Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

,IN Y 1 R Y I D É I-" zők: Bagdy linre, Bac.kay Endre, Bilint Károly, Bar­csay Gyula, Bdzdeg József, Borbély Lajos, Bródy Géza, Eőrdögh Lajos, Garas István, dr. Harkányi Károly, dr. Horváth Géza, Jármy Ijire, Káposztás L.jos, Makay Károly, J. Nagy Ferencz, Papp Pál, Tuár Lijos, Sza kácá József, Szike Póter, Vay G.*za, Virág József. — Bjlépti jegy személyenként 1 forint. Felülfizetések kö szönettel fogadtatnak s hirlapilag njugtáztatnak. — A városi árvapénztár 1SÖ4 évi számadása a mérleggel együtt a képviselőtestület pénteki közgyűlésén a számvizsgáló bizottság jelentése alapján jóváhagyatott. — Bővítik az alvég! temetőt. A róm. és gór. katholikus alvégi temető eddigi területe már nem volt elég a szaporodó sirok számára, miért is a városi kép­viselőtestület a penteken tartott közgyűlésén a temető kibővítése végett a temető mellett levő Gyurján-féle föld­terület megvételét határozta el, illetve az e tárgyban bemutatott szerződést jóváhagyta. — A korona vendéglő alatt levő boltok közül az azokra megtartott árverés alkalmával a 4, 10, II és 12-ik számának tugvalevőleg nem adattak ki. Időközben a 4-ik számot l'ren: Adolf kereskedő vette ki 651 frt bérösszegért. Az idevonatkozó berszerződést a képviselő­testület jóváhagyta s egyidejűleg felhatalmazta a taná­csot, hogy a meg kiadatlan három üzlethelyiséget ár­verés nélkül, szabad egyezkedés utján adja bérbe. — Köszönet nyilvánítás. A midőn az ifj Krúdy Gyula agyved, mini megbízott által tű;oltói szerek be­szerzésére adományozott 25 frtot nyugtázzuk, ugyan akkor el nem mulaszthatjuk hogy az adományért köszö­netet ne mondjuuk. Báilhy Barna ö. t. egyleti alelnök, Sztarek Ferenci ö. t. egyleti főparancsnok. — A katonai gyukorló-tér és lövölde czéljaira a katonai kincstár összesen 213 kat. hold területet kért a várostól. Az erre vonatkozó berszérződést a képviselő­testület a pénteki gyűlésen vette tárgyalás alá s azt jóváhagyta. A szerződés szerint a kincstár a bérbevett területért 4288 frt évi bért fizet. — Köszönet-nyilvánítás. Az unió Gatholica kár­biztositó szövetkezet megbízottja Kovács P. Pál úr által az önk. tűzoltó-egyleti tagok részére kezemhez juttatott 15 frtot, köszönetem nyilvánítása mellett ezennel van szerencsém nyugtatni, Sztarek F., ö. t. o. főparancsnok. — Koleranyanus eset. A folyó hó elején a T.-Lök község határában fekvő Ráiorn pusztán egy napszámos hirtelen megbetegedvén, koleraszerü tünetek között elhalt. A főszolgabírói hivatal intézkedése folytán dr. Trajtler Soma vármegyei tb. főorvos T.-Lökre ment, hol a hullát felbonczolta s a hasonló esetekben a bakterologiai vizs­gálat czéljára szükséges részek óvatosságból felküldettek a belügyminisztérium egészségügyi osztályához. Ezt a budapesti lapok valamelyik helybeli ismert alaposságú tudósítója megneszelvén, nosza rögtön megsürgönyözte lapjának, hogy Nyíregyházán (!) koleraeset fordult elő. így csinálják a kolerabireket, s a fővárosi lapok még min­dig hűségesen felülnek honoráriumra éhes tudósítóiknak. — Esküvő. Eurdugh Lajos, a t.-löki takarékpénztár könyvvezetője e hó 31-dikén tartja esküvőjét T.-Lökön Koluiry Boriska kisasszony nyal, özv. Koháry Lajosné úrnő kedves leányával. — Gyász rovat. Özv. Egert Gézáné és gyermekei: Gizella, Mária és Róza, továbbá az elhunyt testvérei: József, nejével Klébert Máriával s gyermekeikkel, özv. Szmekál Emánuelné szül. Egert Itóza, Tardy Rezsőné szül. Egert Irma férjével s gyermekeikkel, Vosits Károlyné szül. Egert Ilona férjével s gyermekeikkel, valamint Gsen­gery József mint após s gyermekei: Mihály nejével s gyermekükkel, Kálmán és Gyula, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a szerető férj, a legjobb apa, testvér, vő és sógor Egert Géza földbirtokos folyó évi augusztus hó 9-én reggeli ti órakor, hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 10-dik napján d. u. 5 órakor fognak a r. kath. szertartás szerint beszenteltetni s azután a vasúti sírkertben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó U-ik napján d. e. 8 orakor fog a helybeli r. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nyíregy­háza, 1895. agusztus 9. Áldás legyen emlékezetén! — Czölder Károly és neje Magyar Zsuzsánna, mint szülők fajdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen gyerme­küknek Czölder Lennek hosszas szenvedés után f. hó 4-én, életének 18-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó 1895. augusztus hó ö-én az ág. ev. egyház szertartása szerint fognak az unyaföldnek visszaadatni. Nyíregyházán, 1895. augusztus 4-őn. Virasszon síri álma felett hü szeretetünk! — Nyilvános számadás és köszönet. A jótékony nőegylet által f. hó 3 áu rendezett műkedvelői előadás bevétele 204 frt 30 krt, a felmerült kiadások pedig 99 frt 1 krt tettek ki. Tiszta bevétel e szerint 105 frt 29 kr. A közreműködőknek ez uton is köszönetét nyilvánítja az elnökség. — öngyilkosság. Prok István helybeli jóhirü hentes iparos e hó 10-dikén d. e. 11 órakor a Morgó temetőben, édes atyja sirján agyonlőtte magát. A végzetes lövés zajára a temetői kerülő felesége a hely színére sietett, s látván ott a katasztrófa áldozatát, lélekszakadva futott a rendőrséghez, ahonnan Bertalan Kálmán rendőrtaná­esos azonnal kihajtatott, azonban már csak a bekövet­kezett halált konstatálhatta. A szerencsétlen fiatal embert exaltált gondolkozása vitte e végzetes tettre. Vasárnap d. u. 5 orakor temetik el. — Hamis filléresek. A csendőrség Rinyu Miklós leveleti lakostól 67 db 20 filléres váltópénzt Kobozott el, s minthogy kisült, hogy Rinyu azokat gyanús módon értékesíteni akarta, letartóztatták. — Lókötök. B.-Ábráuy község határában egy közelebb mult éjszakán nem kevesebb mint 7 db lovat elloptak. Az ismeretlen lúkölóket keresi a csendőrség. — Kárbaveszett munka. A zöldségtéren és a selyemuteza elején végig húzódó kőutat nem régiben építeni kezdték. A munkálat, lassan ugyan, de haladt. Időközben azonban észrevették, hogy a lejtmérezést vagy hibásan ejtették meg, vagy meg sem ejtették: denique a kőut olyan magas feltöltéssel épült, hogy arra oldalt feljutni vagy épenséggel nem, vagy csak külön feljárók segélyével lehet. A pénteki képviseleti gyűlés ez ok miatt a munkálatot beszüntette s elren­delte, hogy akőü: 25 —30 cmterrel alassonyabban épít­tessék. Ciak arra vagyuuk kíváncsiak, kinek a zsebére mennek az ilyen kísérletezések ? — Gyilkossá? Xylr-Baktán. F. hó 4-én nagy gyilkosság történt Nyir-Baktán. Éjszaka, eddig ismeretlen tettesek támadták meg az ottani vinczellért s botokkal agyonverték. A nyomozás most folyik. — Búcsúzó művészek. A Sóstófürdőben tartóz­kodó nemzeti színházi művészek Zilahy Gyula, Abonyi a nejével, Keczery Irén s Gaál Pál zongora-művész f. hó 6-án este mondtak búcsút a Sóstófürdőnek, melyen itt tartózkodásuk alatt oly kellemes napokat éltek. — „Röptében a Nagyvilág körül." Most küld­tek be nekünk ez előnyösen ismert vállalat 8-ik füzetét, mely ugy a fényképek változatos összeállítása, mint mű­vészi kivitele dolgában méltó társa az előbbieknek. Az Eiffel-torony fényképe nyitja meg a füzetet. Nem az a sablonos ábrázolás, melyből az emberi ész és teremtő erő e remekművét általánosan ismerjük, hanem élethű fénykép a torony környezetével, melyből különösen az előtte elhelyezett monumentális szökőkút ragadja meg figyelmünket. Ezt követ, egy algiri mór asszonyokról eszközölt fényképfelvétel; Damaszkus városának látképe; ar Alhambra mirtus udvara; Leonardo da Vinci szobra Milanóban; egy eredeti felvétel az egyptomi nagy pira­mis hegy megmászásáról; a világ egyik csodája: a pisai ferde torony; a középkor borzalmas, de festői szép emléke: a sóhajok hídja Yelenczében: Gorreggio mester­művének, a „Szent éj" czimü festménynek fénykép­másolata; a koppenhágai ríosenberg palota, mely királyi lak volt egykoron. Ezt ismét egy művészi alkotásnak: Fedinek „Polixéna elrablása" czimü szoborcsoportozatá­nak fényképe követi. A kivetkező kép Ázsiába, keleti Japánba vezet, s a Nagy Buddha arczképét mutatja be. Innen egy kis kerülővel Ausztráliába jutunk és Sidney városházát tekinthetjük meg. Ezt az uj német iskola egyik legszebb festmányének: Richter Gusztáv Pyramis­épitésének másolata követi; majd a velenczei dogge­palota egyik udvarában gyönyörködhetünk, míg a füzet­nek méltó befejezését Calil'crnia egyik vadregényes pont­jának a Glacier Pointnek fényképe képezi. — Ez az 1000 méter magas kolosszális függélyes sziklás hegy abban a pillanatban lett lefényképezve, mikor a tetején levő kiugró szikla tömbön épper. egy angol turista-csoport tekint le a szédítő mélységbi. — Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 kré. rendelhető meg az Egyet­értés kiadóhivatalában Budapsten, mely előfizetéseket is elfogad az egész műre (iG űzet) 5 frt 00 krral; 8 fü­zetre 2 frt 80 krral; 4 füzete 1 frt 40 krral. Említésre méltó, hogy az egyetértés kidóhivatala még egy külön meglepetést is tartogat a diszmü vásárlói ;számára. Ugyanis mindeniknek, a ki aÍ egész művet megszerzi az egyes füzetekhez csatolt szegények visszaszolgáltatása mellett csak a posta és csimagolási költség megtérí­tése mellett ingyen megküldi loppay József festőművész­tanár hazánkfiának egyik bájo festményének a Sólyom­vadásznőnek remek másolatát melyről legközlebb bőveb­ben fogunk megemlékezni. — A 5-ik lionvédczrei póttartalékosai, 34 napi fegyvergyakorlatra hivattak btaug. 21-ére. A jelentkezés S.-A.-Ujhelyben történik. Műkedvelői előadás. A jótékony nőegylet itézősége érti a módját annak, hogy miként gyaraitsa az egylet vagyonát, jövedelmét, amelylyel aztán annyi kis árva sorsáról gondoskodni tudjon. A teaestélyek mellett gyík jövedelmi forrása a műkedvelői előadásokból szrmazó bevétel. Az utóbbi időben u^yan némi szünet ilott be a műkedvelői elő­adásokban, most azonban ug látszik, ismét sor kerül reájuk. A színház ugy is ott ál az év legnagyobb részé­ben üresen; a mulatságok, ngyobb szabású társas ösz­szejövetelek sem valami gykoriak, a publikum szinte kívánkozik egy kis szórakozs után s ezt a vágyát az ilyen előadások talán még jbban kielégítik, mint bár­mi más. Maguk az előkészülete legalább két heti szóra­kozást nyújtanak. Először jön a közremsödók kijelölése, azoknak felkérése, egyiknél másiknánéha nem kevés rábeszé­lés is szükséges; meg kell lyerni külön a papát, meg a mamát, vagy a férjet is. Aztán jönnek a próbá, azok a kedélyes, mulat­ságos próbák, melyek nen egyezer felejthetetlenebbek magánál az előadásnál is aiaguk apró-cseprő kellemes kellemetlenségeikkel. A közreműkődók és hozzátartozóik jó előre tár­gyalgatják egymás között s otthon szűkebb körben az előadásra kiállítandó kosümöket, toiilettokat, sőt a frizurát is. Szóval már az elóacst megelőző két hét olyan izgalomtejes szórakozást rujt, ami a mindennapi élet egyhangúságában egyeuese kívánatos. Az az izgatott>ág edig, amelyet ugyancsak a közreműködők és hozzátaozóik az előadás napján és estéjén kiállanak, el is ikintve minden szellemi és esthetikai jótékony hatásíl, valóságos élvezet. Az előadás után azti megint legalább két hétre való szórakozás nyújtana ai előadásra, annak egyes részleteire ós az egyes sreplókre való visszaemléke­zések. Szóval a múkedvelóelőadások a leghálásabb mu­latságok közé tartoznak mert hiszen minden mulat­ságnak czélja, létjogosulága az, hogy a mindennapi élet fáradalmaiban, egyhjguságában szórakozást, szel­lemi üdülést nyújtson. A nőegylet egyelóra Dyár folyamán három elő­adásból álló cziklust tertett ki. Ezek elsője a multbzombaton, e hó 3 ikán folyt le A „Paras.'ítisass^o»y'Birczik Árpid idillikus nép­színműve került szinre. Őszintén kimondjul nem csekély mértékben fél­tettük múkedvelőiuket. szokatlan légkór, melyben mozogniok kellett, nem kis nehézségeket gördített fel­adatuk megoldása elé. Mert hit könnyű azt tudni, hogy a népszinmüvetben paraszt láuyoknak, menyecs­kének, legényeknek és embereknek kell öltözni, meg hogy a színpadi vén parasztok egyik jellemző sajátsága az % nek véknyitott é, és ú nak mélyített ó, tehát hogy ,szép négy ló" helyett „szíp nigy lii"-í kell mondani: de maga az öltözet és maszk, meg a kiejtés még nem adja meg a népszínműnek azt az eredetiségét, amely­ben épen szépségének és szinpid képességének legna­gyobb erőssége rejlik. És nyomban hozzátehetjük, hogy a mult szombati előadás minden tekintetben olyan színvonalon állott, mely bátran kiállja nem csak egyik-másik hivatásos színtársulat népszínmű előadásaival való összehasonlí­tást, de kiállaná az alapos és részletes bírálatot is. Aanál szivesebben konstatáljuk ezt, mert a műked­velői előadásokat amúgy is csak dicsérni szabad, itt meg a dicséret annál könnyebb, mert nyugodt lelki­ismerettel mondhatunk és kell mondanunk csak jót. Így nyugodt lelkiismerettel dicsérhetjük meg álta­lánosságban az összjátékot, amelyben igazán alig egy­két apróbb botlást vehetett észre a leggyakorlottabb kutató szem is. Az egyes szereplók közül különös kiemelést érde­mel jókedvű, eleven, pajzán játékával, sima, iskolázott hangjával ós művészi énekével Jósa Mártha k. a. ki a czimszerepet játszotta. Mellette mindjárt ki kell emel­nünk Lukács Ilonka kisasszonyt, aki az özv. Gönczöl Jánosné szerepét olyan tanulmányra való színezéssel ját­szotta meg, hogy megirigyelhetné tőle — főleg tiszta kiejtését és behízelgő orgánumát — akármelyik drámai anyaszinésznő. PompásFonyó Ferenczné volt Básthy Berta k. a., úgyszintén jó Matild ifj. Kerekes Józsefné urnő, igen ügyes Vica Korányi Irén, mig kisebb szerepükben Básthy Boriska és Maurer Irénbe kisasszonyok emelték az összjáték sikerét. A férfi szereplők közül Király József ur érzéstel­jés dalaival és teljesen szerepéhez illő játékával tünt ki. Kiváló és gondos alakítás volt az ifj. Kállai übul ur Rízeda Marczelje, amely nem kis nehézségű szerepre jobbb személyesitőt aligha találhattak volna műkedve­lőink. Sovány Dezső ur mint Kelemen Tamás földbirtokos állotta meg kifogástalanul helyét, mig Maurer László ur mint a vén Sánta Matyi olyan karakterisztikus, ka­czagtató ós még sem túlzott alakot produkált, hogy a közönség alig tudott betelni nagy hivatottságra valló játékával. Kitűnő Vén pararaszt volt a dr. Korányi Endr­ur Gereben Mártonja is, és üsyes gigerlik voltak Ku bassy Bcla és ifj. Lukács Ödön urak. A szótalan szere­pekre Kálnay Kata és Jósa Andrea kisasszonyok vá'e lalkoztak. A rendezés dr. Trajtler Soma urat dicséri. A nézőtér nsm telt meg telj»°en; főleg a felső régiók maradtak üresen, ami alighanem annak tudható be, hogy másnap vasárnap volt az iparos ifjik műked­velői előadása. A tiszta jövedelem azonban ig/ is felül­haladja a 100 forintot. Csarnok. A mamák és az édesanyák. Irta: Balaca Gyulánó. (Folytatás.) Mert nagyon érdekes könyvet kapott férjétől. Az iskolában tanult ugyan valamit, de oly összevonva mindent, hogy ez csak mint vezérfonal segit emléke­zetében jobban megtartani azt, amit most olvas. Mily szép a természet! mily bámulatos a növény­zet élete, az állatok érzéke és ösztönei; s aztán mily megfoghatatlan az, hogy annyi különböző fajai vannak az állatoknak. A béka állat, a pillangó is az, az ele­fant, a kígyó, s milyenek lehettek még az ős korban, mikor még nem volt virág, gyümölcs, csak fü ős sás­forma növények. Természetes, hogy akkor még nem volt sem méh, sem pillangó, de még kolibri sem. Ahogy az emberek művelődtek, ugy tökéletesbalt a Ü5ra és az állatország is, váljon tízezer év múlva nem lesznek e repülő virágok? hiszen az orchideák már ugy is csak éppen el nem repülnek, olyan finom szálacskákon lengenek. S mennyire boldog, hogy olvashat! Édes anyja sohasem engedte regényeket olvasni, most kapott ugyan azokat is férjétől, el is olvasta, de hiszen ő oly boldog az életben, hogy felesleges mindig a mások boldogsá­gáról olvasnia. S aztán, ha a gólya leszállott a háztetőre, kive! cserélne a világon? O.t alszik, ott piheg mellette gyer­meke, hányszor borulnak könybe szemei a boldogságtól s önkéntelen imára kulcsolja kezeit: Istenem! Istenem, tartsd meg boldogságomat! Hála neked te legfőbb jóság, hogy létezni engedél! S ha talán férje aggódik, hogy a kedves baba rossz, — elfárad, ha nem alszik, majd meg fogy — az édes anyja, ha a baba még valamit nem kap enni, mily őszinte szemekkel állítja, hogy már oly erős, akár fel is kelhetne. Az igaz, hogy jó puha ágya nem fodros, «em nem hímzett ám azért kényelmesen pihen benne. 0 íincs parádéban, sem a baba s igy a házban sincs elfáradva senki, de ők épülnek a csendes, nyugalmas boldogságban. Ha évek során szaporodik a család és az apa aggódik, az anya bátorítja, hogy „majd felneveljük őket! A te anyád szegény özvegy asszony volt, mégis felnevelt ötöt s mind becsületes emberek lettek, hát mi ketten miért ne nevelhetnők fel őket? Látod, milyen szépek és kedvesek, mily jók és egészségesek. Melyi­ket birnók nélkülözni közülök? Az Isten nem hagyja el azokat, kik segíteni tudnak magukon.' A nagy fiu már iskolába jár s egyszer korábban jött haza és gyönyörködve nézi édes anyja szeretettel­jes ápolását, p ezinyke kis húgát mily türelemmel veszi karjaiba s ringatja álomba a kis elégedetlenkedőt s ekkép csacsog az anyjával: „Kedves anyám, engem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom