Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

„N Y 1 B V I D É K.« 97530/96 E III. szám. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak részéről uz alább fel­sorolt műhelyek eltompult és uj reszelő! és ráspolyai felvágásának 1901. év végéig való biztosilása érdekében ezennel nyilváuos pályázat hirdettetik és pedig: Műhely A azerződós érvénybe lépésének Hozzífórke­tólejjés évi kereseti összeg Leteendő ö°/o bánat­pénz napja o. é. forint Északi fóműhely Bpest 7000 350 Nyugoti műhely „ 6000 300 Miskolcz a 1800 90 Sttoralja Ujhely 'V • 1200 60 Kolozsvár 2000 100 Szolnok •aj 3 1500 75 Piski « 1000 50 Szeged ••—» 1200 60 Szombathely t-' cn 1500 75 Pécs oo 1000 50 Temesvár 1500 75 Kaposvár 500 25 Zigráb 1400 70 Debreczen a műhelynek megnyitásakor 1800 90 Fentebb bejegyzett évi kereseti összegek csak hozzávetőlegesen lévén megállapítva, pllyanyertes vál­lalkozó nem tarthat igényt arra, hogy azok téuyleg betartassanak, hanem az évi kereseti összeg lehet — a felmerülő tényleges szükséghez képes — akár több, akár pedig kevesebb is. A reszelők felvágására vonatkozó feltételek és aj Inl&ti minták a pályázati határidóig naponta a hiva­talos órák alatt, az igazgatóság műhelyi (E III) szak osztályában (Budapest, Andrássy ut 75. sz., III em., 12. ajtó) és valamennyi üzletvezetőséguél megtekint­hetők s ugyanott ingyen átvehetők, nemkülönben a budapesti iparegyesületnél s az összes kereskedelmi ős iparkamaráknál megtekinthetők. Csak azon hazai reszelővágók és gyárosok pályáz­hatnak, kik a reszelők felvágását tényleg saját "mű­helyeikben eszközlik. Az ajánlatok, melyek ügy az összes, mint csak egyes különösen meguevezendő műhelyek szükségletére is nyújthatók be, — a kelettel és aláírással ellátott „Feltételek*.kel együtt lepecsételve és „Ajánlat 96530,96. E. III. számra, restelök felvágására" felirattal ellátva, 1896. szeptember hó 25-en déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak igazgatósága (E. III) szakosztályánál át­adandók, vagy ennek czirae alatt posta utján bekül­dendők. A fentebb kitett bánatpénz készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban, legkésőbb folyó évi szeptember hó 25-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. leteendő, illetve ennek czime alatt pjsta utján beküldendő, ennek megtörténte pedig a letéti jegy pénztári számának idézése mellett az ajinlati mintán megemlítendő, a letéti jegy azonban nem csatolandó. Azon ajánlattevőkre nézve, kik a m. kir. állam­vasutakkal reszelők felvágására nézve jelenleg szerző­dési viszonyban állanak, letétben lévő biztosíték az ajánlati összeghez képest bánatpénz gyanánt fog számí­tásba vétetni. Az engedményi százalékok az ajánlati űrlapon előirt összes tételeknél tisztán és olvashatóan, számok­kal és betűkkel kiirandók. Kellően ki Dem állított ajánlatok, vagy olyanok, melyek nem a kitű/.ött határidőig érkeznek, végre azok, melyekre bánatpénz nem tétetett le, figyelembe nem vétetnek. Miuden pályázó ajánlatával a pályázat eldöntéseig, legfeljebb azonban az ajánlatok beadására kitüzö'.t határnaptól számítva három hónapig visszavonhatat­lanul kö elezettségben marad; a m. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közt minden megszólítás nélkül, szabadon választhasson, vagy hogy a munkát az aján­lattevők közt legczélszerübbnek mu'atkozó módon meg­oszthassa. Budapest, 1896. augusztus 1-én. Az igazgatósag. 106237. sz. A m. kir. államvasutak igazgatóságá­nak értesítése szerint kereskedelemügyi m. kir. minís­ter űr őnagyméltósága rendeletéből a győr—veszprém— dombovári helyi érdekű vasút, veszprém—dombovári vonalrészén fekvő Fornád rakodóállomás neve „Fornád­Kecaege* re változtattatott. 1000 hordó eladó a következő árakon: 56 litertől OO literig o frt — kr. 6? n ÍOO •n 3 frt 30 kr. ÍOO n no D o frt 50 kr. 140 n lőO n 3 frt 40 kr. aoo n 300 „ . y frt 30 kr. hek­toliterje, azaz ÍOO liter 2 frt SiO kr. Az árak a munkácsi állomáshoz szállítva, hitele­sítve értendők. EzenkivüJ jutányos áron szállít alantirott minden­féle bodnár-munkákat és elvállal egész szeszgyári be­rendezéseket. Rendelésnél az összeg egynegyede küldendő. Hibátlan, jó anyagból készült munkáinért jótállok, s a közönség megrendelését tiszteleltei kérem. Munkácson, 1896. julius hó. Sztreha Endre, (312-8—7; bodnár-iparos. 109971. A IV. sz. A in. kir. államvasutak igazga­tóságának értesítése szerint kereskedelemügyi m. kir. miuister úr őnagyméltósága rendeletéből a szt-lőrincz— szlatiua—uasiczi helyi érdekű vasúton fekvő Cidjavica Noskovce állomás neve „Noskovce"-re változtattatott. KÖZGAZDASÁG. Parasztbankok Oro3z ós Lengyelországban A< agrárkérdés, iletőleg a mezőgazdaságnak ós gazdaosz :ályuak emelése, taláu egyik országban sem oly mélyrehaló fontosságú mint Oroszországban, mert nem­zeti és létkérdés. Az orosz földmivelós igen alacsony fokou áll. E tény magyarázatát a birtokosok, mint a mezőgazdaság fenn­tartó ós átalakító tényezőink történeti fejlődési ós átalakulási proczesszusábau találjuk. A nagybirtokosok és a p irasztok egyaránt képte­lenek a földmívelóst magasabb színvonalra emelni. Az orosz főnemes nagybirtokos sohasem törődött birtokának kezelésével, hanem ősidőktől fogva első sor­ban dignitarius vagy katonatiszt volt. A pirasztság fel­szabadítása lényegeseu megnehezítette a nagybirtokos helyzetét. A gazdasági üzemhez egyszerre pénzre volt szüksége, melynek csak elköltéséhez volt szokva s me­lyet gazdaságra kiadni nem szokott. Az emancipitió a uigybirtokosokat készületlenül találta. Anyagi erővel nem rendelkezvén, kezdetét vette az adósságcsiuálás, előbb a személyes hitel, utóbb a birtok megterhelése. A hirtelen beállott zavart fokozta az, hogy a szabad paraszt egyideig dologtalanul akart élni, a birto­kos nem kapott kellő és állandó munkaerőt és kény­teleu volt földjeit a meglevő hiáuyos muikaerővel muukáltatni, minek kövjtkeztébeu az emancipátió utáni évekbeu egész vidékek pirlagon hevertek, a birtok értéke is csökkent. A birtokosok nigy része rövid idő múlva már kénytelen volt öröklött fóldjínek egy részétől megválni, azt az árhanyatlás daczára is eladni. Vevőként csak a parasztok jelentkeztek, de ezek sem rendelkeztek a kellő tőkével, ők is sínylették a hirtelen emancziplcíiót, mely alkalommal különben is kisebb földdarabot kaptak, mint a milyenből megélhettek és szerezhettek volna. A föld hozadékán az egész község osztozott, az ped g nem volt elég a megélhetésre, A paraszt nem egykönnyen szerezheti be a gazdasági esközöket és az állatokat. Roasz termés, allatjárvány, a terinelvények árcsökkenése mindjárt hitelre iralji a kisembert, gyak­ran azért, hogy adóját megfi'.ethesse, hitelt padig csak uzsorakamatra s muakáj luak zálogba adisamellett kap. A válságos helyzetben segítség csak az államtól volt várható. Az állam kénytelen volt módozatokról goudoskodni melyek a birtokosnak lehetővé tették bir­toka egy részének eladását a parasztoknak p edig lehetővé tették kisebb birtokrészek megvételét, a mezőgazdaság helyes folytatását s a birtokok túlterhelésének meg­gátolását. Az elhamarkodott emancipátió okozta bajokat csak ezen az uton lehetett orvosolni. Ezek voltak az okok, melyek II. Sándor czárt 1882. évi május hó 18 án kelt ukázának kiadására, illetőleg a p irasztbaukok felállításának elrendelésére bírták. A rendeletet hat évvel későbben Lengyelo-szágra ia kiter­jesztették. Az orosz pirasztbauk szervezete röviden a következő: Cíélja, hogy a birtokos által eladásra kinált föld megszerzésére a pirasztoknak vételárt kölcsönözzön. A felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolja. Szilézia, Kaukázia és a balti országok kivételével, mindenütt működik, a hol azt a pénzügyminiszter szük­ségeanek találja. A bank tanácsát a pénzügyminiszter nevezi ki. A bank fiókokat állit, melyek tanácsát szintén a pénzügyminiszter nevezi ki­Az igazgató tanács megszavazza a kért kölcsönt, határoz a birtokeladások és vételek ügyében. Zálog­leveleket bocsát ki. A fiókintézetek kiadják a központból érkezett köl­csönt, behajtják az esedékes részleteket. Kölcsönök az érték 75% a erejéig nyújtatnak, (Lengyelországban90% ig.) A megfelelő összegetö V a%-os bankutalvá'iyok által szerzik be, melyeknek összege azonban évenkénti öt miliő rubelt meg uem haladhat. A birtokvételi szándék bejelentetvén, az eladó és a vevő az igazgatóaág ellőtt megkötik a szerződéat, melyben a vevő családtagjainak, vagy ha község vagy szövetkezet a vevő, a tagok száma, a terület pontos leírása ós a becsérték foglaltatik, Ha község vagy szövet­kezet veszi o birtokot, akkor az egyetemleges felelősség is szerződésbe veendő. A vevó a parasztbauknak fizeti a vételárt és a kamatot. Adóssággal terhelt birtok csak abban az esetben adható el, ha a teher meg haladj i az alapszabály sze­riut kinyerhető vételárelőleget, ugy hogy a birtokot a vétel után más adósságnak, mint, a pirasztbank irályá­ban fennállónak, terhelni uem szabad. Az erre vonatkozó okmányok részben bélyeg­mentesek, részben kedvezményezettek. Kölcsönök birtokvételi czélra adatnak : egyes községeknek, több községeknek együtt, telepeseknek együtt, legalább három parasztból álló szövetkezetnek és az egyes parasztoknak. A kölcsön összeget a családtagok száma u'án számítva féjenként 125 rubelig, az önállóan gazdálkodó parasztnál azonban 500 lubelig, terjedhet. A birtok értéke Oroszországban minden kerületben egyszersmíndenkorra meg van állapítva, ha azonban valahol kitűnő rétek, komlótelepek, kertek vagy e.yéb iutózmények által a birtok érteke emelkedett, a birtok kivételesen újból megb;csülhető, de 75% uál nagyobb kölcsön ezen értékesebb birtokokra sem adható. Mig a kölcsön visszafizetve nincs, addig a birtok másra át nem ruházható. A kölcsönük 24—34 időtartamra adatnak. Féléven­ként törlesztendő: 2%% kamat 1% törlesztés (24 évnél) vagy V 2°/o (34 évnél) '/ 2% költség és banktartalék. Gyorsabban törleszteni mindig, ellenben a részlettörlesztés elmulaaztása súlyos pénzbírságot von maga után, kivéve, ha a köz3ég bizonyítja, hogy az illető öahibáján kivül, ínség, baleset vagy egyéb okok miatt nem képes köte­lezettségének eleget tenni. Ilyen esetekben a részletekre 3 évi halasztás engedélyezhető, de 6% késedelmi kamat fizetendő. A végrehajtáai eljárást külön rendelet szabályozza, (folytatása következik.) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt tér. Köszönet nyilvánítás. Mindazon rokonaink, jó barátaink és ismerőseink­nek, akik megboldogult kedves Mariska leányunk folyó 189G. évi szeptember hó 4-én történt temetésén részt vettek, s ez által is enyhíteni szándékoztak gyászba borult szomorú szülei szivünket, fogadják egyenként és összesen ez uton is legforróbb köszönetünket, gyermekeink nevé­ben is. Fodor Gerzson és neje (1 — 1) Nyusti Zsuzsanna. Hirdetmény. A kürt-utcza 3 ik számú ház, szabad kézbői — előnyös feltételek mellett — eladó, esetleg november I töl több évre bérbe kiadó. A ház közel van a főgimnáziumhoz « az összes iskolákhoz, s kényelmes úri lakásul alkalmas. Értekezhetni ugyanott a tulajdonossal. (377-?-2j Hirdetmény. Szabolcsvármegye árvaszékének 12308/1896. á. ü. szám alatti végzésével a Gönciy István, Gönczy László nagykorúik, Gönczy Sándor, Gönczy Mária (Erzsébet) kiskorúak tulajdonát tevő s a Bulyi 554 és 604 számú telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanok szabad kézből vagy nyilvános árverésen eladatása a nagykorúak bele­egyezésével elrendeltetvén, a nyilvános árverés fogana­tosítására folyó 1896. évi szeptember hó 15 ik napja d. e. 9 órája Buly községházához kitíketik. A jelzett telekjegyzőkönyvi ingatlanok részletekben is eladatnak; az árverési feltételek az árverés megkez­dése előtt Buly községházánál, addig pedig a vármegyei tiszti ügyészi hivatalnál megtekinthetők. Nyíregyházán, 1896. évi szeptember hó 4 én. Szikszay Pál, (338_i_i) vármegyei főügyész. • M—i* l Tw „ „ „ T « KttííSÜ: 0 raktáron. $ J^ O 2i S Sl l-l 3 | O S 1 tosan e" kö2lö m^ női felöltő és női kalap áruháza 1Ü a DEBRECZEN, KISTEMPLOJ1-BAZAK. Fiók-üzlet: Wyiregyháza, paxonyi-utcxa. Van szereucsém a nagyérdemű hölgyközönség tudomására hozni, hogy Bécs, Páris és Berlini bevásárlási utamból hazaérkezvén, az őszi és téli idényre a legújabb divatnak megfelelő újdonságokból dús választékot szereztem be, úgymint: Jaquetek, Gallérok, Szörms különlegességek, Remek díszített modell kalapok, Selyem és házi Blousok, Reggeli ruhák Molinók, melyekuek szives megtekintésére az érdeklő hölgy­közönséget tisztelettel meghivora. ' m.abm mf m í Kalapo-<áta«akilá-| RÓZSa LajOS, ^ Gyászkalapok sát o'csón ós pon- | (386-2-1) fnk-üzlete pazonyi utc;a. | raktáron. : tosan eszközlöm. | |

Next

/
Oldalképek
Tartalom