Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-01 / 9. szám

..IN YtltVI DÉ:K.« MXét ismerik, tudjak jól, hogy ó feukölt gondolko­•ávél társadalmunk egyik uélkülözhetleu uiuukás tagja, röfid ittléte alatt kivitte, hogy miudiz, mi náluuk rtenik, ai 6 nevével vau kapcsolatban, s az ő fárad got oem ismerő tevékenységének az eredménye. Kik m ismerik,^atok a tárczábau közölt felolvasásból itélje­k s grstuláljauak neki — Hogy a fölolvasást követő ncimulstság is mily sikerült volt, azt hiszem, eléggé ustrálhatja már magába véve 8z is, hogy az első gyest 40 pir táuczolta, de oly kedvvel és animóval, gy a régi dicső Kálióba képzeltük maguukat. Jelen ltak. Asszonyok: Algay Ferenczué, Barethőy Jánosné, iszörméuyi Lajosné (Nagy Ssalouta), Bjdó Ignáczné yiregyháza), Dudinszky Emilné, üjme Istváuué, Gö­mbey Péterué, Dr. Grün Zsigmondné, Goldberger muelné, Jobbágy Istvánná, Gyalokay Antalné, Kádár vátiné, (Szakoly) Kállay Sándorné, özv. Keresztessy .rolyné, Kölcsey Lászlóné (Eőr), Dr. Kelleu L ;pótnó ilkány), Klanicza Jánosné, Langyel Eodréné, Labovics minné, Mihálovics Ferenczné, Snnik Is'.vánué, Szabó ssefné, Szabó Jánosné, S;amuoly Márkáé, Urszinyi rolyné, Urbáu Mihályné (Zihony). Leányok: Bodó iriska, Barzeviczy Ida (Nyíregyháza), Dame Luiza, aukl Karoliu. Görömbey Erzjike (Eir), Galgóczy Jla­i, Horváth Júlia, Erzsike és Karoliu, Jurikovszky oa, Janthó Annuska (Uj Fehértó), Kádár Erzsike akoly), Keresztessy Erzsike," Kilmánczhalyi Berta j-Fehértó), Kállay Laura, Ko'an Ilona, Lengyel Jolán, ngyel Mtrgit, (Gyulaj), Mihalovics Paula és Mariska, oák Margit (Napkor) Siametz Magit és Urbin Ida ,hony). — A mulatságnak anyagi oldala ugyancsak a szebb eredményeket hozta maga után. Felültizetók, kiknek a rendezőség ezúton mond hálás köszönetet, tövetkezók: Kádár István (Szakoly) 2 forint 50 kr., Icsey Lászlóné (Eőr) 2 frt, Simák" István (Napkor) rt 50 kr., Bodó Ignácz (Nyíregyháza), Urbán Mihály hony) 1 — 1 frt, dr. Killay Rudolf, Ferenczy Berta­, Cseh Sáudor (S-akoly), Ferenczy Emánuel, Sipos íre, Pethó András, L^gányi Fe.encz (Budapest), Pauer mos (Nyíregyháza), N. N., Pethő Zsigmond, Prágay tán, dr. Kellen L pót (Bilkány) 50—50 kr. Jegyeiket gváltották: Dr. Bjrosnyói Lukács B;la 2 frt, dr. Bleuer dós,. Nagy János. Maskó Elek (Nyíregyháza), Lévay idor 1 — 1 frt, Morgenstern Lijos, Nyikos János, Klein r 50 kr. — A társaság reggel 6 és fél órakor osz­; szét, egy kedves est emlékével, azon óhaját hagy­i hátra, hogy bárcsak a kaszinó ünnepelt elnöke, igyel Endre még sok ily kellemes estét szerezne, barátainak, ismerőseinek. — A kereskedő ifjak mult szombati tánczestélye, it az előre látható volt, kitűnően sikerült. A .Korona' lloda termei szépen megteltek a díszes közönséggel mulatság a legjobb kedvben reggelig 5 óráig együtt ottaa társaságot. Ott voltak: Leányok : Baruch Margit, imann Gizella, Bergstein Berta. ErdősEtelka, Friedman lka, Fülöp Zseni, (N.-Kállóból) Grosz Jolán, Grúnberger én, HibjánJEtelka, Kreisler Josefin, Kreisler Lina, Kohn :a, Kohn Berta (N.-Kállóból), Lichtmann Emma (Sza­rj, Mátéffy Berta, Pallai Vilma, Rottmann Anna. Reich :a, Silberstein Margit, Ungár Margit. — Asszonyok .­uch Arnoldné, Bergstein Adolfné, Baumann Mórné, u Mórné,"Blum Klára, dr. Edelstein Aladárné, Erényi idomé, Friedmann Sándorné, Fried Ignáczné, Fülirer iezné, Fleiner Lajosné, Grosz L. H.-né, Grünberger •kné, Grosz M. Jakabné, Halasi Jánosné, dr. Harlstein idomé, dr. Hoffmann Mórné. Hibján Ferenczné, lloro­; Jakabné, Hoffmann Mihályné, Hercz A. Aurélné, Jako­ics Adolfné, Klár Andorné, Klár Mártonné, Kreisler lonné, KohnSámuelné (N.-Kállóból), Léderer Ignáczné, ig Lázárné, Lichtschein Miksáné, Mandl Arminné, Mis­:zi Ignáczné, özv. Rottmann Alajosné, Ruzsonyi End­á, Reich Ferenczné, Reich Sándorné, Stern Jenőné, Salz­ger Miksáné, Santroch Alajosné, Silberstein Lászlóné, lesinger Miksáné, özv. Ungár Lipótné, Ungár Lajosné, • Vadász Leóné,\Veisz Mórné, Weisz Ferenczné, Grosz­m-Jakabné. — Gyászrovat. F. h 24-én hunyt el Barczelen a ség jegyzője, a vármegye bizottsági tagja, Juhász 'al. Temetése f. hó 26-án ment végbe a család és örnyék inteligencziájának nagyszámú részvételével. A ád a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Fajkürli ász Antalné szül. Hegyessy Ilona és gyermekei Antal László, Hegyessy József mint após, Fajkürti Juhász 5,' Etele, Pál, Zoltán és György, mint testvérek, He­ssy Barna mint sógor, fájdalomtól megtört szívvel atják, hogy a szerető férj, legjobb apa, vő, testvér és or fajkürti Juhász Antal Berezel község oklv. jegy­i, folyó év február hó 24-én délután 5 órakor hosszú ivedés után elhunyt. Boldogult hűlt tetemei folyó hó án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. vallás szertartása •int a berezeli sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni, czel, 1896. február hó 24-én. Áldott legyen emlé­»te! — Jeney István és neje Pap Borbála; továbbá íásy Gyula gyermekével, hőn szeretett testvérjének, ornőjének, nagynénjének, magok és a számos roko­s barátnők nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik . szeleforinosi Bodó Antalné szül. borosjenői Jeney •néliának élete 50-dik évében folyó hó 24-én délután rakor agyszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A ves halott hült tetemei folyó hó 26-án délután 3 kor fognak a ref. szertartása szerint a nyir-bogdányi ertbe örök nyugalomra tétetni. Nyir-Bogdány 1896. ruár 24-én. Áldás és béke poraira! — Özv. nagy­ói Kállay Barnabásné szül. csórja Papolczy Julianna, imint gyermekei nagy-kállói Kállay Gyula és nagy­ói Kállay Vilma férje nyüvedi Juricskay Rezső s gyer­tök Barna, valamint az összes rokonság nevében is [almas szívvel jelentik forrón szeretett férj, édes apa, ig és nagyapa nagy-kállói Kállay Barnabásnak a ha­i szentségek ájtatos felvétele után folyó évi február 27-én d. e. 10 órakor élete 74-ik évében hosszas és lalmas szenvedés közt bekövetkezett gyászos elhuny­A boldogult hűlt tetemei folyó hó 27-én d. e. 3 kor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint [ereszt-utcza 4. számú lakásából a vasúti sírkertben k nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise ontok pedig rnárczius 2-án reggel órakor fognak pkoron. Nagy-Kállóban, Oroson és Nyíregyházán a idenhatónak beinutattatni. Nyíregyháza, 1896. február 27. Aida- és béke hamvaira! — Nyilvános köszönet. A Nyíregyházi Takarék pínztár a helybeli ev. ref. egyház javíra 12 frt 50 krt adományoz tt. Fogadj i a jótékony intézet e helyen is az egyház köszönetét. — Az egyház elöljárósága. — Revolveres szerelmes. Büdy Károly kereskedő segéd a mult vasárnap éjjel a „Nemzeti kávéház" egy külön szobájában, a kávéház pinczérnőjét Valbert Emmát revolverrel meglőtte, s azután maga ellen fordítva a fegyvert, magát homlokon lőtte. Rögtön orvost hívtak, aki bekötözte mind a kettőnek a sebét s azután elszál­líttatta őket a nagykállói kórházba. A lány is, a keres­kedő segéd is most már jobban vannak, úgy hogy a lány a napokban kijöhet a kórházból, a fiatalembert pedig átszállíthatják a kir. törvényszék fogházába. A szerencsétlen fráter szerelmes volt a nem is kétes erkö csü nőszemélybe s szörnyű féltékenységében követte cl meg­gondolatlan tettét. — A in illeni ii mi bizottságot városunk polgár­mestere m. hó 25-ére már másodszor hivta össze érte­kezletre, de ez a tagok részvétlensége miatt ismét nem volt megtartható. — Az osztálysorsjáték mint iskola-alapító. Buda­pestről írják lapunknak: Hogy a szerencse istennőjének szeszélyei mily kifürkészhetetlenek, eklatáns példa Magyar­országnak egy távoleső falva: Kántor-Jánosi, Szatmár­megyének egy egyszerű, patriarchalisan berendezett, mint­egy 1200 lelket számláló falucskája. — Ezen helységbe néhány nap előtt oly tekintélyes pénzösszeg érkezett be, mennyi az oltani postahivatalban talán még soha sem fordult meg. Ezen aránylag óriási pénzösszeget a Heintze Károly czég (Budapest, Szervita-tér 3.) küldötte és el­képzelhető, hogy azt a vén postakocsit, mig a másfélórai útját az utolsó vasúti állomástól: Nyir-Bátorból meg­tette, ilyen epedve még sohasem várták. Az a pénzösz­szeg pedig, melylyel ez a postakocsi Kántor-Jánosiba be­döczögött, nem volt más, mint az osztálysorsjáték leg­utóbbi húzásán kisorsolt GO.OOO koronás nyeremény. Nevezett falunak egy 15 tagból álló társasága inegbizta Gsuja Imre postamestert, hogy költségükre Heintze Ká­rolynál sorsjegyeket vásároljon. A postamester megren­delt egy huszadokba felosztott I. osztályú egész sors­jegyet, melyekből a társaság mindegyike átvett egyet­egyet. — Egy liuszadot a postamester maga számára tartott meg, négy huszadot pedig, — mint az ottani református egyház gondnoka, ezen hitközségnek ajándé­kozott. A megrendelt sorsjegyet, melynek száma 22,656 volt, az osztálysorsjáték húzásán 60.000 koronás nyere­ménynyel kihúzták. Magától értetődik, hogy az a nap, melyen a szerencse-hir a Kántor-Jánosiak tudomására jutott, valódi örömünneppé fejlődött. Hiszen ezen ese­mény nemcsak az ő igénytelen, egyszerű életsorsukban jelent nagy változást, de inost már egy régi hő óhaj­tásukat is megvalósíthatják, t. i. az ugyancsak tekinté­lyes összegben részesült hitközségnek iskolát emelhetnek. Igy tehát az osztálysorsjátúk ezúttal egy magasztos kultur­czélt mozdított elő. Feliilfizetések nyilvános nyugtázása. A keres­kedő ifjak egylete bálján 1896. február 22-én felülfizet­tek a következők: Léderer Ignácz 10 forint, Grosz L. H., 7 frt, Friedmann Sándor, Stern Jenő, Korányi Imre, Glück Ignácz, Szende Zsigmond, Török Péter 5—5 frt. Klár Lajos, Deutsch Lipót. Blumberg József, dr. Ferlicska Kál­mán, Führer Zsigmond, Rózsa testvérek (Debreczen), dr. Hoffmann Emil, Rosenthal Ferencz, Fried Ignácz, Halasi János 3—3 frt. VVeisz Farkas, Lenhorn Sándor, Kubassy Gusztáv, Kende Jenő, Hercz Aurél, dr. Hoff­mann Mór, Weisz Ferencz (Pazony), Klár Sámuel (Kótaj), Führer Ignácz, Mandel Ármin. Pollátsek József, Schle­singer Miksa, Friedlieber Ignácz, Friedlieber Sámuel, Hor­váth Sándor, Lang Lázár, Burger Pál, Jakabovics Adolf, Erényi Sándor (Biri), Klár Andor, Hoffmann Mihály, dr. Rottmann Lajosné, Silberstein László, Glück Béla (Öros), dr. Vadász Leó, Ruzsonyi Pál, Schwarcz József, id. Czu­kor Márton, Fleiner Lajos 2—2 frt. Jóba Elek 1 forint 50 kr., Hoffmann Béla, Pollátsek Géza, Gansl József, Geiger Béla, Klein Sándor, Hegedűs lg., Altman Sándor, dr. Edelstein Aladár, Kende Sándor, Ruzsonyi Endre, Hibján Ferencz, Silberstein Miklós, Reich Sándor, Grosz M. Jakab, Kun Ármin, Kovács Győző, Lichtschein Miksa, dr. Korányi Endre, ifj. dr. Bodnár István, Schiller Gyula, Márton József, Groszinann Jakabné. Bergstein Adolf, Britz Miksa, Hoffmann Adolf, Friedmann Vilmos, Guttmann Zsiga, Grünberger Endre, Gara Alajos, Horváth Gusz­táv, Reich Ferencz, dr. Geduly Henrik, Baruch Arnold, Klár Márton, Baruch Arthur, Kupferstein Ferencz, dr. Springer Géza, Goldman József, Herskovics Dezső, Blau Mór, dr. Zinner Samu, Maurer László, Friedmann Miksa, Horn Sámuel, Ungár Lajos, Ungár Lipótné 1 — 1 frt. Glücksmann Mór, Goldstein Gyula, Gleichmann Sainu, Kreizler Lajos, Kreizler Simon, Klein Lajos urak 50—50 kr, Zucker Henrik 5 frt, Rosenthal Gábor és Hirschler Mór 1 — 1 forint. — Czlrkusz. A Zöldség piaezon hatalmas fa­alkotmányban a kitűnően szervezett Euders-féla czirkusz tart tegnap óta előadásokat. A társulat 30 lóval és nagy személyzettel van fölszerelve s mutatványai iga zán érdemesek a megtekiutésre. A czirkusz fűtve vau ! — Testcgyenészctl uiiíintézet. Keleti J. czó„', Budapest, IV., Korouaherczeg-uicza 17., — az eddigelé sérvkötők és betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kivül egy nagy szabású, a modern technikának teljesen megfelelő műhelyt nyitott — Budapest, VI, Rostély-utc«a (Károly laktanya 15.), — melyben orvos­sebészeti aczéláruk, testegyenészeti készülékek, Ilessing rendszerű elismert műderékfüzők, nyújtó- és járógépek, műlábak és műkezak, valamint minden e saakmába vágó aczéláruk, villanygépek, kötőszerek stb. készittetuek Szenvedók, kiknek ily készülékekre szükségük van, fel ­kéretnek, szíveskedjenek fenti ezégtől költségelőiráuy zatot, vagy képas árjegyzéket kérni. Vagyontalanoknak minden lehető e szakba vágó készülékek havi részletekre adatnak. Ismételadókuak engedmény. Üzleti elv: Szi­gorú pontos kiszolgálás, legjutáuyosabb árak. — Nagy fogadás történt Czeglédcn a hires al­földi városban. Ugyanis Unghváiv László gyümölcsfa iskola tulajdonos, kinek tudvalevőleg a város határában nagy szabású gyümölcsfa telepei vannak, arra fogadott egy ottani tekintélyes tagokból álló társasággal, ho ^ hozzá Magyarország ós a szomszédos tartományokból a csemete szetkűldési ideje alatt a rendelőktől naponként 250—300 levél érkezik. A fjgadás feltételei igen ne­hezek, de hisszük, hogy abból Uughváry diadalmasan kerül ki, mivel megszoktuk már mindazt elhinni, mi muukájával, állításaival, illetve nevével össze-fűggé'sben vau. Mindazonáltal mégis kíváncsiak vagyunk arra, hogy vájjon a fogadásban ki lesz a nyertes? — Uj telep. Értesülésünk szarint a József fő­herczeg védnöksége alatt álló nElsö biztosító intézet katonai szolgálat esetére" városunkban kerületi főűgynök­séget szándékozik létesíteni, s erre alkalmas egyént keres, akiben megvan a képesség arra, hogy a mondott népszerű intézményt vidéküukön is terjeszthesse. Fel­világosítást az igazgatóság (Budapest, V., Erzsébettér 1.) ád. Az intézet tudvalevőleg fiu gyermekeknek biztosit tőkéket, azok védkötelezettségének idejére, illetve be nem soroztatás esetén, 24-dik évükre. — „A Báró Ilirscli Mór" jótékony és önsegélyző egyesület kötelékébe eddig mintegy 60 tag vétette fel magát városunk polgárságának minden osztályából. Jelent­kezések a falragaszokon közölt urak bármelyikénél, továbbá Szabó Endre róm. kath. tanító, Klár Sándor földbirtokos, Mandl Emil kereskedő uraknál még mindig elfogad­tatnak. A megalakulás a jövő hó közepére várható. — A nagyváradi in. kir. bábaképezdén az 1896. évi nyári tanfolyamra a beiratások 1896. rnárczius hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok: Honossági s keresztlevél, valamint esketési-, erkölcsi s orvosi bizonyítvány. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. Csarnok. Mementó mori. Ugym miért is ragaszkodunk ugy az élethez?! Hisz abbin vallás-nemzetiség különbség nélkül meg­egyezünk, hogy az emberek rosszak, csalnak, lopnak, ütik verik agyba-fóbe egymást, hogy szinte csak ugy porzik a világ háta belé — és mégis ugy teszünk mint a magát halottnak tettető czigány : érintse meg csak tal­punkat a halál amúgy komolyabban, ugy felugruak, m ntha sohasem lett volna semmi bajunk. Mi ennek az oka? Hisz már kis iskolás korunk­ban tanuljuk, hogy mikor ütni fog az utolsó óra, meg­jelennek az Isten angyalai s felviszik lelkünket az Ur zsámolyához s azután bennünk a végtelen boldogság s mi a végtelen boldogságban fogunk lakozni. E« nem tetszik talán? Persze ugy vagyunk vele, a mint Daák mondotta az osztrák miniszteraek, aki váltig fejtegette, hogy milyen boldog lenne M igyarország, ha beolvadna Ausztriába. — „Jó, jó — felelte Diák — de olyan nép ez a magyar, hogy jobban szeret a maga szegénységé­ben kínlódni*. Azt hiszem, az az átkozott filozófia az oka min­dennek, a mely nagy tulós ábrázattal azt mondja: sem­miből lettüuk, semmivé leszünk. Az emberek roppant filozofus hajlamúak. A semmiből mindenki szeretne ki­emelkedni, szeretett felebarátjának fejére nőni; de aztán újra visszatérni a semmiségbe — ez már senkinek sem tetszik. Szeretne mindenki örökké élni. A régi Fáraók bebalzsamoztatták magukat, hogy ezredek múlva is éljenek, gulikat építettek, dolgoztat­tak milliók által, hogy ez örök épületben örökre fan­maradjanak múmiáik. Az idő még ma sem tudta leron­tani az építményeket, a szél ezredek óta hasztalan hordja rájuk a puszták homokját. Da jöttek a találékony eszű áugliusok s rájöttek, hogy a hajdani Fáraók ki­tűnő fütőauyagok s azóta a gúlák egyre néptelenednek. Pedig kár ezen uraknak szatirizálni, mert vájjon a modern kornak nem az-e a fővágya, hogy az ember ha nem többel, legalább pár héttel túlélje önmagát Nem jól esne-e hallani, a koporsóban nyugvó megbol­dogultnak, mikor hallja: ,Netn, nem, ő nem halt meg, ő örökön él!" írók, állam férfiak, kegyes szívű jó te­vők nem egyaránt hallhatatlanságra törekednek-e!? Mi­óta az ember él, mióta vallások vannak nem ott talál­juk-e mindenütt a hallhatatlanságban való hitelt. Ma is, nyíltan gúnyolják a hívőket, de titokban mindenki ott tartji a háttérben, tartalékban e végső nemzedéket, vigaszt. De a jövő-életben vetett régi és uj hit között van különbség. Az ókori emberek a test föumaradásához kötötték a jövő életet, mi inkább a lélekhez. Ezért lát­ták el étellel itallal — az oroszok jó csipős vutkival — a jámbor elhunytat. A magasranguak sarjaiba pedig fegyvereit, kedvencz állatait, cselédeit, feleségeitjis el­temetik, sőt a szükséges költségek fedezésére még pénzt is tettek. Bukovay és könnyelmű társai sajnálhatják, hogy e szép szokás nincs meg nálunk; csak halottnak kel­lene tettetniük magukat s pajtásuk mindjárt teletömné mellény zseböket banknótákkal. Azonban minálunk is sokan igyekeznek — még materiálisán is — biztositaui fenmaradásukat. Hatalmas köveket tétetnek fejfául s olyan czifra sírboltokat épít­tetnek, hogy az élők csakugyan megirigyelhetik a ha­lottuk dolgát! Az akadémiak, tudós társaságok mind­meganuyi halál elleni biztosíték egyesületek, melyeknek tagjai tintával is oda irják uevök mellé, hogy .hallha­tatlan". Fraucziaországban állaodóan több 100 ilyen férfiú van, s haljon csak meg egy közülök, van leplezés, hajbakapás, kompromittálás, kunyszolás, hajbékolás a megüresedett helyre folyamodó között. Pedig hát ez a hallhatatlgnság is csak olyan irott malaszt. A meghalt hallhatatlanról az elsó nap dicsőítő himnuszok zengenek, érdemeit márványba vésni, érezbe­öuteni stb. akarják; második nap kiderítik róla, hogy ő is ember volt, harmadik nap hibáit, botlásait sorol­ják föl, negyedik nap mindenki áttér a napirendre s kiderül, hogy halil ellen nincs orvosság. A Queunslandi őslakók azonban még ennél is sok­kal gorombábbak az elholtakkal szemben. Nemcsak el­feledik őket, hanem minden évben felkorbácsolják a le­vegőt, hogy elűzzék őket, ha netalán vissza akarnának térni A hottentották pedig uem az ajtón, hanem külön, akkor e czélra kivágott nyíláson viszik ki a holtat, hogy igy konfundálják meg őket. A grönlandiak pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom