Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-24 / 21. szám

„N Y I R V I D E K." Fenségedet Károly Lajos cs. és kir. főherczeg ó fensége, Fenséged felejthetetlen szerető hitvese, a magyar nemze­tet pedig jövendőbeli uralkodója, a magyar szent korona örökösének váratlanul bekövetkezelt halála folytán erte. Tudjuk, hogy az annyira szeretett magasztos lény­nek elvesztéséből eredő, alig pár nap előtt ejtett mélyre ható seb fájdalma még alig enyhült, - ismerjük a szerető nő szivének ama minden behatásra érzékeny gyöngéd húrjait, atnely a kedvesnek elvesztésén sokáig kesereg s valóban e gyöngéden érző sziv mindnyájunk által méltányolt szent fájdalmához közeledni alig merünk ; keressük, de nem vagyunk képesek megtalálni azokat a szavakat, melyekkel a Fenséged mélyen sebzett szive fájdal­mának enyhítéséhez hozájárulhatnánk anélkül, hogy fel­szaggassuk azokat. E feliratban a magyar nemzeti testnek egyik alkotó eleme Szabolcsvárniegye közönségének részvéte szólal meg s a fájdalomban, őrömben együtt érző szivét, tett­erejét, nemes lelkesülését hódolattal leszi le Fenséged elé, buzgó fohászra emeli fel lelkét a Mindenhatóhoz, kérve Fenséged magas személye és családjára az égiek áldását, az enyhitő vigaszlalást, buzgón könyörög az egek Urához, hogy Fenségedet és családját tartsa meg nekünk, mi pedig hódoló tisztelettel Fenségedhez fordulva kérjük, hogy azt a szeretetleljes kapcsot, amelylyel néhai trónörökösünk a magyar nép szivét megnyerte tovább fejleszteni, s minket a magyar haza, a Felséges uralkodó ház leghívebb alattvalóit bizalmára érdemesíteni kegyesen méltóztassék. Nyíregyháza város társadalma közéletéből megint kihullott egy oszlopos ember. Megmondani, megírni, hogy ennek a mi társadalmi életünknek melyik űrállomásain tette ő azokat a nevezetes szolgálatokat, amelyeknek ré­vén olyan nagy a hézag, kidőlvén a sorból — halála ulán: igazán nehéz. Jeles volt mint orvos, de ebben a minőségében is mint emberbarát még nagyobb volt. Sok szenvedőnek enyhítette fájdalmait, sok beteget gyógyított meg recept­jeivel, de talán még több könyüt szárított föl résztvevő szivével és sok emberi nyomorúságot enyhített áldoza­tokkal. Idealista volt a legnemesebb értelmében ennek a fogalomnak. A magyar társadalomnak abból a gárdájá­ból való, amelynek soraiból épen a legközelebbi múlt­ban a legnagyobbak, a legjelesebbek dőltek ki. — Dr. Baruch Mór egyike volt azoknak, akik úgy a hiva­talos, mint a magán életben maradandó emieke! állítottak fel jeles, önzéstelen és sokoldalú tevékenységükről. A tudományos orvos alig multa fel benne a tár­sadalom emberét, aki a közügyekért minden perczbcn képes volt tevékenységét és áldozatkészségét sorompóba állítani. Nyíregyháza képviselőtestületének ő volt egyik leg­szorgalmasabb tagja, előkelő szónoka. A közegészségügy egyetlen kérdése sem nélkülözte az ő szavát és tevé­kenységét. s hogy mily jelentékeny tényező volt e fon­tos téren az ő nagy tudománya, gazdag tapasztalata, azt ezután fogjuk sajnosan észlelni. Mint törvényszéki orvos, országos nevet szerzett magának. Véleménye döntő sülylyal bírt a büntető bíró­ság előtt, s alaposságával a felső véleményező orvosi testület előtt is feltéllen tekintélyre telt szeri. — A t.-eszlári bünperben, legutóbb pedig a thuzséri tragé­diában vitt kiváló szerepet. Halálával tehát minden téren tátongó ürt hagyott hátra, s őszinte, mély gyász érzetét tikkasztotta mind­nyájunk lelkében, akik ut ismertük és szerettük. Egyik legmeghittebb barátjának, dr. Heuman Ignácz­nak váratlan elhunyta megdöbbentő hatással volt reá, ugy hogy a külömben mindig vig kedélyű ember szinte egészen megváltozott s azóta több ízben ismételten pa­naszkodott egészségi állapotáról is. Május 10-én kezdődött a betegsége, melynek tünetei csakhamar olyan aggodalmakra adtak okot, hogy testvére tanácsára 15-én hü barátja és kezelő orvosa dr. Hoff­man Emil kíséretében Budapestre utazóit. Útközben lát­szólag jobban lett s a gondos ápolás folytán, amelyben az izraelita kórházban részesült, remélhető volt, hogy hamarosan telis gyógyul. Baja azonban koinplikálódott, és egy szivszéllhüdési roham kioltotta nemes életét. Az elhunyt életrajzi adatait a következőkben kö­zölhetjük: Született 1838-ban Sajó-Szt.-Péteren (Borsodul.) hol atyja néhai dr. Baruch Ede 40 éven keresztül járás­orvos volt. A szülei háznál oltották kebelébe azon szinte páratlan testvéri és emberbaráti szeretetet, amely egész életén jellemezte. Gimnáziumi tanulmányait a miskolczi ev. ref. főgimnáziumban végezte minden osztályt kitűnő eredménynyel. A gimnázium elvégzése ulán a budapesti tudo­mány egyetem orvosi karának hallgatói közé iratkozott be s jellemző a még akkor egészen liatal ember ambi­tiójára, hogy teljesen lemondott szülői segélyezéséről s hogy magát saját erejéből fentarthassn, a Baumgartner családnál nevelősködött. Később anyai ágról való rokonai s az akkor már kikeresztelkedett es bárói rangra emelt Dub család unszolására egyetemi tanulmányai folytására Bécsbe mert. Itt az előkelő körben való megélhetésének költségeit az említett Dub család fedezte, — de midőn vallását ezek kérelmére sem akarta elhagyni, megszűnt köztük az eddigi barátságos viszony, s minthogy az is­mételten felajánlott szülői segélyt igénybe venni ükkor sem akarta, mint hírlapíró tartotta fen magát. Már lStíl­ben mint assistens működött a klinika szemészeti osz­tályán a nagyhírű Hirschler tanár oldalánál. Nyíregyházára 1863-ban jött. Itt már a hatvanas évek végén olyan tekintélyt szerzett alapos szakképzett­ségével, hogy az államvasutak orvosa, majd nemsokára vármegyei tiszteletbeli tiszti-főorvos lett. Törvényszéki és fogház-orvossá 1887-ben nevezte­tett ki, — de már előzőleg is nevezetes szerepet játszott | mint orvos szakértő; így a többek között a tisza-eszlári hírhedt bünpörnél is. Különösen e minőségében volt al­kalma érvényesíteni alapos tudományát, lélektani meg­figyelő képességét és gazdag ismeretkörét. Legutóbb a Salamon Ella végzetes halála alkalmából nyilvánított és nagy gonddal megszerkesztett szakvéleményével aratott ujabb dicsőséget. Majdnem minden évben hosszabb külföldi tanul­mányútra ment, honnan mindannyiszor ujabb tapasz­talatokkal gazdagodva tért vissza. És ő tapasztalatait mindig a legnagyobb készséggel bocsátotta a szenvedő emberiség, a köz javára. Politikai lel fogása a szabadelvű párt következetes hívévé tette. — egyik legnagyobb tisztelője voll azonban Kossulh Lajosnak, kit egy olaszországi útja alkalmával személyesen is meglátogatott s akinek akkor annyira megnyerte rokonszenvét, hogy a nagy száműzött hosz­szas ideig elbeszélgetett vele az iltlioní viszonyokról. Ekkor történt vele az az eset, hogy hazajövet Budapes­ten egy kávéházban egy isinerősének a Kossuth Lajossal történt találkozása részleteit elbeszélvén, a szomszéd asz­talnál ülő szemfüles újságíró elleste és lestenografálta a beszélgetést s az másnap reggel már