Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

„IN Y 1 II V ! D É K.' villaikra vetett, eddigi elfoglaltságuknál fogva épen a m óhajtóU tisztet Töltenek be, mint anyakonyvveze­to ?k - ér az anathéma, talál, üt, ver a felekezeüe=ke­dés- ellenük, különösen azon valláson lévők ellen, amely óhajtotta első sorban a reformok megralósu ását - va kondok módra áskálódík, ma^án s hivatalos é étének Phiai8.it rosz akarata szemüvegén keresztül látoga ja, Íaczra viszi, szúnyogból elefántot csinál az .udoko aUan gyűlölet. Es mindezt azért, mert az a szerencsétlen jegyző egyúttal a törvényhozás akaratának végrehajtóivá ne­veztetett ki - sok és számtalan esetben akaratán kívül. Oh, annak a kalholikus papuak, aki a haj-za név : leges megindítójául szerepel e megyeben, nagyon sok eszköz elősegíti czeiját. Búcsújárások, az a kdzöny mely minden vonalon a je^yzók exponált helyzetével szemben nyilvánult, az áskálódás, de sót a kollegiális együttérzés eddig tapasztalt hiánya, mindmegannyi alkalmas tényező a közigazgatás menetét megakasztani, az üdvös újítá­soknak nyakát szegni, a népet közvetlen tisztviselőjétől, érdekei képviselésere kirendelt hivatalnokától s azután fdljebb-feljebb a hatóságoktól, a kormánytól, végre ma­gatói a jogrendtől elidegeníteni s hatályossá tenui az anarchiát politikai s társadalmi téren egyaránt . . Könnyű azt mondani, hogy a hivatalát pontosan betöltő jegyző nem félhet az áskálódástól, sem a gya nusitástól Dj hát ki van hiba nélkül? A pap sem, a jegyző sem. Ex utóbbiba belekötni pedig a legköanyebb s bár a vádak becsületessége vészijéről visszapattannak is egy eredményt a vádaskodás még is elért: a köny­nyen hivő, még könnyebben hajló, jegyzőjében sokszor egyebet, mint ágyruhaját, betevő falatját, sokszor felsőbb utasításra, sokszor önkényt elvivő ex:cutort nem látó nep bizalmának meghökkenését, a jegyző hivatalos auctoritáaának megrendülését. Mit szülhe.nek ez ered mények — felesleges ecsetelni , . . Törvényhatóságunk ujabb intézkedéseivel a jegyzők atyjaként mutatta be magát; minden egyes ténykedese a közelmúltban oda irányult végre valahára, hogy a betöltött munkakörnek mexfeleló legyen az elismerés is, hogy a teher elviselhetőbbé váljék. Egyről azonban még mindig megfeledkezett: a jegyzők erkölcsi érdekei­nek ápolásáról. Most itt az alkalom, hogy az arra érdemes testü­letet a reá érdemetlenül dobott mocsoktól megtisztítsák, illetve a sárral dobálókat örömmel űzött foglalkozásuk­tól eltiltsák ... A balga vádak élét anélkül, hogy ugy is c-ak a jegyzők ártatlanságával végződő vizsgálatok forsiroztatnának, a vádaskodók ellen kell a tekintély, a hivatalos beavatkozás egész súlyával fordítani s egy­szer mindenkorra véget vetni azoknak az üzelmeknek, amelyek végczéljuknak nem egyebet akarnak — mint meghurczoini ártatlanokat, bizonytalan időre nyomoru­ságnak kitenni az arra nem érdemeseket. Dd a jegyzők is fogj inak kezet s testületileg igye­keszenek már csirájában elfojtani a feléjük szálló mér ges lehelletet. Legyen a református jegyzők érdeke a testületé ii, mert ha nem, akkor reá kerül a többi val­lású kollegákra is. llisz a vádaskodónak mindegy, bár­kit üssön ... de üt mindenkin — először a haragjá­hoz legközelebb eső egyéneken, azután tovább tovább . . . A törvényhatóság indokolt védelme, a jegyzők összetartása s előzetes óvintézkedései azonban az esküt tett pap káromlásait elleuiulyozhatj ík és kivihetik, hogy bármit károgjon a holló, bárhogy túrj >n a vakondok, az utóbbi nem áshatja meg azt a gödröt, mely a jegyzők­nek erkölcsi értelemben vett, s az előbbi által elsira­tott holttetemeit, végeredményben pedig megcsonkított közigazgatást akarná magába fogadni. .Caveant consules . . .!" T. I. Csarnok. Látványosságok a kiállitáson. — Fővárosi levól. — Budapest, október 11. A messse külföld neves lapjainak képviselői jártak a napokban Budapesten. Apróra megnéxték az ezredéves kiállítás bekerített területét, hogy a maguk két sxemé­vel lássák, mit, hogyan és minő hajlékban mu'.at be Magyarország ezredéves ünnepén. S amig ók sorra vették az épülő éi nagyrészt már elkészült pompás palotákat (amelyeket mi már régebben leirtunk), amíg ők bámulat­tal tele jártak egyik csarnoktól a másikig, s folyton gyarapodott az érdeklődésük, egyre haugzott ajkukról az elismerés, — addig mi próbáljuk meg egy pillantást vetni a jövendőbe, hogy meglássuk azt is, ami még nin csen, ami csak készül, ami csak tervbj vagy papirra tett elkaUrozásokban van meg. Ne nészük most Magyarország produktív erejének leendő megnyilatkozását, mellőzzük pár pillanatra a nagy muuka komoly részét, amelyet ugy is látni, megvizs gálni, tanulmányoxni kell majd raiudjnkinek, hanem lássuk, minő szórakozást, mulatságot, látványosságokat nyújt msjd a nagy közönségnek az ezredéves kiállítás Itt lesz elsőben a megnyitás nagy napja. A király és az egész királyi család és vele a nemzet sorsának intézői legelőbb a Mátyás király templomába meunek imádságra. As ország első főpapja imádkozik velők a hazáért, ujabb dicső ezer évet kérve az egek urától enuek a sokat megszenvedett népnek. Innen pomp .ban ós diszbeu átvonulnak az uj parlament épületébe, szé­les e hazának legnagyobbjzerü, leghitalmisabb palotá­jába, hogy a király a masia siemélyében megnyissa az országgyűlés két házát. Mist ezer éve Pusztaszeren is azzal kezdték meg a honalapitást, hogy fejedelem és nemiet hűséget fogadtak egymásnak, s a iegdrágább kincset, as alkotmányt biztosították. E:er évvel utóbb ismét húségi esküt tesznek egymásnak: az alkotmányos király ős az alkotmányszeretó nemzet. Ezután lesz az ezredéves kiállítás meguyitása Miga a legmagasabb védnök, ó felsege a király nyitji meg a kiállítást a történelmi csarnokban, az épületeknek ama részében, amely legjobban emlékeztet Á^pld korára, a hol a' honfoglaló magyarok emlékét mutatjtk be. S a királyon kívül ott lesznek a királyi berezegek, az udvar az országnagyok, mindenki, akinek rangja, neve, digni­tása van. S mind bejárják a kiállítást, amit összehord egy nagyratöró, nagyratermett nemzet, hogy bemutathassa ezeréves dicső raultját, ujabb eser évre jogosító fényes jelenét. D<j itt csak a látványosságokról akarunk ezúttal beszélni. Sióljuuk hát pár szóval Vágó Pál hatalmas tervéről, amelyet a nagy közönség bizonyára meg fog valósítani. A megelevenedett história, ezer év eleven története fog előttünk elvonulni. Mind, ami csak nagy és emlékezetes, dicső és példát mutató a nemzet múltjában, kaczagányos Árpid délezeg leventéitől a közelmúlt nagy ferfiainak ós nagy tetteinek koráig : az ott less előttünk híven, pompában és a multak dicső­ségével. Nincs nemzet a világon, amely hasonlót mu­tathatna! Azalatt a félesztendó alatt, amig a kiállítás tart, száznál több országos és nemzetközi kongtessuat ren­deznek. Ezeknek javarésze olyan, a mely a nagy közön séget is köreiről érdekli, amely látványosságokkal, fel­vonulásokkal, versenyekkel, mutatványokkal jár. Hogy csak többet ne említsünk, ilyenek a tűzoltók, torná­szok, vasparipisok, atléták, lövészek találkoz.i. S a sport­ünnepek egész hosszú sora fűződik hozzájuk. Lovas , atléta-, torna versenyek lesznek. Kocsikorzók és kocsi­versenyek, lovasjátékok, harczi játékok s ki győzné fel­sorolni mind, mikor majdnem minden hétre esik majd kettő-három. S mindezekhez csatlakozik az állandó látványos­ságok egész sora. Ciak a javát említsük : A kiállítás korzója már 1885 ben a nagyköiönség legkedvesebb tartózkodó helye volt. Hát még jövő esz­tendőre! Egy eleven virágkiállítás lesz ez a korzó, ahol nem cserepekben, hanem a szabadban, bokrétaszerü csoportokba ültetve mutatják be a legpompásabb disz növényeket, amiknek termelésére a hazai műkertészet képes. S e pompts helyen, gyönyörű kis pavíllonban, egyre szól a zeue. S mikor a sétáló közönség a villamos lámpák nappali fényében járkál a csodaszép kertben, egyszerre elsötétedik a lámpások fénye s tündéri szín­pompában gyul ki a fontaine lumineuse, az elektromos szökőkút. Toronymagasra sxöknek fel a vastag vízsuga­rak s ahogy csillogó gyöngyszemekben újra lehuüa­nak, ezer pompásnál pompásabb szinre festik a rejteti villámos gépek. Messziről ugyanekkor elektromos tűzi játék gyönyörködteti az embereket, egy uj, még pedig magyar találmány, amelyet csak a kiállításon látunk meg legelősiör. S még hány látnivaló lesz? A ballon captiv, a me­lyet napjában egyszer kétsier feleresztenek a szédítő magasba, a hol katonai gyakorlatokat vógezuek a ballon kezeléiére kirendelt katonák. Az óriás-kerék, a mely egész vasúti waggonokat emel háromszáz méter magasra s onnan látják majd az emberek a kiállítás városát, parányi méretekben, mint a madár a messzeségből. Az aquarium, az ideszállitott tenger-fenék, a hol a valóság­hoz hiven, elevenen látjuk majd a tenger csodálatos életét, a soha nem látott állatokat, húsevő virágokat, s azt az elképzelhetetlen világot, a mely a tenger mélyé­ben ól, Mozog. Közel lesz ehez a kinetoskop, Edison mesés találmánya, amely megeleveníti a képjket s a mozgást fotografálja le a villamosság hatalmával Vonatok vágtatnak, benuök eleven, mozgó, cselekvő emberekkel; egy lóverseny játszódik le előttünk, a hogy a starter indít, a lovak lábra kapnak, szédületes hajszában vág­tatnak, hogy izgató végküzdelem után diadallal vezessék be a nyertes lovat az ujjongó tömeg köxt az istállóba. S ezer más ilyen jelenet, mind elevenen, színesen, ter mészetes mozgásban. Említsük e még a kiállítás faluját, ezt a miniatűr Magyarországot minden népevei, minden vidékével? A hol benne látjuk az embereket tájék, nemzetiség, vidék szerint; a házukat, szokásaikar, viseletöket, butorukat, ruhájukat. Ahol lakodalmak, búcsújárások, torok lesznek ; szüret, tollfosztás, tengeri-hántás, fonó, csakúgy, mint a nép életében a valóságban. Ahol nemcsak mi ismerjük meg, s ha érdemes, eltanuljuk a más vidékek szokásait, hanem megmutatjuk a külső országoknak is, az idege­neknek: milyen a magyar nép, milyen az élete, milyenek a szokásai, erkölcsei. Még nagyon sok ilyen felsorolni valónk akadna, de talán egyszerre elég volna ennyi. Jövőre szólunk a többiről. Szerkesztői üzenet. „Újságolvasó kaszinói taginak, heljben. Öa a követ­kexőket írja nekünk : • A »vidéki sajtó.-ról és nevezetesen Szabolcsvármegye sajtó-orgánumairól különös Ítéletet olvastam az egyik helyi lapban. »Biro« aláírással jelent meg ez ujságezikk, ezért nevezem Ítéletnek -, h dott pedig ciak annak a valakinek — aki «zt a czik­ket ir,a — a véleménye az a — még is mind;n esjtre fl^yeleore méltó kijelentéi, hogy a mi hírlapjaink nem szervei a közéletnek.* Ennyi az, ami levelében erre a kérdésre »on»tkozik. Bizto­síthatjuk róla, ha<y nem kerü:te ki a mi figyelmünket sem. — Kószöniük szivei figyelmeztetését. Azzal a kategorikusan kimon­dott Ítélettel szemben mi v.siont állítjuk — és tudjn: is azt iga­zolni — hogy a Szabolc.vármegyében megjeionó lapok igen is tény^sii a közéletnek, mert nagyon sok dolgokban segítették már jóra a közönség érdekeit. Sok koczkábol >hetne csak összerakni azt a mozaikot, amelyik ennek a sajtónak köiCíélokért való munkásságát együtt demonstrálná. És az eredmény, amit ez a kis igényű, meghízjdott sza­bolcavirinegyei stjtó elért, ami az ó általa kinyomtatott betű nyo­mában valósággal tinadt ? — — Nehéz ezt kikn'.atni kérem; mert a nyomtatott betü'aból szálló igék válnak, s sz-rzójökuek telekkönyvét, hivatali rangját nem méregeti meg a sz.-lló, mely ez igéket szárnyaira veszi. D_- fiikapja és elviszi. Ésa sok álmodoz .sból — amiket mi, hírlapírók álmodunk — a sok lelkesedésbó , — ami bennünk talán kétsztres erővel timad föl az eszmék áramlatában megragad valami, a java, a sava-iorsa, a nyomtatott betűk nyo­mában. Még egy megjegyzést! Am tessékl Rendexzüt be u„'y a társadalmit, hjgy a minisz­terektől kezdve az u:olli dijnokig a hizifiai kötelesség teljesítő­iének öntudata legyen a közjóra való munkásság dijazísa. Fogadáit ajánlunk rá, hogy az u n. hír apirik közüi még aükor is nagyon sokan fognak órillomáiukon megmaradni, mikor a sütlyedó kajáról kapitány és legénység már mind elmenekültek. GABONA-CSA&NOK. Nyíregyháza, 1895. október 19-é.i gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló Rozs 100 » Árpa 100 > Zab 100 > KukoriczalOO » K. repeze 100 » Paszuly fehér » Sxesz literenként Piaczi Borsó 5.60 5.10 4.80 5.20 7 — 16 árak. 1 kiló Lencse 1 Mund-liszt 1 Zsemlye-liszt 1 Buza-liszt 1 Barna kenyér-liszt 1 5.70 5.15 4.85 5.30 7.25 521/, —.20 —.26 —.17 —.15 —.14 —.12 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Jih hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyi* 1 1 kiló 1 > 1 > 1 > 1 » 1 » 1 > 1 > 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 > köbmtr —.04 — .52 —.52 -.48 —.60 —.62 —.58 —.26 — .15 1.60 —.80 —.28 2.20 1.— 3.81 3.40 Felelős szerkesztő: LNCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) Figyelmeztetés. A téli idény beálltával van szerencsém a n. é. kö­zönség figyelmét még raktáromon lévő téli árúk, ugy mint: nagy és kis téli kendők, női ruhakelmék, barche­tek, kanavász, vásznak és mindenféle asztalnemük, futó és asztali szőnyegek, paplanok, pokróezok, ágyteritők, függönyök, selyemszövet és kendők rendkívül olcsó áraira felhívni, miután ezen czikkek általam végleg kiárultat­nak, és többé ily jutányos áron be nem szerezhetők. Egyszersmind jelentem, hogy posztó és férfi gyap­júszövet raktáromat még továbbra is fentartom, sőt te­temesen megnagyobbítottam, és igy a legszebb honi és külföldi kelmével szolgálhatok. Különösen ajánlhatom fekete Brasilomat magyar diszöltönyökre. (378—6--6) Üzletemet az igen tisztelt közönség becses párt­fogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel Stern Emánuel fia. A nagytőzsdémben a magyar osztálysors­jegyek mindkét húzásra kaphatók. I. húzás folyó évi október 16-tól 19-ig, II. húzás deczember 6-tól 14-ig. 2049/1895. tk. Árverési-hirdetményi kivonat. A nagy-kallói kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kiucslir vógrehajtatónak — Kabai Mihály végrehajtást szenvedett elleni 28 forint 41 kr. s jár. iránti végrehajtási ügyében ezen királyi járásbíróság területén fekvő nagy-kállói 1350. számú tjkönyvi A. •+• 1. ssz. 1211. hrsz. ingatlanra az árverést 552 frt kikiáltási árban elrendelte s hogy ezen ingat­lanok az 1895. évi deczember hó 13. napjáaak dél­előtti 9 órájakor ezen kir. járásbíróság hivatalos helyi­ségében megtartandó árverésen a kikiáltási árou alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10®/» át, vagyis 55 frt 20 krt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bíróságnál már előre letett bánatpénzről ki­állított elismervényt átadni. Nagy-Kállóban, a kir. járásbíróság-, mint telek­könyvi hatóságnál, 1895. szeptember 28 án. (424-1—1) Nylkos, kir. aljbiró. Több kiadó tagbirtok. Szabolcsmegye Mártonfalva község határában fekvő, Debreczentől l'|» óra, vasúton fél óra, 1300 hold (holdja 1200 • öllel számítva) tagbirtok úri lakással, kellő gazdasági épületekkel és 10 hold termő szőllővel; továbbá: Szabolcsmegye Mihálydi község határában lévő 400 hold (1200 • öl) tag­birtok 1896. év január 1-től több évekre ha­szonbérbe adatik. — Értekezhetni a tulajdonos Ujfalusy Endrével M írtonfalván, u. pjsta V.-Pércs vagy Djbrecíenben Szent-Anna-utcza 2374. szám alatt. (3f 6-6-5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom