Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

Melléklet a „NTyírvidék" 1895- 41-ik számához. Az őszi közgyűlés. A vármegye közdolgainak intézésére két közgyűlés tartását rendeli a vármegyei szervezkedési szabályrendelet. Május és október hónapok második keddjére van e gyűléseknek ideje kiiűzve. Közben rendkívüli gyű ések tartása is szokásos és szükséges, még p;dig meglehetősen nagy számban; mint ahogy például a mult évi julius 1 tői ez évi junius 30 dikáig számított egy esztendő leforgása alatt, a két rendes közgyűlés mellett öt rend kivüli gyűlést is össze kelleti hivn és megtartani. Egy másik statisztikai adat még érdekesebb tanulságokkal 8'olgál. Nevezetesen vármegyénkben a fentebb meghatározott egy év lefolyása alatt, a megtartott két rendes és öt rendkívüli közgyűlésen 777 ügyet intéztek el. A bibliai 7 es szám e hármas összetalálkozásának mistéríumaival bizonyára nem kívánjuk olvasóinkat mu lattatni. Dj tegyünk számvetést. 0,szuk meg héttel — a tartott vármegyei gyűlések számával (mert ez is 7) — az elintézett ügyek számát: 777 et. 111 ügyszám jut minden egyes közgyűlésre! Hogy ez a három szám megint esupi tiszta egy ugyan az a számjegy — érdekes j ítéka a véletlennek. DJ azt már nem a véletlen cselekedte bizonyár . hogy a kedden megnyitott vármegyei ós/i rendes köz gyűlés 123 pontból álló tárgysorpzata az első három pontban fölvett ügyeket kivéve, a vármegye közönségének résztvétele nélkül nyert elintézést. Az első napi közgyü és ugyanis az alispán választással (t tárgysorozat 3 dik pontja) d. u '/

2 1 órakor befejezést nyert. A második napon a közgyűlés elintézését igénylő 120 pontból álló tárgysorozat már mindössze alig egy néhány bizottsági tag érdeklődését tudta annyira felkölteni, hogy a kőzgyű ési teremben megjelenjen. A harmadik napon mit őméltósága a főispán ur is elmenekült. I^en helyesen tette! Igy legalább állásának és egyéniségének méltóságával nem kellett meg erősítenie, hogy Szabolcsvármegye közönsége október hó 10 én is közgyűlést tartott, elintézendő egy még mindig 100 pjntból álló tárgysorozat ügyeit, holott e közgyűlésen az előadókon, a kir. főmérnökön, alügyészen, főszámvevón, (őpénztárnokon kivül senki sem vett részt, aki a vármegye közönségét képviselje, egészen odáig, mig — historikus fjljegyzés okáért tesszük e feljegyzést — dr. Ileumau Iguácz, dr. Ferlicska Kálmán ős Kovács István meg nem jelentek a „vármegye közönsége" képen, hogy a vármegye közgyűlésének ezt a jellegét megmentsék. * * * Híres, nevezetes Szabolcsvármegyében, mennyi hamis külszint világosit meg a tényeknek ez a leplezetlen föltárása a sok frázissal szemben, ami mind, ahány, dominál a mi közéletünkben. Az autonomia! Igen tisztelt bizottmáuyi tagjai a vármegyének, akik négyszázan és egy néhányan vannak e di.tzes testületben! Pár évvel ezelőtt Szabolcsvármegye az első volt a törvényhatóságok között, aki tiltakozott az ellen, hogy olyan enervált lenne ez a mi magyar társadalmunk, miszerint a maga erejéből a saját maga benső, miudennapi dolgait intézni ue tudná! Mi voltunk az első, aki tiltakoztuuk a közigazgatás államosítása ellen. Nagy áramlata indult meg a magyar közvéleménynek Szabolcsvármagye ez akciója nyomán. — És sokau voltunk hivők igaz hittel és bizók teljes bizodalommal, akiket most nagy csalódásra ébresztett föl az a látvá nyosság, amit Szabolcsvármegye őszi közgyűlése, a vármegye pompás termébén nyújtott. A köiyyülés lefolyásáról következő tudósításunk szól: Kállay András főispán ur őrnél .ósága üdvözölvén a szép számban megjelent bizottmányi tagokat, fájdalmas megilletődéssel jelenté be Liszló kir. fóherczeg halálát. £ bejelentés alapján a közgyűlés a főispán inditváuyára László fóherczeg elhunyta felett érzett mély részvétét a fenséges szülőház és ő cs. és ap. kir. Felségéhez, mint az uralkodóház fejéhez intézeudó feliratok utjáu fogja tolmácsolni s József fóherczeg ő fenségének a vármegye főispánjához intézett köszönő válasz táviratát, — melyet a vármegye közönsége nevében a fóbpáu őméltósága részvét táviratára küldött — jegyzőkönyvbe veszi s levéltárában megőrzi. Kegyeletes szavakban utalt ezután a főispán ur arra a veszteségre, mely az elmúlt napokban az egész emberiséget egyik jótevőjének: Pasteur-nak elhunyta folytán érte. A közgyűlés a főispán inditváuyára a világhírű tudós nevét és emlékét jegyzőkönyvében megörökíteni elhatározta. Főispán ür őméltósága ezutáu egy felette sajuos eseményről emlékezett meg, mely bizonyára a törvényhatóság minden tagját felháborodással tölté el. Köztudomású dolog ugyan is, hogy a vármegyének négy — évek hosszú íorán át szolgált tisztviselője, nevezetesen a dadai felső-járás fószolgabirája, szolgabirája, a t. főügyész és a helyettes alispán főjegyző ellen a ,Hazánk* czíoaű nipilap .nyilttér" rovatában egy minősíthetetlen támadás követtetett el, mely az említett tisztviselőkre a rágalmak egész özönét zúdítván, miudeu szavávil közbotránykozást okozott s mely merényletnek talán egyik és fő czélja az volt, hogy az utóbb említett két főtisztviselő itt e mai napon lehetetlenné tétették. Meguyugtatólag jelenté azouban elnöklő főapán ur őméltósága, hogy a meg támadott tisztviselők részéről ugy a törvényes, mint a társadalmi lépések megtétettek az iránt, hogy a merénylővel szembeu elégtételt szerezzenek, kijelentvéu, hogy nem kétli, hogy a vádak anuak fejére fognak vissza hullani, akitől azok eredtek. Iuditványozta tehát ezek alapján a főispán úr, hogy a törvényhatóság a közbotrány okozójával szemben megbo ráuykozását jelentse ki, s adjon sajnálatának kifejezést a felett, hogy a sajtó törvény nem ad előzetes alkalmat arra, hogy hasonlo támadások meg ne történhessenek. Ez indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután az alispáni időszakig— féléves jeleutést vette a közgyűlés tárgyalás alá s ennek során fölolvastatván özv. Miklós Llszlóné köszöuő irata, melylyel a vármegye közönségének férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétét megköszöni, azt a közgyű és a vármegye levéltárában megőriztetni rendelte. Az alispáni jelentésnek a közúti közmunka ügyek állásáról szóló fejezeténél megbízta a közgyű és az alispint, hogy a felső szabolcsi árinentesitó társulat védmüveinél és nevezetesen a kanyári körtöltésnél levő pirt-zakadásokat egy általa alakítandó kü döttséggel vizsgálj i meg s azután tegye meg a szükségesnek látszó intézkedéseket, mert az érdekelt községek lakossága, élet és vagyonbiztonságában látja magát nyugtalanítva és korántsem tartja a helyzetet oly megnyugtatónak, mint az a folyammérnöki hivatal jelentése feltünteti. Az alispáni jeleutés letárgyalása u'án Kovács István azon nézetének adott kifejezést, hogy az alisptni fel éves jelentések szerkesztésének az a móija, mely fókéut felel meg azon kiváualmaknsk, melyeket a törvényhatóság tagjai ezen, közigazgatási állapotainknak és "törvényhatósági életünknek minden nevezetesebb mozzanatait feltüntetni hivatott jelentésekhez méltán fűzhetnek. Ugyan azén figyelmébe ajánlj i az alispánnak, hogy jövőre időszaki jelentéseibe nem csak a száraz statisz tikai adatokat vegye föl, hinem azokat csoportoiitva, a közigazgatás egyes ágazataira nézve üdvös vagy ked vezőtleu voltukat szem elé állítva, bizonyos vezéreszmék fölvetése, javaslatok tétele által a törvényhatósági életben a kívánatos elevenséget előmozditaui igyekezzék. A közgyűés értelemben határozo't. Az 1896 dik évi közigazgatási és gyámhatósági költségelőirányzat megállapítása után következett az alispán-választás. A választás megkezdése előtt a kijelölő választmány, a vármegye közönsége részéről ifj. Szunyoghy Bjrtalan, Óaody Giza és Ujfilu-sy Béla beválasztása, a fjispin úr részéről Bodnár István, Gencsy BMa és gr. Pongrácz Jenő behivatása folytán megalakittatváncsakstatisztikai adatoknakhilmazát tünteti föl,nem a kijelölő választmíuy a fóíspiu őméltósága elnökleto alatt visszavonult tanácskozásra s ennek alapjln az ali-páni állásra első helyen Mikecz János főjegyzőt, rnásoJik helyen Ssikszay Pál főügyészt jslölte. Névszerinti szavazás kéretvén, a szavazás két küldöttség előtt ment végb3. A Mikecz Jánosra eső szavazatok beszedésére Zoltáu Ödön, Ibrányi Zsigmond, Kornis Ferencz biz. tagok, Fejér Imre alügyész és Kornis Géza aljegyző, — a Szikszay Pálra eső szavazatok beszedésére pedig Lukács Oiön, dr. Meskó Liszló, Be rethőy János bizottsági tagok, dr. Heumann Ignácz t. főügyész és Sipjs Bíla aljegyző küldettek. A szavazás körülbelől egy órán át tartott. Bjadatott ö iszesen 2G1 szavazat; ebből Mikecz János kapott 132, Szikszay Pál 129 szavazatot. — Igy tehát Szabolcsvármegye alispinjává3 szavazattöbbséggel Mikecz János választatott meg. Dörgő éljenzés követte ez eredmény kihirdetését s a főispán úr beszédét, -melylyel a vármegye uj alispánját igen meleg szavakkal üdvözölte. Mikecz János alispán állott föl ezután s elmondta azt a remek beköszöntő beszédet, melynek mély és tartós benyomásaival az első napi közgyűlés véget ért. A beszédet lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Megjegyezzük még, hogy a másnap reggel megnyitott közgyűlésen a fűi?pin úr indítványozta, hogy tekintettel arra a mély benyomásra, amelyet a vármegye alispánjának szónoki szépségekben gazdag székfoglaló beszéde előidézett — e beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtattassék. Ez indítvány a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az általáuos tísztujitásnak deczember hó folyamán történendő mejjejtésére nézve a közgyű és elhatározta, hogy a megyebizottsági tag választások november 15 dikén tartassanak meg — s megalakította a küldöttségeket is Az általános tisztújítás határnapjául deczember hó 17-dikét fogadta el a közgyűlés. A kuruíslá-ra vezető orvosszerek és erkölcsiséget veszélyeztető hírlapi hirdetmények — hírlapok utján való hirdetésének megakadályozása ügyében a vármegye közönsége tudvalevőleg feliratot intézett a belügymínisterhez s most tudomásul vette a közgyűlés a belügymínisternek erre vonatkozó válaszát, amely szerint a kérelem ez idő szerint nem teljesíthető. A vármegye közönsége május havi rendes közgyű lésében az orsz. magyar kölcsönös biztosító szövetkezet ajánlatáuak elfogadását elhatározta, hogy a vármegyei és a községi épületek a fent nevezett biztosító szövet kezetnél biztositassanak, figyelmébe ajínlva egyszersmint az árvagyáuiokuak is e szövetkezet igénybevételét. E határozat ellen néhány község és több érdekelt biztosító iutézet részéről felebbezés adatván be. a belügyminiszter a határozatnak a községekre vonatkozó részét — a községek autonom jogaira való hivatkozással — megsemmisítette. A közgyű és tudomásul vette a belügyminiszternek erre vonatkozolag küldött leiratát; — minthogy azonban e leiratban a miniszter nem helyeslőleg nyilatkozik az iráat, hogy Szabolcsvármegye az említett határozatot a többi törvényhatóságoknak is megküldőtte, a közgyűlés Mikecz János alispán indítványára jegyző könyvében kifejezést adott ama körülméuynek, hogy a törvényhatóságok szabad levelezési j)ga a társhatósá gokkal, törvénybeu gyökeredzik. A nyíregyházi lovaslaktanya kibővítése kérdésében kelt honvédelmi miniszteri leiratn a közgyűlés egyelőre érdemleges határozatot nem, amennyiben Nyíregyháza városának a katonai lakbér szempontjából való uj osztályozása még e hó folyamán meg fog történni, s annak eredményétől függ e kérdésben a vármegye hozzájárulásának "mértéke. A buiapest—lowocznei gyorsvonatnak Nyíregyházára C-ap felé leendő irányítása iránt előterjesztett kérelmet a kereskedelemügyi miniszter nem teljesíthetvén, az ezt tudató leiratot a közgyűlés tudomásul vette, úgyszintén a pénzügyminiszter leiratát is, melyben értesité a vármegye közönségét, miszerint a pol:ár—nyíregyházi vasút létesítéséhez megajánlott hozzájlrulás összegét az államkincstár nem előlegezheti. A millenniumra szervezendő nemzeti bandérium ügyében kelt zempléni átirata a közgyűlés fölkérni határozta a főispánt, hogy a bandériumban való résztvételre egyeseket szólítson föl. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának átiratát a hírlapi hirdetési bélyeg illetékek eltörlése s Trencsénvármegye átiratát az Agliandy eset alkalmából a miuisztereiüökhöz intézendí bizalmi'felirat tárgyában a közgyűlés tudomásul vette. A közgyűlés négy napjn át tartott. K'

;releiii vármegyénk országgyűlési képviselőihez. Bizonyára nálunk is jobban tudják tisztelt képviselőink, hjgy Síabolcsvármegyének a törvényhatóságok székhelyei « egyéb emporíális vidéki városok emelése Cíéljából a mult év őszi közgyűlésen hozott s pártolás vegett az ország valamennyi törvényhatóságához megküldött az a határozata, melynek értelmében a képviselőház és a kormányhoz feliratot intézett, hogy az említett városok területén emelendő uj hátak után ai adómentesség 10 évről lő re emeltessek fel, ép ugy miként azt kezdettől (1868) fogva Budapast élvezi, —' nem hangzott el üres sióként, de számos vármegye érdekesnél érdekesebb felirattal csatlakozott ez eszméhez, rámutatva ama tarthatatlan állapotra, mely az egyenlőtlen törvényintózkedés folytán a provinciáiba városokban, hol pedig szintén uj hivatalok nyertek elhelyezést s vontak körükbe falusi és kissebb községi polgárságot, mindenütt lakás misériát idézett elő, ugyauakkor, midőn Budapjst uj házai és palotái a 15—25 éves adómsntesség folytáu valóban gombamódra szaporodtak, tultengést és a munkásnép oda-tódulása folytán socialis bajokat is okozván. E fontos kérdés tehát az országgyűlés előtt fekszik immár, s csak p llanatnyi higgadt gondolkodás és némi jóakarat kívántatik hozzá, hogy egyéb fontos parlamenti feladatok közepett is haladéktalanul megoldassák a kérdés; mert csupán azt kell legfeljebb két paragrafusban kimondani, hogy az 1868 ik évi XXII törvény 23. §. oda módosittatik, hogy az újonnan épített házak után az emiitett városokban 10 évről 15 re terjed ki az adómentesség. Az ilykép látszólag elmaradt közvetlen adóveszteség helyett a kincstár bizonyos, hogy hasonlíthatatlanul sokszorosan többet nyer mindjárt kezdetben a közvetett adódóbevétel-szaporodás által; később pedig a szintén emelkedő házosztály- és házbér adó folytán; nem is említve, amit pedig első helyen kellett volna említenünk, hogy a lendületes épitkezés polgárosodottabb külsőt fog adni városainknak, s az ipar általán gyarapodni fog. Kérésünk tehát oda terjed, hogy Szabolcavármegye országgyűlési kézviselői most ragadják meg az alkalmas lelkes felszólalás által testesítsék meg a törvényt hatóság igéit. Elismeréssel lesz ezért irányunkban nemcsak Szabolcsvármegye, de az egész ország, mert a kérdéses bajt országszerte érzik, gyógyítása is tehát országszerte fog méltattatni. ÚJDONSÁGOK. — A király nevenapja. Mint minden évben, ugy ezidén is, folyó hó 4-én kegyelettel ünnepelték meg 0 felsége a király nevenapját városunk templomaiban. A róm. kath. templomban Vcrzár István tartotta reggeli 9 órakor a nagy misét, melyen a kir. törvényszék, vármegyei és városi hatóság tisztviselői kara, a közös és honvédhuszárság parancsnoksága, kir. pénzügyigazgatóság, adóhivatal tisztviselői jelen voltak. A többi felekezetek templomaiban szintén hálaadó istentiszteleteket tartottak. — Október 0. A magyar nemzet cz egyik legszomorúbb emléknapján ez évben az ág. ev. templomban volt a gyászistenitisztelet vasárnap délelőtt, inelyen számosan vettek részt az agg honvédek közül is. Bartholomaeidesz János t. főesperes tartott lélekerneló szép beszedet és Chriastély Gyula s. lelkész pedig költői szépségekben gazdag imában emlékezett meg a megdicsőüli aradi vértanukért. — Kinevezés. Kállay András főispán a vármegyei pénztárnál újonnan rendszeresített számtiszti állásra Gal• góczy József nyíregyházai lakosi kinevezte. — Tisztelgések az alispánnál. Nyíregyháza város tanácsa, Bencs László polgármester vezetése alalt szombaton délelőtt 11 órakor tisztelgett Mikecz János alispánnál, üdvözölve ót, mint megválasztatása alkalmából. A tanács nevében Bencs László polgármester intézett üdvözlő beszédet az alispánhoz, aki arra szívélyes szavakkal válaszolt. Még dr. Ferlicska Kálmán városi l. ügyész szólott röviden, mire a tisztelgés véget ért. Mindjárt a városi tanács után, a helybelyi ág. evang. egyház egy küldöttsége tisztelgett az alispánnál. Bartholoinaeidesz János t. főesperes, Májerszky Béla felügyelő. i Bencs Liszló, Moesz Béla presbyterek s I'alaky Lajos gondnok vettek részt a küldöttségben. Az alispán meleg hangon mondott köszönetet a rokonszenv nyilvánításáért. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi j rendes gyűlését e hó 19-dikén, szombaton tartja meg. — Halálozás. Na/iwínyi Tamás, a tisza-löki takarékpénztár igazgatósági tagja c hó 5-dikén meghalt. —A t.-löki takarékpénztár külön gyászjelentést adott ki | elhunyt igazgatósági tagja halála alkalmából. —- A felső tiszai ármentesitö társulat a belcsatornázási hálózat végleges rendezésénél végrehajtandó, közel 600000 köbméter földmunkára hirdetett volt árlejtést. Az árlejtést szeptember 20-ik n tartották meg, de azon a munka kiadatlan maradt. A társulat miniszteri biztossága tehát e munkára október 13-iki határidővel , ujabb árlejtést irt ki. — Hymen. Tóth Pál, debreczeni ítélőtáblai tanácsjegyző eljegyezte Ilaksányi Emma kisasszonyt. i — A í'első-tlszavldéki gazdasági egyesület igazgató választmánya f. évi október hó 16-án délelőtt 9 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében igazgató választmányi ülést tart.