer láthatnom a hold utolsó oldalát is, ahol eleven élet vau és virányok ós emberlakók; csak én nem tudok kibékülni azzal a gondolattal, hogy Blaháné művészi ereje teljes birtokában, végkép letűnjön a láthatáron, s csak ugy magamban mondogatom, hogy: ha már elvesztette Blahánét a népszínház, hogy nem nyitotta meg előtte a fóbeiárását a nemzeti szinház ? . . . Jókai Mór. Csarnok. Adh&t-é a természet kielégítő választ Istenről való kérdésünkre ? A müveit emberekhez kívánok szólui jelen czikksorozatomban s nem valamely vallásfelekezet tagjaihoz. — E'Gttem másodrangú kérdés az, az emberiség lelki állapotát illetőleg, hogy ki melyik felekezethez tartozik, szivemet csak az nyomja szinte elviselhetetlen teher gyanánt, hogy mert a vallás külső formáival sok intelligens ember nincs megelégedve s mert a vallást bizonyos felekezeti színezettől szétválasztani vajmi kevesen tudják, ennélfogva mindinkább általános lesz művelt osztályuuknál az a vélemény, hogy a vallás az alsó néposztály féken-tartására való, de a müveit embernek alig van ma már arra szüksége. — Kerein, azért ne dobjáK félre e lapjt, ha megláiják nevemet, egy pap nevét — e sorok aiatt, hanem méltassák figyelműkre, ha legjobb tehetségem szerint a műveltek nyelvén a vallásról s auüak közpouti kérdéséről, Istenről, az ő ismeréséről egyet-mást elmondok. Vajha szolgálhatnám általa a művelt emberiség lelki nyugalmát! Minden szellemi vizsgálódásnak legfőbb czélja Isten. Ez a kérdés mozgatja az embériséget, mióta csak el s ez fogja mozgatni, míg csak létezni fog. De mí^ a korábbi évezredek megiugattiatlanul hittek Isteu léteben s legfólebb csak eleuyészó kis kör kétkedett felette, napjainkban latnuuk Kell, hogy ezreknek és ezreknek megingott a hite s nem is nyers akaratosságból, — mintha semmi magasabbat s szentebbet hinni nem akarnának, hanem az igazsaguak komoly, tiszteletreméltó kutatása következtében. — A tiszteletre legméltóbb természetbúvárok közül is sokan egesz ósziutén hirdetik, hogy ók az Isten eszméjével uem tudnak többé megbékélni. Ilonnau ez a fordulat? Korabban, csaknem napjainkig, az Isteu hite össze volt kötve a világ azou képevei, amelyet a biblia elsó lapja a maga feuseges egyszerűségében és uagyságábau rajzol elénk. — E kep szerint egy feueketleu tenger hömpölyög alattunk s egy fenséges boltozat terjed ki fölötiüuk, melyen a csillagok az Örökkévaló dicsőségét hirdetik. Fölötte meg hat, sót Pcoleináus szerint 12 égbolt vau. A világ-egyetem közepén áu a föld. Az egész világ 6 nap alatt teremtetett s évezredek óta úgy fogták fel a semmiből lett teremtést, hogy ez megfelel az isteui mindeuhatóság legmagasabb fogalmának. E képit azonban az utolsó három század természetvizsgálata örökre elpusztította. 1543-ban Kopentikus egy pap (!) egy könyvet adott ki, meiyben azt próbálta beoizonyuani, hogy a fold forog a nap körül. E nagyszerű elméletet később Kepler csillagász számtani alapokra festette, inl^ vegre az angol New.ou megfejtette azt a titkot, hogy miért keringnek a bolygók folytonos óriási sebességgel a nap körül, az által, hogy felfedezte a nehézségi eró törvényét. A világ előállására nézve évszázadunk elején uj uezet kap lábra; a világteremtési 6 nap helyébe világteremtési korszakok lépnek. — Az angoi Lyell kimutatja, hogy a föld végtelen lassú átalakulás folytán nyerte mai alakját, sót uapjaiukbau a geologusok bebizonyították azt is, hogy a Hegyóriások a földkéreg összekuporodása folytán állottak elő. Igy aztán az uj természetvizsgálók nem ezer, hanem millió meg millió évekről beszélnek. Arra a kérdésre, hogy hol vette magát e fóldöu az életformák végteien gazdagsága, a növény-világ bámulatos pomp Íja s az állat-világ csodálatos változatossága? — Erre Darwin, a nagy angol természettudós adott szellemes feleletet néhány évtizeddel ezelőtt. — Szerinte az élő világ egész fejlődése nem egyéb, mint irtóztató harcz, melyben mindig az erősebb marad fenn. E siüutelen harczban mindinkább szebb és czélszerübb alakok formálódtak ki, míg végre legfőbb képződmény gyanánt előállt az ember. A világ semmiből teremtésének hitével azonban a kémikusok beható megfigyelés után azt hirdetik, hogy az anyag usm lett és nem semmisül meg, csak átváltozik; a fizikusok meg kimutatták, hogy az erő sem származik s uem is vész el, hanem csak átváltozik, amennyiben a mozgás melegséggé, a meleg mozgássá lesz. Ámde a merész kutatás itt uem állapodott meg, hanem a kémikusok azt hirdették, hogy jelenleg ugyau mintegy 70 elemet kell megkülönböztetni, de minden megtigyeles és kutatás arra mutat, hogy egy ősanyag van s a különböző elemek az u. u. atomoknak, a pirányoknak csak különböző helyzetéből és alakulatából erednek. A fizikusok hozzátettek, hogy csak egy őserő van, már most ki lehet mutatni a villanyosság, fény, hő és mozgás belső összefüggését s egy későbbi nemzedéknek sikerülni fog a különböző eróket egyre visszavinni. Jelenben egy hitalmas világ-erő, a ueuezség-erő áll nagy rejtély gyanánt e nézettel ellentétben. Hibár a modern természet-vizsgálat eme tételei közül még sok nagyon kérdéses, ugy, hogy pl. a legújabb idökbeu Darwin egyes állításait erősen megtámadták: — mindamellett is a természetvizsgálat bizonyítja, hogy az egész természeti világban minden egy belső mozgató erő következtében örök törvények szerint megy végbe, hogy itt a legszigorúbb törvényszerűség uralkodik, — tehát Isteu önkényes, teremtői működéséről szó sem lehet. — Laplace, a híres mathematicus és csillagász is, midón a mult század végén „Az égi testek mechanikája" czimü könyvét átadta Napoleonnak s ez azt kérdezte, beszél e művében Istenről is, — igy felelt: „oem volt szükségem Isten eszméjére, hogy az égitestek erőművét felfogjam." Természetesen a világ képinek eme változása az Isten hitét is mélyen megrendítette. Csak az a kérdés, le kel!-3 mondanunk az Isteu hitéről, — amint sok természetvizsgáló állítja, vagy pedig az Isten liite békés összhangba hozható-e a modem világ képzettel? Szomorú volna ránk uézve, ha azon titkokra anarnáuk hitünket támasztani, melyeket a természetvizsgálat még nem tulott megoldani s ennélfogva vallásos világnézetünket Csupáu a természet-ismeret hézagai által tudnók megmenteni. Nem, amit komoly tudomány ténynek jelentett ki, az elótt az igazság érdekében meghajlunk, hadd legyen a természet valódi megismerése az igazi villás támasza. (Folytatása következik.) Vasúti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 19305. sz. Pályázati hirdetmény. Fiume állomásra létesítendő következő vízvezetéki munkákra, ugymiut: 1.) Fiumei pilyaudvar és az ottani Ddta vízvezetékének kibővítése, miutegy 2400 fjlyómeter csőveze tékkel a hozzá való hydrausokkal és egyébb munkákkal. 2.) A brajliczán létesítendő uj vizvezeték mintegy 835 méter csővezetékkel a hozzá való hydrausokkal fe-j egyébb felszereléssel, valamint a Recina folyó alatt létesítendő bnktatóvezetékkel. 3.) Az I. és II. számú tárházban, valamiut a I—VI sz. raktárbau elhelyezendő hydrausok és egyébb bereudezések előállítására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik. Ajánlatok csak az összes itt felsorolt munkákra tshetók. Az ajáulatok alapjául szolgáló tervek és költségelőirányzatok a munkák végrehajtására vonatkozó feltételek, továbbá az ajánlati minták és a szerződési tervezet a m. kir. államvasutak zágrábi űzletvezetóségnél (Zigráb, Trenkova utcza 12. sz. I ső emelet) a rendes Hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők. Ezen okmányok említett hivatalnál 3 forint lefizetése mellett meg is szerezhetők. Ezen létesítmények tárgyában teendő ajánlatok legkésőbb f. évi julius hó 18-ik napjának déli 12 óráig nyújtandók be a m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének I. osztá'yáuál (Zigráb Trenkova-utcza 14. sz. I-ső emelet). Minden ajánlat és a hozzátartozó mellékletek íven kéut 50 kros belyeggel ellátva, lepecsételve és a következő felirattal ellátva nyújtandó be: Ajánlat a Fiume állomáson létesítendő vízvezetéki és vizvezeték kibővítési muukálatokra. Az ajánlatok benyújtását megelőző napon, azaz 1896. évi julius hó 17-Juek déli 12 órájáig 1000 frt, azaz ezer frt báuatpéuz lesz a m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének gyüjtópínztáránál (Zigráb, Szt.-Hieronymus féle egyleti épület, földsziat) készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpap.rokban leteendő. Az értékpapírok a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, tizennégy nappal nem régibb árfolyam szerinti érték 90% ával számíttatnak, de * névértéken felül számításba uem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatuak a tárgyalás alapjául. * Posta utján beküldött ajinlatok és bánatpénz téritvény mellett adandók föl. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége fenntartja magának azon jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül tekintet nélkül az ajánlott árra szabad tetszése szerint választhasson. Zigráb, 1896. julius 2 án. Az üzlet vezetőségi Hirdetmény. 18950/11 sz. A kaposvár—fonyódi h. é. vasútnak, Kaposvár állomásba való beágazása alkalmából következő magas építményi munkák végrehajtása tervevtetik. 1. E^y a h. é. vasutak szabványai szeriut készült mozdonyszin és toldalék épületéuek, műhely és laktanya részbeni lebontása az anyag raktározásával. 2. Ugyancsak e szabványnak megfelelő szén-szin leboutása és áthelyezése. 3. Ugyanitt a vizdaru aknájának lebontása és áthelyezése. 4. A részben lebontott mozdonyszin bővítése, belső tisztító gödörrel, vízlevezető csatornával, műhely, laktauya és viztorouyuyal terv szeriut előállítva. 5. Tűzváltó akna a bővített mozdonyszínben. 6. Kü ső tisztító gödör daru aknával a mozdony szín előtt. 7. Elzáró szelep akna. 8. Szénfészer meghosszabitás. 9. Pálya fenntartási raktár a h. é. vasutak szabványa szeriut. 10. Munkás árnyékszékek. A pályázni kívánók felhívatnak, — hogy az ide vonatkozó terveket és pályázati feltételek a kaposvári oszt. mérnökség, — vagy a zágrábi üzletvezetőseg építési ós pályafentartási osztálynál a hivatali órák alatt megtekintvén biztosíték fejébeu 200 frtot, készpénzbeu vagy letétre alkalmas értékpapírokban — pályázati határidő lejárta előtt a zágrábi üzletvezetóség gyüjtópénztárba lefizessenek és ajánlataikat f. évi julius 20 ának déli 12 órájáig a zágrábi üzletvezetóség 1 ső általános osztályához (Ferencz-József-tér) czimezve, beterjesszék. A biztosíték nélkül beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A szerződési tervezet ós az ahoz tartozó irott rajz mellékletek 2 írtnak lefizetése mellett junius 5 ótól a fmt nevezett helyeken megvehetők. Zigráb, 1896 évi julius 3 án. Üzletvezetóség. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. julius 11-é i. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .52 Buza 100 kiló H.— 6.10 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 > 5.10 5.30 1 Sertés hús 1 > -.48 Árpa (uj) .00 > 3.40 3 53 Juh hús 1 > —.— Zab 100 » 5 40 5 50 Háj 1 > — 60 KukoriczalOO > 4.10 4.20 Diazun-zsir 1 > —.62 K. repeze 100 > 7.— 8.— Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » —.— —.— Faggyú (nyerB) 1 > —. 26 Szesz literenkéut 15'U 52 Zöldség 1 csomó — .15 Piarzi árak. Paprika 1 kiló 1 60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » _ 42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 € —.15 Szalma (Uk.) 100 > 1.— Kuza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.30 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 » 3 80 Szerkesztői üzenet. Képtiseleii tagnak, helyben. Sajti-hiba volt ! Nem 10 — 12 ezi;r, hanem 20—22 ezer forintjába kerül évenkint a városnak a nagy lovasaági kaszárnya. Ezen a nagy terhen enyhít valamennyit a vármegye közönségének az e In 2-dikán tartott közgyűlésen, a katona-beszállásoíás ügyében hozóit határozata. „Érdeklódö"-nek, helyben. Az „Egy indítvány" czimü czikker Dókus Gyula, Zemplénvármegye főjegyzője ina, amint hogy az kitűnik a czikk tartalmiból is, ismeretes dolog lévén, hogy a június 8-diki bandériilis Kivonulás eszméjének annak idején ö volt az indítványozója. Felelős szerkesztő: INCZÉDÍ LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK,