Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-01 / 9. szám

„in Y 1 it v i i> í: mert bástyafala is lesz az itt mindenkor a leghűbb magyarságnak, a református székely-magyarságnak. Kérünk azért szeretettel mindenkit, — a kihez eljut kérő szavunk, — hogy nyújtson ha csak egy tégla darabkát, ha csak egy pár fillért is a mi építendő templomunkhoz. A szives adományok ,Seabolcska Mihály Szást­Régen" czimzéssel küldendők lehetőleg ez év május végéig, a mikorra a végleges elszámolást szeretnénk megejteni. Előre is minden jóakarónknak hálás köszönetünket nyilvánítván, maradtunk Felfaluban, (Maroa-Tordamegyében) 1896. január havában, ev. ref. egyházközségünk nevében: minden jó embereknek szerető testvérei: Baki András, Szabolcska Mihály, gondnok. lolkéss. Felfalusi egyházközségünk ezen kérelmét ajánlom a hívek segedelmező, testvéries figyelmébe annak kijelen­téssel, hogy kétszer ad, a ki gyorsan ad és legyen az adomány csekély avagy nagy — Isten előtt egyaránt kedves áldozat. Kolozsvárott, 1896. február hó. Szász Domokos, erdélyi ev. ref. püspJí. Irodalom. „Giuseppe költeményeiEzen a czimen bocsátja közzé dr. Vietórisz József főgymnásiumi tanár költői dolgozatait. Sem Vietórisznak, sem műveinek nincsen szüksége arra, hogy ezen vállalkozást közönségünk különös figyelmébe ajánljuk. Müvei a főváros elsőrangú szépiro­dalmi folyóiratainak (Hét, Fővárosi Lapok, Ország-Világ, Magyar Géniusz) keresett közleményei, s mi csak igaz örömünknek adunk kifejezést, hogy e közleményeket nagyobb számban, egy kötetben is fogjuk olvashatni. A szerző a kővetkező előfizetési felhivást bocsátja közzé: Idestova tíz évre terjedő versirói munkásságom eredményeként s már-már tünedező ifjúságom emlékeül száz darabot szedtem össze a helybeli és fővárosi lapok­ban elszórtan megjelent költeményeimből s e kis gyűjte­ményt „Giuseppe költeményei" czimen a legrövidebb idő alatt, lehetőleg ez évi márczius hó végéig kiadom. Elhatározásom oka egyrészt azon meggyőződésem, hogy egyszerű természetes lírámat nem hiába szólaltatom meg ma, a század végének sokszor mesterkélt s túlnyo­móan nagyhangú irodalmi termékeken kapkodó napjaiban, — másrészt az a kötelességérzetem, melylyel inkább hálás, mint nagyszámú olvasó közönségemnek érdeklődé­seért és elismeréseért — azt hiszem — minden körül­mények között tartozom. Vajha találnának az igazi, őszinte dal kedvelői annyi élvezetet szerény verseimben, amennyi lelkesedés­sel és gondos figyelemmel igyekeztem gondolataimat el­fogadható formába önteni! Verses könyvemet, melynek lehelő legdíszesebb kiállításáért Jóba Elek nyomdája kezeskedik s melyet számitásom szerint már húsvétra minden előfizetőmnek kezéhez juttathatok, szives olvasóim jóindulatába ajánlom. Egy példány ára: 1 frt 20 kr., diszkötésben 2 frt 40 kr. Tíz előfizető után díszes emlékpéldánynyal hálá­lom meg a gyűjtő fáradságát. Nyíregyháza, 189G. február havában. Hazafiúi üdvözlettel: Vietórisz József. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. A vármegye főispáuja Kálmmcz­helyi Gyula hevesmegyei közigazgatási gyakornokot, ős Kállay Eleket vármegjei közigazgatási gyakornokokká nevezte ki. — A vásártér rendezése. A nyíregyházi vásártér áthelyezésének és rendezésének ügye élénken foglalkoz­tatja most a közvéleményt, különösen pedig az óta, hogy a tanyasi gazdák küldöttsége e kérdésben a főispán és alispán előtt is kifejezésre juttatta már, hogy mi az ő érdekök e kérdés megoldásánál. Nagy hiba lenne azonban partikuláris érdekek szempontjából megítélni ezt az ügyet. Minden elfogultság nélkül s a mérleg egyik vagy tnásik serpenyőjébe eső összes viszonyok megmérésével juttat­hatjuk csak e kérdést helyes megoldásra. A jelenlegi hely­zet minden esetre némi korrekciókat igényel. Nevezetesen a termény, ló, szarvasmarha és sertés heti-vásár s talán még a széna-piacz is a büdszentnaihályi oldalra lenne kiteendő, mert ezt a nyíregyházi tanyasi gazdák érdeke — akik a heti-vásároknak egyébként is jelentős kontin­gensét képezik — igazán megkívánja. S ezen a területen, minden feltöltés nélkül van elég hely arra, ahol ezek a heti-vásárok kényelmesen elférnek. A piaczi és ipari czikkek vasárja ezután is a város belső területein helyez­tetnék el. Az országos vásárok helyét illetőleg alkalma­sabb hely úgy a vidék, valamint a városra nézve a mos­taninál nincs, de talán az országban is kevés városnak van. Ami a vasúti állomástól, illetőleg a rakodótól való távolságot illeti, ami mindössze 1500—1600 métert tesz, ez alig jöhet szóba. De igen is föl kell vetni azt a kérdést, hogy nem lenne-e kívánatos, hogy a vonatrendezés a pálya déli oldalára tétetnék át és ezzel kapcsolatosan a kaszárnyával szemben létesíttetnék egy fel- es lerakodó, acni által a jelenlegi vásárteret mindössze 500—600 mé­ter távolság választaná el a vasúti állomástól. Egy ily vásártéri berendezkedes nem kerülne annyiba, mint a most tervezett — és sokkal megfelelőbb lenne. A kérdés a naájusi közgyűlésen kerül a törvényhatóság elbírálása alá, s minden esetre kívánatos, hogy az illetékes ténye­zők foglalkozzanak addig behatóan ez ügygyei, melynek helyes megoldásához városunknak olyan nagy érdekei fűződnek. — A felső-tiszai szab. és belvizlerezetö tár­sulat oly lépésre határozta el inagat, mely a társulat élén levő miniszteri biztosnak és a társulat igazgatójának dicséretére válik, inert abban a keserves tapasztalatod­ból levont helyes következtetést és eljárást üdvözöljük. Ugyanis kérvényt nyújtott be a társulat igazgatója a vármegye alispánjához az iránt, hogy a társulat mellék­csatornái addig, mig a berezeli zsilip zárva tartatik, fokozatosan elzárassanak, s igy raegakadályoztassék az, hogy a tiltó zárás ideje alatt a társulat felső vidékéről lefolyó vizek a társulat mélyebben fekvő köz-jp területét előntsék. A mily helyes az eszme, ép oly nehéz azonban annak kivitele és a végrehajtás után annak biztosítása. Okunk van remélhetni, hogy az alispán e kérdésben gyorsan és czélszerüen fog intézkedni, mert csak úgy fog eléretni a kívánt eredmény, az t. i., hogy azon idő alatt, mig a tiltó zárva lesz, minden ártéri birtokos vagy birtokos csoport tartsa meg a maga belvizét. — Dr. Bleuer Miklós, a „Siabolcsmegyei Taka­rékpénztár* érdemes igazgatója, hosizas és súlyos be­tegségéből fólépálvén, fizikai erő hiányában ez uton fejezi ki hálás köszönetét mindazoknak, kik nehéz be­tegsége alatt sorsa iránt érdeklődtek. Közéletünk e ki­tűnő veterán muakásának a felgyógyu'ásához mi is a legjobb szivvel fűzzüi jókivánatainkat. — Küldöttség a főispán úr őméltósásánál. Bencs László városunk polgármestere és Porubszky Pál a kőzs. iskolaszék elnöke, a városi képviselet megbí­zásából m. hó 25 én küldöttség gyanánt tisztelegtek a főispán ür ómeltóságánál, hogy a városi polg. leány­iskolát államsegélye ügyében a vallás és közoktatás­ügyi minisztériumnál nagybefolyásu szavával támogatni kegyeskedjék. A főispán úr előzékenyen fagadta a kül­döttséget s kilátásba helyezte, hogy az előadott ügyet a legfelső forumon a legmelegebben ajánlani fogja. — Orosiak a inuzeuiuban. Az orosiak, — mint lapunk legutóbbi számában jeleztük már, Petrovics Gyula r. kath. lelkész vezetése alatt a héteu hétfőn mintegy 120-an, nők és férfiak vegyesen, bejöttek Nyíregyházára, a vármegyei muzeum — s egy alkalommal a székház nagytermének megtekintésére. Dr. Jósa András vár­megyei főorvos, a muzeum gondviselője és szervezője magyarázta a derék orosiakuak a muzeum kincseit, melyek mindannyi nevezetes emlékei vármegyénk tör­ténelmének, s mikor a látogatásnak vége volt, köszö­netet mondott Petrovics Gyula lelkész uruak e kezde­ményezésért, kinek példáját követhetnék bizony más községekben is, mer.; igy lehetne lassankint rávezetni a népet arra, melynek munkás kezei közé a föld alól előkerülő régiségek legtöbbnyire kerülnek, hogy azok nagyon is megbecsülésre méltók, s hogy az a pap, ta­nitó, jegyző, vagy más akárki, aki elveszi tőlük, nem tartja meg magáénak, hanem beszolgáltatja a vármegyei muzeumnak, ahol a találó nevének följegyzésével híven megőriztetnek. Az orosiak nagy megelégedéssel távoz­tak el a muzeumból s mint halljuk, ugyanez a társaság együttesen fog felmenni az ezredéves kiállításra is. — Himlő-járvány. A kisvárdai és tiszai járás egyes községeiben, mint lapunk legutóbbi számában már jelentettük, hólyagos himlőben való megbetegülések egyes esetei merültek föl. A szörnyű betegség a hét folyamán terjedt, ugy hogy Szalóka, Djmbrád, Viss, Kenézlő ós Veresmart községekben a hatóság a járványt megállapította. Szórványosan Kanyáron, Kékesén, Be­reucsen és Kisvárdán merültek fel egyes betegülési eselek. E4 utóbbi községekben a fertőzött házak kör­uyékén lakók között az ujra-oltás foganatosíttatott; azon községekben pedig, ahol a betegség járványos fel­lépte konstatáltatott, az első oltás már megkezdetett, s a fertőzött házak környékén lakók kényszer-beoltása elrendeltetett, s az összes említett községekben csendőri kirendeltség van. Dr. Jósa András vármegyei főorvos Viss ós Kenézlő községekben, a többi községekben pedig a járási orvos a főszolgabíróval hajtották végre az el­rendelt széles körű óvintézkedéseket. A járási orvosok pedig köteleztettek, hogy a fertőzött községeket heten­kínt kétszer meglátogassák s az óvintézkedések végre­hajtását ellenőrizzék. — Köszönet nyilvánítás. A „Szabolcsi Hitelbank" a kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyző pénztára ja­vára 28 frt 73 krt adományozott. Fogadják a részvé­nyesek és az igazgatóság hálás köszönetemet. Léderer Ignácz, elnök. — Sertésvész. Szakács Dániel sertéskereskedő szentmihály utczai udvarán, az ott levő 180 drb sertés között kiütött a sertésvész. Idáig 40 drb hulott el. — A hatósá 0 szigorú zár alá vette az udvart s minden intézkedést megtett, hogy a veszedelem tovább terje­dését megakadályozza. — Szombaton délu'án a polgár­mester ez ügyben szaktanácskozmányt is hívott egybe, ahol elhatározták, hogy kártalanítás utjáo az említett sertésállomány kipusztitassék. Ha pedig a tulajdonossal az árra nézve nem lehetne megegyezni, akkor kisajá­títás utján fogják a sertések kipusztítását eszközölni. Megemlítjük még, hogy a rendőrség intézkedése szerint ezután a vágóhídon leszúrt sertések teljesen fölbontott állapotban a városi állatorvos által meg fognak vizs­gáltatni s a nem egészségeseknek talált sertések husa és szalonnája a fogyasztás alól el fog vonatni. — Csatorna-nyitás — karhatalommal. A nagy­orosi utczai csatornázás sok mindenféle ügyes-bajos dol­gairól többször volt már szó e lapban. A legutolsó stá­diuma az volt ennek az ügynek, hogy a csatorna vég­pontján, ahonnan a vizet a Martinyi Ödön-féle ház udvarának nyílt csatornáján kellett volna a bujtosi árokba levezetni, az emiitett ház tulajdonosa a csatorna torko­latát eltorlaszolta s megakadályozta ezzel a viz lefolyását. Mig a hideg idő tartott, nem volt semmi baj. A pár nap óla megindult erős olvadás azonban színültig megtöltötte a bedugaszolt csatornát s elkerúlhetlen volt a veszedelem, hogy a viz kiárad a csatornákból s elönti az egész kör­nyéket, sőt az egyik szomszédos ház pinczejébe. a nagy nyomás folytán már be is tódult a viz, bedöléssel fenye­getve a falakat. Magának Marlinyinak a háza is sokat szenvedett már az alulról jövő viznyomastól, sőt a kútja is bedőlt. Ily körülmények között Bencs László polgár­mester elrendelte a bedugott csatorna kinyittatásál s minthogy ezt Martinyi Ödön háztulajdonos nem engedte, sőt udvarát a hatóság közegei elől is elzárta, a polgár­mester rendőri karhatalmat rendelt ki s Munczhardt Jó­zsef kir. mérnök, Horváth Gyula városi mérnök s Ber­talan Kálmán r. tanácsos kíséretében szombaton, mult hó 29-dikén délután személyesen megjelent a Martinyi­féle háznál, a csatorna megnyitásának veghajtasara ­M után pedig az udvar ajtaját a háziak háromszor, fel­SóSra is kinyitni nem akarták, a polgármester rendőr kíséretében a szomszéd ház udvaráról lakatost menesz­£ a kerítésen át az udvarra, hogy a kaput belülről kinyissák. Ez a háziak zajos ellenállása s a rendőrnek tetUeges bántalmazása után megtörtenven, az említett bizottság bement az udvarra s a polgármester utasítá­sára a r tanácsos a magukkal vitt utkaparókkal a csa­torna elföldelt nyílását kinyittatta. A csatorna feltartott vize óriási erővel csapott föl a támadt résen s most már szabadon folyik a viz le a bujtosi arokba Hogy egy csomó per is fog ebből az ugybo kerekedni, az bizonyos, mert a később hazaérkezett háztulajdonos tiltakozott az eljárás ellen; de az is'bizonyos hogy a tarthatatlan helyzeten ez egy modon lehetett csak segíteni. . — Nyilvános köszönet. A „Szabolcsi Hitelbank" az izr. nőegylet javára 20 frtot vojt szives adornanyozni. A l. részvényesek és az igazgatóság fogadjak halas köszö­netünket. Az elnökség. — Hamis pénz. Városunkban hamis ezüst forin. tosok ós husz filléresek kerültek forgalomba, A rend. őrség több darab hamis pénzt lefoglalt már, de a for. rásra, ahonnan kerülnek, nem sikerült még ráakadnia. — Számadások megvizsgálása. A városi házi­pénztár mult évi számadásainak megvizsgálására a kép­viselet Fest Liszló elnöklete alatt, Szamuely Aurél es Groák Ödön képviseleti tagokat kérte föl. — Rendörök jutalmazása. A pénteken délután tartott képviseleti gyűlés Bencs Károly rendőr-ellenőr­nek 100 frt Rtcskó Mihály t. rendőrbiztosnak 50 frt, Horváth József, Kazár Pál és Német János reudőrök­uek együtt 20 frt jutalmat szavazott meg, a rendőrség költségvetésének mult évi megtakarított összegéből. — Az adókivető bizottságok tagjainak ki­nevezése. A pénzügyminiszter és Mikecz János alispán az 1896 — 1898. évekre alakítandó adókivető bizottságokhoz a következő tagokat nevezte ki: A nyíregyházi adókivető bizottsághoz elnökül Borbély Gáspár kemeesei lakost, elnök hely. Sütő József, rendes tagokul Korányi Imre, Friedtnan Sándor nyíregyházi és Ibrányi Zsigmond kótaji lakosokat, póttagokul dr. Saáry Sándor, Fest László, Májerszky Barna nyíregyházi és Gomba Károly raka­mazi lakosokat. A nagykállói adókivető bizottsághoz elnö­kül Lévay Sándor, elnök hely. Iklódy Márton, rendes ta­gokul Nagy Kálmán, Wirth Antal nagykállói és Bleuer Béla k.-semjéni lakosokat, póttagokul Fuchs Ferencz nyír­bátori, Rézler Aurél ófehértói, Detne István és Iluszthy Ferencz nagykállói lakosokat. A kisvárdai adókivető bizott­sághoz elnökké Rézler György kisvárdai, elnök helyet­tessé Diener Gyula anarcsi, rendes tagokul Reízmann Hermán, Harsányi Menyhért és dr. Somogyi Zsigmond, póttagokul Kastal Ferencz, dr. Küzinös György, Kovács Lajos és Rottinann Adolf kisvárdai lakosokat. — Talált pénz. A „Korona" szálloda kapusa csütörtökön délelótt észrevette a vasúti állomáson, hogy egy idegen ember a perronon hirtelen fölkapott egy pénz-tárczát s azt zsebrevágta. Figyelmeztette azonnal az inspekciós rendőrbiztost, aki félrehívta az illető urat s fölszőlitotta a tárcza előadására. A fölszólításnak az illető rögtön engedelmeskedett. A tárczában egy arcz­kép is volt befoglalva, s erről tudták meg, hogy ki a tulajdonosa. Táviroztak utána Szerencsre, amely irány­ban elutazott s ott kapta meg az illeta a kellemes ér­tesítést, hogy 100 írttal terhelt tárczáját elvesztette ugyan, de a tárcza már meg is került. — Gazdátlan huszár-kard. A pazouyi utcza egyik házának udvarán pénteken reggel egy huszár legénységi kardot találtak. A rendőrség utana kutatott a dolognak, s kisült, hogy Szicsák Mihály, Német András, Ferencz József és Mirgai Pal legények vertek ott meg az utcaán egy közhuszárt, elvették tőle a kardját s bedobták az emiitett ház udvarára. — Alföldy Károly, a mi saját külön táncz* mesterünk, megelőzve a fecskéket, — de azért már elő­hírnökeként a rügyfakasztó tavasznak, a héten kedden városunkba érkezik a táneztaoitás megkezdés© vógett. — Ilalhtlan garázdálkodás. Takács József hely­beli szabómester panaszt lett a rendőrségnél, hogy pénteken éjjel 3 óra tájban házának csaknem minden ablakát beverték. Ugy beszélte el az esetet, hogy a mondott időben az inasa lélekszakadva verte őt fel álmából, hogy rablók vannak az udvaron. S csakugyan ebben a pillanatban nagy csörömpöléssel hullottak be az ablak üvegtáblái a szobába. A következő perezben már az ablak fáknak esett baltájával a kivül álló garáz­dálkodó, majd az ajtóra jött s Takács feleségét feltar­tóztatva, ezt mondta neki: „magát sajnálom jóasszony de a férjét meg akarjuk gyilkolni, azért jöttünk ide" Ezzel fölkapva egy eltört ablakfát, behatolt a szobába s azzal a bölcsőben fekvő gyermeket szurkálni kezdte s meg is sebesítette. Társai ez alatt kint álltak az utczaajtóban, várva reá. A dühöngő ember ezután még bevert egy néhány ablakot, betörte az utcza felől a zsalukat s aztáu eltávozott. Takács csak távozása köz­ben ismerte meg, hogy a garázda ember lakójának a ba: Gráf Gábor. A rendőrségnél Gráf beösmerte tettét de annak okát nem tudja megmondani. Azt mondia hösv őrültté tette az ital. Ügyét áttesz k a kir. ügyészséghez — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi takarék­penztar-egyesiilet és a gazdasági kereslcedelmi hitelintézet miut minden évben, a legutolsó közgyűlésen is Z' emlékeztek az alsó fokú kereskedelmi iskSrSl, ame y' ^ C; éJ J U, ra el0 b f b 1. 5 0 f rto t' utóbbi 20 frtot adományo­zol fogadják; a t igazgatóságok és részvényesek meg­ujuló érdeklődésükért a kereskedők társulata hálás László^elnök ^ föb r^ ^án. Tt -2 én tartott s tánczvigalommal egybekötött cUnói felolvasó estély megmutatta azt, ho4 kedv s hoev mi , „uh Q 0Sy mi ** igazi jó­áftal' pompásarT díszített' ZZ^T^A iskolai tanár úr gyönyö^ödS^llfS faí&Xi az egybegyűlt nagyszámú előkelő közönsége '- X fit olvasáshoz magához nem kell kommentár! hiszen akik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom