Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-04-19 / 16. szám
I. Melléklet a „IVyirvidék" 1896- 17-ik számához, érzelmek hatása alatt, az ezredéves ünnepély előkészületeinek meghallgatása alkalmából papírra vetni. Vajha! minden felekezetboli lelkésztársaimnál Szabolcsvármegyében, ezen igénytelen szavak, csak némi visszhangra is találtak volna! Ama, a nyíregyházai egyháztérou leleplezeudó s/obor pedig, vajha! emlékeztetne mindnyájunkat a lelkiismereti, a gondolat — és a vizsgálódási s siói ás i szabadságra, hogy együtt érezvén, az egyetértő munkásság által megalkotva megláthatnók a dicső, nagy, szabad, ónálló és független Magyarországot. Adja Isten. Uíhőmbcl Péter. Törvény a honalapítás emlékére. A képviselőház a héten kedden tartott ülésén hozta meg a törvényt a honalapítás ezredéves emlékére. E tör vény junius hó 8 dikáu, a koronázás évforduló napján fog az uj országházbau, az országgullés mindkét házá nak együttes ülésében felolvastatui s azután kőbe vésve, az országházban megörökíttetik A törvény szövege a következő: Törvény a honalapítás ezredéves emlékeitek törvénybe iktatásáról. A magyar állam 1896-bau ezeréves megalapitásnal és fennállásának ünnepét üli. A törvényhozás ennek emlékét a következókbeu örökíti meg : 1. § A magyar szent korona országaiuak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldott és az országot jó és balsorsban segítve, auuak lételét ezer éven át sok viszontagság között is feutartotts. 2. §. Ezen üunepélyes alkalommal az crszággyú'és mindkét haza legmélyebb hódolattal járul ó császári és apostoli királyi felsége I. Ferei.cz József elé, a kinek dicsőséges uralkodása alatt az ortzág alkotmányos szabadága és zavartalan fej'cdére biztosítva van. Magyarország és társországainak apostoli kiiálja viszont törhetetlen bi2almát nyilvánítja szeretett népénrk hú-égében. Szilárd alapjii ezek auuak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő százedok biztos haladásának is zálogát képezi. 3. §. A törvényhozás a kegyelet, hódolat és a királyi hajlandósát öme nyilatkozataival a magyar állam ezer éves f- unállásának emlékét örök időkre törvénybe iktatja. 4 § E törvény 189C. junius hó 8 án, miut ó császári és apostoli királyi felsége dicsőséges me^koronáztatá-ái ak évforduló napjáu lép életbe ; ugyanazon napon ugy az országgyűlés mindkét házának együttes ülésébeu felolvasandó, mint a magyar koroua orszá^aiuak minden községében közzéteendő és kőbe vfsve az országházban megörökiteedő. Útépítési prograinui. Koczok László kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal vezetője elkészítette már a vármegyénk teiüle tén a folyó évben végrehajtai-dó ü'ípitési és n'javítási munkák tervezetét. E programmot — általános érdekű -S-.eut györgy-ábrányi u Kállón A kézszoritásnak nem volt vége-hossza. Uióljára érkezett Itózi mama. Nyakába borult a kis gonosz teremtésnek s ugyancsak megkorholta. — Te rosszaság, te pijkosgalamb! Lásd, hogy megijesztettél. Hát ha most visszakaptam volna az ideggörcsöket? Jó lett volna az? Szeretnéd újra látni, hogy szenvedem a metallotherapeutikus cúra kínjait? Valami csillogós odaszökött a kis bűnös szemszög letébe. — Oh mamácska, erről igazán megfeledkeztem. Olyan mámorító volt az a szilajság. B>csáss meg, soha többet. Két öreg könycsepp hullott a redős kezekre s a kis rosszcsont ajkai is odatapadtak. Itózi mama kiengesztelődve simogatta Aranka haját. Aztán lehajolt és megcsókolta a kis pityergő ajkakat. A lányka felkapta fejét. Már mosolygott. Olyan volt az a szép kis arcz nedves, csillogó szemeivel, miut lanyha eső után a derültség, mikor a nap aranyos fénye áttör a bárányfelhőkön. — Drága ezukros mamácska! — No semmi, semmi. A nagy ijedség után pompásan izlett a villásreggeli az erdőszéli tisztásoD. Mikor a tzidódi torony kisharanaja elcsilingelte az őt órát, Itózi mama feltette a lorgnettet s ünnepélyes hangon kezdett szónoklatába. — Uraim, hölgyeim! Eíennel megnyitom a párosvereeoyt. A feltételeket ismerik. Egy férfi s egy hölgy gyalogolnak együtt, l'árosban kell beérniök. Nőválasz kikötve. Versenytáv a várrom. E^y kilometer távolságbao követik a versenyt a kicsik a felügyelő bizottsággal A mely pár felül, versenyjogáról lemondott. A verleoybiráló bizottság előre megy. Nem várt könnyűséggel perdült fel a kocsiba. A biroo. néne elhelyezkedett, a kocsis megciapkodta a lévén az — alább közöljük, megjegyezvén, hogy ez a tervezet müg nem egészen teljes amenuyiben a kereskedelmi miniszternek a közúti költség-előirányzatra vonatkozólag tett intézkedésének végrehajtására a minisztériumtól még le nem érkezett. A tervezet a következő: I. Utfcntartási munkák. 1. A Tokaji kolozsvári törvényhatósági közút kavicsolása 2-160 m/» kő szállításával a tokaji kőbányából 15043 frt 40 kr. 2 A Debreczen— uugvári törvényhatósági kövut uj'ejértói és kisvárdai szakarának feutartása 3459 frt. 3 A Djbrccíen — érmihályfalvai ut fjntartása 1820 Irt. Összesen: 20322 frt 40 kr. 11. Uj építkezések a törvényhatósági közutakon. 1. Nyiregyháza—uyirbaktai törvényhatósági közút Nyíregyházi hitárában agyagos területen elvonuló szakasza kiépítésére az 1895—96 évi előirányzat In felvett összeg erejéig 17000 frt. 2. A Nagy-Kállókeresztül 8000 frt. 3. A Királytelek—liszalöki löivéujhatósági ut Varjulapos—Királytelek állomási szakasz 12000 frt. 4. A Nyiregyháza—balsai törvényhatósági közúton levő agyagos talajú laposok burkolása 18000 frt. 5 A Kis várda—királyhelmeczi that. közút Döghe község határában a vámos hídig 12000 frt. Összesen : 67000 frt. III. Vasúti hozzájáró utakon új építkezések. 1. A Tokaj—kolozsvári tliat. közutból a Kálló semjéui vasúti állomáshoz vezető ut 2000 frt. 2. Nyir-BUorban a vasúthoz vezető ut 4000 frt. 3 A l'atrohai va>uti állomáshoz vezető ut 12000 frt. 4. A Bül szentmihályi vasu'i állomástól a községbe vezető ut 6000 frt. 5. A kisvárdai vasúti állomái-hoz vezető ut 2000 frt. 6. A rakamazi vasúti állomáshoz vezető ut 2000 frt. Összesen: 28000 frt. IV. Vasúti összeköttetést képező községi közutak segélyezése. 1. A keinecsei állomástól N Ihlász felé 5000 frt. 2. A kemecsei állomástól Vasmegyer felé 7000 frr. Összesen: 12000 frt. Ismétlés. I Utfentartás 20322 frt. 10 kr. II. Uj építkezés törvényhatósági utakon 67000 fr f. III. Uj építkezés va-uti hozzájáró utakon 28000 fit. IV. Uj ^pitkezét községi utakon 12000 frt. ÜsZszesen : 127,322 frt 40 kr. Miuihogy ezen utak építésére vonatkozó tervekés költségelőirányzatok legnagyobb részben a hivatalrál készen vannak, a közigazgatási bizottság a tervezet elfogadásával, az alispánt megfelelően u'asitotta. Két gyakori gyermekbetegségről. (A ngolkór, gvrvélykór.) A véletlen adja most kezembe a tollat. Nem az a véletlen ugyan, a mely a drámákban a kellő pillanatban lép előtérbe, de elég alioz, hogy okadatolja-e czikkemet. A napokban egy gyönyfiiü gyermeket láttam; szenvedő szép arczocskáján az időelotli komolyság: élénk kik szemeiből, melyeket — magyarázhatlan kimerültség jeleként — sötét karikák környeznek, panasz tör elő: .Nem engedlek gyermeknek lenni." Haja művésziesen rendezve, sötét hullámokban omlik vállára; nyakát, mellét a kikeményített ing feszesen tarlja; picziny keze pedig rabja egy pár hófehér kezlyünek, elefántcsont fogantyuju bolnak. Illő komolysággal íépeget legszebb férfi korában lévő nem liatal, de annál csúnyább gouvernantja oldalan, a ki a legcsekélyebb illetlenséget — persze ilyen elölte egy hevesebb mozdulat is! — szigorúan fed s torol meg. lovakat s pár perez múlva vastag porfelhő fedte el szemeik elől a bíráló bizottságot. Eaymásu'áu fűződött kar-karba. Barna észre se vette. Nagyon elvolt foglalva a távc-öve igazgatásával. Szinte megrezzent, mikor Aranka odalibbent mellé. — No nyújtsa már a karját, hisz látja, hogy megindultak! Egy negyedóra alatt szépen kielőzték a többit. Mikor elértek ÍZ útjelző oszlophoz, melyet az érdemes tanács rendszeresített, hogy hirdetné mindeueknek, — akiket illet — az útat a Somküt felé, Barna letörölte homlokáról a gyöngyöző verítéket s megszólalt: — Aranka! — Tessék. — Nem fáradt el? — Nem. — Én sem. — Látom. — Aranka! — Tessék. — Ugy-e az ut nem volt kikötve? — Nem bizony — Akkor talán mebetuénk erre is. Erre közelebb, arra hamarabb. — Hát ha eltévedünk?— De nem tévedünk. Jártam erre tavaly a tükörhatodat kipróbálni. — Jó, hát nem bánom, legyen úgy. De ha tévútra visz, ha nem leszünk elsők, tudja meg, hogy letérdepeltetem ! Végignézte nagy, tündöklő szemeivel, mosolyogva fenyegette meg rózsás ujjac ikájával. Vi 0an csemegve fordultak be a dűlőn. A bozontos égerfák ösazeboru'tak s hűvös lombsátort képeztek a vágás felett. Aranka karjára vetette kalapját. Az ibolyák még nyíltak a cserjés oldalokon, „hová nem hatott szellő, napsugár". A kis szalmakalap gyorsan telt illatos csokrokkal. Már jól fent járt a nap, ők még egyre szedték a virágot és nagyon csinos dolognak találták ezt a kirándulást. Onkénylelen szánakozással álltam meg s a gouvernante legnagyobb csodálkozására végig simítottam bársony puha haját, vékonyka nyakacskáját. Ez onkénylelen mozdulat az én véletlenem s a mit kezem érzett, tollam fogja elmondani. Ereztem az angol- s görvélykór csalhatatlan jeleit. Bocsássanak meg azok, a kik nem szeretnek betegségekről hallani, a kik olyanok, mint a gyönge szivü gazdag, ki könyezve kergeti el a koldus!, mert nem nézheti a nyomorúságot; hisz azoknak ez írás ugy sem szól. De olvassák s figyeljék meg azok, a kik előtt gyermekök egészségé mindennél fontosabb; azok, kik még tőlem is tanulhatnak valamit; mert csak azokhoz szólok. Mik tehát azok a jelek, melyek elárulták e két betegséget. A fej amolyan négyszögletes fej; ahomlok-faldudorok erősen kiállnak, az arcz vérszegény (sáppadt); a nyakon pedig borsónyi-mogyorónyi göbök. De ez meg nem minden. Biztosra veszem ilyenkor, hogy egy csont se rendes. A fejet már említettem. Kulcscsont normális alakja helyetl többszörösen görbült; kézlő, lábtő izületek vaslagodotlak, mellcsont előre hajlott (lyukmell); bordák szintén .s porczizületén az ugynevezell angolkóros olvasó (a csonllal való találkozási helyén vastagodott); a hoszszu csonlok görbüllek, ilyeneknél gyakori a lőcs,-kardláb. Fogak reczések, rendetlen növésüek, zománezuk hiányzik, igen hamar odvasodnak; szóval az egész csontrendszer hibás. F, rendetlenségek azonban már a lefolyt kór eredménye a már 3—4 éves gyermeknél; kezdetben, a legzsengébb csecsemő kórban, a csontok puhák, hajlékonyak, mert hiányzik belőlök az az alkatrész, a mely keménységüket adja: a mészsók s innen van hogy az ily csontok az izmok rongálása következtében elgörbülnek, sőt el is törhetnek, innen van, hogy a hátgerincz elgörbül, ferdül, a minek következménye az egész éleire kiható. A csecsemőnél a koponya csontokon kezdődik és pedig a nyakszirten, minthogy e rész van leginkább nyomásnak kitéve. I'apirvékonyságuvá lesz a varratok mentén, puha, könnyen benyomhaló, kulacsok a rendesnél tágabbak, soká nyitva maradnak (későn nő be a feje lágyai!) Hogy mindezek nem maradnak következmények nélkül, természetes, de minthogy nem ezek leírása a czélom, meri csak laikusoknak irok; csak jelzem mily veszélyes bár magában véve nem halálos! — betegség, s ép ezért a következményeket röviden érintem. A Tunel láb, görbült kéz már szépészeli szempontból is csúnya, de veszedelmes azért is, mert igen exlrem fokok vannak, melyeken csak kötésekkel, művi beavatkozással lehet valamikép segíteni, hátha még ily csontok törnek, — a normális gyógyidő öl-hatszorosan kell, míg reparálódnak. A mellkas alakváltozása pedig épen nem közömbös a tüdőre; örökös hurut fenntartója, holott a legkisebb hurut is életveszélyessé válhatik az ily — felül szük, alul tág! — mellkas állal halárolt kis tüdőben, melynek rovására a haspull'adt, nagy.' Természetes, hogy ily gyermekek vérszegények, gyengék, fejlődésben visszaiiKiradoltak gyakran évekkel: minden betegségre fogékonyabbak, a legkisebb betegség is súlyos rájuk nézve. Az ilyen gyermekek fogai későn, rendellenül jönnek: járni későn kezdenek; sőt a már megkezdett járást is abba hagyják, mert gyenge csontjaik fájnak s nem bírjak a terhel. Ülni is alig tudnak; hátuk az ülésnél ivszerüen görbült; sokat sírnak, erősen izzadnak. Ezekhez csatlakozik még egy igen kellemetlen complicatió: az u. n. hangrésgörcs. Minden ok nélkül vagy a legcsekélyebb köhögési ingerre elmarad a lélegzet: a gyermek kékül-zöldül, sőt egy ily rohamnak áldozata is lehel. Már csak azért is érdemes elolvasni e dolgokat, meri legalább tudni fogják, hogy ilyenkor az erélyesen alkalmazott hideg víz az arezra, mély légvételre ingerli a gyermekeket, s igy a szomorú következményt biztosan elháríthatjuk. Barna egész természetesnek vette, hogy a férfi hivatása összecsipdestetni kezét a csalánnal, beletörni ruhájába a földi epret, mert egy kapzsi kis teremtés sok ibolyát akar. Közben nagyon furcsa, ujdonat-uj gondolatokon kapta rajta magát: Hogy az élet tulajdonképen üditó séta egy bájos kis feleség oldalán, aki az embernek mindenféle bohóságot összecsevegjen, akinek acsatarászó kis száját ügy kell befogni az ajkainkkal. — Hogy a szem talán nem is arra van, hogy teleskopba kukucskáljuuk vele, hanem hogy az ember belemélyedjen egy másik szempárba s abban kutassa a csillagos ég végtelenségét, a saját boldogsága mérhetlenségét. Aztán a fül talán arra való, hogy vattát dugjunk bele, vagy a szirénhez tartsuk s ravasz észszel mércsikéljük a sonometer rezgéseit? És az a gerle-kaczagás, ami ezen a kis résen szokott besuhanni a szívbe, hogy annak az aeolhárfáján játszsza a szerelem legbájosabb melódiáit, elszálljon a hideg űrbe? Arról egészen megfeledkezett, hogy holnap ismét a recziprok egyenletek megfejtési módját meg „Ahm" törvényét kell egy csapat álmos tanuló előtt fejtegetnie, akik talán hamarabb belopództak az élet virágos kertjébe, miut ő. Mert hát szégyenkedve vallotta be maga előtt, hogy vau bizony szebb bűvészet is, mint a logarithmálás s aligha nem szebb két piros ajak, mint egy tátott szájú gyökjel. Utóljára mégis csak elértek a határdombhoz. Barna szeméhez illesztette a távcsövet s körülhordozta a tájon. Végre megállott a cső egy irányban. Hosszan, merően nézett bele. Aranka türelmesen várakozott. — Egykedvűen nézett végig az előtte elteiülő repczetáblákon, de utóljára is elunta magát. Fel is kiáltott az aljból: —- Mondja csak, — min felejtette annyira rajta a szemét? — Barna kezében megremegett a távcső. Valami epedés ült ki az arczára, a szava is ügy hangzott, mint \ egy álmodozóé. — Ott, ott. Nézze csak azt a fehér kis tanyát ott [ a lankás hegyoldalban ... A haedera befutja, a vén