Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-05 / 14. szám

V I K VIDÉK" de ezen várakozása csak fojtott sóhajtás marad, mert niucs azon anyagi eszközök birtokában, mellyel ezen magasztos törekvését megvalósíthatná. Azt is hitte azt is remélte, a dalegylet, hogy az a város, iniat testület, melynek nevét, melynek czunét viseli s melynek dicsőséget szerezni minden tagjiuak leghíbb óhaj'ása, — saját érdek-ben saját egyle'ét — más városok példájára kellő any«gi támogatásban részesitendi . . . fajdalom ezen hite és reménye is csak csalóka féuy volt, mert hiszen a városi képviselete által e czélra megszavazott 200 frt oly csekélység, mely lyel az országos dalversenyen való közre nükő ié-t még álmodni sem lehet. A város képviseletének ezen határozata azon szú, mely a dalegylet fájának életgyökereibe kapott bele... íalő, nagyon félő, hogy ha ezen orvosolva nem leend, kivesz a fa in s kitudja, mikor és hol akad oly kertész, ki a magyar dal csemetéjét beültetni, évek hosszú fárasztó munkájával azt a dilmüvészet terebélyes fájává növelje. Ébredj hát Nyíregyháza társadalmának apraja, nagyja, ébredj, és légy mentő orvosa ennek a derék dalegyesületnek. Ti pidig — a nemes dalegyesületnek derék ti ti — végezzétek fárasztó, de szép ós magasztos munkátokat továbbra is; szolgáljon megnyugvástokra, hogy a szép és nemes cselekedet őomigában rejti méltó jutalmát. Ti ugy sem a m igatok önző érdekeiért fáradoztok, de egy nemes ideálért, mely győzni fog — melynek győzni kell — mlj a migyar nngyar — s mlj a magyar dal magyar dal marad! ....r .... s. Fried maim-hangverseny. A Friedmann-testvéreket, mint születésüknél fogva hiva'.ott művészeket jól ismeri a mi közönségünk. Sok jótékony czélt segítettek inár meg nálunk művészi közreműködéseikkel és sok igazi gyönyörűséget szereztek már művészet iránt erdeklődő közönségünknek. Most a legfiatalabb közülök: Friedmann Sándor mutatja be nálunk, mint szülővárosában művészetét. Ezt a bemutatást Friedmann Sándorra nézve kitűnő hír előzi meg. Olvasóink bizonyára emlékezni fognak még arra, hiszen alig egy hónapja mult, hogy ez a fiatal művész milyen nagy sikert aratott a fővárosi Vigadó termében rendezett első hangversenyével. Az ott jelen volt zenei kapacitások mind a legnagyobb elragadtatással szóltak a művész hegedű játékáról s ilyen értelemben emlékeztek meg arról a budapesti lapok zene-referensei is, kiknek e hangversenyről akkor megjelent kritikáiból közöljük a következő szemelvényeket, amelyekből inár előre is meggyőződhet a közönség arról, hogy Friedmann hangversenyén nagy műélvezetben fog részesülni. Hangverseny. A zeneakadémia vizsgálatain évek óta feltűnést kelt egy fiatal hegedüsnövendék, a középszerűségen jóval felülálló művészi képességével. Friedmann Sándor a neve Hubay Jenőnek egyik legtöbbet ígérő tanítványa. Ma a fiatal ember merész dologra vállalkozott, önálló hangversenyt rendezett a Vigadóba i és nyert ügye volt. Ugy az erkölcsi, mint anyagi sikere teljes volt. Vieux-temps Concertojában szinte bámulatos teknikai bravúrt fejtett ki. Főként stakkatói (és pedig nem csak felfelé, de lefelé is) ely egyenletesek és oly megkapok, hogy bármelyik művésznek diszére válnának. Behízelgő lágy tónusát pedig Ilubiy Idyl-jében tapasztaltuk. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a a jeles ifjút és azzal a reménynyel tapsolta, hogy benne a közeljövő művészt üdvözölheti. A hangversenyen még Mitina Lóla k. a. énekelt egy pár szivre ható dalt sok kellemmel és érzéssel. (A. L.) Amaz megtauit elmélkedni; ez megtanít szeretni. Amaz behálózza az emberiséget az okoskodás szálaival; a másik megaranyozza az életet a költészet nemes gyönyöreivel. Az egyik keresi a válóságot; a másik előnkbe állítja az eszményt. Mindkettő telerajzolja az emberi szellemet; egyik a mértan gyakorlati idomaival, a másik a művészet ragyogó színeivel. E két vallás tehát nem két ellenség, mely harczban áll, hanem az emberi nem agyának és szivének természete, megnyilvánulása, mely kibékitésre vár. Az emberi nem műveltségét csak ez a kibékítés teheti harmonikussá. A képzelődés épen olyan jogosult és elidegenitheletleu sajátsága az embernek, mint a gondolkozás. Az eszmény és a valóság állandóan átkarolva tartják az ember egyéniségét. Épen ezért minden művelt emberben egyesü' a katholiczizmus és protestantizmus szelleme. Ha majd ez az egyesülés a rendszerben is lt"> tesül: egy uj reuaisance átalakító hatása teszi nemesebbé, boldogabbá, egyeségessé az emberiséget. Bejártam azt a templomot, hol Galileit a bíbornoki kollégium czenzura alá vette s az ősz tudóst tanainak visszavonását a kényszeritette. A hit hadüzenete volt ez a vizsgálódás ellen; a kedély lázongása az elme ellen; a költészet győzelme a tudomány fölött. Sajátszerű véletlen folytán ugyanezen templom főoltáránál vau elhelyezve Michel Angelo ismeretes Krisz tus-szobra, melyen az erőt és a jóságot, a bölcsességet ös a poézist, a gondolatot és az érzést, a tudományt és a hitet, majdnem ait mondám, hogy az ember mivoltában rejlő protenstans és katholikus szellemet — utánozhatlan művészi szerencsével akként egyesitette ez a nagy szobrász, hogy az arcz felső része nőt, az arcz alsó része férfit ábrázol. M n ha e művész lelkét az eljövendő idők szárnya már meglegyintette volna; mintha a renaisancenak e titáni alkotója már előre érezte volna, hogy az elkövetkező fölvilágosodás utján nagy szenvedések várnak az emberiségre, s mintha látnoki ereje már abban kereste volna e szenvedések enyhűletét, hogy harmónia jöjjön létre a valóság és az eszmény között. A .Fővárosi Lapok* 1890. inárczus 4-én ezt mondja : Hangverseny. A Vigadóban ma este egy nagy talenlulmu fiatal hegedűs játszott. Friedmann Sándort, a hangversenyzőt, idáig csak azok ismerték, a kik az orsz. zeneakadémia egy-egy estélyére ellátogattak. Most közelebb lépett a nagy nyilvánossághoz és közönség, a mely ma a Vigadó kistermét egészen megtöltötte, szeretettel és elismeréssel fogadta őt. Fiatal művészünk kitűnő technikával és édes, behízelgő tónussal hegedül. Játszott. Vieux-tempstól, Hubaytól, — a ki mestere volt — és Wíeniawskytól. Hallgatói elárasztották tapssal. A hangversenyben még Mitina Lola egy virágbokrétát kapott. Kár, hogy ezt nem kevesebb mint nyolez dallal kellett kiérdemelnie. .Magyar Hírlap* 1896. márczius 4-iki számában igyreferál: Friedmann Sándor. Zeneakadémiánk egyik igazán tehetséges fiatal hegedűse, Friedmann Sándor ma este önnálló hangversenyben mutatta be nem mindennapi készültségét. Hegedűjének meleg tónusával teknikájának kónynyedségével és szolid tudásával máris számottevő művészetet produkál; reméljük, hogy az a falatrengető taps, melylyel hálás közönsége ünnepelte, nem fogja őt komoly tanulmányainak folytatásától visszatartani. Mitina Lola éneke töltötte ki a műsor néhány számát, (t.) „Budapesti Hírlap" 1896. márczius 4-iki számában meg igy ír: Friedmann Sándor hegedűművész ma önálló hangversenyen mutatkozott be a nagyközönségnek. Sokan ismerték már a zeneakadémia hangversenyeiről, hol több alkalommal feltűnt virtuóz játéka fényes teknikája, hangszerének tömör s mégis behízelgő tónusa Friedmann, egyike a leghatalmasabb fiatal hegedűsöknek, kik az utóbbi időben a Hubay-féle iskolából kikerültek. A mai est műsorát briliáns készültséggel játszta végig. Vieuxtemps variációi után a szűnni nem akaró tapsra Beethoven egyik románcát hallottuk tőle, végül Wieniavszky Faust-fantáziáját adta elő bevégzett, sehol nem ingadozó tudással. — Miközben Mitina Lola énekelt dalokat. ízléses, előkelő művészetét sürüen megtapsolták. A koncerten nagy számú közönség volt jelen. * Friedmann Sándor e hó 14-dikén este 8 órakor tartja meg hangversenyét a „Korona" dísztermében. A hangverseny műsora a következő: 1. Vieuxtemps; Hegedűverseny (E.-dur). Előadja Friedmann Sándor. 2. Gaál Ferencz: Magyar rapsodia. Előadja zongorán Szilágyi Sándor. 3. a) Hubay: „Idille". b) Vieuxtemps: „Air Varié". Előadja Friedmann Sándor. 4. Beriot: Hegedűverseny, két hegedűn. Előadják Friedmann József és Sándor. 5. Wieniawsky: Faust, ábránd. Előadja Friedmann Sándor. — Helyárak: I. rendű ülőhely 1 frt 50 kr. II. rendű ülőhely 1 frt. Állóhely 50 kr. Deák-jegy 30 kr. Jegyek előre válthatók a mai naptól kezdve Jakobovics Fáni k. a. dohánytőzsdéjében és a hangverseny estéjén a pénztárnál. Családi ünnepély. Nyir-Bátor, április 8. E hó 7-dikén este megható családi ünnepély volt városunkban az öreg Mandel Eduárd házánál. Fia Mandel Dezső névnapját ünnepelte, az öreg ősz apa pjdig 82-ik születése napját, az unokák, dédunokák s a nagyszámú rokonság körében. E szép családi ünnepély alkalmából engedtessék meg nekem, hogy közöljem itt az öreg Mandel Eduárd életének vázlatos rajzát. Hogy ki ezen 82 éves férfiú, a kit egy egész város tisztel: tulaj lönképen nem is kellene megírnom, mert hiszen az ő életét mindenki ismeri, az ő tetteit mindenki méltányolja s az ő érdemei előtt mindenki mélyen meghajtja fejét. De elmondom, de megírom a czélból, hogy ha majdan a késő utókor fog lapozni a „Nyirvidék" hasábjain, fogalmat nyerjen arról, hogy Mandel Eduárd mit tett Nyir-Bátorért. Egyik oszlop ő, melyre Nyir-Bátor város fejlődésének és előhaladásának története van felirva. ő megérte az örömet és a jutalmat, hogy munkája gyümölcseit érve lássa, hogy nemes fáradozásai nem valának sikeretlenek, hogy az emberiségnek, szivéhez legközelebb eső családját, a tökéletesedés utján előbbre vezette, s mennyire csak az emberi erő gyarlósága engedi, boldogította. Mandel Eduárd az 1814-dik esztendőben NyirBátorban született. Elemi iskoláinak elvégzése után mint iparos kezdett működni; — később kereskedéshez fogott. A szerencse kedveltje lévén, előbbi foglalatosságát abba hagyta és gazdálkodni kezdett és Magyon a homoksivatagból minta-gazdaságot teremtett. Az 1848/49-iki szabadságharezban előbb mint élelmező vett részt, később a nemzet-őrségénél zászlótartó volt. Az 1861-iki nagy inség alkalmával a nyomor enyhítését sok százra menő összeggel előmozdította. A nemzeti színház alaptőkéjéhez is szép összeggal járult. Ha benézünk a takarékpénztár — ezen jótékony és életre való intézet gyüléstermébe, ott látjuk az öreg urat sürögni, forogni, kire mint alapitóra tisztelettel tekint a tolongó közönség értelmesb része. Ha benézünk Nyir-Bitor város tanácstermébe egy képviseleti gyűlés alkalmával, ott látjuk az öreg urat a zöldposztóval teritett asztal mellett, hol évtizedeken át harezol a jó ügy. a józan szabadság, a haladási eszmék és érdekek védelineben és még most is 82 éves korában a szépészeti bizottság elnöke, s nélküle Ny.-Bátorban egy házat sem építenek, míg ő az alapját ki nem mulatja. A „Kossuth Lajos* utcza végén látjuk a nagyszerű „Boni* nevü ipiri szeszgyár-, olaj és gőzmalomból álló telepet, melyben 2 — 300 munkás és alkalmazott hálával emeli kalapját az öreg ur előtt. Ha látjuk a berobogó vonatol, mindjárt az öreg úr jut eszünkbe, hogy ő teremtette ezt is Nyir-Bátornak. A községi iskola — melyre 500 frt alapítványt tett, — a kisdedóvda — melyet 100 frt aláírással kezdett meg, — megyei kórház, kölcsönös népsegélyző egylet, mindegyiknek létesítéséhez nagy összegekkel járult hozzá. A „kaszinó" is neki köszönheti alapítását, mert mindjárt "kezdetben 600 kötetre menő tudományos és más irodalmi könyvet ajándékozott az egyletnek. A közegészség érdekében is sokat tett, mert a posványból és mocsárból átalakított nyir-bátori piaezon 2000 koronát meghaladó fúrott kutat állíttatott saját költségén. A tagosítást Nyir-Bátor községnek néhai Gróf Károlyi Győrgygyel minden per nélkül keresztül vitte. A" Báró Eötvös József vallás és közoktatásügyi minister úr által összehívott izraelita congressuson a bátori kerület követévé egyhangúlag választatott; az izraelita szeminárium létesitesére

> befolyt. A kongresszus határozatainak végrehajtására alakult bizottság által elnöknek választatott s e minőségében — bár életét fenyegető névtelen levelet kapott — még is a kijelölt iránytól vissza nem lépett. Évtizedek óla inegyebizottsági tag, — az állandó választmánynak tagja voll s — daczára agg korának — a megye gyűlésében rendesen megjelent és köztiszteletben álló tagja. Az utóbbi időben betegeskedvén, az állandó választmány tagságáról lemondott, melyet a főispán úr őméltósága — hozzá intézett levelében — sajnálattal vett tudomásul, egyúttal elismerését fejezvén ki eddigi közhasznú tevékenységeért. Érdemeinek azonban megvolt az elösmerése is. Nyir-Bátor közönsége 1894. augusztus 6-án díszpolgárává választotta a bennszülöttet és egy utczát nevéről keresztelt. De ki tudná mindazt elszámlálni, amit ő a város és annak érdekében telt. Ő volt az, aki kivitte, hogy a telekkönyvet Nyir-Bátorba helyezzék át; és még most sem nyugszik, mert adóhivatalt óhajt Nyir-Bátornak. És hangsúlyoznom kell, hogy — amit tett és tesz, önzetlenül teszi; mert azt a nagy tiszteletet, amit iránta éreznek, — s azt a nagy népszerűséget és befolyást, — amit kivívott, — a saját hasznára nem értékesítette. Azon ritka egyéniségek egyike ő, kik élénk, fogékony, minden oldalra nyílt munkás, szelleműkkel oly nagy keretű tért foglalnak el Szabolcsvármegyében — és különösen Nyír-Bátorban, — melynek egy kisebb része is elég arra, hogy egy egész emberi életet igénybe vegyen. A tett-dús élet, a közhasznú irány, egyesülten a szépnek szívében hordott magvaival, — emelte ől a valódi emberi méltóság azon polczára, melyet czímek és rendjelek nem adhatnak. Szolgáljon az ő élete buzdító és követendő például a jelen és a jövő nemzedéknek. Bátori. J6564. K. 1896. Szabolcsvárrnegye főispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége folyó évi április hó 18-dikán délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Nyíregyházán, 1896. évi április lió 11-én. Kállay András, főispán. Tárgysorozat: 1 1. Főispán előterjesztése a millenáris országos kiállítás megnyitásán Szabolcsvármegyének képviseltétése iránt. 2. Belügyminiszteri leirat a Katonka Albert volt Vármegyei kiadó által elsikkasztott gyógyköltségek fedezése kérdésében. 3. Belügyminiszteri leirat T.-Dob község képviselőtestülete által hozott s a Polgár—nyíregyházai h. é. vasút segélyezésére megszavazott hozzájárulás kötelezettsége alól leendő felmentésre irányuló határozat elbírálása iránt. 4. A m. kir. belügyminiszter 6956/11-96. számú leirata a vármegyei szervezési szabályrendelet 141. §-ának módosítása iránt. 5. Belügyminiszteri leirat az első aljegyzői állás javadalmazásának állami pótjavadalmazás utján leendő felemelése iránti kérelem megtagadása iránt. G. Belügyminiszteri leirat a vármegyei nyomdában egy munkaerőnek a gyámpénztári tarlalék-alap terhén leendő alkalmazása iránt. 7. Pénzügyminiszteri leirat az adófelszólamlási bizottság tagjainak megválasztása iránt. 8. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a nyíregyházai vasúti állomáshoz vezető útnak Nyíregyháza város tulajdonaba leendő átbocsátása kérdésében 89521/95 sz alatt kiadott rendeletének továbbra is fenntartása tárgyában. 9. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Polgár— nyíregyházai h. é. vasul segélyezésére megszavazott vármegyei hozzájárulás kölcsönkötvényének jóváhagyási záradekára vonatkozólag. 10. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Levelek közsegben a nyomásos gazdálkodás fenntartásával kapcsolatosan lolyamatba tett ügyben mult évi október hó 11-én 496. bgy. szám alatt hozott közgyűlési határozatot jóváhagyó leirata. J 11. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottsaganak a Vágó Pál festőművész által"tervezett történelmi menet megvalósítása tárgyában a nagyméltóságú m. kir. miniszterelnök úrhoz intézett felirata. 12. A tisza-füred vidéki ezredéves ünnep rendezőbizoltsag atirata. 13. Küldöttség! jelentés az Ausztriával fenálló vámes kereskede mi szerződés megújítása kérdésében. 14. kuldottsogt jelentés a vármegvei mezőgazdasági bizottság szervezesere vonatkozó szabályrendelet átdolgozasanak eredmenyéről. 15. A törvényhatóság részéről kiküldött bizottság javaslata a vármegye területén tartandó milleniumi unnepelyek targyában. Polytatás a II. mellékleten.