Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-15 / 37. szám

XVI. évfolyam. szám. Nyíregyháza, 1895. szeptember 15, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. ABOLCSVARMEGYE HIVAT A LI OS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak : Előfizetési feltételek * postán vagy helyben há.hoa hordva: pénzek, megrendelések s a 4 J»P weUemi rteét k«poiS kdldemenyek. ' 4 fo«nt. top szétküldése tárgyában leend, felszo- * tTu^ n v t^v »•« >«.r 2 . lamlasok Joba Elek kiadó-tulajdonos f„ Bé r® e n* et 1«' legelek csak ismert ke.ektíl k5lI Í« 5 k r.. flhblíir f kaalés esetében 4 kr. kfinwnvnmHáiilhfw « a i°8»<"atnaK el. Kiiwtirl b*lyt|di| fejében, minden eg Tes hir­és után 30 kr. Siettetik. A ayllt-téri költemények dija soronkiat S0 kr t.gén évre Fél érre .^H... „ Negyed éTre . . . • • . .. 1 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8 száin . »•')"»•') >ojcl.<.i A Eöx.égi jagy-J. ^mt^nraknak eges. évre .Jánószky ház) intézendók ' " ^Itfc?!?* ' " 3 0 « M t" ti k­tí.^.-i., !,,„, : ... a Kéziratok csat uUiros ki (Jánószky ház) intézendók iUert költségére Küldetlek viswa. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (IL kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haa>ensteln és Vogler irodájában Bécsben. Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Dorn A Comp. által Hamburgban Hivatalos közlemények. 2769. sz. Kir. tanfelügyelői jelentés. Tekintetes Közig. Bizottság! Mély tisztelettel van szerencsém bejelenteni, mi­szerint a Szabolcsmegyei népoktatás 1894/95. évi álla­potáról szóló statisztikai kimutatást, valamint az e mun­kálathoz tartozó kú ön kimutatásokat, úgy szintén az iparos tanoncz és kereskedelmi iskolák, az ovodák, állandó és nyári menhelyekről s óvókötelesekröl szóló kimuta­tásokat elkészítvén, az összes munkálat tisztázás alatt áll; — e szerint ezen munkálatot, a Nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi Minister urnák f. évi 30278. számú rendeletében jelzett határidőre felterjeszteni képes leendek. Jelentem továbbá, hogy mult hóban kővetkező iskolák részesültek államsegélyben úgymint: a kisvárdai állami iskola 40 frt 80 kr. értékű tankönyv segélyben a szegény sorsú tanulók közt leendő kiosztás végett, — ai ajaki g. k. iskola 25 frt 20 kr. tanszersegélyben, — s bács-aranyosi g. k. iskola 18 frt tanszersegélyben, — a karászi g. k. iskola 22 frt 40 kr. — a lövői g. k. iskola ;23 frt 60 kr. — a nyirmadai g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a tassi g. k. iskola 1 frt 20 kr. — a tornyos­pálczai g. k. iskola 22 frt 40 kr. — a bókönyi g. k. iskola 25 frt 20 kr. — a hugyaji g. k. iskola 26 frt, — a gvalaji g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a kálló-semjéni g. k. iskola 22 frt 40 kr. — kislétai g. k. iskola 40 frt 80 kr. — a leveleki g. k. iskola 34 frt, — a nyirbaktai g. k. iskola 40 frt 80 kr. — a petneházi g. k. iskola 40 frt 80 kr. — a birii g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a nagy-kallói g. k. iskola 19 frt 20 kr. — a kis-kállói g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a kótaji g. k. iskola 32 frt 40 kr. — a napkori g. k. iskola 28 frt, — az orosi g. k. iskola 38 frt 40 kr. — a pazonyi g. k. iskola 40 frt 80 kr. — az encsencsi g. k. iskola 38 frt 40 kr. — a gelsei g. k. iskola 22 frt 40 kr. — a nyir-bélteki g. k. iskola 18 frt. — a nyirlugosi g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a pilisi g. k. iskola 34 frt, — a piricsei g. k. iskola 28 frt, — a szakolyi g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a balsai g. k. iskola 23 frt 60 kr. a buji g. k. iskola 5 frt 60 kr. — a gávai g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a kenéz­lói g. k. iskola 23 frt 60 kr. — a timári g. k. iskola 23 frt tiOjkr. — a vencsellői g. k. iskola 23 frt 60 kr. A „NYIRV1DEK" 4 TÁRÜZÁJA. — a balkányi ev. ref. iskola 60 frt 10 kr. értékű tan­szersegelyben, továbbá a bánházi állami iskola 146 frt bebutorozási, — a kenézlői rom. kath. iskola pedig tanitói fizetés pótlása cziraén 60 frt évi államsegélyben részesittettek. A mUlt hónapban tanszer, bebútorozás és tanitói fizetés pótlás czimen összesen 1214 frt 50 kr. állam­segély udalolt ki. Kérem jelenlésem tudomásul vételét. Nyíregyháza, 1895. szept. hó 12. A Tekintetes Közig. Bizottságnak alázatos szolgája Yelkey Pál, kir. tanfelügyelő. Amit az öreg Giovauui beszélt. — Hála Istennek csakhogy itt vagyunk, — szólalt meg az öreg, mikor egy órai hegymászás után fölértünk a házikóba, hol a mi fogalmaink szerint szabad dél­utánjainkat szoktuk a legjobb hangulatban eltölteni, — aztán blúzából egyenként szedve ki a különböző irószerszámokat, asztalterítő terjedelmével vetélkedő zsebkendőjével, mélynek piros alapján messziről meg­látszott a földtekének képe, letörülgetve a verejtéket, a melyet az ut fáradalmai vertek ki ránczos arczán, fáradtan ült le az asztal mellé állitott székek egyikére ó] bizalmatlanságot szavazva a turistáknak, legnagyobb élvezettel hörpintette fel a nyers sirály-tojást, melyet útközben talált a sziklás partokon. A ház [lakói, mint rendesen, most is várták meg­érkezésünket. Az asztal felét fehér vászonteritó borította, amelyen keleti rendetlenségben sorakoztak egymás mellé a fáról éppen most szakított nyers fügével, kellemes illatú málnával és más gyümölcsökkel rakott tányérkák, a fekete kávéhoz szükséges evőkészletek, a tiszta izü vörös borral töltött üvegek, melyeken keresztbe téve feküdt két hosszú szárú török csibuk, éppen csak arra várva, hogy a melléjük helyezett és aranyszínű do­hánynyal tele töltött dobozból rátömjön az ember. Az asztal terítetlen felén összevissza, ahogy éppen az öreg lerakta, thevertek a göngyökbe tekergetett iv papírok, tollszárak, más-más fajú pennák, préselt dohány rudacskák és a kurta szárú fapipa, amely csak azért nincs most az öreg fogai között, mert még folyton szidja Jupitert, a miért ilyen göröngyösre teremtette ezt a poros földtekét és mint mind;g, ha már megér­keztünk, most is szörnyen ,esküszik, hogy halpikhely nőjjön az orrán, ha ő még egyszer ide fölmászik. Egy kis ideig még dünuyögőtt az öreg, de később, mikor a kicsiny szobának hűvös levegője és a forrás­13258. K. _ . , . —j ----r Szabolcsvarmegye alispanjatol. A községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi julius hó 6-án kelt 10256. K. számú felhívásomra, a m. kir. belügyminiszter 76156. Vl-a. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, ahoz leendő szigorú alkalmazkodás végett oly felhívással közlöm, hogy a hivatkozott számú intézkedésemben foglalt meghagyás­hoz képest a példányszerü köztisztaság megteremtése es fentartása érdekében lelkiismeretes buzgalommal mindent elkövetve, a községeket, illetve a várost közegészségügyi szempontból oly helyzetbe tegyék, melyben minden he­veny fertőző betegség, de különösen az ismét közelről fenyegető ázsiai cholera elleni védekezés sikeresen tör­ténhessek, s a f. hó végéig még egy ízben megtartandó felülvizsgálat eredményét feltüntető jegyzőkönyveket, me­lyeknek szükséges példányait ide csatolom hozzám a f. évi október hó 15-ig beterjesszék. Nyíregyháza, 1895. szeptember 2. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 76156/VI-a. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az osztrák cs. kir. belügyminisztertől nyert távirati értesítés szerint augusztus 23-ika óta Tarnopot városában három, Volhy­niából behurczolt cholera-eset fordult elő. Bar a nevezett városban a járvány terjedése ellen minden intézkedés megtörtent, szükségesnek látom a törvényhatóság figyel­mét felhívni arra, hogy az Oroszországban uralkodó és vizbe hűtött bornak kellemes ize elfelejtette vele a gyaloglás fáradalmait, ismét visszanyerte jó kedvét és félhangosan dúdolva a tőlem sok fáradtsággal megla nult: .Addig iszunk mi kettecskén' nótának dallamát, tüzet élesztett a gyors forralóba helyezett kávésbögre alá és elébem tolva jegyzőkönyvemet jó kedvvel düny­nyögte: „Alléra signor io sono Klar', értve ez alatt, hogy ő készen van éleményei elbeszélésének a folyta­tására, én meg irjam. A gyöngéd czélzás után egy csészével öntve ki a már párolgó mokkából, kanalat vett elő s mig szemé­ben a gyönyör kifejezésével nézte a piczi légbuboré­kokat, melyeket az olvadó czukor hajtott a kávé föl­színére, vontatva kezdett a történet folytatásának el­beszéléséhez. — Szorgalmasnak kell lennie uram, hogy ma befejezhessük a már megkezdett elbeszélést, mivel nem szivesen beszélek egyetlen barátom haláláról; nemcsak azért, mert háborgatjuk ót örök nyugalmában, mig szivemben már-már elfelejtett rossz emlékeket elevení­tek fel, hanem azért is, mert nem szeretek a halállal, azzal a mindent megemésztő és elpusztító gondolattal foglalkozni. Nem szükséges, hogy szavaimnak bővebb magyarázatot adjak, hiszen hat hónap óta, mely idő alatt behajókáztuk |a közép tengereket, megismerhette természetemet és tudhatja jól, hogy nem ijedek .meg a haláltól, ha az bármikor és bármely alakban is akad utamba: de magával a gondolattal nem szivssen fog­lalkozom, mivel akkor nem attól félek, ami esetleg jönni fog, hanem leginkább azt sajnálom, hogy oly sok mindentől kell örökre megválni. Itt hagyni a meleg napsugarat, melynek reggeli fényében pajzánkodva ját­szanak a tenger lakóinak ezrei és melyek szivárvány­színekben törnek meg a sós hullámokból kiemelkedő repülóhalak pikhelyein; itt hagyni a kéklő égboltot, melyen a végig szaladó bárányfelhők annyi látnivalót nyújtottak magányos óráimban, itt hagyni a tiszta, üde levegőt, mely arasznyira dagasztja a mellet és az egész­ség rózsáit festi az ember arczára; itt hagyni a végte­már Galicziában is mutatkozó cholera-járvány hazánkba való behurczolásának veszélye fenyeget s e tekintetben az ovó intézkedéseknek idejekorán való megtételéről gon­doskodnunk kell. A közelebbi idők s különösen a mult év tapasztalatai bebizonyították, hogy a cholera-járvány terjedése ellen a czélszerüen alkalmazott rendszabályoktól nagy eredményt várhatni. Felhívom azért a törvényható­ságot, hogy területén a közegészségügy javítására lanka­datlan buzgalommal törekedjék. Minthogy e közegészség­ügyi intézkedések mellett a sikeres óvakodás első felté­tele az előforduló megbetegedéseknek figyelemmel kisérése, szigora kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy minden, a területén előforduló cholerás, vagy cholerára gyanús esetről hozzám azonnal táviratban tegyen jelen­tést s a betegnek a lehetőség szerint való elkülönítéséről, ürülékeinek, ruhaneműinek stb. fertőtlenítéséről gondos­kodjék, a mint ezt hivatalbeli elődömnek 1894. évi szept. 16-án 78571. sz. a. kelt körrendelete részletesen előírja. Budapesten, 1895. augusztus 29-én. A miniszter helyett: Lat kóc ty Imre. s. k. államtitkár. 13 522. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgablráknak. Xj Ircgyhá/.a város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi augusztus hó 13-án kelt 12161. K. számú értesitésemre, tudomasára hozom, hogy a Hersko­vies Mór gégényi lakosnak Pátroha községben levő juh állománya, miután azok betegségo az állami állatorvos által eszközlött felülvizsgálat eredménye szerint netn ra­gályos körömfájásnak bizonyult, a zár alól feloldatott. Nyíregyháza, 1895. szeptember 4. Mlkeez János, főjegyző, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. 13603. K. 1895. Értesítem, hogy Vencsellő községben, a közlegelőn járó szarvasmarha allományban a száj és körömfájás betegség fellépett, s ez okból a községben levő hasított körmű állatokra a zár elrendelve lett. Nyíregyháza, 1895. szeptember 7. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. len tengert, melynek csendesen hullámzó tükre vonxa, mig bősz haragja küzdelemre szólítja föl a tengerészt, — mondom, uram, mindezeket itt hagyni és két aczél gránáttól húzatva levándorolni hét-nyolczezer mélyen a tenger szine alá, hova uem hatol le a nap áldást oaztó melege, ahol örök sötétség honol, ahol a sóuviz rózsák helyett fehér liliomot ültet az ember arczára és ahol a magas vízoszlop hártyapapirrá nyomja össze ai ember mellét, mig az örök csendet nem zavarja egyébb, mint egy-egy éhes csikócának farkesapisai, amint megriadva a szokatlan látványtól sebesen surranik tovább a csodis alakú növények magas ágai között és a milliárd puhány munkájának lassú moraja, amint korál-biliocsekbe verik a birodalmukba tolakodó idegent. — Brr arra még gon­dolni is rosz. Hideg borzongás futott végig az öreg tagjaio, keze gépiesen emelte ajkábox a cséssét, aztán egyet hörpintve tovább folytatta. — Bocsásson meg oram, akaratlanul mélyedtem ennyire a dologba, de ezentúl majd jobban vigylxok szavaimra. Hagyjuk ezt és térjünk 4t a tárgyi a. — Szegény barátom a szerencsétlen esés után kevés idő múlva "kiszenvedett. Véres arczit megmosogattuk, bezú­zott fejét bekötözgettük és a kórhái pallóján készített ravatalra fektetve kihűlt testét, betakartuk egy hadi zászlóval. Az éjszaka nagyon lassan mult el. A vihar, mely ugy látszik nem elégedett meg áldozatival, nem szűnt meg üvölteni, hanem magasra verve a hullámokat, annyira dobálta hajónkat, hogy lefeküdni senkinek sem volt kedve, hanem a szolgálat eltelte után a halott ravatala köré gyűltek a legények, hol aztán mindegyik tudott valami szépet, valami jót mondani ai elhunyt bajtársnak viszontagságos életéről, melyet a végzet olyan hirtelen és könyörtelenül szakított ketté. Végte­lennek látszó idő után nagysokára fölhasadt a hajnal. A lassanként szűnni kezdő vihar mintha takargatni akarná tettét a kelet felől teljes pompájában fölbukkanó nap elől, időközönként hullámhegyek közzé bujtatta hajónkat, melynek féltoppra eresztett szakadozott zászlója Mai számuiiklioz egy iv melléklet vau csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom