Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

„IN Y í M V I P fe I<" — A vármegye részvét-irata. A mult szombaton tartott vármegyei rendkívüli közgyűlés, mint már akkor megírtuk, elhatározta, hogy a vármegye elhunyt alispánja: néh. Miklós László özvegyéhez részvdirat intéztessek. E részvétirat, melyet a főispán őméltóságának vezetese alatt küldöttség fog átnyújtani — így hangzik: Mélyen tisztelt nagyságos Asszony! A mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben lesújtva az igaz fájdalomtól s áthatva a legőszintébb részvéttől, vettük tudomásul az egész varmegye altal tisztelettel környezett s közszeretetben állott alispanunknak, — Nagyságod forrón szeretet férjének, — néhai miklósvári Miklós Lá-szló kir. tanácsos urnák, e varmegye közönségének szolgálatában, csaknem hosszú busz esztendőn keresztül kifejtett s mindig odaado és hanyatlást nem ismerő lelkiismeretes szorgalom és buzgosaggal eltöltött tevékenység közepette történt váratlan, — s az emberi élet átlagos idejét tekintve - igazán korai elhunytát. Nagy a mi fájdalmunk! mert kőztudomásu és kétségbe vonhatatlan tény, hogy alig volt e vármegyének oly első tisztviselője, ki az élet legszebb idejét, csaknem egy emberöltőn keresztül, ezen vármegye minden rendű és rangú lakomának javura, - ezen oly sokszor ehteloleg emlegetett vármegyei adminisztrációnak, a jelenlegi rendszer hiányai daczára is, felemelésére, lankadatlan buzgósággal s nemes kitartással, mint ő? feláldozta volna; ki szive egész melegével s nagy tehetségének teljes mérvben való érvényesítésével, még az utolsó nehéz pillanatok közepette is, e vármegyének sorsán csüggött volna; ki világító fáklyaként vezetőül szolgált volna mindnyájunknak ! nem engedve azt, hogy lépteink megtévelyedve, az igaz kötelesség teljesítés egyenes, bár sokszor göröngyös útjáról letérjenek; kinek emléke ma is úgy állana előttünk, mint egy emlék-oszlop, melyen a nagy tettek aranyba vésve vannak, az utókor számára megőrizve!; kinek a közpályán eltöltött s a legmagasabb trón által is elismert működése oly, minden lapján tiszta fehérséggel tündöklő nyitott könyvként állott volna előttünk! kiben úgy a közélet, mint a társadalom, s tisztviselő társai és barátai sorsuknak intézésében s intézményeik vezetésében oly nagy támaszát s nyugalmuk főbiztositékát vesztették volna el! De ki tudná megállítani útjában a tenger felé, sírjába rohanó folyót! ki tudná visszatartani a sújtó villámot ! ki tudná megakadályozni az enyészetet siető munkájában ! ? Bizony nincs erre halalom e földön! Igaz ugyan, hogy gyors egymásutánban haladunk a megsemmisülés lejtős utján lefelé mindnyájan, s nincs erőnk magunkat azon fentartani! s e többé-kevésbbé hosszú út, melyet életnek nevezünk, megérleli lelkünket az elmúlás tudatának: mégis fáj nekünk, fáj mindnyájunknak, s mennyivel jobban fájhat a családnak annak elhunyta, kiről mindnyájan azon hitben voltunk, hogy élete utjának végpontja még az ismeretlen távol ködében vész el, kinek számára mindnyájan egy még szebb jövőt jósolánk ! kit iine a sors váratlanul ragadott el szeretettei közül. De vigasztalja meg Nagyságodat azon körülmény, hogy a sors végzései inegváltozhatlanok! hogy e fájdalom, melyből osztályrészünket kivettük, az életben mindnyájunkkal közös! hogy van ír minden vérző sebre a Mindenható jóságos kezében! hogy lesz még öröm számára, bár a jelen lesújtó is, azokban, kik egy anya szivéhez legközelebb állanak, szeretett gyermekeiben s azok jövőjében." — Gazdasági tudósitó. Buday Gyula tiszttartó, ófehértói lakost a földmivelésügyi miniszter, a nyirbálori járás területére nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. — Műkedvelői előadások. Igenis, előadások! — mert a helybeli jótékony nőegylet azt tervezi, hogy még az ősz beállta előtt két, esetleg három műkedvelői előadást rendez. Legközelebb és pedig már a jövő szombaton, augusztus 3-án, a „Parasztkisasszony* czimü népszínmű kerül szinre. Érdekes vállalkozás műkedvelőinktől, hogy énekes darabbal is kísérletet tesznek, ámbár nem ez lesz az első hasonló eset Nyíregyházán és bizonyára a mai műkedvelők is megállják helyüket e téren is ugy, miként ezt a régiek tetlék. A főbb szerepekben Jósa Márt ha és Lukács Ilona kisasszonyok, továbbá Ktrály József, ifj. Kállny Ubul, Maurer László urak működnek közre. A próbák szorgalmasan folynak. Helyárak a rendes színházi árak lesznek s jegyek előre szintén a szokott helyen, Jakabovits Fanni k. a. dohánytőzsdéjében válthatók. Az első előadás után valószínűleg már két hétre, tehát augusztus 17-én a Rosenkranz és Güldenstern pompás vígjáték kerül majd szinre és tervbe vettek azt is, hogy ahhoz két hétre pedig három kis egy-felvonásos vígjátékot adnak elő. A kitűzött program tehát változatos. Nem érdektelen konstatálni, hogy a jövő szombati előadás lesz az első műkedvelői előadás az uj színházban. — Miért fejezték le kruchayuét! Amaz ereklyetárgyak között, melyek a vármegye levéltárából a régiségi múzeum őrizetébe adattak át, mint azt már megírtuk, ott van az a hatalmas pengéjű pallos is, amelylyel Kruchay alispán hűtlenné vált nejét lefejeztette. — Erre vonatkozólag Szaikmáry Ferenci, Szabolcsvármegye volt levéltárnoka a következőket írja nekünk: Kruchay János II. Rákóczy Ferenci kapitánya volt s parancsnoka a kisvárdai várnak. Innen csapatával a Hegyaljára rendeltetvén, hosszabb időre terjedő távolléte alalt neje: Tolvaj Borbála hűtlen lett hozzá s összeadta magát a lovászával. Mikor a hűtlenné lett asszony megérezte becstelen viseletének következményeit, kiment a kisvárdai vár alatt elterülő gabona-földre s ott elterülve a földön, .kezével gyomrát dörzsölve, láthatatlanná akarta tenni hűtlenségének következményeit.* Egv kondásnak a felesége azonban észrevette és meglátta ezt a dolgot s megszólította Kruchaynét: ,Nagyságos Asszonyom, lélek van abban; megveri az Isten érte a másvilágon!" Tolvaj Borbála igy felelt vissza: ,Nem bánom én, hogy a másvilágon mi lesz velem, csak ezen a világon meg ne tudják.* A kondás asszony azonban kibeszélte a titkot, — igy tudta meg a visszatért Kruhay gyalázatát s fejeztette le feleségét a muzeumunkban őrzött palossal. Eddig i levél s ebben a világításban minden romanticismusa szertefoszlik annak a történetnek, mely idáig a Kruchay alispánné bűnös szerelméhez fűződött. Hangverseny és inüvészcstély a Sóstón. A nemzeti színháznak a Sóstón nyaraló tagjai nem elégedtek meg azzal a művészestélylyel, melyet a mult szombaton a színházban rendeztek, hanem kint a Sóstón is rendeznek ma, vasárnap este egy művészestelyt, meg pedig nyári mulatsággal egybekötve. A mulatsag reszletei közé tartoznak a délután 6 órakor kezdődő tretas játékok, utána a művészestély az alábbi programmal, mely után a szigeten tűzijátékot rendez a fürdő ezermester pénztárnoka Dalnoki Gaál Gyula s végül táncz következik. A művészestély programmjában két szam helyi szerzőtől való. Az egyik a „ Vallomás* monolog, szerzője Andor József, ki mint tárczairó, Cyprián álnév alatt ismeretes, — a másik a .Csók' költemény, melyet ifj. Krrekes József helybeli kir. aljárásbiró irt, ki Themis szolgálatában sem lett hűtlen a költészet múzsájához. Mindkettőt Keczeri Irén adja elő. A művészesztély részletes műsora egyébként a következő: 1. Nyitány „Hunyadi László" operából. Előadja Benczy Gyula zenekara Benczy Gyula személyes veszetése mellett. 2. „Egy kedves ember" monológ Gabányitól. Előadja: Zilahi Gyula. 3. „Hullámok" szerzé és előadja Gaál Pál. 4. a) „Bűvös szemed" Franztól, b) „Bucsu" Kerntől, c) „Erik a gabona" Aggházytól, énekli: Z. Singhoffer Vilma. 5. „Gultur historico democratico geografico" humoriszlikus felolvasás, irta Gabányi és Zilahi, felolvassa Abonyi Gyula. 6. Magyar dalok, zongorán előadja Gaál Pál. 7. Tréfás egyveleg, előadja Zilahy Gyula. — 8. „Minek is van szerelem a világon", 4 szakaszban (tavasz, uyár, ősz, tél), előadja Abonyi Gyula. 9. a) „Vallomás", monológ Andor Józseftől (Cyprián), b) „Csók" költemény, Kerekes Józseftől, előadja Keczeri Irén. 10. „Polonaise" Chopintől, zongorán előadja Gaál Pál. — „Öngyilkosság" c^imea lapuik legutóbbi számában, V.-Pércsről Büog Ferencz aláírással küldött tudósítás nyomán egy újdonság jelent meg, amelyre vonatkozólag most az abban érdekelt özv. Rippuportné a következő levelet küldötte be hozzánk: Tekintetes Szerkesztő ur! B. lapjának folyó évi 29. számában feledhetetlen leányomnak hirtelen történt elhalálozására vonatkozólag, a legképtelenebb vádakkal telt s bizonyára álnév alatt beküldött értesítés folytán „Ougyil kosság" czimen egy közlemény jelent meg, a melyre vonatkozólag elviselhetetlen fájdalma im közepette csupán csak azt jegyzem meg, hogy az egész közlemény valótlan. Leányom elhalálozása után a helybeli kör orvos az elöljáróság közbenjöttével szívszélhűdés által okozott halált állapított meg. A titokzatos értesítőnek minden más állítása arra irányul, hogy a többféle szempontból megmagyarázható ellenségeskedésében fájdalmamat növelje. Az ilyen tisztességtelen eljárás elítélését a nagyérdemű közönségre bizom. Kelt Nyir Acsád, 1895. julius 25. Özv. Rappaportné. Megjegyezzük még, hogy ugyan ez esetre vonatkozólag Reiner Gyula magánzó aláírással is kaptuuk a héten egy levelet, amelyet azonban az érdekelt Rappaportné czáfolatával szemben nem közlünk. — Nagy verekedés a királytelki állomáson. Hadházról való 52 munkás és a „Belegrád"-tanya 2.2 bérese között nagy verekedés támadt e hó 21-én. Még eddig nem tudni, hogy mi volt oka az összeütközésnek. Tény, hogy a hadháziak kaszákkal felfegyverkezve megtámadták a béreseket. Ezek persze nem hagyták magukat és kezeügyükbe eső fegyverekkel verték vissza a feldühödt támadókat. Nagy vérontás fejlődött ki az összeütközésből. A béresek végre hátrálásra kényszeritették az aratókat, akik zúzott fejjel, összekaszabolt karokkal, véresen, vad futásban kerestek menedéket. Az aratók a tengeri vetésben bújtak el. Alig maradt közülök valaki épen. A harcz vége az lett, hogy Czibere Gergely hadházi lakos életveszélyes, Karmanyáczky János belegrádi lakos és 12 hadházi ember súlyos, mig 1 1 hadházi ember könnyebb sérüléseket szenvedett. A budapesti lapok itteni levelezői ismét szokott nagyításaikkal tudósították lapjaikat ez esetről, halottakkal borítva el a harcz színhelyét s rémes színekkel festve a haldoklók nyögését. Egyébként a törvényszék, — a csendőrség értesítése alapján, a vizsgálatot azonnal megindította. — Epileptikus rohamok közoen a kisvárdai „kákás" tóba fulladt Salamon József oda való lakos. Akik mentésére siettek, már csak holttestét húzták ki a vízből. — Vivóverseuy Nyíregyházán. Jeleztük már lapunkban annak idején, hogy Benedek Gyula debreczeni vívómester városunkban 8 heti vivótanfolyamot nyitott. A tanfolyamnak számos látogatója akadt s Benedek vívómester most a nagyközönség előtt is beakarja mutatni tanítása eredményét. E végből augusztus hó 1-én, csütörtökön vívóversenyt rendez az ág. ev. főgymnasium tornacsarnokában délután 5 és 6 óra között, a mely alkalommal vívó-mesterek és amatőrök egyaránt fogják kardjaikat összemérni. A mérkőzés u. i. nagyobb szabású lesz. Kükemezcy Árpád abonyi vívó-mester, Benedek Sándor fővárosi vívómester (a Fodor Károly iskolájából), valamint Dr. Vermes Lajos szabadkai amatőr, országos bajnok fognak 6—6 voltra, egész testre mérkőzni. Az amatőrök 4—4 voltra mennek és pedig a Kükemezey vívómester abonyi tanítványai fognak mérkőzni a nyíregyháziakkal. A verseny tehát előreláthatólag nagyon érdekes lesz. A mérkőzésre belépő jegyeket árulnak. Az ülőhelyekert 2 koronát, az álló helyért 1 koronát kell fizetni. — Eljegyzés. Kovács János gávai gór. kath. énekl. tanito e hó 21-én eljegyezte Csehy Etelka kisasszonyt, Csehy Péter róm. kath. tanító kedves leányát. — Iparosaink ügyeimébe. A vármegyei hajdúk luhlzatának és csizmabeli szükségletének az 1896. 1897. és 1898. évekre való biztosítása Cíéljiból szeptember hó 9-én délelőtt árlejtés lesz a vármegyeházán. Ajánljuk e körülményt érdekelt iparosaink figyelmébe. — Köszönet nyilvánítás. Szegény izrael. elemi tanulók kiruházására, Horovicz Sándor által kezemhez juttatott 3 forintot, megköszönve ezennel nyugtázom. Dr. Vadász Leo. — A bátor rendőr jutalma, Gincsai Pál nyíregyházi rendőr azelőtt kél héttel egy éjszakai tűz alkalmával az égő házba rohant, hogy onnan a benn rekedt apró gyermekeket kimentse. Alig ért^az ajtóhoz, az égő nádtető egy része rászakadt s csak égési sebekkel tudott kimenekülni a ráomló tűz alól. — A derék rendőr számára Juhász Etele ur gyűjtést indított s 120 forintot gyűjtött össze, mely összeget a még mindig kórházban sínylődő derék ember családjának már átszolgáltattak. Gincsait különben a gondos orvosi ápolás meg fogja menteni s szolgálatát nemsokára elfoglalhatja. — Köszönet különben a humánus gyűjtőnek és a jólelkű adakozóknak. — 250 köbméter tűzifa szükséges a jövő esztendőben a vármegye központi hivatalainak fűtésére. Ennek szállítására nézve augusztus 24 én d. e. 10 órakor árlejtés lesz a vármegyeháza kistermében. Müvész-estély. A mult szombaton tartották meg Zilahyék művészestélyüket, mely iránt akkora érdeklődés nyilvánult hogy a színház, különösen a páholyok és földszinti része' teljesen megtelt. Az estélyt Gaál Pál zongoraművész nyitotta meg, játékának hatásából azonban a teljességgel élvezhetlen' zongora nagyon sokat lerontott. Utánna Zilahy Gyula az ,Élet" és „Bányaszerencsétlenség" ezimű vigmonológokat adta elő, ezalatt azonban a színpad felett függő egyik lámpa annyira füstölni kezdett, hogy a közönség gyengébb idegzetű része nem az előadást figyelte, de azt leste, melyik pillanatban robbau szét a lámpa, a melyből ugyancsak tódult a láng felfelé. Reméljük, a rendőrségben van, illetve volt annyi erély, hogy a hibás díszítőt felelősségre vonta az okozott nem kis mérvű izgalomért. Ilynemű feltűnő gondatlanság különben sem most tőrtént meg először a színházban. A lámpát különben a közönség hangosan nyilvánított figyelmeztetése és kívánsága folytán, leeresztett függöny mellett, szerencsésen eloltották. Az incidens után Zilahyné Singhoffer Vilma észrevehető izgatottság mellett jelent meg a színpadon ós kezdett énekébe, aminek bizonyára az emiitett okból származó „lámpaláz" volt az oka. Szépen csengő, erőteljes, de még nem teljesen kiművelt hangon énekelte a Tanháuser-beli áriát. A közönség rokonszenves tapsokkal fogadta és jutalmazta a fővárosi hangversenyek ünnepelt művésznőjét. Az ismeretes „Egy csésze thea" czimű kis vígjátékban Keczeri Irén a nemzeti színház fiatal művésznője mint Villedeuillné hódította meg a közönséget fesztelen, mesterkéletlen játékával, csinos megjelenésével ős kellemes organumával. Cimouflet Zilahy játszotta egészséges humorral, s az összjátékot Abonyi (Viliedeuill) és Ábonyiné egészítették ki. Tetszést aratott a Gaál P**\ által megzenésített „Szerelem" czimü melodráma is, melynek szövegé

1 Gegus Dániel irta. A zenekiséretet maga a szerző játszotta. Majd ismét Zilahyné énekelt néhány dalt, melyek után Zilahy előbb Sipulusz kaczagtató „Fürdőorvosá"-val, ráadásul pedig különösen a „Kont" szavalásába belesülő' diák utánzatával keltett szűnni nem akaró viharos derültséget. Még a „Bölcs tanács'-csal is meg kellett toldania számát. • I Az estélyt Gaál Pál fejezte be magyar nótáivalSzép technikájának mindenesetre megfelelő művészi egyéniségét azonban itt sem érvényesíthette a zongora gyarlóságai miatt, Az estély után a közönség egy része ós a közre működők a szomszédos Pacsirtába vonultak át. Csarnok. Az ügyvéd ur elmélete. Dr. Kérész Pál letévén az ügyvédi vizsgát, kiszegeztette az aranyos czégtáblát annak a háznak a kapujára, a melyben lakott. Egyik szobáját irod&nak rendezte be, a másik megmaradt szalonnak, a harmadik pedig hálószobának. Ezzel elkészülve, föltette magában, hogy reggeli 8 órától délig és délután 3 tói 5-ig a jogkereső közönség szolgálatára áll, ez órákban irodájában tartózkodik é3 azt csak akkor hagyja ott, a mikor a jogkereső közönség érdeke ugy kívánja. Ezt az elhatározását dicséretesen keresztül is vitte ós julius 1-én reggeli 8 órakor már az irodában ült s nem lévén egyéb dolga, a reggeli hírlapot olvasgatta. A bratkovici ügyről volt benne szó, elég érdekesen, de a szokásos újságírói fantáziával kiszínezve. Kertész Pál olvasván az újságnak az ügyhöz fűzött elmélkedését is, ugy találta, hogy ha ez az eset czivilek közt történt volna, igen szép és hatásos védőbeszédet lehetne tartani a 23 delikvens érdekében. Körülbelül megkomponálta beszédét déli 12 órára akkor ebédelni ment. Ebéd után kávéház két párti karambol. A délutáni 3 óra már ismét otthon találta az íróasztala mellett. A délután folyamán nagyon unatkozott, de azért kitartott otthon egész 5 óráig. Igy folyt le körülbelül 4—5 napja, azzal a különbséggel, hogy a bratkovici zendülés helvett egyéb szenzácziós hiteket talált föl az újság s e tekintetben a dr Kérész Pál elmélkedéseinek anyaga meglehetős változatosságot mutathatott föl. De a délutánok szörnyen unalmasok egyre kiálhatatlanabbakká lettek, ugy, hogy az ügyvéd űr kitartása valóban bámulatot érdemel. Egy unalmas délután, a mint égő szivarjából a piafond felé fújdogálta a kékes karikákat és fali órájának a nagy mutatóját a pokolra kívánta, a miért olyan lassan mozog, eszébe jutott, hogy szörnyű magánosságán igen egyszerű módon segíthetne: asszonyt kellene hoznia a házhoz. Ez nem csak arra volna jó, hogy hivatalos órák rendesen munka nélküli perczeiben életének egyhangúságába némi változatosságot öntene, hanem fölmentené őt a vendéglőbe való étkezés alól is, a mi ismét lehetővé tenné, hogy nem kellene