Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

Melléklet a „IVTyírvidék" 1895. 5Q~ik számához. A határozati javaslatra nézve a főispán úr igy formulázta álláspontját : Minthogy ő a vármegye bizottmányi tagjainak jelentékeny részét f. hó 7-én a végből hivta egybe értekezletre, hogy: „egyes — (tehát nem az összes) tiszti állások" betöltése kérdésében kellően tájékozva legyen, s eként a közvélemény közvetlen nyilvánulását a választást megelőző kijelölő eljárás alkalmával figyelembe vehesse; minthogy ebből kifolyólag a megtartott értekezleten a feltett kérdések a jelen voltak akadálytalan felszólalásai mellett megfelelő megoldást nyertek, — s igy azokban a főispán a kivánt informatiót megszerezte, — s az értekezletet csak akkor zárta be, raidőu ezekhez már senki hozzá nem szólott; minthogy a feltett kérdések megvitatásán tul menni soha sem volt czélja, — s jelenben is képtelenségnek tartja azon feltevést, — hogy azon alkalommal tovább menni egyáltalán lehetett volna, — mindezen okoknál fogva; tiltakozik azon vakmerőség ellen, melylyel saját elhatározásából tett intézkedése és eljárása terén ót korlátozni megkUérl ették. — tiltakozik az ellen, hogy neki, — ki 6'/, évi fóispánsága alatt, valamint azelőtt több mint 30 éven át mindég a megye autouom jogait tartotta szem előtt, azok adjanak leczkét és azok dúlják fel a vármegye békéjét, — kik a közügyek intézése terén ismeretlen nagyságok, — a kijelenti, miszerint mindezekért reájok háritja a felelősséget, s minden saját tényeiből folyó esetleges következményekkel szembe száll, — valamint biztositjaafennti nyilatkozat iróját, hogy ilyen fellépéssel Szabolc->vármegyében bajosan fogja az indigenatust megszerezni. Választási mozgalmak A Silainoo Tivadar és társai által összehívott s lapuuk legutóbbi vasárnapi számában már jelzett értekezletet hétfőn délelőtt 11 órakor tartották meg a .Korona" vendéglő kistermében. Mintegy 60 bizottmányi tag vett részt az értekezleten, melynek tanácskozásában, Komis Ferencz vezetése alatt Salamon Tivadar, Menyhért János, Mezőssy Béla, Orosz Sándor, Liptay Béla szólaltak föl. Az értekezlet elfogadta a többek között az alább közlendő határozati javaslatot, s kimondotta, hogy a jelölésekben való megállapodások érdekében 16 án ujabb értekezletre jönnek össze. A határozat igy szól: Minthogy Kállay András úr (3 Méltósága, Szabolcsvármegye főispánja a vármegye bizottmányi tagjainak jelentékeny részét folyó hó 7-ére a végből hivta egybe értekezletre, hogy „az egyes tiszti állások betöltése kérdésében kellően tájékozva legyen, és eként a közvélemény közvetlen nyilvánulását a választást megelőző kijelölő eljárás alkalmával figyelembe vehesse,' — minthogy ebből kifolyólag az ezen értekezletre egybehívottak teljes jogosultsággal várhatták, hogy — meghallgatás végett hivatván egybe — meg is fognak kérdeztetni ós meg is fognak hallgattatni, — minthogy azonban ezzel szemben az történt, hogy az értekezleten eluökló Méltóságos főispán Ur az egyes járási tiszti állások betöltése tárgyában nemcsak hogy kérdést nem intézett az értekezlethez, hanem az e tárgyban felszólalókat és illetve felszólalni óhajtókat még csak meghallgatni sem akarta, sőt a tanácskozás — senki által sem óhajtott, de a jelenvoltak által még csak fel sem tételezett — váratlan berekesztésével, élénken nyilvánult tiltakozás daczára, egyenesen kizárta, hogy a jelzett fontos állások tekintetében az értekezle ten bárki is nyilatkozhassék: Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának — politikai pártállásra való tokintet nélkül itt egybegyűlt — tagjai, a közérdek iránt tartozó kötelességüknek tekintik, hogy önérzetük parancsoló szavára hallgatva ezennel kijelentsék, miszerint méltóságos Kállay András főispán ür ezeu eljárása a meghívottakra sértő volt, s hogy ezen eljárás folytán „a közvélemény közvetlen nyilvánulását czélzó értekezlet czéltalanná, a közvélemény nyilvánulása pedig lehetetlenné tétetett, s bogy a szép jelszó alatt egybehívott értekezlet által a tanácskozás elején a főispán uruak kifejezett köszönet indokolatlanul és alaptalanul elólegeztetett. Tiltakoznak az itt egybegyűlt bizottmányi tagok az ellen, hogy Szabolcsvármegye közönsége és illetve a deczember 7-iki értekezlet a tisztújítás tekintetében meghallgatottnak tekintessék, — tiltakoznak az ellen, hogy a közvélemény nyilvánulása éppeu az alkotmányosság jelszavaiuak hangoztatása mellett fojtassék el, és mélyen sajnálva, hogy a főispán ür Ó Méltóságának most panaszolt eljárása által és a forma által, a melyben az jelentkezeti, a vármegye közönségének annyira óhajtott nyugalma fel lett dúlva, egyenesen a főispán úr O Méltóságára hárítják a felelősséget mindama áldatlan körülményekért, melyek a béke eme feldulásából és az összhangzatos működés megzavarásából esetleg szár mazandanak. • * * A Nyiregyházáu lakó vám igy JÍ bizottmányi tagok e hó 10-én tartott értekezletéről a következő jegyzőkönyvet közöljük: Jegyzőkönyv! Felvétetett Nyiregyházán 1895. évi deczember hó 10-ik napján a Nyiregyházán lakó vármegye bizottsági tagok értekezletéről. Tárgy: A küszöbön álló vármegyei általános tisztújítás feletti eszmecsere s a központ főbb tisztviselői megválasztása iránti egyöntetű megállapodás létrehozása. Megyery Géza értekezleti elnök mindenekelőtt melegen üdvözli a megjelenteket s arra kéri őket. hogy a folyó évi deczember hó 17-iki vármegyei tisztújítás alkalmából, a mindnyájunk által óhajtott vármegyei jó közigazgatás elérése s elősegítése érdekében igyekezzék ki-ki legjobb meggyőződése és belátása szerint a választásban résztvenni; felkéri továbbá a jelenlévő választókat, hogy határozzanak az iránt is: miszerint a jelen értekezletben, a központi tisztviselők közül kikre nézve történjék megállapodás? s kiterjeszkedjék-e az értekezlet a járási tisztviselők jelölésére is? Határozat. Az értekezlet hosszabb ideig tartó eszmecsere után egyhangúlag megállapodik abban, hogy a folyó hó 17-iki vármegyei tisztujitásnál már a kijelölő választmány megalakításánál, azután a központi tisztviselők közül az alispán, főjegyző, első aljegyző, árvaszéki elnök, tiszti fő- és alügyész és árvaszéki ülnökök választásinál — respektálva kinek-kinek eddigelé lekötött szavát — állást foglal s alábbi megállapodásait igyekezni fog érvényre juttatni. A miért is 1-ör megbízza Somogyt Gyula bizottsági tagot, hogy a választó gyűlésen kijelölő választmányi tagokul hozza javaslatba a megválasztásra Bory Béla. Gencsy Albert és Lázár Kálmán bizottsági tagokat, 2-or az alispáni állásra egyhangúlag Mikecz Ján«s jelenlegi alispáni óhajtja, 3-or főjegyzőül a jelenlevők nagy többsége Mikecz Dezső jelenlegi első aljegyzőt, 4-er első aljegyzőül, ha Mikecz Dezső főjegyzőül vagy főszolgabíróul választatik, Sipos Béla Il-od aljegyzőt, 5-ör árvaszéki elnökül a jelenvoltak közül 13-an Bégányi Ferenczet, 11 -en Péchy Gyulát és 3-an Okolicsányi Gézát, (5-en nem nyilatkoztak). 6-or főügyésznek egyhangúlag Szikszay Pál jelenlegi főügyészt, 7-er alügyésznek egyhangúlag Fejér Imre jelenlegi alügyészt, 8-or] árvaszéki ülnökökké: a) első helyen esetleg Péchy Gyulát, de ha elnökké választatnék, az esetben Okolicsányi Gézát, b) második helyen esetleg Okolicsányi Gézát, de ha ő első helyre választatnék, Böszörményi Kornélt, c) harmadik helyen esetleg Böszörményi Kornélt, de ha előbb megválaszlatnék, Nóvák Gyulát, d) negyedik helyen esetleg Nóvák Gyulát, előző helyre lett megválasztatása esetében Bogár Lajost, ha pedig az 5-ik ülnöki állás rendszeresittetnék és Bogár Lajos a rendszeresítve lévő állások valamelyikére meg nem választatnék, úgy ezen uj állásra kizárólag őtet, 9-er dr. Lövey Eleket, ha árvaszéki ülnöki állásra nem jelöltetnék, egy főszolgabírói állás elnyerésében óhajtja az értekezlet elősegíteni. Végül 10-er kijelenti az érlekezjet, hogy az egyes járások tisztviselőinek választásánál az illető járás többségének akaratát — ha a jelölt ellen hivatali vagy jeliemi alapos kifogás fenn nem forog — támogatni igéri. Ezzel az értekezlet — fentebbi megállapodásait hirlapilag közzététetni elhatározván — berekesztetett s a jegyzőkönyv aláíratott. Kelt mint elől jegyzette: Májerszky Béla. értek, jegyző. * * Vettük még a következő értekezleti meghívókat: Tisztelt elvtárs úr! A ssabolcsmegyei függetlenségi és 48-as párt folyó hó 7-én tartoti közgyűlésének egyhangglag hozott hatá rozatából kifolyólag — a régi szokás és gyakorlatnak megfelelően — van szerencsém tisztelt czimedet a deczember hó 16 án délután 6 órakor Nyiregyházán a Pacsirta vendéglő éttermében megtartandó közgyűlésre tisztelettel meghívni. Ez alkalommal a vármegyei általános restaurátió és az ezzel kapcsolatos kérdések megvitatása fogja a napirend tárgyát képezni. Ujfehértón, 1895. deczember 10 én. Hazafias tisztelettel az elnökség nevében: Mezössy Béla, p&rtjegyzó. Felkérem tisztelt megyebizottsági tdg urat, hogy a nagyságos Komis Ferencz úr által Nyiregyházán deczember hó 16 ik, azaz hétfőn délután 4 órakor a .Korona* vendéglőbe összehívott értekezletre megjelenni szíveskedjék. Tisztelettel Gencsy Béla. Ezredéves kiállítás. Lapunk, mint azt vasárnapi számunkban már jelentettük, képviselve volt a mult vasárnap a kereskedelemügyi miniszter meghívása folytán azon a szemlén, melyet a kiállítási előmuukálatok megismerésére a vidéki hírlapok képviselői tettek. Ebből az alkalomból közöljük itt a kiállításról a következő ismertetést: • * * A kiállítás madártávlatból. (Elöntés kalauz az ezredévei orwágos kiillitii területén.) Az Andrássy úttal szembeeső fóbejáró impozáns diadalivszerü épület lesz. A kiállítási területen kivül esik az uj műcsarnok, mely a magyar művészetet (festészet, stobrászat, építészet) foglalja magában ; tervezője nem a külsó díszre, hanem a belső kényelemre helyezte a fősúlyt. A kiállítás területére széles hid vezet. A hid maga érdekes kiállítási tárgy. A hídtól balra terül el a hadügyi kiállítás nagyszabású csoportja, mely a hadászat összes eszközeit és segédszereit együttesen mutatja be. A magyar kir. honvédség, a hadseregszállítók a sziget innenső részén, a hídi tengerészet és a közős hadsereg a túlsó részen •fialják el kiállításukkal a szánukra fmtartott területet. A sziget két partja hajóhíddal lesz összekötve. E kiállításból a kozöuség meg fjgja ismerni a hadsereg óriási szerveietét és órapontosságu gépezetét. A Nidor-szigeten egy kis vendéglőn kivül három nagyobb épület vooja magára figyelmünket. Ezek Budapest főváros pavillonja, a kereskedelem-, pénz-és hitelügy pavillonja és József fóherczeg pavillonja. Budapest székesfőváros nagyszabású csarnokában be fogja mutatni a fóváros szellemi és anyagi fejlódésere vjoatkozó adatokat; a száraz statisztikai táblátatokon kívül szelvenyeadt es modelleket minden nevetete>ebb alkotásról, melv a íÓTirosoak nemcsak rohamos fejlődését, haneui emberisééi es művelődési intézményeit dicséri. A kereskedelmi cs iportban először szerepel majd nálunk a kereskedés és ennek minden fontosabb segede-zkóte, fókép a pint- és hitelügy lehetőleg történeti fejlődése szeriül bemutatva. József fóherczeg igen díszes s at exredévi ünnephez méltó pavilloujábtu föl fogja tüntetni uradalmai termelésének eredményeit. Mielótt utunkat tovább folyUtnók, tegyünk sétát a Széchenyi-szigeteli, mely kitárólag a történelmi főcsoportot foglalja magába. At épületcsoport eredetisége már messziről majára vonja figyelmünket, átátadok története látszik rajta már kívülről is. Mutatja Stent Istvántól kezdve a közelmúltig a hitai ópitöstet-történet legkiemelkedőbb moitanatait, at Árpád kori templomot és zárdát, a középkori lovagvárat (Vajdi Huuyad), a közelmúlt reuaibsance-épületét s az átmenetekben ós díszítésekben nevezetesebb épitésieti alkotások emlékezetes maradványait, u. m. a segesvári várloroyot, a csütörtökhelyi kápolnát, a bártfai városháza, a fricsi-vár, a Thököly vár, stb egy-egy érdekes motivumáL A remissance udvart remek szobrocskák díszítik, melyek mindannyian egy egy eszmét, egy-egy jelvényt képviselnek. A csarnokok belsejének Csudálatoson változatos tartalma elénk tárja az ezer év kulturtörtóuetét egyes kimagasló eseményeiben, a mint a hadviselés fejlődésének sokféle mozzanatai, az egyházi és világi műtörténet feljegyezni való eseményeket hagyott hátra, a mint műemlékeink és történelmi kincseinek egymás mellé sorozása a tudás, a vitézség, a munka, a szorgalom maradványait mint feuinaradt vagy helyreállított emlékeket tárja a kegye letes utódok szeme elé. A vadászat, halászat és pásztorélet törtenetének feltüntetésére külön pavillonok szolgálnak. A mult dicsőséges emlékeinek méltatása után elhagyjuk a szigetet, hogy megismerjük a mai Msgyarországot. A Nádor-szigetre vetető ódon hídon áthaladva, felkeressük a kiállítás felsó zugát, a kiállítás faluját az ő érdekes csárdájtval, templomával, községhátával, iskolájával, kórházával s tűzoltó-telepével. E különlegességek részben történeti érdeküek, főleg azonban minta gyanánt szolgáinak arra nézve, hogyan épilseu a legkisebb falu kórházat, tűzoltó-telepet, községházát és iskolát. A hátiipari különlegességeink forgalomba hozatalára, a faluban látni fogjuk Magyarország néprajtát, at egyes vidékek típusait, a mint ezek a nép hamisítatlan otthonában kifejezésre jutnak. A háziipari csoportok után következik az őstermelés az ó számtalan csarnokaival es pavillODjaival. A határmesgyét azonban Bosznia és llerctegovina külön kiállítása foglalja el igen uagy területen. Egy nagy iparcsarnokou kívül kisebb, az etbaografia feltüntetésére alkalmas épületek is lesznek a bosnyák területen A bosnyák kormány természetesen nagy gondot fordít Bosznia és Ilerczegovina művelődésének és haladásának bemutatására. Az őstermelés bel <

a:-dá«ára szolgálnak a következő fóbb épületek: a nagy mezjgazdasigi csarnok, a selyemtenyésztés, a vizépitészet, az erdésr t, meteorológia, a dohányjövedék, a tejgazdaság, a kerté»tet, a szőlóstet, borászat, a ménesbirtokok pavillonja *s at időleges kiállítások csarnoka. Ide tartotik még (i hid mellett elhelyezett) halászati pavillon s több mahánpavillon, u. m. Koburg hsrezeg, Frigyes főhercteg, gr. Batthyány, Földváry gazdasági pavillouja, Mauthner kertesteti pavillonja, tej elárusító- és fa pavilknok. A mezőgazdasági csoport ós at igazgatósági épület közötti rést a horvátoké. Nagyszabású ipar- és mezőgazdasági csarnokban fogják termelésük erejét bemutatni. Lesz külön műcsarnokuk, borászati és kóstclócsarnokuk és erdészeti pavillonjuk. Lejebb haladva a kényelmesen berendeiett igatgatósági épület felé, utbao találjuk s síivattyutelepet, melynek at a rendeltetése, hogy a tűzvédelmi Intétkedóseket a legnagyobb mértékben butositsa; at igitgatósági épü let mellett van a rendőrkapitányság épülete, egy dunai halászcsárda, az aquarium, a kereskedelmi tengeréstet és a folyamhajózás helyiségei, mely utóbbi státnára at eddigi üj korcsolyacsarnok alakíttatott át. Visszatérve at erdésteti csoport végállomásához a területen egymás mellett találjuk a metógaidaiigból f jlődött két* hatalmas iparágnak pavillonjait, a ctukoriparét s a malom iparét. (A stesz-ipar at iparcsarookba szorult, a stestca italok csoportjába. A Ganz gyár pavillonjával kezdődik at ipari csoportok bemutatása. A nagy Gaot féle gyár, mely a vasfém- és gép ipar, at elektrotechnika s a waggoogyárlás teréu fogj i hatalmas erejét feltüntetni, méltóképen ketdi meg at ipari csoportokat. Körülötte svrakotoak a bihar stilágyi petroleumipar, a budapesti á.-váDyolaj s a magya petróleum ipar»ár*ulat apró pivilloujai, melyeknek tar ialma síimén uj és érdekes lest a stemléló nagy kötön ségre oétve. A régi iparcsarnok megújítva és kibővítve foglalja magába a nagv ipari csoportokat, u. m tt élelmi czikkek és stestes italok, a vegyéstet, at agyag és üvegipar, a bór, ruházati és stövőiparok, at arany-ezüstművek és apró-áruipar, végre a bútoripar és dekoratív lakbéréndetések nagyarányú csoportjait. A kiállítás baloldali területéo is folytatódik a hazai iparnak bemutatása. A közlekedési csarnok, mely a magyar államvasutak kiállítását is magában foglalja, fóleg a vasutak terén oly érdekes ós tanulságos gyűjteményt mutat be, mely iránt a szakkörök már most is méltán érdeklődnek.