Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

I. Melléklet a „Nyirvidék" 1895. 40-ik számához. Ezek a számok és különösen az a 15%-nyí emelkedés, mely a fedezetlen hiáuy pótlására a jövő évi költségvetésben az ez évi költség előirányzattal szemben mutatkozik, bizonyára egy magában elég feltűnő jelenség arra, hogy a képviselőtestületét gondolkodóba ejtse s a budget-jog megállapításának gyakorlása közbeu éber figyelemre intse a tekintetben, hogy akár városi bevételeinek gyarapítása, közvagyonaink jövedelmeinek fokozása által, ha pedig ez nem lenne lehetséges, kiadásaink csökkentése által városi háztartásunk erősen megingott egyensúlyát helyreállítani kell. Mert az 55%,-nyi községi pótadóval bizonyára elértük már azt a határt, amelyen túl csakugyan nem mehetünk már anélkül, hogy ne veszélyeztetnők azt a szép haladást, melyet városunk idáig elért. Mert a városi közterheknek ily mértékben és ilyen nagy ugrással való emelkedése, bármilyen észszerüek és szükségszerűek is azok az argumentumok, amelyekkel azoknak elviselését és terhét megaranyozni próbáljuk: az adófizető polgárság körében olyan nagy recenzust kelt föl, amely végeredményeiben esetleg ellentállásra is vezethet a haladás miuden intézményeivel szemben, és ezzel aztán nagy visszaesésre is. Mert higyjék el a képviselőtestület t. tagjai, hogy városuuk polgársága körében nagyon is meg van már erre a hajlandóság. * * * A városi költségvetések iránt a nagyobb érdeklődést bizonyára előmozdítaná a tanács, ha a költségvetési javaslatot mindig indokolással terjesztené a képviselet elé. „Kossuth Ferencz Nyíregyházán." A nyíregyházi függetlenségi és 48-as párt „végrehajtó bizottsága" a mult vasárnap ülést tartott s tanácskozás és határozat tárgyává tette ott azt a két hirlapi czikket, mely a .Nyírvidék" két legutóbbi számában .Kossuth Ferencz Nyíregyházán" czim alatt megjelent. A hozott határozatot a .Nyírvidék" is megkapta. És mi, — ámbár a párt elnöksége még azt is elmulasztotta, hogy annak közzétételére bennünket pár sornyi írással fölkérjen, — a néma kérelmet mégis kész udvariassággal teljesítjük. Vannak azonban nekünk is megjegyzéseink, múyeknek elmondására a publikált határozat egyenesen provokál. Mindenekelőtt konstatáljuk, hogy a „Jegyzőkönyvi kivonat" ,a nyíregyházi 48-as és függetlenségi part végrehajtó bizottságának 1895. szeptember hó 29-én tartott gyűléséről" a kérdéses határozatot, mint a párt határozatát tünteti fel. Mi pedig első sorban kétsegbe vonjuk, hogy a végrehajtó bizottság a párt nevében határozatot hozhatna, illetve, hogy a végrehajtó bizottság határozatát a párt határozatának elnevezni a végrehajtó bizottság jogosult volna. És ezután kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a hozott s alabb egész terjedelmében közölt határozatot mely sajnálkozással veszszük tudomásul. Sajnálkozással, mert a közszabadsagot biztosító intézmények s ezek között a vélemény szabad nyilvanilása iránt való érzék nagy dekadenciájának kell tekintenünk e határozatot tartalmánál és különösen hangjánál fogva, amelyet a közélet nyilvános ellenőrzésének égyik sajtó-organuma, — a „Nyírvidék*-kel szemben használ, holott pedig ez a lap minságától meg fosztatváu, pusztulásra ju'ott vala) azóltá tói fogva soha állandó és elégséges határjával biró néppel meg nem szállíttathatott, hanem általa Gróf Károlyi Ferencz által, különös módokkal és Patentálites kihir detett conditiókra, nagy hamar egyben gyúltt Tótsággal megszállittatott, már most peniglen az azon Pátensben igért szabad esztendők el tölték s következésképpen a közelebb következő Sí.-györgy napjától fogva az Ura sághoz tartozó köteleségek terhe alá esendők valái ak, folyamodtak hozzáuk, hogy Urbáriális kötelességeket illó rendben vévén, és Írásban az Hellységben lévő és ezután is gyűlendő L^kossokuak vezérlésére, gyarapi tására és securitására, kiadnók foglaltuk további administrátiók rendit és módját ezen alább megirt punctu mokban tudniillik: 1-ször Meg erősíttetik azon kötés mely a két Ura6ág közt ezen Hollység további birodilma és administratióji véget 1754 ik esztendőben költ. 2-szor E'őbbenis renováltatik s meg erősíttetik, azon szabadságok Méltóságos Grófné által is a melyről is patentáliter oda gyűlések alkalmatosságával Károlyi részéről assecuráltattak valahogy tudniillik semmi nérnü robotával vagy egyébb adózással az Uraságnak nem fognak tartozni, hanem egyedül az az egy aranyat fog esztendőokint fizetni — minden házat tartó különös gazda, akár régi akár ujjonnan fogott Telekeken; fog azért fog kezdődni ezen tartozások az közelébbi követ kezendő Sz.-györgy napjától fogva, melyben hogy se az Uraság ne károsittassék, se az községnek sérelme ne következzék. 3 szor Minden az két Uraság ex nittáls Tisztjei által couscrbáltatván, az be állott esztendőre fizetni tartozó gazdák száma azon idd subadnutált instrumentum szerint fogják Taxibéli adójok summáját (mely tészen aureos cremnicienses 286) fizetni kétsze.re, mely pek felét fél esztendő, más felét egy esztendő elteiéBével, két két felé tulajdon az két méltóságos uraság kezében csalhatatlanul szolgáltassák, 's az következő esztendőben pedig ezen idea szerint újra conscribáltas dig közczélokat szolgált. mindig tisztessége? hangon cselekedte azt, a botrány-hajhászas soha nem volt s nem is lesz kenyere, ellenkezőleg azonban Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város sok nevezetes közdolgainak megsegítésében — minden dicsekedés nélkül legyen mondva — hatékonyan közremunkált. Ami pedig azon modort és hangot illeti. — amit a közczélok szolgálatában a „Nyírvidék* használ: — teljes megnyugvással bízzuk a „Nvírvídek'-et e tekintetben is olvasó közönségünk megítélésére. És épen ezért vagyunk kénytelenek, — mint ahogy fent bb mondtuk — sajnálkozással venni tudomásul a nyíregyházi 48-as és függetlenségi párt végrehajtó bizottságának alább közlendő hatarozatát, mert annak hangja és különösen az a kijelentése, hogy .alkalmas rnodon" — nein is törvényei, de alkalmas mödon való megtorlást emleget, — nagyon közel áll a terrorizálashoz, illetve terrorizálni akaráshoz. Ez az _alkalmas módon való megtorlás* így kifejezve minden bizonynyal tévedésből került a Jörvtnyesszó helyett a határozatról felvett jegyzőkönyvbe. Mert az rnár csakugyan nagy visszaesést jelentene közéletünkben. ha épen a 4*-as függetlenségi párt férfiúnak egy gyülekezete szolgáltatna praecedenst arra nézve, hogv "a sajtóval szemben akár jogos, akár jogtalan megtorlást, szabad és lehet mellékutakon is keresni, — es nem egyedül a a 48-diki sajtó-törvényben megszabott módon, amely törvényben tudvalevőleg épen a sajtó szabadságának biztosítékai vannak letéve. E megjegyzést kénytelenek voltunk megtenni azért, mert a szóban levő határozat e kifejezésének olyan értelmezést is adtak egyesek a közönség soraiban, mintha az az „alkalmas módon való megtorlás" kifejezés azt jelentené, hogy a nyíregyházi 48-as függetlenségi part végrehajtó bizottsága a vélt sérelmekért olyan módon kivánná a megtorlást gyakorolni, hogy a .Nyírvidék" anyagi existent iájának rovására a vármegye közgyűlésén azt az indítványt tenné, miszerint a „Nyírvidek"-től a vármegyei hivatalos lap jellege vonassék meg. A határozatnak ilyen módon való értelmezésére az „alkalmas módon való megtorlás" kifejezés használata — a „törvényes" szó helyet — szolgáltatott okot; minden esetre jellemző azonban s a közfelfogás hanyatlását jelenti bizonyára, hogy e kifejezésben egyesek nem a tévedést, a tollliibát vették észre, — de azt a szándékot vélték fölfedezni, mintha éppen a 48-as függetlenségi párt akarni a sajtó törvénynyel biztosított szabadságán kerülő uton rést ütni. * * * A függetlenségi és 4-S-as párt végrehajtó bizottságának szóban levő határozata azonban azt mondja a „Nyírvidékiről, hogy „személyes sértéseket" követett el, nevezetesen első sorban Benic/.ky Miksa képviselő úrral, másodszor a nyíregyházi függetlenségi párttal és harmadszor magával Kossuth Ferenczczel szemben. Kijelenti a bizottság, hogy „eliléli és niegbotiánko'.ássál visszautasítja c személyes értéseket" s felhívja a „Nyírvidék"-et, hogy vonja azokat vissza, inert különben a bizottság gondoskodni fog az „alkalmas módon való megtorlásról." E kijelentéssel és e fölhívással szemben a „Nyírvidék" — halározotLan — kijelenti, hogy abban az inkriminált két czikkben sem Beniczky Miksa orsz. képviselő úrral, sem a nyíregyházi függetlenségi párttal, sem pedig épen Kossuth Ferenczczel szemben „személyes sértést" elkövetni nem .csak nem akart, de tiltakozik c föltevés ellen is. Kérdjük és keressük magunk is, hol, vagy miben van „személyes sértés" azokban a szavakban, hogy: „ Beniczky Miksa képviselő úrnak szüksége volt arra", hogy Kossuth Ferencz ide jöjjön most, az ő beszámoló beszéde megtartása alkalmából? Ha Beniczky képviselő ur, vagy a függetlenségi pártnak az a része, mely őt képviselőül megválasztotta, azt a megjegyzést tette volna a „Nyirvidék" e véleményére, hogy az téves, mert a Beniczky Miksa ur képviselői pozíciójának itt nálunk semmiféle sanak, 's ezen obti^ensek hasonló móddal eruáltassék és fel tett időben administráltassék. 4 szer. Mi egyébb törvényes Ribota, census Domi ntle B meficiumokat illeti, mivel az Robotatol vi Patentalium immunitáltatták, az B-neficiu noknak administratiója is kezekben adatni igértetett, mind ezekért tehát az egész határban vehető minden jövedelmekért, az felyebb le irt 1757 ik esztendóbéli Sz. györgy napjától fogva négy esztendeig az az 1761 ik esztendőben esendő Sz. györgy napjáig fognak esztendőnként fizetni kész pjuzül 2,000. R forintokat, s magok Birájok által idejében fizetni, és felét két angárián, más felét pidig esztendőnek elteléséa az az Sz. györgy vitéz és már tyr napján mind az arany adót azon rendelés s mód szerint mind az két Uraságnak be fizetni. 5 ször Nevélj^k azonban a Híllységbéliek, hogy által ne látna az Uraság, hagy ezen Saraiban botsattása a jövedelmeknek az Hellységbéliek gyarapodására lészen, uem csupUi az okból ad|a kezekben illy jutáira issan, h >gy tekintetbe veszi mind a két Uraság az tneg irt lakosoknak történt nagy hiborgatáiait, ab'tól következet aconomiabeli hátramaradásait és kárait, leg kiváltképpen áztat, hogy az N^mes Varmegyétől ajánlott szabadságokkal az kötőt ideig nem élhettek, sótt idő nap előtt elsőbenis az ott volt lakosok terhét, migokra válalni kéntelenítettek, oly biszemben lévén, hogy régiek onnan transferáltatnak másuva, s az egész hitár csupán magok szabad birodalmában hasznára fog fordíttatni; amazokig azonban mind eddig felesen ott maradtak és az egy szántáson kivül az határt is usuáltak, az kőzadóban padig sem Quártély tartásban óket nem segéllették, mind ezek felett is pedig az Nemes Vármegye uem várt Dispisitiójától ezeu fel válalt adójok is mindjárt más esztendőben majd egy harmadrészei neveltetett: kívánj« elenben további gyarapodásokat, és gyökeresedéseket munkálódni, mind azért tehát mind p diglen azértis, hogy: 6 szor. Az egész határt mindennémü Beneficiamokkal nektek engedi birodalmokban — sőtt erősitgetésre nincs szüksége, hát ezt értenők. De hogy azért a „Nvirvidék* véleménye „személyes sértést" tartalmazott volna a képviselő úrral szemben, hát ezt már nem értjük. A bizottság határozatában kijelenti azonban azt is, hogy Kossuth Ferencz nem Beniczky Miksa képviselő úr, hinem a nyíregyházi függetlenségi part meghívása folytán jött el Nyíregyházára. — Hát mi tudomásul vesszük e kijelentést s beösmerjük e tekintetben való tévedésünket. De a magunk igazolására szükségesnek tartjuk megjegyezni. hogy az a plak.it, melylvel Beniczky Miksa képviselő úr (nem pedig mint a nyíregyházi függetlensogi partnak akkor meg elnöke) Kossuth Ferencznek városunkba való jövetelét, az ö beszámoló beszéde alkalmára, a város függetlenségi párti polgáraival tudatta s azokat e beszamolóra es az utánna kővetkező bankettre a maga nevében meghívta, teljesen érthetővé teszi a mi e tekintetben való tévedésünket, nem is szólva arról az általunk is olvasott levélről, melyben Kossuth Ferencz annak idején tudatta Beniczky képviselő úrral, hogy kérésének, miszerint beszámolójára eljöjjön, szíves készséggel elegei tesz, inert úgy is íueg akarja köszönni a nyiregyh ízi nőknek az arczképeiket tartalmazó albumot, — sem arról a körülményről hogy Kossuth Ferencznek a nyíregyházi függetlenségi part által történt meghívásáról a párt több, meg pedig tekintélyes tagja sem bírt idáig tudomással. Igy nem lehet tehát rosz néven venni tőlünk, h i e tekintetben tévedtünk. — Viszont azonban, ha Kossuth Ferencz nem a Beniczky képviselő úr, hanem az egész nyíregyházi függetlenségi part meghívására jött el hozzánk Nyíregyházára, hát talán még súlyosabb beszámítás alá esnek azok a hibák, amiket mi a Kossuth Lajos fiának nálunk való fogadtalasa körülményeinél konstatáltunk. B.-niczky Miksa képviselő úrról egy'bbként a „Nyírvidékinek régen meg van már a maga véleménye, el is mondta mar azt több alkalommal és pedig mindig közéletünk érdekei szempontjából bírálván meg azt a helyzetet, melyet az ő megválasztásának motívumai városi közdolgainkra nézve teremtettek. « « * A végrehajtó bizottság határozata szerint sértési követelt el a .Nyirvidék" a nyíregyházi 48-as függetlenségi párt ellen is, mert azt állítja az emlegetett czikkben, hogy Kossuth Ferencz fogadtatása nem volt méltó a Kossuth Lajos liához. Hát ennek megítélése ízlés dolga lévén, nincs rajla mii vitázni. Mi állítottuk s mondjuk most is, hogy az a fogadtatás bizony nagyon szegényes volt, azon a Nyíregyházán, melynek választó polgársága legutóbb még egyszerre a függetlenségi párt két jelöltjének zászlait tudta lobogtatni, azokat a zászlókat, amelyeket ez a függetlenségi polgárság miniszterek s más hatalmas kormánypárti jelöllekkel szemben diadalra segített. Engedelmet kérünk a függetlenségi párt végrehajtó bizottságától, hogy mi ezt a fogadtatást nem.láttuk olyannak, amely méltó lett volna a Kossuth Lajos liához. De e véleményünk nyilvánítása még is csak nem személyes sértés talán?! A függetlenségi párttal szemben elkövetett sértésnek minősiti a szóban forgó határozat a fölött való megbotránykozásunkat is, hogy azok a bizonyos ösmeretes .alakok" (tévedésről nem lehet szó, mert megjelöltük őket) Kossuth Ferencz közvetlen környezetébeu szerepeltek s megjelentek azokon a helyeken is Kossuth Ferencz kíséretében, ahol ő látogatásokat tett. Hát nem szabad e látványon fölháborodni s nem kötelessége-e a sajtónak felszólalni a közállapotok olyan jelenségeivel szemben, ahol ilyesmi megtörténhetki? Igaza van a határozatnak abban, hogy .egy pártnak sincs hatalmában egy népgyűlésen bár ki megjelenését s viselkedését korlátolni." Különösen ha ezeknek a ,bárkik*-nek a szarvait, mikor szükségünk volt rá, mi magunk már megnöveltük ! 7 szer. A régi Tábla földeket is, melyeket az két Méltóságos Uraság nehn elei emlékezetet bal adó üdőtől fogva curiájokhoz tartozó ugy mint nemes földeket bírtak közöttük fel osztattya, meg külömböJtetvén mindazon által azokat az parasztok által addig Telek után bírt földektől, hogy az Tábla földeknek kezekben botsatása ne praejudicálhisson; aztat azért seminémü közönséges vagy akármely más Terh alá ne merjék botsátani; következésképpen seminémü fizetést senkinek is tenni, melyet ha merészelnének erővel is az Uraság jussát meg nem óltslraazzák, tehát nem tsak azoo földek azonnal vissza véttetnek tóllök; hinem negligentiájokból következendő az Uraságnak fradcsága, költsége rajtok desumáltatoi. 8 szor. Ekképpen az egész határ birodalma kezekben botsáttatván, következik természet szeriot, hogy sem egyik, sem másik uraság, sem azoknak Tisztyek, leg kisebb majorságot nem fog űzni, sem pedig marha tartásai pásecutiójokat el foglalni — tartozni fognak ellenben 9 szer. Az Váro'béliek mind magok mostani mind pedig jövendőben az U-' tsáj jövedelmének gyarapodására szükséges épületeket, vendég fogadot, mészár széket, kereskedőknek való boltokat, az Uraság rendelése szerint tulajdon költségekkel s fáradságokkal cpitent. 10-szer. Tirtóznak az Huárokra tökéletesen vigyázni, azoknak rendbe vételére (mivel magok nem elégségessek) szükséges segedelemmel lenni, addig penig az Hitárok rendivel azoknak egyenlő élésére vigyázni. 11 szer. Az kezekben botsájtott Uraság jövedelmére jó számolót tartani, Birák által számolni, az uraság által approbáltattni; s ha az épülettől el marad, magok közönséges jivára gyarapítására fordítani. 12 szer. Szőlő hegyet az ki mutatandó helyen fogni és szorgalmatosan építeni. 13 szor. Nem lészen az meg irtakon kivül ezen helységben az uraságnak egyébb jövedelme, hanem az épült és épülendő minden bokor malom kőtől egy egy körmöczi aranyat fognak fizetni, mivel abból lévő jövedelmek bizonyos és nem hibázhattik.