Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-03 / 18. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1896. 19-ik sxámáhox. Szabolcsvármegye alispánjától. J5997. K. 1896. 1 jírásl főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Halász község vadászterületének bérbeadására vonatkozó árlejtési hirdetményt legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1896. április 21. Mikecz János, alispán. írverési hirdetmény. Alólirott község Elöljárósága által közhírré tétetik, miszerint az 1883. évi XX. t.-czikk 3. §-a értelmében X.-Halász község mint testület s a nagy-halászi lakosság tulajdonát képező összes földbirtokon (a fenli tőrv.-czikk §-ában minősítettek kivételével) a vadászati jog a folyó évi május hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor, N-Halász község házánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek: 1. A bérleti év kezdődik L89G. julius hó l-ső napján és végződik az 1902. évi junius 30-án. 2. Kikiáltási ár 11 frt évenkénti haszonbér. 3. A berleti összeg minden évben augusztus l-sö napján Nagy-Halász község pénztárába fizetendő. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen vadászterületet bérbe venni óhajtják, hogy az árverésre kitűzött napon a község házánál megjelenni szíveskedjenek. N.-Halász, 189G. április 16-án. Sűttka István jző. Lukács Tál, főbíró f 6809. K. 1896 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Bihar vármegye alispánjának 6338/96. szám alalt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1896. április 16. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Biharvármegye alispánjától. 6338/96. sz. A mező-kereszturi sorozó járásban összeírt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét körözés végett megküldöm. Nagy-Várad, 1896. évi márczius 22. Szunyogli Péter, alispán s. k. — Az I. II. III. kor-osztályu, teljesen ösmeretlen hadkötelesek: Borzé Illés, Balla István, Csapó Lajos, Pintye János, Veres György, Márton Demeter, Simon Szilágyi János, Varga Károly, Pintye György, Tollai Lajos, Radnusa József, Szabó György, Orosz Lajos, Ráfáel László (Vaszalie), Lázár Imre, Aberstein Henrik, Szabó Imre, Szilágyi József. Szabolcsvármegye alispánjától. 6196. K. 1896. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák f. évi márczius hó 31-én 1H478/V/1. szám alatt kelt rendeletét tudomásul vétel és közhírré l ól el végett másolatban közlöm. Nyíregyháza 1896. május 1. Mikecz János, alispán. (Másolat.) IM78/V. ./• Földmivelésügyi tn. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak (Sopron vármegye kivételével). Hivatalbeli elődömnek 1895-ik évi január hó 5-én 78101. sz. a. kelt leirata kapcsában értesítem a czimet, hogy tekintettel arra, hogy a gommose bacillaire szőlőbetegség miatt zár alá helyezett ruszti szőlők felügyeletével és ellenőrzésével megbízott szakközegem jelentése szerint a Volf Lipót és fiai borkereskedő czég ruszli szőlőtelepén talált beteg sző lő-tábla kiirtása (1894. évi november hó) óta, az emiitett .szőlőbetegség tünetei sem a Volf-féle, sem a többi ruszli szőlőkben egyáltalán sehol sem észleltettek, — szakközegem jelentése, — továbbá az ez ügyben általam egybehívott szakértekezlet véleménye szerint az elrendelt zárlat további lentartása nem szükséges. — Ennélfogva mind a Volf Lipót és fiai czég szötőtelepeit, mind általában a többi ruszti szőlőket a zárlat alól ezennel feloldom és a szőlővesszőknek, valamint szőlő oltványoknak az említett szőlőkből leendő kivitelét és forgalomba hozatalát az 1892. évi deczember hó 29-én 70600. sz. a. kelt rendelet korlátai közt megengedem. Kelt Budapesten 1896. evi márczius hó 31-én. Darányi s. k. Szabolcs vármegye alispánjától 6575. K. 1S96. Alispán, tb. főjegyzőnek, a járási fös/.olírablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, főorvosnak, járás-, kör- és községi orvosoknak s Nyíregyháza város orvosfőnökének. A magy. kir. belügyminiszter 28637/VI-a. számú I rendeletének másolatát tudomásul vétel s ahhoz leendő szigorú alkalmazkodás végett amidőn kiadom, az első oltásoknak és ujraoltásoknak az egész vármegye területén való sürgős megkeresését és mielőbbi befejezését ezennel elrendelem s e végből a vármegye főorvosát a hivatkozott számú rendelet 5. pontjában foglalt intézkedések azonnali megtételére, a himlőoltási eljárásnak helyszíni szemlék által leendő felülvizsgálatára s tapasztalatainak bejelentésére a járási főszo Iga bírákat és Nyíregyháza város polgármesterét pedig arra, hogy az oltásra kötelezettek pontos előállíttatása és az elmaradottak szüleinek és vagy az azok felügyeletével megbízott egyéneknek szigorú felelősségre vonása iránt intézkedjenek s az oltási eljárás eredményéről ide 45 nap alatt jelentést tegyenek, felhívom s kötelességükké teszem, hogy a hólyagos himlő betegségnek valamely községben való fellépése esetén az óvintézkedések végrehajtásának biztosítása czéljából szakközegeinkkel a helyszínén esetről-esetre megjelenjenek s a betegség továbbterjedésének meggátlása érdekében a fertőzött házak, vagy községrészek lakói kenyszeroltásának foganatba vélele, a fertőzött házak teljes elzárása, alapos fertőtlenittetése, — a hólyagos himlőben elhalt egyének hulláinak elteruetésénél a közönség távoltartásának biztosítása s az előforduló betegülési esetek kipuhatolása és bejelentésére járványbiztosok kirendelésével minden lehetőt lelkiismeretes buzgalommal és odaadással elkövessenek. Nyíregyháza, 1896. április 10. Mikecz János, alispán. (Másolat ) M. kir. belügyminiszter. 28637/VI-a. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A fertőző betegségek ellerjedéséről a törvényhatóságok által szerkesztett és ide beküldött időszaki kimutatásokból azon sajnálatos feltűnő jelenségekről szereztem tudomást, hogy a hólyagos himlő az utolsó időkben az ország több vidéken. több törvényhatóság területén fellépett és még most is terjed; továbbá, hogy e betegség folytán mutatkozó halálozasok száma messze túlhaladja azon népesebb, — művelt — országokban mutatkozó halálozások számát, melyekben a himlő elterjedésének meggátlására a mienkhez hasonló intézkedések vannak használatban és ahol a törvényes oltási kényszer kevésbbé szigorú, mint nálunk. Az 1886. XXII. törv.-czikk és az annak végrehajtására vonatkozó szabályzatok és rendelkezések, — ha pontosan végrehajtatnak — minden eszközt megadnak arra, hogy a hólyagos himlő az országban teljesen elfojtható legyen. Ha tehát a ved-himlőoltást szabályozó törvény és szabályzatok teljesen megfelelő voltának és annak daczára, hogy a véi|-hirnlőoltás foganatosítására az állam évenként tetemes összegeket fordít, a kivánt siker — tudniillik a himlőben való megbetegedések teljes megszűnte, vagy legalább a külföldi példák szerint csekély minimumra való leszállása, az 1887. évi XXII. törv.-czikk majdnem liz évi fennállása után — sincs elérve, akkor annak a bal.-ikernek az oka bizonyára csak a törvény rendelkezéseinek hiányos végrehajásában kereshető és található fel. És, hogy "a hatóságok és hatósági közegek csakugyan nem teljesitik megfelelő módon e részbeni teendőiket, annak bizonyítékául vehető már magában az itteni tapasztalatokból megbizonyosodott tény is, hogy a közigazgatási közegeknek a hólyagos himlőben történt halálozásoknak csak 1 ö-od része jut tudomására. Igy állván a dolog, el kell ismernünk, miszerint az a tény, hogy a hólyagos himlő Magyarországon még mindig fogékony talajra talál, nem a legkedvezőbb színben tünteti fel közegészségi intézményeinket, de miután tarthatunk attól is, hogy a külföld — mely viszonyainkat e tekintetben is éber figyelemmel kiséri s a tapasztalt jelenségekből az indokolt következtetéseket levonja — előbb-utóbb oly védelmi ^ rendszabályokat fogna ellenünk a saját érdekében fogana-