egyik előkelő fő­városi lap hasábjain megjeleni. Orvosi gyakorlata nagyon kiterjedi volt. Igen sok családnak volt évtizedeken át meghitt háziorvosa, ü gyógykezelte a többek között a városunk falai között elhunyt Irányi Dánielt is. Elhunytáról a család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Alulírottak az összes rokonság és ösmerősök nevében mély fájdalommal jelentjük, hogy forrón sze­relett fia-, testvér és rokonunk Dr. Baruch Mór Sza­bolcsúi. t. főorvos, kir. törv. orvos, m. kir. á. v. orvos, életének 57. évében, f. hó 23-án esti fél 8 órakor Buda­pesten jobb létre szenderüli. A drága balolt hűlt tete­mei f. hó 24-én "Budapestről Nyíregyházára szállítva, ott saját házából fognak folyó hó 25-én délután 5 órakor az izr. temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Buda­pesten, 1896. évi május hó 24-én. Béke hamvaira! — Özv. Dr. Baruch Edéné szül. Dub Teréz mint anya. Steiner Lipótné szül. Baruch Róza, Baruch Arnold, Barta Miksa, Rothstein Albertné szül. Baruch Nettí, Balog József mint testvérek, Steiner Lipót, Baruch Arnoldné szül. Friedlieber Rozália, Barla Miksáné szül. Perl Teréz, Rothstein Albert, Balog Józsefné szül. Steiner Berta sógor és sógornők. A temetés 25-én, pünkösd hétfőjén délután ment végbe. A végtisztességtételen testületileg jelent meg a helybeli orvos és gyógyszerész-kar, a törvényszék, járás­bíróság és kir. ügyészség; küldöttség képviselte a vasúti tisztviselői kart is Irján János állomásfőnök vezetése alatt, és ott voltak az elhunyt nagy számú jóbarátai és tisztelői. A háznál a templomi énekkar megható gyászéneke után Friedman rabbi mondott német beszédet, kint a temetőben pedig dr. Jósa András vármegyei tiszti fő­orvos búcsúzott el kartársai nevében az elhunyttól. Áldás emlékére! Tanügy. Évzáró vizsgák a főgimnáziumban. Junius 5-én, pénteken. I. osztály. Magyar nyelv: Király. Censor. Eltscher. 111. oszt. Rajzoló mértan: Pauer. Gensor: Mészáros. IV. oszt. Természetrajz: Szlaboczky. Gensor: Leffler. V. oszt. Történet: Porubszky. Censor: Moravszky. VI. oszt. Magyar nyelv: Martinyi. Gensor: dr. Vietórisz. VII. oszt. Német nyelv: Chotvács. Gensor: Hajsó. Junius 6-án, szombaton. II. osztály. Földrajz: Szla­boczky. Censor: Pauer. III. oszt. Latin nyelv : Moravszky. Censor: Király. IV. oszt. Magyar nyelv: dr. Vietórisz. Gensor: Hajsó. V. oszt. Magyar nyelv: Martinyi. Gensor: Porubszky. VI. oszt. Görög nyelv: Chotvács. Censor: Leffler. VII. osztály. Természettan: Mészáros. Censor: Eltscher. Junius 0-én, kedden. I. osztály. Rajzoló mértan : Pauer. Censor: Király. III. oszt. Számtan: Szlaboczky. Censor: Mészáros. IV. oszt. Történet: Leffler. Censor: Hajsó. V. oszt. Számtan: EKscher. Censor: Martinyi. VI. ószt. Latin nyelv: Moravszky. Censor: Geduly. VII. oszt. Görög nyelv: Chotvács. Censor: dr. Vietórisz. VII. oszt. Görög-pótló magyar nyelv: Porubszky. Censor: Chotvács. Junius 10-én, szerdán. II. osztály. Mennyiségtan: Eltscher. Censor: Mészáros. III. oszt. Német nyelv: Király. Censor: Chotvács. IV. oszt. Latin nyelv: dr. Vietórisz. Censor: Leffler. V. oszt. Természetrajz: Szlaboczky. Censor: Hajsó. VI. oszt. Görög-pótló magyar nyelv: Pauer. Censor: Moravszky VII. oszt. Földrajz: Martinyi. Censor: Porubszky. Junius 11-én, csütörtökön. I. osztály. Számtan: Mészáros. Gensor: Szlaboczky. III. oszt. Magyar nyelv: Moravszky. Censor: Pauer. IV. oszt. Német nyelv : Király. Censor: Hajsó. V. oszt. Latin nyelv: Leffler. Censor: dr. Vietórisz. VI. oszt. Német nyelv: Eltscher. Censor: Chotvács. VII. oszt. Magyar nyelv: Porubszky. Gensor: Geduly. Junius 12-én, pénteken. II. osztály. Latin nyelv : Moravszky. Censor: Király. III. oszt. Term. földrajz: Eltscher. Censor: Porubszky. IV. oszt. Számtan: Mészá­ros. Censor: Hajsó. V. oszt. Görög nyelv: Chotvács. Censor: dr. Vietórisz. VI. oszt. Természetrajz: Szlaboczky. Censor: Martinyi. VII. oszl. Ábrázoló mértan: Pauer. Censor: Leffler. Junius 13-án, szombaton. I. oszlály. Földrajz: Szlaboczky. Censor: Hajsó. II. oszt. Magyar nyelv: Porubszky. Censor: dr. Vietórisz. IV. oszt. Rajzoló mér­tan: Pauer. Censor: Chotvács. V. oszt. Német nyelv: Király. Censor: Geduly. VI. oszt. Számtan: Mészáros. Censor: Eltscher. VII. oszt. Latin nyelv: Leffler. Censor: Moravszky. Junius 15-én, hétlön. I. oszlály. Latin nyelv: Király: Censor: Hajsó. II. oszt. Bajzoló mértan: Pauer. Censor. Szlaboczky. III. oszt. Történet: Mészáros. Censor: Geduly V. oszt. Görög-pótló magyar nyelv: dr. Vietórisz. Censor : Martinyi. VI. oszl. Történet: Porubszky. Gensor: Moravszky. VII. oszt. Számlán: Ellscher. Censor: Lelflcr. Junius 17-én, szerdán délután 3 órakor a főgymna­sium nagytermében, szokott programmal záró-ünnep, mely ulán az ifjúság torna-vizsgája következik. Junius 18 — 20 napjain tartatnak az érettségi vizs­gálatok. Ugy a vizsgálatokra, mint a záró ünnepélyre az iskolai elöljáróság, a szülők, tanügy-barátok tisztelettel meghívatnak. Nyíregyháza, 1S9G. május 23. Martinyi József, főgimn. igazgató. ÚJDONSÁGOK. — A városi képviselet pénteken délutáni ülésén Bencs László polgármester fájdalmas hangon jelentette be Károly Lajos főherczeg halálát. A képviselet, a pol­gármester inditváuyára elhatározta, hogy e gyász-eset alkalmából részvétének és fájdalmának Ő felsége a királyhoz intézendő hódoló feliratban kifejezést ad. — Kinevezés. Kállay András főispán űr őméltó­sága Milotay Gábor vármegyei napdijast ideiglenes minő­ségű pénztári száintiszUó nevezte ki. — Hivatal-vizsgálat. Puky Gyula, a debreczeni kir. itélő-tábla elnöke, a helybeli kir. törvényszék és járásbíróság ügykezelésének megvizsgálására szombaton délután városunkba érkezeti. — A bezdédi honfoglalási temető csaknem ezer­éves hanljai alol, melyeket az országút s a mezők föld­jével már rég ideje hogy egyenlővé teltek a letűnt szá­zadok, megint ujabb sírhelyek kerültek napvilágra. A meg­kezdett ásatásokat, melyek odáig is már nevezetes eredmény­re vezettek, Vidovich László főszolgabíró tovább folytatta s az ő kérésére pénteken, e hó 29-dikén Mikecz János al­ispán, Lázár Kálmán kir. ügyész és természetesen dr. Jósa András vármegyei főorvos is kimentek a helyszínére. Ez alkalommal két sírhelyre találtak s ezekben aranyból való tömör disz-csüngőket, nyíl-hegyekel, szintén arany fülbe-való karikát, ezüst gyűrűt, kengyel vasakat stb. Legnevezetesebb része azonban e leletnek az az ezüst lemez, amely sárkányokkal és kereszttel való díszítésével e lelet s vele a temető korát meghatározza. Ez az idő 910—920 Kr. u. — A bezdédi őstemetében idáig 15 sírhelyei fedeztek föl, amelyek közül 11 lovas sírja többi négy sírban nők voltak eltemetve. E leletnek ez ideig még nincs mása Magyarországon. — A fölásott sírhelyek egymástól 1 '/„ méter távolságban, sorban fe­küsznek, s ez teljes bizonyítéka annak, hogy nem liar­czi temető az, hanem egy népes községnek vagy inkább telepnek temetkező helye. Jellemző, hogy a férfi csont­vázak mellett minden sirban olt talalták a ló csont­vázát is. Megfelel ez a hagyománynak, hogy őseinket mindig paripájukkal temették el. A csontvázak mellett kardot csak kettőt találtak, de a kengyelvasak egy sír­ból sem hiányozlak, ahol férfi volt eltemetve. — Jellemző az is, hogy a ló csontváza minden sirban ugy fekszik, hogy fölemelt nyakkal, volt gazdája lábánál el­helyezve, azzal mintegy szembenéz. Néhány ló-csontváz elhelyezéséből az a következtetés is megbizonyitásra talál, hogy a lovat, elhalt gazdája mellé, élve temették el. Az ásatásokat folylatni fogják. — Kétszeres fizetés. A pénteken délután tarlóit városi képviseleti közgyűlés, Barlholoinaeidesz János ág. ev'ang. lelkész kezdeményezésére, a városi tisztviselők részére a inillénium alkalmából egy havi kétszeres fize­tést szavazott meg. A képviselet e határozatot 45 szóval 4 ellenében hozta. A „minden hatóság hunezut" elvét képviselő eme négy férfiú bizonyára nem mulasztja el, hogy e szavazatok révén megszerezhetni vélt népszerű­ség langyos fuvallatait érezve, elábrándozzon ama bi­zonyos fazekakról, amelyekbe pedig, hogy fő-e hús is, a városi tisztviselők — tessék elhinni — legalább nin­csenek egészen megbizonyosodva. — A nyíregyházi veres-kereszt egylet választ­mánya e hó 26-dikán tartott ülésén, az orsz. veres­kereszt egyesület junius hó 7-diki közgyűlésén, s a Károly Lajos főherczeg, védnök-helyeltes lelki üdvéért mon­dandó gyászmisén való képviseletével Sztárek Ferencz egyleti elnököt és Kertész Bertalan titkárt bízta meg. — 500 koronás alapítvány. Haas Mórnak, a polgári leáuyiskola javára tett 500 koronás alapítványá­ért a városi képviselő-testület elismerését ós köszönetét fejezte ki. — A városi központi választmányban, Lukács Ödön és Török Péter elhunyta által megüresedett tag­sági helyekre Kovách Elek és Stoller Ferencz választat­tak meg. — Lemondás. Horváth Gyula városi mérnök, a városnál viselt tiszti állásáról leköszönvén, a képviselő­testület a tanácsot és a pénzügyi bizottságot bizta meg, hogy ama feltételekre nézve, amelyeknek teljesítése ese­tén a mérnök ur lemondási szándékát megváltoztatni hajlandó, megállapodásokra jusson. Mi egy csöppet sem csodálkozunk rajta, hogy Horváth Gyula t. mérnök végre is erre az elhatarozásra jutott. Mert az ő állása, köte­lesség érzeltel fogván föl annak kötelezettségeit, lehetet­lenné lett léve az által, hogy papiroson maradt a kép­viselő testületnek már évekkel ez előtt hozott ama ha­tározata, hogy a városi mérnök mellé egy városi mér­nök-segédi állás szervezendő. Nem tudjuk, hogy a kép­viselet emiitelt megbízol tainak sikerülni fog-e a mérnök úrral megegyezésre jutni. De az bizonyos, hogy akár Horváth Gyula, akár más utána, ahogy most ez a vá­rosi mérnöki liivatal — egy emberre — szervezve van, kötelességének eleget ncin tehet. — Hova tartozzék a Császárszállás! A császár­szállás és kis-butyka nevezetű pusztáknak Nagy-Kálló határából Nyíregyháza határához leendő csatolása tárgyá­ban a vármegye alispánja elnöklete alatt a mult héten csütörtökön tartatott ineg a helyszíni tárgyalás, amelyen az érdekeltek csaknem teljes számmal megjelentek. Meg­jelentek azonban Nagy-Kalló kiküldöttei is, akik termé­szetesen ellenezték az átcsatolást, s indokaikat támogató adataik beszerzésére határidőt kérlek, addig pedig kérték a tárgyalást elhalasztani. A tárgyalás tovább folytatása ez okból czultal elhalasztalott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom