Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-14 / 28. szám

(N y 1 K ^ I » É hogy miután az e tekintetben szükséges adatok jelenleg rendelkezésre nem állhatnak, hivassék fel a kir. tau felügyelő, hogy a jelzett alap jelenlegi állapotát, kezelé­sét, valamint azon körülményt, hogy Nyir Adony község­ben az 5"/, os iskolai adó jelenleg mily mérvben vau igénybe véve, 8 mi módon lehetne ezen községben a köz­ségi iskolát mielőbb létesíteni? — a jövő havi közigaz­tási bizottsági ülésre beadandó jelentésében részletesen tüntetve föl. A közigazgatási bizottság — meg lévén győződve arról — hogy Nyir-Adony községben egy fele­kezeti nélküli iskola mielőbbi létesítése főleg magyar nemzetiségi szempontból föltétlenül szükséges — bár a tanfelügyelő szóbeli jelentéséből ez alap rendszeres kezeléséről értesülést nyert, a tett indítványokat egy­hangúlag elfogadta. — Elismerés. A vármegye közigazgatási bizott­sága caUtörtúkóu tartott ülésébea a főispán ur óméi­tósá-a — a h. alispia havi jelentése tárgyalásánál — azon indítványt terjesztette elő, hogy ameaayibeu ezen jelentésből a bizottság meggyőződést szerezhetett a felől, hogy a vármegye ez idő szerinti helyettes alispánja, Mikecz János főjegyző, a jó közigazgatás megteremtése es biztosítása érdekében minden lehetőt megtesz s a legközelebb kiadott s jelentésében feltüntetett intézke­dések arról tesznek bizonyságot, hogy ó e téren nem csak a jelenlegi helyzetet fentartaui, de azt hova tovább teljes alapokon fejleszteni törekszik: a jelzett irányban tett iotézkediseiért a bizottság köszönetet szavazzon. A bizottság a főispán indítványát egyhangúlag elfogadta s ehez képest Mikecz János főjegyző, h. alispin irá­nyába elismerését nyilvánította. — Megintett árvaszék. A nyíregyházi városi árva­szék legutóbbi jelentéséből a vármegye közigazgatási bizottsága ama meggyőződést merítvén, hogy a városi árvaszék nem fejt ki kellő tevékenységet, felhívni hatá rozata Nyíregyháza város polgármesterét, mint a városi árvaszék elnökét, hogy hasson oda, hogy a vezetése alatt levő árvaszék többet dolgozzon. — A szabolcsinegyel általános tanító egyesillet e hó 8-dikán tartotta meg évi közgyűlését, Pazar István egyesületi alelnök vezetése alatt, a vármegyháza nagy­termében. A közgyűlést Miklós László alispán, az egye sülét volt elnökének halála bejelentésével nyitotta meg Patar István alelnök. Mély megindultsággal tolmácsolta a veszteséget, uiely vármegyénk e kiváló férfiának el­hunytával a tauitó egyesületet is érte s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy nagyérdemű elnökéuek emlé két jegyzőkönyvében megörökíti. Az elnök visszapillan­tást vetve azután az egyesület 18 éves működésére s üdvözölve a vendégekül megjelent Velkey Pál kir. tan felügyelőt és Beacs László polgármestert — a közgyű lést megnyitotta. Ezután Stoff'an Lajos egyesületi jegyző terjesztette elő a választmány inult évi jelentését, s ebből kifolyólag elhatározta a közgyűlés, hogy a magyar­országi tanitó egyletek történetének összeállithatása végett az egyesület 18 éves működését magában fog­laló, a főjegyző által irt művet 150 példányban kiüyo­mattatja A Magyarországi Tanítók Országos Bizottsá­gának Aradon folyó óv junius 9, 10- és Il ik najiján tartandó naggyülésére, az egyesület képviseletében Wer­ner Gyula újonnan megválasztott főjegyző és Pazár István választmányi tag küldettek ki. „Miképen kezel­tessék a faiskola, hogy czéljának megfeleljen" czimü pályakérdésre beérkezett mű a bíráló bizottságnak és választmánynak javaslatai alapján 2 db. aranynyal meg­jutalmaztatott. írója Dömötör Ferencz, napkori tanitó. ,A uópiskolai nyelvtan tanításánál mily eljárás köve­teadó, hogy a fogalmazási eljárás miuél tökéletesebben eléressék?* czimű mű megdicsértetett. írója Fischer Annin kisvárdai tanitó. Azután felolvastattak az egyesü­leti péaztár és köayvtár állásáról szóló évi jelentések. Ezután a tisztújítás ejtetett ineg. Elnökké 15 szavazat­tal Orsovszky Gyula nyíregyházi r. kath. vezető tonitó, első alelnökké Stott'an Lajos volt főjegyző; másod al­elnökké Balogh Jáaos kisvárdai állami tanító, főjegyzővé Werner Gyula, első aljegyzővé Kubacska Istváu, másod aljegyzővé Ozvald József, pénztárossá Szábó Étidre róm. kath. tanitó, könyvtárossá Szesztay János választattak meg 3 évi időtartamra, megalakittatott továbbá a tíz tag­ból álló választmány és megválasztanak az Eötvös-alap gyűjtő-bizottság tagjai, élén Pazárlstváü elnökkel. írásbeli íuduváuy alapjáu Kállay András főispán, Velkey Pál kir. felügyelő ós Likits Vendel fővárosi igazgató tanitó az egyesület tiszteletbeli tagjaiul választattak meg s egy megyei tanszermuzeumaak létesítése elhatároztatott. A jövő évi közgyűlés, a nnllenium emlékére Szabolcsmegyó­ben valamely történelmi nevezetességű heiyeu tartatik meg. A közgyűlés után baakett volt a Hárs szálloda ét­termében. — A vármegyei muzeum értékes ereklye tár­gyakkal gazdagodott. A vármegyei levéltárbúi kerültek elő az ereklyék a most már muzeumunk kincsét képe zik s hozzáférhetők igy a nagy közöoség részére is. — A muzeum részére átadott tárgyak között, a hozzá* fűződő regényes történet kiváló érdekességet kölcsönöz anuak a hatalmas pallosoak amelylyel Krucsay alis­pánunk hűtlen nejét lefejeztette. A sok zászló között ki­válúau nevezetes történelmi értékkel bir a szabolcsmegyei nemzeti fölkelés zászlaja az utolsó 1809 diki nemzeti felkelés idejéből, s az 1848—49 diki szabadságharcz baa oly dicsőségesen h&rczolt 48-dik zászlóalj zászlajt, egyik szalagján „Gyútni vagy meghalni,' a másik szalagon .Szabolcs a haziiért 184S. szept.- felirattal. A nemzeti színű zászlón, hímzett virágokkal díszített keretbea, a vitézségi érdem reod van, közöaséges gom­bostűkkel odatűzve. — A múzeumnak átadott tárgyak között sok régi pecsétnyomó, különböző mértékek, dobok, trombiták, emlékérmek stb. találhatók. — Elhunyt tanár. Egy szép reményekre jogosító ifjú életnek vetett végett a könyörtelen hálál. Dr Mráz Elek a rozsuyói ág. evaug. fúgirauázium taoára hunyt el hosszabb betegeskedés után folyó hó 12 én. Az alig 24 éves ifjú tanár, — Mráz Károly helybeli ág. evang. tanitó öa, ós Mráz János ayirbátori kir. járásbiró test­vére, — gimuáziumi Uoulmáoyait a helybeli ág. evang. főgimnáziumban végezte, hol kiváló tehetségével vas­szorgalmával és példaszerű csöndes magaviseletével tűnt osztálytársai között s mindvégig a legjobb tanulók közé tartozott. Gimnáziumi tanulmányainak végeztével a bud i­pesti tudomány egyetemi bölcsészeti karának hallgatói közé iratkozott be. Mijd tanári oklevelének megszerzése utáu két év előtt a rozsnyói főgimnázium tauárává választatott meg. Tanárkodása közbea megszerezte a bölcsészettudori oklevelet is. Betegsége már régebbi keletű, ugy higy a nem rég végett ért tanévet már be sem fejezhette. Betegea szállították haza övéi, kik a melegebb időjárás beálltával a Sóstóra vitték ki. Itt hunyta le szemeit örökre péotekeo délelőtt. Temetése tegoap, szombaton délután 6 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunyt ifjú tanár a szépirodalommal is sikerrel foglalkozott. Tárczáit, s a helyi lapokban anuak idején „Alexino" név alatt megjelent bu lapesti leveleit szelid humor ós a tiszta kedély derűje jellemez­ték. A család a következő gyászjelentést adta ki: Fáj­dalmas szivvel jeleoijük, h>gy kedves halottunkat, Dr. Mráz Elek rozsnyói fógymnasiumi tanárt, ki folyó hó 12 éu, d. e. 10 órakor hunyta le szemeit örök álomra kora ifjúságában, alig 24 éves korában, folyó hó 13-án szombaton délután 6 órakor fogjuk templomtéri lakásunk­ról az ág. ev. egyház szertartása mellett a vasúti sír­kertbe kikísérni. Nyíregyháza, 1895. julius 12 Béke lengjen hamvai felett! Mráz Károly, mint atya, özv. Déry Károlyné, mint sógornő Z)ltán fiával, Mráz János, Mráz Kálmán, Mráz Gyula, Mráz Siudor, Mráz Eudre, mint testvérek. — Rendkívüli közgyűlés lesz e hó 20 dikán a vármegyénél. A közgyűlés tárgysorozatát lapunk első helyén közöljük. — Eljegyzés. Eltscher Simon nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumi tanár e hó 13-dikán tartotta eljegyzését Kertész Margit kisasszonynyal, Kertész István kálló­semjéni nagybérlő kedves leányával. — Tüzek. Két ízben is tűz volt a héten városunk­ban. Az első szerdán reggel 7 órakor támadt a közép utczán levő Simkó-féle mellékházban. Valóságos tűzfészek ez a környék, egymásba épült rozoga nádfedelü házaival s nagy szerencse bizonyára, hogy tűzoltóink az emiitett raellékházban támadt tűzet gyorsan elfojtották. Különösen Kamer Kálmán tűzoltó tett a mentésnél nagy szolgálatot. — Pénteken hajnalban megint tűz volt. Szűcs István kéz utczai házának a padlásán támadt a tűz s mire a lángok áttörtek a vastag nádtetőn, kiégett a gerendázat s össze­omlott a tető. A tűz csakhamar átcsapott az égő házzal összeépült Hankovszky-féle házra s onnan az istállóra is. A tűznél szerencsétlenség is történt. Mikor javában égett a Szűcs István háza, egyszerre hangos liire terjedt, hogy két gyermek benurekedt a szobában. Gincsay Pál lovas­rendőr azonnal benyomult az égő tető alá s látva, hogy a gyermekek nincsenek a szobában, csakhamar visszatért. A nádtető azonban abban a pillanatban lezuhant, égő zsarátnok tömeggel szakadva rá a bátor rendőrre, ki súlyos égési sebeket szenvedett s nehéz betegen fekszik most lakásán. Mint értesülünk a derék rendőr részére, ki valószínűleg szolgálatképtelen lesz, gyűjtés van folya­matban. — ttyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöl­jük a következő gyászjelentést: Mélyen szomorodott szivvel jelentjük Takács Ede nyugalmazott magyar kir. pénzügyigazgatósági iroda-vezetőnek folyó 1895. évi julius hó 9-én délután 5 órakor, 63 éves korában tör­tént gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 11 én délután 5 órakor fogt.ak a róm. kath. vallás szertartásai szeriut, a pizoayi utczai temetőben levő családi sirboltbau örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent-mise áldozat pedig folyó hó 12 éa dél­előtt 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nyír­egyháza, 1895. julius 10. Béke lengjen hamvai felett! Takács Győző, mérnök. Takács Erzsébet ferj. Betegh Pálné, Takács Marcsa férj. Konrád Gyuláué, gyermekei, ifj. Konrád Gyula és Konrád Mariska uuokái. id. Kon­rád Gyula, kir. pénzügyi titkár, veje. Nyíri Kata férj. Takács Győzőné menye. Özv. Takács Alajosáé született Mihalik Natália, sógornő. Balogh Kálmánná szül. Takács Berta és özvegy Mazanek Józsefné, szül. Takács Mária, testvérei. — 184í)-dlki kalendárium. Dillenberger Lajos helybeli tekintélyes polgár és kereskedő több értékes régi kéziratot és könyvet ajándékozott a szabolcsvármegyei régiségi múzeumnak. A gyűjteményben van a többek között egy 1849-diki ,Nemzeti kalendárium" is s ebből vesszük ki a következő kis verset: Szabolcsi önkéuytes dala. Kalapomon nemzetiszin rózsa, Ajakomon kedves babám caökja, Ne sirj babám, nem megyek világba. Nemzetemnek vagyok katonája. Nem adtam én a lelkemet bérbe, Husz karajezár ugy sem sokat érne. Van még nekem öt-hat karajezárom, Azt is, ha kell. hazámnak ajánlom Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam esküdtem fel, Szüld Anyám, te szép Magyarország, Hogy ne lennék holtig igaz hozzád! Olyan marsra lábam sem billentem. Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem, De a szibadságért, ha egy íznyi, Talpon vagyok halálomig vivni. — A nőipariskola munka-kiállitásáról lapunk tarcza-rovatában kapnak tudósítást olvasóink. E helyütt közöljük, hogy kik kaptak a kiállításon jutalmakat; Fehérneműért: l-ső dijat: 1 aranvat és oklevelet, a legszebb és legtöbb fehérneműért 'PalUz Ilona k. a., 2-ik dijat: 1 oklevelet Bégányi Ilona k. a. a legszebb fehernemüért, 3-ik dijat: 1 oklevél Baruch Anna k. a. a legtöbb fehérneműért. Vegyes munkákért: 1 díj: 1 arany és oklevél Szabó Ilona k. a. a legtöbb és legszebb ajour munkáért, 2. díj: 1 arany: Maurer Irénke k. a. a legtöbb és legszebb diszhimzésért, 3. dij: oklevél Imre Anna k. a. a legtöbb vegyes munkáért, 4. dij: oklevél Mikecz Boriska k. a. szép vegyes munkáért. - Fehér hímzésért: l-ső dij: 1 arany és oklevél Czesznák Ilona k. a. a legtöbb és legszebb fehér-hímzésért, 2-ik dij: oklevel Szuhy Ilona k. a. szép fehér-himzésért. — Szorgalmáért 5 koronával jutalmazva lett Stern Frida 6-6 korona jutalmat Szedlák Etel, Balog Mariska és Saucrbrunn Irida kaptak. — A polgári házasság és állami anyakönyv­vezetés. Eíen cíirn alatt kezdjük meg mostani számunk­bau a kötelező polgári házasságra, a gyermekek vallá­sára ós az állami aayakönyvvezetésre vonatkozó törvé­nyek és kormiayreudeletek ismertetését, A tárgyánál fogva nem kis érdekű ismertetésre e helyütt is felhív­juk olvasóink figyelmét, jelezvény egyúttal, hogy a tör­vényeknek és rendeleteknek minden részletére termé­szetszerűleg nem térhetünk ki. Felkérjük azonbaa olva­sóinkat, akikuek netalán a törvények és rendeletek megtekintésére alkalmuk nincs és egyes olyan rész­letek, avagy előttük kétes kérdések iránt érdeklődué­nek, amelyekre felvilágosítást az ismertetésből nem nyernek, hogy kérdéseikkel szíveskedjenek egész biza­lommal fordulni hozzánk. Ssivesen vesszük a kérdezős­kodéseket, mert ugy azokkal, mint a reájuk adandó válaszszal bizonyára jótékony hatást érhetünk el a rövid időn életbe lépő uagy foatosságu törvéoyek általáaos ós helyes megismerésébeu. — Az iparos ifjak önképző egyesületének gond­noki állása — lemondás folytán üresedésbe jővén, ez állás betöltésére pályázat van hirdetve. A kérvények e hó 28-áig nyújtandók be Kozma György alelnökhöz. — Iskolai értesitők. A helybeli iskolák közül az ág. ev. és a r kath. népiskolák és a községi polgári leányiskola ez évi értesítői már inegjeleutek nyomtatás­ban s lapunk legközelebbi számábau ismertetni fogjuk azokat. — Hűtlen feleség. Rövid a jelentés; Tóth István bogáti ácsmester a feleségét féltékenységből agyonlőtte. A gyilkos férjet elfogták. — A tiszai járás vörös-kereszt-tiók egylete junius 26-án jótékonyczólu mulatságot rendezett az eper­jeskei határban fekvő Lulca-szegben. A viz sima tükrére hajló szép kis lombos erdő már magában véve kedves látvány volt; ez alkalommal pedig — a reudezóség dicséretére legyen mondva — annyi csiuual, kellemmel volt berendezve, hogy az érkező vendéget legott vidám hangulatba ejtette. Hát még mikor este a fáklyák, lám­pák.iampionok kigyúltak! —valóban festői képet nyúj­tott. A mulatság halászattal, csolnakázással kezdődött; később pedig a túlparton és a vízen rendezett tűzi játékban gyönyörködtünk. E közben sült nyárson a sok jó kecsege, főtt paprikás lében a hal. Aztán jó zene mellett megeiedt a jó kedv, megeredt a táacz Sajnos, hogy később megeredt az eső is, mely nemcsak a levegőt, de egyesek hangulatá'. is lehűtötte; de az általános jókedven mégsem volt képes kifogni. Végre ugy éjfél körül ismét feltűntek a csillagok és aztán reggelig veisenyeztek ama csillogó szempárokkal, melyek­nek bájos tulajdonosai mint megannyi tündérek lebeg­tek ide s tova a lampionok rózsafényében. A mulatság bevétele 222 frt, kiadása 125 frt volt. Jegyeiket meg­váltották: gróf Forgách Ltsr'.óné 15 frt, grof Forgách László 5 frt, Kállay András 10 frt, Moskovics Mór 5 frt, Szikszay Sándor 2 frt 50 kr., dr. Zsiday 1 forint, Kabay Imre 1 frttal. Felülfizettek: Bídiczky Ágoston 1 frt, Dobos László 1 frt, Virág Árpád 1 frt, Ludmau Sándor 1 frt, Tauffer János 50 kr., Okolicsáuyi 50 kr., Makay Miklós 1 frt, Pirktr Istváu 50 kr., P. I. 1 frt, Birtha Endre 50 kr., Szabó József 1 forint, Vidovich László 2 forint 50 kr., Rochlitz Henrik 2 forint 50 kr, Rácz Béla, dr. Belényesy, Lövey István, Szmrecsányi László, Fráter Sándor 1—1 frt, dr. Farkas Balázs 7 frt 50 kr, Fédes István 1 frt, Szalánczy Bertalan 3 forint, Kányásy János 50 kr., Hetey Bertalan, Kutschenreiter Frigyes 1 frt 50—1 frt 50 kr., Pelsőczy Mihály, N. N., Vindt Bernát 1—1 frt, Reisman Hermán 3 frt, Veiuber­ger Vincze 1 frt 50 kr. Fogadják mindnyájan az egylet hálás köszönetét. — ö. — A kisvárdai közkórház javára rendezett nyári tánczmulatság bevételei között a „Nyirvidék" 26. szá­mában Ibrányí Zsigmond ur által 2 frt lett beküldött­nek jelezve 5 frt helyett. A tévedó3 nem számadás-, hanem csak toll-hiba gyanánt csúszott be. A számadás lezárta után küldöttek még be: gróf Vay Tibor 20 frt, Kállay András 10 frt és Négyessy Gyula 2 frtot. Ezek szerint tiszta jövedelem 308 frt 29 kr. volt. Dr. Küzmös György, kórházi igazgató. — Köszönet nyilvánítás. Klár Gusztáv ur gimn. építkezési alapra, illetőleg a gimnázium fejlesztésére 100 o. é. forintot volt szives adományozni; fogadja ezért az intézet hálás köszönetét. Dr. Meskó László, főgimn. fel­ügyelő. Martinyi József, főgimn. igazgató. — Uj idők. A magyar olvasó közönség egy régi vágya beteljesült. Kapott végre egy jó, modern ízléssel, de azért magyaros szellemben szerkesztett képes hetilapot. Ez a hetilap az ,Uj Idők*. Csak igazságosak vagyunk, mi­kor ezt az első félév után és az uj évnegyed első szá­mánál konstatáljuk. Ebbe a számba hosszabb 03 folyta­tásos novellák kezdődnek Herczeg Fereucztől m«g Bródy Sándortól, pompás kis vígjátékot irt belé Murai Károly, Mikszáth Kálmán folytatja „Szent Péter esernyője* czimű elbeszélését és apróbb kőzlemóoyekkel gazdagítják a szám tartalmát Bársony István meg Sebők Zsigmond. A kitűnő illusztratiókat Skutetzky, Neogrády meg Rubo­vics szolgáltatták. Az „Uj Idők" kiadóhivatala (Andrássy­ut 10. sz) bárkinek kívánatra ingyen küld mutatvány­számot. — A ni. kir. posta- és távirdánál a kezelési szolgálatra alkalmazaudó és a XI ik fizetési osztályban 500 frttól 700 frtig emelked"> fizetéssel, továbbá az 1893. évi VI. t. cz. által megállapított lakpénzzel javadalma­zott p. és t. segédtisztek kiképzésére f. é. agusztus hó 1-tól kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamok uyittataak a következő posta, és távírda hivataloknál; erre julius 20 ik adandók be a pályázatok a nagyváradi p. és t. igazgatóság kerületében: Aradon, Békés-Csabáa es Nyíregyházán. — Kereskedelmi akadémia Kolozsvárt. A ben­lakással összekötött kolozsvári kereskedelmi akadémia értesítője ez évben is e jó uevü iatézet folytonos fejlő­déséről ad számot. A tanulók száma a három osztály­ban, amelynek miadegyike párhuzamos osztálylyal volt ellátva, összesen 262 tanuló volt. Es iskola jóhiraevét fényesen igazolja a tanulók illetőségi statisztikája, amely­ből látjuk, hogy az országnak 48 megyéje szolgáltatta ez intézetnek a tanulókat, sőt Romániából és Galicziá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom