Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-22 / 12. szám

V.PÍ y I R V í D É K« hogy a kettőből egy párt kalapáljanak. Hiába hánytorgatta perczeptor ur uagy garral a nemzetségét. A üu nem kellette magát. Nagyoa „erkölcsöd feje volt, nem lehetett belőle kiverni a Tallódi Esztit, pedig annak az irigylett nagy szépségén, meg a rajta való pruszlikjin kivül aztán nem volt se tuccs ki, se hajts ki. — A szüret mégis Ocszeboronálta őket. Nojszen szent való, hogy Pestát kitagadta az apja, de a fiúnak nem nagyon csurrant utána a könye. Szépen gyarapodott a keze munkája után is s mikor a gőgös Cseri az eklézsiára testálta a vagyonát, már a fia portájára is csak olyan bojtos tulkok hordták be a csalamádét, mint az apjáéra. Megvolt a szép házi élete is; még az öreg tiszteletes is leprédikálta a szószékről. Hanem ötödször sem tisztelte meg kántor uram a lakzi évfordulójának alkalmatosságából Pesta házát, egyszeribe megfordult minden. — Akkoriban történt ez, hogy a feleségével fennjárt a híres F.-nél. — Attól a mmutumtól, melyben az öreg doctor aperte kimondta, hogy: .N'ern kelletik sem a Hold fertályaira, sem a Planétákra, avagy az etspectusokra vigyázni', mert ó az ilyetén defecius ellen nem tud arcanumot, melynek erejével restituiltatna, — Pesta a gyerekek bolondja lett. Remegett az örömtől, ha egy gügyögő kis bébét az ölébe vehetett. Nem maradt annak a kisujja körme se csókolatlan. A zsebe mindig tele volt gerstli czukorral, az apróság processióval járt utána. Mikor aztán kifogyott a zsebéből a czukor, bebotorkázott a „Zöld szakidba", ivott, húzatta ós szórta a bankót. A felesége meg otthon elrt es panaszolta fűnek — fának, hogy hiszen ó nem tehet arról, ha a jó Isten nem akarja megadni azt az örömet. Ez igy tartott. A falu gyermekei hajba kaptak a czukroo, de azért együtt kiabálták utána: BoloDd I'esta Faj » gyomra, Pajinka kék, Meggyógyulna. Ilyenkor kicsordult a könye. Elkezdett futni és le pergő kőnyei végig áztattak az utcza szomjas porát. A gyermekssreg utána éktelenül sivitozva: ,Fut a pAjiuka!" Hát a gazdaság elkallódott. A szép asszony pedig sírt, hervadt, aszott. Hiába volt a pemetefű, nem érte ő meg azt a napot, mikor a kisbiró ráverte a dobot a módos kinézésű házra. Nem maradt biz ott egy poczogszeg se a Pestáé. Becsuktak előle a nagy kaput is, a kis ajtót is s azontúl ott verte a záporeső a sövények alatt, a könye meg versenyt hullott az esővel. A rajtavalója hamar lekívánkozott róla s a zsebe czukor helyett maszokkal volt tömve. De ő azért elélt. Ha neki fogott, égett a munka a keze alatt. Mikor mar meggyültek feje fölött az x-ek, akkor is olyan petrenczét rakott a más kaszálójau, hogy boglánsk is Deillett volna. Es néha olyan duhaj jókedve volt, máskor meg egyre a szemét törülgette, Az se attól volt, hogy tán a szól belefújta a murvát. Hat rákszem se hozott volna ki abból egy szikráuyit. Ilyenkor meg se igen hallotta, ha a harcsa-bajuszu ispán a fülébe rikácsolta: „Ne bömbölj már, mert ugy képen felejtlek, hogy jó koldus se válik belőled." Nem nagyon törte rajta a csürhejárást, hogy mit is mondtak neki. Túrt szótlanul. Legfeljebb ha a pálinkás hangján belekezdett abba a dalba, hogy : Nim bánom én, akár mit is bestéinek, Fülem mellett eleresztem a szelőnk. Vidd el szelló, ragadd el. Bánatomat tagadd el . . . Hanem az a fogyatkozása megvolt, hogy ritkán lehetett józanon látni. — Talán maga sem tudta már, hogy miért iszik? A buját akarja-e elölni, vagy hogy belerögzött az ivás ? — Most is a léczkeritóst támogatja a házunk előtt. Alig, alig ismerek rá. Pedig lám meg se őszült. Csak az orra lett tömpe. Húsz év óta, de hányszor kidobhatták az utczavégi pálinkás putikból! Talán abból, hogy itt lát, megsejtette kilétemet. Fordit egyet a fakilincsen s betántorog. Tartja még a régi ismeretséget. És ón ugy sajnálom ezt az elzüllött embert, hogy mikor azt akarom mondani; „Mit keres?' — hát a torkomon akadt a szó. Pesta nagy emberség-tudással leveszi az avas sik" mát, még a garasos cseréppipát is kiveszi a szájábó' (ezt már nem tudom tiszteletből teszi-e, vagy hogy a^ orrát ne süsse?). Aztán azt mondja: „Agy'sten" s még a kérges kezét is idenyujtja. — Van rajta néhány vakköröm, — no de legalább nem karmol vele, mint egynémelyik Nagysás uram, aki a hosszú körmeivel is jelzi a macska-természetét. Megszorítom azt a kérges tenyért s bizouy egy szikrányival sem tudom piszkosabbnak az enyémet, mintha egy egy notabilitás (ugy követválasztások idején) a kézszoritásig lealázkodik velem szemben. Da hát igazán megbolondult ez az ember, hogy tud egyszerre a kalapjával szöszmötőloi is, meg sírni is? — No hát mi baja? Ejtsen szót! — Hát csak meghalt az Édéje, úrfi! Hát csakugyan órült, goudolom magamban. Hogy is lehetne máskép? Hiszen az „okos" emberek el szokták felejteni, ha jót teszUnk veiők. Csak órült tarthatja ait eszében, akinek fixa ideája a jótevőre gondolni. Mégis miért lepte meg az én szememet is a harmat? Mért hogy olyan lágyan vibrálva két ajkaimról a szó mikor egy őrülthöz szólok? — Hagyja azt Pesta, fáj nekem az ő emléke. — 13a bizony emlegetem. Jaj, dehogy is ne emlegetném! Nem mondta az nekem soha, hogy te Pesta ez, vagy amaz. Hát mikor kiköltözött innen a Zajczig szappanos, lehetett járni az udvaron a lúgos gödröktől? Nem rogyófélben volt ez a ház? — Ház ez most! — Csak én hoztam rendbe. — Tél s tul elküldtek volna, — mert hogy ilyen bolond természetem van — csak az úrfi anyja mondta: „Pestát el ne bocsásd!" Alig hittem, hogy beültessem érte a sirját. - Oizt nem szólongatott engem Bolond Postának Hiszen úrfi, megkövetem, nem is lettem volna tán én ilyen futó bolond, ha csak egy akkorka gyermeket adott volna nekem az én Istenem, akit a szemembe dugjak Tovább nem birta mondani. A zokogás elfojtotta a hangját. Szegény Pesta, a te tragédiádnak is van motívuma . . . ? Balla Zsigmond. Vasúti ügyek. A migy kir. államvasutak igazgatóságától. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a bpesti északi főműhelyi szertárában f. é. első felében összegyűlő és nélkülözhetóvé váló külömböző ócska fémanyagokat értékesiteni óhajtván, — ezek eladása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A feleslegessé váló mennyiségek határozatlanok ugyan, az ajánlat benyújtására szolgáló minta azonban feltünteti azon mennyiségeket, melyek a folyó év első felében hozzávetőleg összegyűlhetnek. A vevő tehát nem tarthat igényt arra, hogy valamennyi kiirt anyagnem vagy hogy egyik vagy másik nemű anyagból határozott mennyiség adassék át, hanem köteles az időnként tényleges feleslegként rendelkezésre bocsájtandó menynyiségeket átvenni, illetve azokkal beérni. Kötelezi továbbá magát a folyó évi junius hó végéig meglevő készletet f. ó. judus hó 25-ig átvenni. A pályázni kivánók kéretnek, hogy az 50 krros magyar bélyeggel ellátott ajánlataikat a m. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési szakosztályához (VI. Andrássy-ut 73. szám, I. emelet, 43. ajtó.) a következő czimzéssel: „Ajánlat ócska fém anyagok megvételére 23262/90. számhoz" folyó évi ápril hó 14 ének déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag ós leltár beszerzési szakosztálynál ingyen kapható űrlapon és ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlattevők az ócska anyag eladására vonatkozó és 129381. sz. alatt fennálló feltételeket magukra nézve kötelezőknek elismerni, 15 krros magyar bélyeggel ós aláírásukkal ellátva, ajánlataikhoz csatolni tartoznak. Bánatpénzképen a megvenni szándékolt auyag értékének 5°/

0-a az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy nappal déli 12 órái

0 készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban főpénztárunknál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal egy borítékban beküldeni nem szabad. Az ajánlatban határozottan megnevezendő azon m. kir. államvasuti állomás, amelyen az ajánlattevő az ócska anyagokat átvenni kívánja. Hirdetmény. Ezennel közhirré teszük, hogy folyó évi julius hó elsejétől számitandóan több — különféle raksúlylyal biró — tartánykocsit szándékozunk bérbeadni, 1—3 évig terjedő időtartamra. Tájékozás czéljából, a szerződési feltételek lényegesebb pontjai közül a következőket közöljük: 1. A tartánykocsik használatáért az évi bér tonnánkint o. ó. 15 frtban, szóval Tizenöt forintban van megállapítva, mely készpénzben évenként előre fizetendő. 2. Minden egyes tartánykocsinak a magy. királyi államvasutak, vagy az általuk üzembe vett vasutak vonalain, töltött állapotban évenkint legalább 2000, szóval Kettőezer kilométert kell teljesítenie, illetve befutnia. 3., A kilométer teljesítmény, valamint az egyéb szerződési feltételek betartásának biztosítása czéljából, minden egyes taitánykocsi után az első évi bérösszeggel egyidejűleg, o. ó. 100 frt, szóval Egyszáz forint teendő le óvadék gyanánt készpénzben, vagy állami biztosítékokra alkalmas értékpapírokban. Felhívjuk tehát mindazokat, akik tartánykocsikat bérbe venni szándékoznak, hogy az erre vonatkozó és 50 krros bélyeggel ellátott ajánlataikat az alulírott igazgatósághoz beterjeszszók. Az ajánlatoknak a következőket kell tartalmazniok: a) a bérbevenni szándékolt tartánykocsik menynyiségét; b) a tartánykocsik kihasználását, illetve annak megjelölését, hogy a kocsik mily szállítmányok továbbítására szándékoltatnak használatba vétetni; c) a bérleti időtartam meghatározását. Megjegyeztetik, hogy a tartánykocsik egy évnél rövidebb, illetve 3 évnél hosszabb időtartamra bérbe nem adatnák; d) azon állomás megnevezését, amelyen a tartánykocsik tárolása kívántatik, megjegyeztetik, hogy az csakis valamely, a magy. kir. államvasutak kezelése alatt levő vonal állomás lehet. 4 Az ajánlatok zárt borítékban — a m. kir. államvasutak igazgatóságához czimezve —- legkésőbb folyó évi márczius hó 28. napjáig nyújtandók be, a következő megjelölés alatt: .Ajánlat 24555/896/A. IV. számhoz. Később beérkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Végül kiemeljük még, hogy a tartánykocsik bérbeadását illetőleg, szabad rendelkezési jogunkat minden tekintetben fenntartjuk. Budapest, 1896. évi márczius havában. Az igazgatóság. Folyó évi márczius hó 15-ével a következő pótlékok lepnek életbe. a) a IX pótlék az 1892. évi február hó 1-étől érvényes II rész 4. díjszabási fú?ecéhez és b) a IV. pótlék az 1892. évi február hó 1-étól érvényes IV. rész 1. füzethez. E'.en pótlékokkal a mátrai h. é. vasuknak az illető dijszabási füzetek 43. és 71., illetőleg 27. es 45. oldalain foglalt díjtételei és menetdijai helyeztetned érvényen kivül, mely érvényen kivül helyezés a „Vasúti és közlekedési közlöny" folyó évi február hó 5-iki 16. számában már közhirré tétetett. Ezen dijszabási pótlékok példányai a részes vasutak igazgatóságainál vehetők. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint folyó évi márczius hó 25 tói bezárólag április hó 2-ig Budapestről Rómába ós vissza érvényes I. és II. oszt. mérsékelt áru menet-térti jegyek fognak kiadatni, az I. osztályban 67 frt 50 kr. és a II. osztályban 51 frtnyi áron. Ezen jegyekkel, — melyek f. évi április hó 25 ig érvényesek és bármely személyszállító vonat, tehát a gyorsvonatok használatára is jogosítanak — az odautazás Fiume—Anconán át és a visszautazás FirenzeBologna—Velencze—Fiúmén át, avagy megfordítva történhetik. Az odautazás ezen jegyek alapján Fiúméban és Anconában minden formalitás né'kül, továbbá Budapest ós Fiume közt, — még pedig ugy az oda-, mint a visszautazásnál — egyszer, Olaszországban pedig az illető állomásfőnökök láttamozása mellett 6-szór megszakítható. A fentebb említett menet térti jegyek a magyar kir. államvasutak Budapest—keleti pályaudvar állomásán, budapesi menetjegy irodájában (Huugária szálló) ós a Caók-féle utazási irodában (József-tér 4. szám) válthatók, hol egyéb felvilágosítások is nyerhetők. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. tnározius 21-éi burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disünó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet A gabona-csarnoknál bejegyzett arak. Buza 100 kiló 6.55 6 65 1 Rozs 100 » 5.55 5 65 Árpa 100 . 4.70 4.90 | Zab 100 . 5 70 5.80 KukoriczalOO > 4.15 4.20 K. repcze 100 r —.— —.— Paszuly fehér > —.— —.— Szesz literenként !4>/

2 51*/, Piáczi árak. 51*/, Borsó 1 kiló —.20 Lencse 1 » —.26 Mund-liszt I > —.17 Zsemlye-liszt l € —.15 Buza-liszt 1 » —.14 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 1 kiló —.04 1 » —.52 1 » —.62 1 » —.48 1 > 1 » —.60 1 » — 6* 1 » —.58 1 » —.26 1 csomó —.15 1 kiló 1 60 1 liter—.80 1 » —.42 Széna 100 kiló 2.20 Szalma (t:ik.) 100 » X.— Bikfa 1 köbmtr 3.30 Tölgyfa 1 > 3.80 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt tér. Magyar-német és viszont fordítások s exzel egybekötött levelezés, valamint minden irodai munkákhoz — kereskedelmi értelemben is — esetleg kisegítőként ajánlkozik egy tapasztalt és jártas egyén. (147-1—1) Tudakozódhatni a kiadóhivatalban. Klár Dezső Sima-pusztai gazdaságában 40 métermázsa homoki borsó eladó. Ugyanott 30 métermázsa illmiczi vető árpa kapható. Értekezhetni Nyíregyházán, Dr. Zinner Jenő úr házánál (Templom-tér 3. sz.). (159—1—i) Biztos tőke elhelyezés. Eladó Vaján egy 600 holdas földbirtok, mely 3500 forint évi bért (az összes adókat és biztosításokat is bárlő fizetvén) hoz tisztán. Utolsó ára 72,000 forint. Bankteher 46,000 forint, és igy csupán 26,000 forint készpénz szükséges. Felvilágosítást csak vevőknek szívesen nyújt Keczer Bertalan (121-3-2) földbirtokos, S.-Bogdány via Abos. Bérbeadó birtok: Kálló-Semjén határában fekvő, az úgynevezett Kis-Csere 1500 holdas tagos birtok, 1897-ik év január hó 1-től több évre haszonbérbe kiadó. — Értekezhetni dr. ICállay Rudolf főorvossal Nagy-Kálióban. (iso-?-i) azony községében két belsőség, 5 kat. 1 holdnyi foglár-telek és 1 '/

a holdnyi SZÖ11Ö szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt dr. Hartsteín Sándor ügyvéd Nyíregyházán. (157-3-2) Eladó gyümölcsfák. Szathmáry Király Pál úr felső zsolczai gyümölcsfa kertészetéből folyó év tavaszán 20,000 darab nemesitett gyümölcsfa ojtványok kerül eladásra, az ojtványok 4—5 évesek alma 6000, körte 5000, szilva 6000, baraczk 1000, meggy 1000, cseresznye 1000 darab, a megrendelésnél a fajok megnevezése kéretik. —1 Ugyanott megrendelhetők díszfák is, melyek 7—8 évesek, nemkülönben díszcserjék is. Az ojtványok árai darabonkint csomagoláson kívül 20-tól 25 krig. A megrendelést GacsÓ András számtartó eszközli r.-Zsolczán. (i20-6_2j