Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-06-28 / 26. szám
NY1R VI DÉ K" Csarnok. Találkozás. A gyönyörű, napsugaras időben elegáns négyesfogat röptl t végig a Feketeszéli puszta homokos, száraz dlllőutján, a hol a kopasz, vékony szőlőben egy fiatal, megbarnított arczu pirasztlegény dolgozott, meg megtörülve iízidt, veritékes homlolkát. A mint a hintó elvágtatott mellette; felnézett a legény ős sápadt, tétova arczczal, c-odilkozó szemekkel bámult utána; A biz a Ruzsi! — düuyőgte ugy a fogai között ós aztán még egyszer megnézte a kocsiban ülő elegáns, vörö-haju bábaasszonyt a ki oda dőlt a kopasz, mouoklis férfi vállára és olyan jóizüeu, édesen nevetett, hogy a két sor nagy, villogó foga minden perczben előfehérlett. — A meg mellette a Cieri báró! — monologizált tovább a legény es dühösen a szememére húzta a kalapját, aztáu lehajlott és tisztította tovább a szőlőt, miközben eszóbe jutott az egész história, ugy a hogyan történt. * * * Ilisz igaz, bolondul furcsa dolog volt az, de hát néha olyan ostobául szeszélyes, irónikus a sors, hogy az ember el nem igazodhatik rajta! Például az a sápadt, lenhaju kis RSzsika — aki különben nagyon félénk gyáva kis leáuy vlt, — az se gondolta volna soha, hogy valaha még kalapot vesr a fejére s a Cseri báró oldalán kocsizik végig a pusztán; — Ugyan fölvitte a szöröncie a dolgát! Az asszonynép a tanyák kapujában beszélget, egyuémelyiknek meg köny is gyül a szemébe; — Ki hitte volna, hogy azt a hitvány, gyönge kis teremtést ilyen szörüncse éri! soppánkodik összekulcsolt kezekkel az öreg Gárgyánnó — emlékszöm, a bálba egy legény se „húzta* vón táuczba, — mind kicsinyelték! Ügön! mondja rá e másik. — De a mán rég volt . . . Aztán csend támad, mély, zavartalan csend; hogy a fü hajlását is hallani lehet. Ott lenn a legény csak dolgozik tovább, tisztogatja a szőlőt. Közbe pedig eszébe jut a kis édesarczu, kékruhás lány, akinek a nagy elhagyottságában ó volt mindene; vigasztalója, támasza, párja! . . . Aztán eszébe jutnak a meleg, holdvilágos estek, a miket együtt töltöttek el a friss, illatos szénaboglya alatt. Suttogva, kéz kézben, a kis szőke fej odahajtva a uagy hatalmas férfi mellre, Aztáu beszéltek olyan nyelven, amit talán csak a virágok, a pusztai homokszemek, meg a halvány, imbolygó fényű hold értenek meg . . . Olyan egyszerű, hétköznapi történet ez, a mely óp ugy megesik a fényes, nagy nri szalonokban, mint künn, a szabad természet romantikus világban, a csillagos ég védelme alatt. Szerették egymást ártatlan, gyermekes szerelemmel, de egyszer aztán — egy csúnya, esős őszi napon — el kellett válniok. A leányt elvitték a Deszki urasághoz szobalánynak, mert nagyon megbízható ügyes kis teremtés volt. Azután csak ritkán találkoztak és most már két éve mult, hogy nem látta. Hallott ugyan hírt néha róla, de azt is csak ugy elvétve. A Földiné beszélte tavaly, hogy a Rózsinak jó dolga vau; hogy nem, társalgónő lett az öreg, Cseri baronesznél, a kinek a fia bolondulásig van érte, el is veszi tán, ugy lehet! . . . Akkor neki a szivébe nyilalott, nem tudta, nem akarta elhinni, hogy Rózsi valaha a másé legyen. Hiszen szeretik egymást, fiatalok: előttük áll még a boldog, üdvöt ígérő jövő, miért ne lenne belőlük egy pár! Arra nem is gondolt, hogy a pénz, sugdosások, a nagyvilág ezerkeritó ördögei elcsábíthatják a leányt. Ó még mindég ugy látta maga előtt, mint halváuyarczu, bársony tekiutetű kis jószágot, ki olyan félénk, szégyenlős hogy még a szeme közzé sem mer uézni az embernek, csak suttog 8 tépi zavarában a kötőjerojtját . . . Hát olyan is volt az, de csak a meddig el nem routották a sok hízelgő bókok, készoritásik, a kétértelmű, sikamlós szavak, meg is csillogó, fényes ajándékok. Azután . . . nos azután olyan lett mint a többi védtelen szegény lányok, akinek szerencsétlenségre szép arczot adott a jó Isten, s a kik elég ostobák — vagy talán okosok . . . ahoz, hogy élni akarjanak, élni és élvezni. Hát ő kivette ebből is a részét, pedig milyen jó milyen becsületes lány volt azelőtt. Mikor egyszer — még eleinte — egy fiatal ur megsimogatta az állát, hát ugy a kezére csapott hogy a körme helye véresen maradt rajta; — Kis kigyó! . . . siiazegett az úrfi s azutáu miudennap incselkedett. ... Egy darabig még húzódott, rosszul érezte magát, ós összefacsarodott a szive, ha az otthonlevőkre gondolt, de azután megszokta helyzetét, sót később még meg is'szerette tán. Legalább arrajmutatott, hogy egyszerű parasztos ruhái helyett finomabb, úrias ruhákat kezdett viselni, ós dus, aranyvörös haját lefésülteja fülére, a lábéra meg az otromba, nagy papucsok helyett piczi, jou-jou czipóket hüzott. Az öreg baronesz, mikor bemutatták neki az uj társalgónőt — aki akkoriban már meglehetősen divatos hölgy lett — a lorgnonján keresztül fikszirozta : — Charmant, trés charmant! . . . Regine nagysám (többié már hem Rózsi !) mosolygott a dicséretre — csak sejtette, hogy az volt. A„ kis báró", a ki külömben már meglehetősen vén legény volt, — s akit c?upa iróniából neveztek igy, — miudjárt azzal kezdte az ismerkedést, hogy miután monokliján keresztül jól meggu-ztálta a kis „újdonságot" (igy nevezte el nagy ^szellemesen) szép ibolya csokrot nyújtott át, amit aztán személyeseu tűzött fel ó uagyBága keblére ; a puha illatos csipkebodrok közzé Es ami ezután következett, az szinte természetes valami; Roziinak udvarlói voltak, elegáns, nagyúri udvarlói, a kik a fél vagyonukat ráköltöttek s ugy jártak utá na bódultan, megrészegedve az édes baba arcz s épségé tői a buja, vörösre festett haj kábitó illatáttól ... A kis báró pedig eszeveszetten küzd, hogy az ekszentrikus, remek teremtés az övé legyen, — egyedül az övé! ÉJ a kis Rjgine — a ki most valami ingerőre vágyik, kinyitj i duzzadt píros ajkait, hogy a nagy. fehér fogak mind elővillanak, ugy mondji niki kaczér, kihivó nevetéssel: — Nem nagy az ára, csak egy menyasszonyi koszorú! — A kis báró — aki már félig meddig az agylágyulás korsza'. át éli, — még habozik kissé, de aztán lenyűgözi ót a két pu'aa, ölelő kar, a piczi, c-pkrac-mcsoritott száj . . . Éi m-gtórtént az hatlatianu csudaiaros eset, hogv C-eri báró elvette a szép, izgerjes kis Rezsint. akiről pedig uagyon furoa, csattanós históriákat meséltek . . * * * Mikor az elegáns négyesfogat végigröpült a Fekete széli pu.zta homokos, száraz dűlóu jau, mint az álom látó nézett utána a magas, napbarnított p irasztlegény megcsóválta a fejét ós csodálkozva, tétova hangon mondta: — A biz a R)zsi! ... A szép, vereshaju babaasszony meg od-hajolt a kopasz báró vállára s ugy mondta neki koketten, édes grimace kíséretében; — Nézd azt a csacsit, hogy bámul! . . . . Aztán hátradobta magát a kéuyelmes, puha ülésen és kaczagott hangos, édesen csengő kaczagással . . . Yasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 75381/96. szám. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1897. évben esetleg további két évben szükséges 40,000 métermázsa kovácsszén, S/.urok fáklya szükséglet szerinti mennyiségben, 16 000 métermázsa kőolaj, 2,600 métermázsa lenolajkenőcs és 1,000 métermázsa rézgálicz szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az ivenként 50 kros okmáuybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb 1896. évi julius hó 18 ikának déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályánál benyújtandók, vagy postán oda küldendők. Ugyanezen időpontig átadaudók ugyanott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlt auyag értékének 5%. legkésőbb 1896. évi julius hó 17 ikének déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál le teendő. Szállításra nézve mérvadók és kötelezők a 129381/91. sz. általános szállítási és az illető anyagokra vonatkozó különleges feltételek. A szállításra vonatkozó egyébb részletes módoza'ok az igazgatóság anyag ós leltár beszerzési szakosztályában, valamint az üzletvezetőségeknél és a hazai kereskedelmi és iparkamaráknál megtekinthetők. E;en részletes módozatok leírása az ajánlatot tenni szándékozóknak a fentuevezett anyag és leltár beszerzési szakosztály által ingyen adatik ki, vagy kiván iágra postán megküldetik. Budapest, 1896. junius hóban. Az igazgatóság. 62,702/C. IV. szám. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint folyó évi május hó 1 ón a nemzetközi körutazási forgalomban Franczíaországgal és Angliával, a franczia—angol—belga—luxenburgi—német—svájcz— osztrák magyar körutazási forgalmak számára külön dij szabás lépett életbe függelékkel együtt, mely függelék a franczia állomásokról svájczi állomásokra szóló nyári menettérti jegyeket illető díjszabást tartalmazza. 71,731/CIV. A magyar folyam és tengerhajózási részvénytársaság, valamint az első cs. kir. duuagőzhajózási társaság Belgrád illetve Biziás—Orsovai hajó vonalán át, a m. kir. államvasutak állomásairól életbe léptetett combinált vasúti és hajójegyek a magyar folyamhajózási részvénytársaság orsovai hajójáratainak folyó évi julius hó 1-jóre kitűzött megnyitása következtében — nem juuius hó 1-től mint kihirdetve volt, hanem csak julius hó 1 tői kezdve fognak kiadatni. 14360/11. szám. A m. kir. államvasutak Garam-Berzencze állomáson egy 159.40 m. 2 területű emeletes laképület 4 db egyenkint 15.66 m. 2 területü gazdasági udvar egy szabványos 40 m. 2 területü egy kapus szénraktár egy szabványos állomási sütőkemencze egy 251 m. 2 területü két állású mozdonyszin, viztoronynyal, belső tisztító gödrökkel, mellékhelyiségekkel, két drb egyenkint 8 88 m 2 területü őrbódó és végre egy munkás árnyékszék ós szemétverem létesítésének biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik. A tervek az ajánlati költségszámítás, a szerződési és ajánlati minta úgyszintén a pályázati feltételek a misko'czi üzletvezetőség pályafentartási és épitési osztályában, Szemere-utcza 29. sz. I. emelet, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A muukára teendő ajánlatok 1896. évi julius hó 7 én déli 12 óráig alulírott üzletvezetóség általáuos Osztályánál nyuj tandók be. Az ajánlat 50 kros a hozzá tartozó mellékletek pedig ivenkint 15 kros bélyeggel ellátva lepecsé telve éo a baritokon a kővetkező felirattal ellátva nyuj tandó be: „Ajáuiat Garam Berzencze állomáson építeudő lakházra széuraktárra és mozdonyszin stbre " Az ajáulatok benyújtását megelőző napon azaz 1896 év julius 6 án déli 12 óráig 1000 frt. azaz egyezer o. é. forint bánatpénz teendő le a mis olczi üzletvezetóség gyűjtőpénztáránál, készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékptp rokban. Az értékpapírok értéke a budi pesti tőzsdén legu óbb jegyzett árfolyam 90% ával lesz számítva, de soha névértéken felQi. C>ak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Táviratilag tett ajánlatok figyelembe uem vétetnek. A beérkező ajánla'ok el, vagy el nem fogadása iránt a miskolczi üzletvezetóség fentartja magának a szabad döntési jogot. 79002/C—I. szám. Fekbér számítása gyapjú, szőr, műgyapju, gyapot, selyem, len, kender, juta stb. áruczikkek után. M nthogy a vasúti üzletszabályzat B.) mellékletének XXXI pontjában megnevezett czikkek után alkalmazandó fekbérszámitás tekintetében kételyek merültek fel, közhírré tesszük, hogy a díjszabás I. rész D. fejezet X. szakaszának A.) és B.) poutj libán a fenti áruczikkek u-án a leadásnál megállapított 24 órai fekbérmentes ido, valamiut ugy a fal-, mint a leadásnál 100 kgoukiut es uapoukii t 10 krban megállapított fekbér a felsorolt összes czikkekre csak abban az esetben alkalmaztatik, ha azok zsírozva vagy kenczézve vannak. Ennélfogva intézkedtünk az iránt, hogy az említett czikkek után zsirozatlau vagy kencíézetleu állapotban történő szállítás esetén 100 kg> nkint és uspjnkint a rendes 15 krnyi fekbértétel, illetve a leadásnál 4 napi fekbérmentes idő számittassék. Tekintettel azouban az üzletszabályzat B) mellékletének XXXI (2 ) pontjára, mely szerint a fuvarlevélből kivehetőnek kell lennie, vajjou a nevezett tárgyak zsirozottak vagy kenczézettek-e vagy sem, mert ellenkező esetben zsirozattakul illetve kenczézettekül tekintendők és kezelendók : figyelmeztetjük az érdekelt szállító közönséget, hogy a fuvarlevél bevallásában az említett körülménynek meg kell jelölve lennie, mert a fenti megjelölés elmulasztása a fekbérszámitás tekintetében a felekre nézve terhes következménynyel jár. Végül megjegyezzük, hogy a fentiek a rongyküldeményekre is kiterjednek. Budapesten, 1896. évi juuius hó 21 én. Az igazgatóság. 70543/896. számhoz. A magyar kir, államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint folyó évi juuius 27 én, julius 16 áu ós augusztus hó 14 én Bícs—északnyugati pályaudvarról 6 órakor este Berliube, Hamburgba, Drezdába és L>p c-ebe külön vonatok közlekednek, melyekhez Budapestről 30 napig érvényes menet-térti jegyek fognak kiadatni a következő különösen mérsékelt árakon : Berlinbe II. oszt. 56*90 márka, III. oszt. 33 20 márka. Hamburgba II. „ 76*30 „ III. „ 46 80 „ Drezdába II. „ 43 60 „ III „ 23 90 , L'pcsébe II „5150 , III. , 29 50 „ Ezen jegyek a külön vonatokat megelőző három napon át, de legkésőbb az utolsó napou, a Budapestről 8 óra 35 perczkor reggel Bruckon át, illetve 8 órakor reggel Marcheggen át közlekedő vonathoz a magy. kir. államvasutak keleti ós nyugati pályaudvar állomásaiu, valamint a magyar kir. államvasutak városi menetjegyirodájában („Hungária" szálló) válthatók, melynek alapján az utazas Budapestről Bécsig már előre is történhetik. 79123/C/I. b. szám. A vasúti és közlekedési közlöny folyó évi 66. számában 66682. sz. a. foglalt hirdetméuy szerint az osztr.magy. vasúti kötelék II. rés- 1. díjszabási füzetéhez folyó évi julius hó 1 jével életbe lépő III. pótlék, az idézett hirdetményben jelzett módosításokon és helyesbítéseken kivül, még Pilsen—Skodarverke, cs. k. osztr. államvasuti és Settenz, cs. k. szab. aussig—teplitzi vasúti állomásoknak a díjszabási füzetbe való bevonását is fogja tartalmazni. Továbbá az említett vasúti kötelék II. rész 1. díjszabási füzetének, 1896-évi január hó 1-től érvényes függelékéhez, 1896 évi julius hó 1 tői a II. számú pótlék fog életbe lépni, mely díjtételek módosítását és helyesbítését fogja tartalmazni. Mindkét életbe lép5 pótléknak példányai, a részes vasutak igazgatóságainál már legközelebb meg lesznek veh tők. 76304/CII. szám. Közvetlen forgalom egyrészt Németország, másrészt Szerbia, Bulgária és Törökország között (Ausztria Magyarországon át). A fenti forgalomban 1893. évi november hó 1-től érvényes árudijszabáshoz f é. augusztus hó 1-én a III. pótlók jelenik meg, mely az általános határozmányok megváltoztatását uj részben mérsékelt díjtételeket s egyéb kevésbé fontos módosításokat tartalmaz. 70266/96. szám. A kassa—tornai h. ó. vasút Lucziabánya állomásán feladásra kerülő és a nevezett h. é. vasút vonalán tul fekvő állomásokra rendelt vasércz küldemények után f. évi julius hó 1 ótól kezdve a feladásnál 100 kg.-kint 5 fillérnyi pótilleték szedetik be. 75477/C—IV. szám. A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint Budapest nyugoti-pályaudvarról Kis-Maros—Nagy-Maros, Nagy-Maros—Visegrád és Verőcze állomásokra fenálló I. osztályú menettérti jegyek árai f. ó. augusztus 1-től 1 frt 20 krról 1 frt 50 krra, ós Budapest nyugoti pályaudvarró Zebegényre érvényes I. o. menetiéi ti jegyeknél pedig 1 frt 60 krról 1 frt 90 krra felemeltetnek. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. juniua 27-éj. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett arak. Marba hús 1 » — .52 Haza 100 kiló ti.15 6.25 Borjú hús 1 > —.52 ttozs 100 » 5.30 5 40 Sertél bús 1 > -.48 árpa 100 > 4.30 4.40 Juh hús 1 > —.— Zab 100 > 5 40 5 50 Háj 1 > -.60 KukurirzalOO > 4 25 4.30 Disznó-zsir 1 > _.6ü K repcze 100 > . . Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » —.— Faggyú (nyers) 1 > —.26 Szesz literenként 15'/Í 52 Zöldség 1 csomó — .15 l'iarzl árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » —.42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 € —.15 Szalma (tak.) 100 > 1.— Haza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.30 Barna kenyér-liszt 1 » —.12 TfllcTÍa 1 » 3.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.
