Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-31 / 22. szám

N Y í R V I D É IC." kötöttünk j 'leu likaimmal is megvalósult. Ifjaiuk páratlan bmgalommal készültek a uagy napra s az eredmény nem is miradt el. O'y kitüntetés, mint a milyen a nyír­egyházi ifjúságot és tornatanárját érte, alig jutott néhány hitai fógimuázium ifjúságának és tornatanárának. A szabad gyakorlatok elvégzése után juuius 2 án d. u. 4 orakor jöttek a szergyakorlatok. Felséges királyunk gyönyörködve uózte a gyakorlatokat, majd leszállott a tribünről, hogy felséges jelenlétével tauu'ót épugy mint tauárt kitüutessen. A nyíregyházi tornatanárhoz a követ­kező szavakat intézte: Melyik intézet ez? A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium! Egy gyakorlat utáu iámét a tanárhoz fordult és kérdé: Hol tanult? Budapesten Fdlség, s különösen a magyar athle­likai clubbnál. Mire a király a következőt válaszolta: Látszik hogy athléta a vezető, inert a gyakorlatok igen szépek, jók, pre­cisek. A tornatanár kérésére uiég 2 gyakorlatot nézett meg 0 felsége, s azutáu igy szólt: Köszönöm, uagyon j >I volt, köszönöm. Mire a tornatanár uiély hódolattal kö­szönte meg a legmagasabb érdeklődést és elismerést. Ifjaink a következő érmeket nyerték el: Magasugrás: Salzberger Jenő betegsége folytán en­nek átvevője Szokol Károly — ezüst érem. Függeszkedés a kötélen; Mácsánszky László bronz­érem. Távolugrás: Zsák Zoltán ezüst érem. Suly dobás: Szitlia Sándor ezüst érem. Magas ugrás rúddal: 3 versenyző holt versenye, melyben mindenik első lévén a mieink közül Kele­men Gábor arany éremmel lett kitüntetve. Migas ugrás:öt versenyző holt versenye, közöttük a mi ifjúnk Lefkovícs Jenő arany érem. Az arany érmet azonban hogy mindenik megkap­ja-e, azt a jury dönti el, különben ha az ezüst is jut nekik, oly óriási fölény ez, melyet csakis egy olyan intézet vivhat ki, a melyiknek tornatanára valóban szaktanár és hivatását lelkesedéssel tölti be. Ifjaink vissza juiius 5 én este indultad s szombiton 6 áu reg­gel érkeztek meg. Nagy az öröm a kivívott diadal fö­lött mindenütt, hiszeu iutézetünk méltán az elsők kö zött foglal helyet az ország összes intézetei kőzött, lfjuságunk pedig szent lelkesedést hozott haza keb­lében a fölseges király s a szeietett haza iránt. — Pénteken junius 5 éu látta a szent jelvényt, a kölcsönös szeretetre jelvenyét, a nemzet és király között: a drága ereklyét, a koronát, mely előtt mély tisztelettel vonult el. A megérkezés reggelén a város közszeretetének ör vendező polgármestere, Májerszky Béla főjegyző, a'.tanügy lelkes pártfogói és az ügybuzgó tanári kar fogadta tárt karokkal a diadallal visszatérőket. A tanári kar az if juság majálisa helyett egy örömnapot is csinál ennek emlékére f. hó 8 án, a mikor is dl-z uzsonna és esetleg táncz is lesz. Ezen jelek mindazt mutatják, hogy „él magyar, áll Buda még." — Szent-Mihály községben is — mint nekünk irják — méltó módon megüunepelték hazánk ezredéves fennállásának ünnepit. Az ünnepélyt megelőző napon este, a községben altalános kivilágít ás volt. A lako^-ág élén az elöljárósággal, a községben zenesz) és hazafias dalok éneklése mellett fáklyásmenetet tartntt. Másnap délelőtt hálaadó istenitisztelet tartatott az ev. ref. tem plombau és az izraelita imaházban, hol az elöljáróság, a Képviselet s a községben létező egyletek testületileg megjelentek. A hálaadó istenitisztelet után. a község­háza udvarán díszképviseleti közgyűlés tartatott, hol a képviseleti tagok teljes számban megjelentek, a község­ben levő egyletek pedig testületileg vettek részt, — s a lakosság nagyszámban jelent meg e gyűlésen. — A dlszképviseleti gjű'ést Horváth Pcter közs. fóbiró rövid, de lelkes beszéddel ayitotta meg, melynek elhangzása u án Kabay József községi főjegyző lép itt az emelvényre, s nagy leiuesede»tel tartotta meg alkalmi szónoalatát, melyet a közönség általános tetszései fogadott. Ezen alkalommal a község nagyobb utczái is nevet nyertek, elnevezésüket, neveze'es uagy hazafiak nevétul nyerték. Ugyanez alkalommal helyeztetett el, az ünnepély lefolyá­sáról szerkesztett emlékirat s a község történetét tar­talmazó muika az előzetesen már elültetett milleniumi fa tövéhez olajjal telitett üvegbe az e czélra faragott kőládába. A népünnepély délutáu 2 órakor vette kezde­tét, amikor is a lakosság a község közpintján — a most elnevezett Kossuth-téren gyűlt össze s onnan indu't, a p ilgárság kebeléből alakult lovas bandériun u'án az elöljáróság és kepviseleti tagok élén az úgynevezett „Játszókertbe", hol a közönség 3 zenekar közreműködése mellett a legnagyobb lelkesedéssel mulatott kifogástala nul a késő éjszakáig. A mulatság végeztével ugyanoly szép rendben vonult be az üunep'ő közönség a községbe, amint azt az ünnepélyre kivonuláskor tette, s minden rendzavarás nélkül kiki nyugalomra tért. — Kinevezés. Dr. Andor Endre segéd iparfelü­gyeiőt, városunk szülöttét, a kereskedelmi miniszter mi­niszteri segéd-fogalmazóvá nevezte ki. — Mezőgazdasági cselédek a kiállításon. A felsőtiszavidéki gazdasági egyleti titkár vezetése alatt mult hó 30-án este a '/ 2 10 órai vonaton elindult mező­gazdasági 70 cseléd szerencsésen megjárta az országos kiállítást. Az elragadtatást és meglepetést, melyet a buda­pesti országos kiállítás az egyszerű népre gyakorolt, le­írni a lehetetlenségek közé tartozik, — s most, midőn a felrándulásnak már utánna vagyunk bátran elmondhat­juk, hogy a cselédek oly benyomásokkal és tapasztala­tokkal tértek meg, melyek hatása hosszú időre kiszámít­hatatlan. A kimondhatatlan megelégedés és lelkesültség az egyszerű csoportot a kiállítás területén a nevezete­sebb csoportoknál tönbszörös éljen kiáltásra ragadta, nagy gyönyörűségére a kiállítást látogató intelligens kö­zönségnek s bizonyítékául annak, hogy a magyar szív nem tagadja meg magát még akkor sem, ha a legegy­szerűbb kebelben dobog. — Kifejezésre is juttatta ezt egyik közeli gazdaság egy gulyás számadója, ki midőn a csoport a hozzájuk érkező vezető titkárt fogadta, messze ható hangon kiáltotta: Uram, soha sem hittük, hogy mi magyarok ilyen szépeket tudunk csinálni, de most látjuk, hogy büszkék lehetünk rá, hogy magyarok vagyunk. — Egyik lélekemelő jelenet volt az, midőn a tenyész szarvas­marha kiállításon a csoport, s ez alkalommal egyedüli népcsoport, lelkesen megéljenezte ő felségét a királyt, ki véletlenül épen akkor érkezett az állatkiállitás megtekin­tésére. - A kiállítás objectumain kivül semmi sem nyerte meg annyira e nép lelkét, mint Feszti Árpád körképe, hol a nagy bámulat közben az az incidens történt, hogy egyik szemlélő a festmény aljában a tüzet és füstöt lát­ván, megijedt, hogy a kép kigyúl és jámbor szándékkal bele ugrott a képbe, hogy a festett tüzet , eloltsa. — Számtalan érdekes epizódolt lehetne leirni, melyek nem csak az egyszerű, de a legegészségesebb felfogásnak is tanújelét adnák, ami azonban egy egész tanulmányt igényelne. — Itt még csak arról emlékezünk meg, hogy a felrándult cselédek ellátása a barakokban és a nép­konyhán a legmagasabb reményeket is meghaladta, s szinte irigy szemmel lehetett nézni, midőn az oly magas és lelkes női méltóságok személyesen állottak az egyszerű nép rendelkezésére. — Ugy a szállás, mint az ebéd és vacsora, melyet a népnek kiszolgáltattak, még a kevésbbé egyszerű nép igényeit is teljesen kielégíthetik. — Még csak egyet említünk meg különösen azoknak, kik a fel­rándulásból holmi pessimiticus következményeket jósol­tak s ez az, hogy az országos kiállítás nem hogy fel­keltené a cosmopolita socialis érzelmeket, de még azok kebeléből is kitörli azokat, ahol talán otthon volnának, — amiről különben élénk tanúságot tehetnek, mindazok akik cselédeket küldöttek fel. — Eljegyzések. Dr. Deák Zsigmond kétegyházi m. kir. állami vasúti pályaorvos és tb. járásorvós eljegyezte özv. dr. Rottmann Lajosné kedves leányát Anna kisasz­szonyt. — Silberstein Margit kisasszonyt, Silberstein László helybeli szesz-nagykereskedő kedves leányát eljegyezte Weisz Lipót ur Budapestről. — Kassai Nándor nagy­kállói középiskolai geometria és rajztanár a mult hó 30-án tartotta eljegyzését Mandel Gusztáv helybeli föld­birtokos kedves leányával Szerénával. — A leányiskola majálisa. A községi polgári leányiskola növendékei majálisukat a mult héten szer­dán tartották meg. A majális színhelyéül a sóstói erdőben a Méhes nevű kerülőház melletti tisztás volt kijelölve. Ki is mentek ide a növendékek tanítónőikkel, azonban dél­után négy óra tájban az ég beborult s az eső elől az egész majálisozó vidám társaság „rohamléptek"-ben a Sóstóra vonult ki s oll folytatta a negyedóráig tartó meleg májusi zápor után a mulatságot 9 óráig amikor részben gyalog, részben pedig a Kis-Várda felől jövő vonaton jöttek haza. Itt hát beteljesedett az a mondás — az elemi iskolák majálisával ellentétben, — hogy majális nem lehet el eső nélkül. — Uj postahivatal. A kereskedelemügyi miniszter megengedte hogy Fiss községben egy postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működő postahivatal léte­síttessék. — Nyilvános nyugtázás. (Folytatás.) A „Heuman Ignácz dr. emlékalap"-ra adakoztak Nyírbátorban: Mandel Eduárd, Mandel József, Mandel Dezső 20—20 frt, Mandel Ödön 10 frt, dr. Rotli Izsó, Fisch Hermán, Bruck Vilmos, Fisch Jakab 5—5 frt, Zeisler Lipót 3 frt, Kolin Ignácz, Kovács Dezső, I'erls Mór 2—2 frt, Fisch Lajos, (Császári) 20 frt, Roth Emil, (Nyírbátor) 1 frt, Kellner Jenő, (K.-Jánosi) Lichtman Dezső, (K.-Semjén) Kellner Lajos, (Nyíregyháza) 5—5 frt, Berger Ármin, (Nagy-Károly) 2 frt, Schwarcz Zsigmond, (Beszege) 2 frt, Kovács, (Miskolcz) 50 kr. Összesen: 139 frt 50 kr. Az eddig kimutatott 1799 frt 50 krral együtt összes gyűjtés 1939 frt. — Az ezredéves országos kiállításról mestersé­gesen terjesztik bizonyos oldalról a rossz híreket, hogy elriaszszák vele a közönséget. Hogy mennyire légből kapottak azok a hirek s mennyire nem érdemelnek hitelt, íme mutatja az itt közölt kimutatás, melyet a közönség hiteles tájékoztatására a kiállítás igazgatósága közölt szerkesztőségünkkel: Vendéglők: Stelelc ára Dréber Kommer -o M 'O aO I­m o> '. O. > O. N XD ^ pH CJ !n »o o u > .-O O >> 2 »o H <H U a s-> «-. ÜD CL, Drechsler Leves : Fehér leves . . . 10 10 10 10 10 Külön leves . . . 20 20 20 20 15 Főzelék hússal . . 30 30 30 30 30 Húsételek: Marhahús mártással 40 40 40 40 40 Gulyás vagy pörkölt — — 35 — 35 Sültek: Sült vagy rántott csirke 70 70 70 70 70 Borjuvesés vagy ezoinb 60 60 60 60 60 Sertéskaraj . . . 60 60 60 60 60 Rostélyos .... 60 60 60 60 60 Angol rostbeaf . . 70 70 90 — 70 Tészták : Főtt tészta . . 30 30 30 30 30 Sült tészta (torta) . 30 30 40 30 35 Egy pohár sör . . . 14 14 14 14 14 2\. íu^uaiuiuui"" -- j ~ -cj adag szalámi 20 kr. — íme ez az a nagy drágaság, amivel közönségünket szeretnék elriogatni a kiállítástól! Harakiri. Ezt a kliinai öngyilkossági módot választotta magának Sebők Elek ó-fehértói napszámos. A 29 éves boldogtalan ember május 27-én gyógyithatlan betegsége és valami családi viszályok elkeseredésében egy kaszába dőlt, s mert ugy sem tudóit azonnal megszaba­dulni megunt életétől, a kaszát kihúzva felmetszette vele a gyomrát. Másnap hajnalra halt meg rettentő kí­nok között. — özv. Heuman Ignáczné a vármegye közönsége részéről néhai férje elhalálozása alkalmából hozzá intézett részvét iratra Mikecz János alispánhoz a következő köszönő iratot intezte: „Nagyságos alispán úr! Mély meghatott­sággal vettem hírül azt, hogy Szabolcsvármegye fenkölt gondolkozású közönsége felejthetlen, drága férjemnek emlékezetét jegyzőkönyvében megörökítette. Megmérhetlen nagy fájdalmamban e kegyeletes ténynek jelentőségét kellően mérlegeim képes nem vagyok ugyan; de mert tudom, hogy az, kit a sors tőlem elragadott, mindig lelkesedéssel vett részt Szabolcsvármegye közügyeiben, a megemlékezés e kitüntető módja jól esik soha meg nem szűnő gyászszal telt szivemnek. Kérem ezért a nagyságos alispán urat, hogy Szabolcsvármegye t. közönsége iránt érzett hálám s köszönetemnek tolmácsa lenni kegyeskedjék Komáromban, 1896. május 29-én. Özv. Dr. Heuman Ignáezné." — Névváltoztatások. Klein Ignácz kisvárdai lakos vezetéknevének „Kolozs"-ra., Sauer Albert nagykállói lakos vezetéknevének „Ladányi"-ra, Kohn Ignácz nyírbátori lakos vezetéknevének „Kardos"-ra Spitzer Salamon mándoki lakos vezetéknevének „Somogyi" -ra és Roth Menachem nyírbátori lakos vezetéknevének „Rácz"-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. — Pályázat a postánál. A kereskedelemügyi m­kir. miniszter 108 gyakornokjelölti állásra hirdet pályá­zatot, a9 igazgatósági kerület mindenikében 12 gyakornok-­jelöltet osztván be. Igazgatósági székhelyek: Budapest, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Temesvár és Zágráb. Pályázhat minden 18 évet betöltött gymnasiumi, reáliskolai, vagy kereskedelmi érettségivel biró vagy ezekkel egyenlőnek minősített qualificatióval ren­delkező magyar lionpolgár. — Elfogott zsebmetsző. A szombati hetivásáron egy rendőr elfogta Jóni Juli szolnocskai (Borsod megye) czigány asszonyt, épen abban a pillanatban, midőn Tóth Andrásné zsebéből ki akarta lopni a pénzestárczát. A férje idejében észrevette a veszedelmet s megugrott a piaczi sokaságban. — Meglopott hentes. Újhelyi Gyula helybeli mészáros és hentes mestert nagyon érzékenyen meg­lopta egyik megbízottja Horvát András. Több száz fo­rint értékű hus ós szalona tünt el már az Újhelyi üz­letéből, midőn a figyelő gazda rájött, hogy ki a tolvaj. Két oldal szalonát meg is találtak az ellopott sok hol­miból s Horvát Andrást a rendőrség letartóztatta. — A Király és a Milleniumi Történet. Ó Fel­sége az ezredéves kiállítás sokszorosító pavillonja meg­tekintése alkalmával, legelőször az Athenaeum rész­vénytársulat kiállítását szemlélte meg Emich Gusztáv vezérigazgató kalauzolása mellett. Szemébe tűntek a Szilágyi Sándor által szerkesztett tiz kötetes Milleniumi Magyar Történet eredeti képei, melyek közül Benczúr Gyula által Vaszary Kolos herczegprimás bevezető czik­kéhez rajzolt allegorikus kép és Munkácsy honfoglalás czimü képe különös tetszésében részesültek. Ez alka­lommal behatóan megtekintette a mű megjelent első három kötetét is, melyekről szintén több ízben elisme­rését fejezte ki Emich Gusztáv igazgató előtt, mond­ván: „Igazán szép és nagy vállalkozás." Valóban ritka eset, hogy magyar király magyar könyvvállalatot igy megdicsérjen. — Tisztátalanság a gőzfürdőben. A .Nyíregy­házi Hírlap" legutóbbi számában említés tétetvén a gőzfürdő tisztátalan állapotáról, illetékes helyről bennün­ket értesítenek, hogy az eszközölt nagyobb átalakítások miatt van ott rendetlenség és festetlen falak. Pár nap múlva azonban minden rendben lesz s a fürdő teljes tisztaságában fog rendelkezesre állani a közönségnek. — A nyíregyházi—polgári vasút részvénytársa­ság e hó 11-dikén d. e. 10 órakor tartja alakuló köz­gyűlését Budapesten, Arany János utcza 34. szám alatt. Az alakuló közgyűlés teljes napirendje a következő: 1. Jelentés az alaptőke aláírás és befizetés, illetve törvé­nyes fedezetek által történt biztosításáról. 2. Az alap­szabályok negállapitása és határozathozatal az engedélyes, mint alapító által szerzett jogok és kötelezettségek, va­lamint az építési szerződés átvállalása iránt. 3. Hatá­rozat a társaság meg, vagy meg nem alakulása iránt. 4. A részvénytársasági igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztása. 5. A megválasztandó igazgatóság felhatal­mazásaazevijáradékokban megajánlott törzsrészvény hoz­zájárulásnk értékesítése vagy leszámitoltatása, valamint az üzletkezelési szerződés megkötése iránt. 6. Határozat az alapítók törvényes felelőssége iránt. Lapunk hirdetés ro­vatában a meghívó 5. pontjában „törvény hozzájárulások" helyett „törzsrészvény hozzájárulások" olvasandó, amit — idejében észrevévén a hibát — ezennel sietünk helyre­igazítani. — A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés sserint, f. é. junius hó 15-től kezdve Budapest és környékén 40 kilométerig, illetve bezárólag a II. távolsági forgalomba tartozó állomásokról Budapestre munkás heti bérletjegyeket léptet életbe az igazgatóság a követkoző árak mellet: Az 1 ső szomszédos forgalomba eső állomásokról 75 krajezár; a 2 ik szomszédos forgalom 1 frt; a 3-ik szomszédos forgalomban 1 frt 25 kr, az I só távolsági forgalomban 1 forint 50 krajezár; végül a II ik távolsági forgalomban 2 forint. Ezen bérletjegyek csak is gyári és ipari munkások, segéd munkások és tanonezok részére, a nem- és korra való tekintet nélkül a m. kir. államvasutak igazgatósá­gához intézendő bélyegmentes beadványok alapján enge­délyeztetnek, megjegyezvén, hogy egy beadványban az ugyanazon gyárban, vagy műhelyben alkalmazott több munkás részére is kérelmezhetők — esetleg a munka­adó által is — a szükséges igazolványok. A jegyek megfelelő igazolványok alapján adatnak ki, melyek az állomások által, az igazgatóságtól nyert engedély elómutatása mellett, — a munkásoknak díj­mentesen fognak kiszolgáltatni. Ezen igazolványok 3 hóig érvényesek és ezen idő lefolyásával az állomási személy-pénztáraknál, a régi igazolvány visszaadása mellett, díj nélkül kicseréltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom