Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
Szabolcsvármegye alispánjától. 11 628. K. 1895. A járásl|föszoli;abiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi május hó 13-án, junius hó 10-én és U-én s a f. hó 13-án 7308, 8749, 8850 és 10566 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Pálcza községhez tartozó gróf Forgách László-féle bárgazdaságban, a Balkány községhez tartozó, Kecskés és ujhe'yi tanyákon és a Székely községhez tartozó, Sárgödör tanyán uralkodott sertésorbáncz járvány folytán elrendelt zár a mai napon feloldatott. Nyíregyháza, 1895. julius 31. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától1161 4. K. 1895. Értesítem, hogy Nyíregyháza városban Papp István kárára, ki Kálraánczhelyi Bertalannak az Ujfehértó közjégheZ tartozó tanyáján lakik — egy db. ló a f. hó 29-én takonykór miatt kiirtatott, s a mennyiben nevezett egyén ezen lovat a f. hó 20-án Kondás István ibrányi lakostól vette — a szükséges óvintézkedések megtételére ugy a dadai felső, mint a nagykállói járás főszolgabirája egyidejűleg felhivatott. Nyíregyháza, 1895. julius 31. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. JJ260. K. 1895. Hivatkozással a f. évi junius 15-én kelt 9015. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Veresmart községben Mandl Mór gazdaságában felmerült sertés orbáncz járvány nevezettnek még a zár hivatalos elrendelése előtt Piricse községbe áthajtott sertéseire elrendelt zár a mai napon feloldatotL Nyíregyházán, 1895. julius 25. Mlkt-ez János, főjegyző, mint alispáni helyettes. soknak, hogy az összeírást a velők közlendő rendelet értelmében, a meghatározott alakban a legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal foganatosítsák, előre is figyelmeztetvén őket, hogy ha az összeírás hiányossága, összeállítása ellen kifogás emeltetik, vagy az összeírást a velők közlendő rendeletben megszabott határidőben be nem mutatják, az összeírás hiányainak pótlása, illetve elkészítése végett, a mulasztó közeg terhére fogok gondoskodni. A községi elöljáróknak pedig kötelességébe teszem, hogy az összeírás teljesítésénél a hatósági orvosoknak minden irányban segédkezet nyújtsanak, mert ha a miatt panasz fog emeltetni, a kellő segély nyújtást megtagadó községi, illetve városi közeget a legnagyobb szigorral fogom büntetni. Végül a járási főszolgabiráknak meghagyom, hogy a kiadott rendelet végrehajtását úgy a f. évben eszközlendő községi ügykezelési vizsgálatnál, mint általában a községekben való megjelenése alkalmával ellenőrizze, a tapasztalandó mulasztásról hozzám jelentést tegyen. Nyíregyháza, 1895. május 6. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 28240/VI/fő. sz. M. kir. belügyminiszter. Szabolcsvármegye alispánjától. 6675. K. 1895. Nyíregyháza város polgármesterének, a községek elöljáróinak. A in. kir. belügyminiszter az 1890-ik évi népszámlálás adatait kiegészítendő, az ország területén levő elmebetegeknek összeírását, osztályba sorozását elrendelvén, annak foganatosításával általam a vármegyei főorvos s ennek utján a hatósági orvosok lettek megbízva, s az e tárgyban kiadott rendelet és a szükséges nyomtatványok a főorvos által fognak kiosztatni. Az összeírás nemcsak általános egészségügyi és statisztikai szempontból, de azon okból is, mert az összeírás nemzetgazdasági és közigazgatási szélesebb irányú intézkedéseknek kiván alapjául szolgálni, — rendkívüli fontossággal bírván: meghagyom a hatósági orvoKörrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy az 1890-iki népszámláláskor az elmebetegek száma hazánkban kisebbnek lett kimutatva mint az 1880-iki népszámlálás alkalmával, az általános tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az elmebetegek száma sajnos mértékben növekedőben van, a mit úgy az elmebetegeknek tébolydáinkban napról-napra szaporodó jelentkezése, mint a külföldön alaposan felvett statisztikai adatok világosan bizonyítanak: az 1890-iki népszámlálásnak az elmebetegekre vonatkozó adataihoz kétség fér. Minthogy pedig az elmebetegek ügyét intéző állami igazgatásnak az elmebetegek számáról megbízható adatokkal kell bírnia, elhatároztam, hogy az 1890-iki népszámlálás adatainak kiegészítéséül az ország elmebetegeit az 1895. év folyamán az erre leginkább hivatott szakértő közegekkel, a törvényhatósági tiszti, a városi, községi és körorvosokkal iratom össze. Az orvosok által felveendő statisztikánál azt reménylem, hogy bizonyos mérvű szakszerű adatok birtokába is fogok juthatni, a melyek népszámlálás utján meg nem szerezhetők, de mely adatok közigazgatási tekintetből nagy jelentőséggel birnak. Az elmebetegek összeiratása a tiszti főorvosok feladatát fogja képezni. A tiszti főorvos megindítja az alábbiak nyomán a számlálást, az év folyamán felügyel reá és ellenőrzi; meggyőződést szerez a számlálás kellő előhaladásáról és az év végével a számlálást befejezteti. Vármegyékben a tiszti főorvos a járásorvosok közreműködésével, a rendezett tanácsú városi, községi- és kórorvosok által hajtatja végre a számlálást; kerületi orvosokkal biró törvényhatósági városokban a tiszti főorvos a kerületi orvosok által ejteti meg azt; kerületi orvosokkal nem biró törvényhatósági városokban pedig maga a tiszti főorvos oldja meg. Minthogy e felvételre 9 hónap áll az illető orvosok rendelkezésére, ezen nagy 'munka minden sietség nélkül, kellő nyugalommal s utánjárással végrehajtható, a miből folyólag az adatok megbízhatóbbak lesznek s az orvosi személyzet e statisztikai felvételt különös megterheltetés nélkül végezheti. Igaz ugyan, hogy elhalálozás és új megbetegedés következtében a tiszta létszám ily hosszabban tartó felvétel által nem lesz oly hű, mint a népszámlálási rövid határidő alatt, de tekintve az elmebetegségeknek nagyobbrészt hosszú tartamát és hogy az új megbetegedés és halálozás által bizonyos kiegyenlítés éretik el a számokban, az ez úton czélzott felvétel előreláthatólag erősen meg fogja közelíteni a tényleges létszámot. Az ezen statisztikát felvevő orvos első teendőjét képezze, hogy a munka megkezdése előtt kellő beosztási tervezetet készítsen magának, úgy hogy hivatalos bejárásai alkalmával a lakosságnak hely változását és egyéb körülményeket már jó eleve mérlegelve, felvételeit ezekhez alkalmazza. A felvételek nyers anyagát a községi és kőrorvosok községenként álllitsák össze az I. minta szerint minden községről külön íven s az év végével a járásorvosokhoz terjesszék be. Oly orvosi körökben, melyek bármi okból nincsenek betöltve, a községi vagy körorvos teendőit a járásorvos teljesítse. Miután az európai statisztika adatainak eredménye szerint mondhatni minden 300 egyénre jut egy elmebeteg vagy cretin, alig lesz nagyobb község, a melyben ilyen feltalálható nem volna. S ezért az illető orvosok ügybuzgóságától elvárom, hogy akkor, a midőn ezen feladatuknak meg akarnak felelni, nem fogják a sok helyütt kevésbbé müveit községi elöljárók egyszerű tagadó kijelentésével beérni, hanem igyekezni fognak e tekintetben a község lakóitól is felvilágosítást nyerni, különösen olyan alkalomkor, mint például a himlőoltás, a midón a lakosság nagy részével érintkezésbe jönnek. Azon egyéneket, kiket nekik ilyen alkalomkor elmebetegekül vagy crelinekül bejelentenek, mindenesetre személyesen vizsgálják meg, hogy a nyert adatok helyességéről meggyőződhessenek. Felvételi ívet minden egyes községről állítsanak ki, s azon esetben, ha valamely községben elmebeteg vagy cretin nem volna, azon község felvételi ívét, mely üresen bemutatandó, ne csak a községi vagy körorvos, de a járásorvos is irja alá. E czélra ide zárva '/. küldök megfelelő számú felvételi és gyűjtőívet. A kerületekkel biró városokban a kerületi orvosok irják össze az elmebetegeket s a tiszti főorvosnak terjeszszék be. (Vége köv.) Folytatása a főlapon.
